Magyar Nép, 1946. december (3. évfolyam, 232-255. szám)
1946-12-14 / 243. szám
2. oidal m a q y a n n n p 1946. december 14. 1 magyar belpolitikai válság és a további fejlődés lehetősége A magyar belpolitikai válság igen sok embert érdekel és rendkívüli érdeklődéssel várják a kibontakozást. Mindenki szeretné tudni, hogy mi következik és hogyan jut demokráciánk előbbre. Nyíregyházán tartózkodik a magyar politikai helyzet egyik legjobb ismerője Czollner József, akit a Magyar Kommunista Párt helyi vezetősége arra kért, hogy fenti kérdést egy előadás keretében ismertesse. Több mint 14 évet töltött Horthy bori önéiben Czollner József több mint 14 évig volt Horthy fasiszta börtöneinek foglya, mert a magyar munkásság megmozdulásait szervezte. Jelenleg a párt központi oktatási megbízottja Már az illegalitás alatt, oktatással foglalkozott. Igen sok vezetője a mai pártnak az ő tanítása alapján ismerte meg a Marxizmust. Nem egy tanítványa ma komoly pozíciókat tölt be az államéletben, a párt vezetésében. Egy ideig a párt országos szervező titkára volt az illegális idők alatt, anonban nem sokára börtönbe jutott. Érdekes élményei voltak a börtön- időkben, amikor Horthy pribékjei Schweinitzer rendőrkapitány és tár sai, különféle eszközökkel akarták rávenni, hogy árulja el a munkás- mozgalmat. Inkább vállalta a szenvedést és börtönt, mert tudta, hogy a magyar nép lerázza majd a bilincseit. A börtönökben sem töltötték tétlenül az időt, hanem tanultak és készültek a felszabadulásra. Többek között együtt töltötte börtönbüntetését Vas Zoltánnal, Rajk Lászlóval, Pálfy Ernő is egy ideig együtt volt Czollner Józseffel, aki a börtönben lévő kommunisták tanító mestere volt. Czollner József egyébként arany- müvessegéd, korán bekapcsolódott a munkásmozgalomba és csakhamar feltűnt páratlan és gyors áttekintőképességével, kitűnő éles logikájával és igy hamar az élre került. Különös érdekességet ad az elő adásának az is, hogy mindnyájunk legfontosabb problémáját, a belpolitikai válságot fogja ismertetni és a kibontakozás lehetőségét, amely helyzetünk további javulásához kell, hogy vezessen. Az előadás vasárnap délután fél 5 órakor lesz a Magyar Kommunista Párt központi nagytermében (Rá kóczi u. 4.) Az előadás után a feltett kérdésekre válaszolni is fog az előadó. Mit kell tudni Szabolcs vármegye és Nyíregyháza legirgatmatlanabb népbetegsége a tüdővész. Tömegesen szedi áldozatait Szabolcs népe soraiból. A múltban nem sokat törődtek vele, a felszabadulás utáni időkben pedig nem volt anyagi lehetősége demokráciánknak, hogy erőteljesen vehesse fel a harcot ez ellen a népbetegség ellen. Ma már ott tartunk, hogy létrehozták a baktai tüdőszanatóriumot. De nemcsak a szanatóri8 éti fegfMzra ítélték az apagyilkos Kovács Erzsébetet I Lapunk hasábjain beszámoltunk arról a véres családi drámáról, ami október elején történt Kovács András alsópázsiti lakásán. Kovács Erzsébet, a züllött és erkölcstelen életmódot folytató 19 éves leány egy birkanyuzó késsel szivenszuría édesapját, aki azonnal meghalt. Az apagyiíkos Kovács Erzsébet bűnügyét a nyíregyházi törvényszék büntető tanácsa tegnap délelőtt tárgyalta. A főtárgyalás folyamán fény derült a borzalmas családi dráma szomorú előzményeire. Az elhalt Kovács András rossz viszonyban volt feleségével és leányával. Állandóan veszekedtek, sőt nagyon sokszor tettlegességig is fajult a családi botrány. Az öreg Kovács több szőr hangoztatta, hogy nem hajlandó együtt élni feleségével és leányával. Még a házat is le akarta bontani, csak szabaduljon hozzátartozóitól. Leányát erkölcstelen életmódjáért többször véresre verte úgy, hogy a szomszédok mosták fel. A gyilkosság napján is összevesztek. A leány felindultságában megfenyegette az édesapját, hogy meg fogja ölni, ha nem hagy fel az ál- j landó üldözéssel. Kovács András j nagy haragra lobbant. Földre teperte : a leányát, aki felugrott, kést ragadott és olyan szerencsétlenül sújtott apja felé, hogy a kés a szerencsétlen ember szivét járta át. Kovács összerogyott és pillanatokon beiül meghalt, A gyilkos leány csak akkor ébredt tudatára, hogy tulajdonképpen mit cselekedett, őrültként rohant az utcára és sikoltozva kiáltotta: „megöltem az apám!“ A tárgyalás szünetében kivezették a vádlottat, akinek első dolga az volt, hogy a közelében álló cigarettázó férfitől cigarettát kért. Mélyet szippantott, mintha a cigaretta füst jével akarná lecsillapítani idegeit. A törvényszék tanácsa az Ítélet mérlegelésénél figyelembe vette a vádlott felindult lelkiállapotát. Elejtették a szándékos emberölés vád- j ját és halált okozó súlyos testi- { sértés bűntettében mondták ki\ bü- j nősnek Kovács Erzsébetet, akit 8 ! évi fegyházra Ítélték. Megválasztották a Szovjet-Magyar j Művelődési Társaság aj tisztikarát j A Szovjet—Magyar Művelődési Társaság nyíregyházi csoportja csütörtökön délután 5 órakor tartotta tisztújító közgyűlését a vármegye- háza kis tanácstermében. A közgyűlést dr. Tompos Endre alispán nyitotta meg. Megnyitó beszédeben foglalkozott a szomszédos hatalmas nemzet magas fokon álló kultúrájával, amelytől a múlt háború v^gén. — mint mondotta — majdnem vasfüggönnyel zártak el bennünket. Két év nem volt elég arra, hogy a kultúrát, ami ott azóta kifejlődött, módunkban lett volna megismerni — folytatta beszédét. Határozott veszteség ért bennünket és ezt a veszteséget a szovjet-magyar művelődési társaság van hivalva pótolni. Politikamentesen és csak a kulturális szempontokat figyelembevéve kell keresnünk a kapcsolatokat a Szovjetunióval. Ez a művelődési csoport, amit most újjá akarunk szervezni, van hivatva itt, a keleti végeken arra, hogy összekötőkapocsként szerepeljen befelé az ország szive felé. A megnyitó beszéd után Murav- jov őrnagy, szovjet városparancsnok mondott rövid beszédet. Felszólalása után az elnök le- mondottnak nyilvánította a régi a tüdővészről ? umok kötelessége a betegek gyógyítása, hanem a társadalomnak is kötelessége a betegség elleni védekezés. Ezt a célt szolgálja dr. Sarvay Tivadar «Mit kell tudni a tüdő- vészről“ cimü előadása. Dr. Sarvay Tivadar előadását a Szociáldemokrata Párt Orvoscsoportjának „Hallgassuk meg az orvosokat“ cimü előadássorozata keretében tartja meg. . I tisztikart és az előző jelölések után a következő uj tisztikart vá* j lasztották meg: Dudás Miklós gör. kát. püspök, Muravjov gárdaőrnagy városparancsnok, Tomasovszky Mihály főispán, Fazekas János polgár- mester, Kis Lajos muzeum-igaz- gató, Kováts Ferenc őrnagy rendőr- kapitány. dr. Tompos Endre alispán elnökök. Ügyvezető elnökök : dr. Bodonyi Márton a nyíregyházi népügyészség vezetője. Helyettese dr. Récz Géza kulturtanácsnok, főtitkár dr. Veress Lajos népbirósági tanácselnök, helyettese Porzsolt István igazgató, titkár Tóth István tanár, jegyző Oláh László tanitó és Csu- lák Irén, könyvtáros Kádár Tihamér tanár, pénztáros Tömösváry Gábor, ellenőrök Gombos Aladár szakszervezeti titkár és Ádám István honvédszázados, valamint Makkay László tanár, jogtanácsos dr. Deák Endre és dr. Móra István. Az uj tisztikar megválasztása után dr. Bodonyi Márton ügyve' zető elnök rövid székfoglaló beszédet mondott, majd Szabó Fe- rencné, a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság központi kiküldöttje vázolta röviden a társaság célkitűzéseit. A tisztikarválasztás és a beszédek után a közgyűlés vezetőségi üléssé alalakult át, amelyen megtárgyalták a társaság legközelebbi programmját. 17 vagan régi pénzt hoznak haza A pénzügyminisztérium külföldre vitt magyar javak ügyosztályát most értesítették, hogy Linzből néhány napja indult el az a 17 vagonos szállítmány, ami az Állami Pénzverdéből elhurcolt 50 és 20 filléres váltópénzeket hozza haza. A szerelvény egy-két napon belül érkezik Hegyeshalomra. (MTI) á lépbiróság elrendelte a veit kéki főjegyző letartóztatását A nyíregyházi népbiróság főtárgyalásán megidézett vádlottakként jelentek meg Dobrosi István kéki vezet© jegyző és Tolnay Erzsébet Kék község népmozgalmi hivatalának volt vezetője, Az ellenük kiadott vádirat szerint Dobrosi és Talnay Erzsébet 1944 év folyamán jogaikkal visszaélve közhivatali ténykedéseik során olyan munkát fejtettek ki, amely súlyosan veszélyeztette a község lakosainak békés életét. Olyan egyéneket, akik fél voltak mentve a hadimunka alól, kötelezték a munkára és kérelmüket elutasítva lekommunistázták őket és agyonlövéssel fenyegették. A hivatalban ügyes-bajos dolgaikat intéző lakosokat durván kidobták azért, mert „mindig háborgatták őket.“ A tanúvallomások során beigazolódott a ❖ád. A népbirósági tanács nem tartotta elégségesnek a terhelő tanúvallomásokat, bizonyítás kiegészítést rendelt el. A két vádlottat előzetes letartóztatába helyezték. A Tiszántúl föltámadása A jövő év elején a debreceni Feltámadás címen hatalmas munka hagyja el a sajtót. Ez a könyv az összes rendelkezésre álló adatok, okmányok, szemtanuk előadásai alapján lenyűgözően érdekes fejezetekben számol be mindarról, ami a Tiszántúl felszabadulásától az ideiglenes magyar kormány Budapestre költözéséig, tehát hat hónapon keresztül történt. Kitűnő újságírók, írók, államférfiak és a közélet vezetői írják a könyvet. A Debreceni Feltámadás különös súlyt helyez arra, hogy oldalain részletesen számoljon be arról az eredményes alkotó munkáról, amelyet a magyar nemzet történetének sorsdöntő korszakában, 1944. év végén és 1945 elején Nyíregyháza és Szabolcs vármegye népe végzett. Részletesen ir a könyv arról, hogy Budapest felszabadulása után Szabolcs megye népe milyen megértő szeretettel sietett a kiéhezett Budapest megsegítésére és ha nincs Szabolcs megye, akkor Budapest talán éhen halt volna. A Debreceni Feltámadás megbízottai Nyíregyházán és Szabolcs megyében a közeli napokban kezdik meg az adatgyűjtést, A mü a Tiszántúl és az ország hőskorának krónikás könyve lesz Olvasmánynak és élménynek egy- aránynak érdekes. Nyomtechnikai kivitelben is egészen különleges díszmunka lesz a könyv. Gazdag mümelléklet mutatja majd be illusztrációkban a történelmi korszak sehol még nyilvánosságra nem hozott , ritka képanyagát. Közöttük a ma már történelmi emlékű nyíregyházi bélyegeket is. Díszes kötésben kerül az olvasóhoz a vaskos kötet.
