Magyar Nép, 1946. december (3. évfolyam, 232-255. szám)
1946-12-07 / 237. szám
magyar N K V 1946. december 7 4- oldal Feleslegesen drágítja a burgonyát az MSzK 1 ra a burgonya közvetítői haszon- I kulcsa? Azért, mert fölöslegesen beékelődött az MSZK a burgonya értékesítésének a folyamatába, Teljesen fölösleges az MSZK ilyen rendkívül drágán megfizetett szerep lése. A szabolcsi burgonyakereskedői és szövetkezeti hálózaton keresztül minden mesterségesen közbe iktatott szerv nélkül is eljuttatható a szabolcsi burgonya a termelőtől a fogyasztó piacokra. Ez esetben igen tetemes összeggel lehetne a burgonyá közvetítői hasznát mérsékelni. Ha az az összeg, amit a közvetítői haszonból lefaragunk, akár a fogyasztók zsebében marad, akár pedig a szabolcsi kisbirtokosoknak jut a burgonya termelői árának ugyanolyan mérvű növelésével, nemzetgazdasági szempontból is sokkal előnyösebb, mintha az MSZK zsebébe vándorol. Kivégezték Xolozsvéry Borosa Mihályt Statáriális bíróság elé kerül egy pékmester folyást engedtek. Mint értesültünk, Kolosváry-Borcsa Mihályt a tegnapi nap folyamán ki is végezték. (MTI) Komoly és elszánt harcot indított a kormány az árdrágítás ellen. Minden politikai párt programmjának egyik sarkalatos pontja az árdrágítás kíméletlen letörése. A főváros köz. ellátási szakbizottsága felirattal fordult az illetékes fórumokhoz, hogy a tizedfilléres árdrágítást is torolják meg. — Az Árhivatal egész sor iparcikkeknek az árát szállította le. Revízió tárgyává teszik a kereskedői haszonkulcsokat és a minimumra szállítják le azokat. Egyszóval ösz- szefogott mindenki, hogy az adott körülményekhez képest elviselhetővé tegyék a dolgozók életét. Ennek ellenére még mindig vannak olyan árucikkek, amelyek elkerülték az illetékesek figyelmét. Ilyen többek között a burgonya. Ennél a legelsőrendübb népélelmezési cikknél olyan rendkívül nagy különbözet mutatkozik a termelői és fogyasztói ár között, hogy azt elsősorban nekünk szabolcsiaknak kötelességünk vizsgálat tárgyává tenni. Mert bennünket nemcsak az érdekel, hogy vájjon a fogyasztó nem kaphatná e olcsóbban a burgonyát, hanem az is. hogy az adott fogyasztói árak mellett vájjon nem j kaphatna-e a termelő magasabb árat. Lássuk tehát, mi a helyzet? Ragadjunk ki egy gyakorlati példát, A krügerburgonyáért a termelő 19 forintot kap feladóállomáson vagonba rakva. Ugyanezt az MSZK 34 60 forintjával adja el budapesti vagy bármely más — esetleg közelebb fekvő — vidéki állomásra szállítva. Ebből az árból viseli az MSZK a vasúti fuvardíjat, ami mázsánkénti 4 forint (ha azonban 150 kilométernél közelebbi állomásra szállítja, a fuvardíj kevesebb) és a szállítás közben esetleg előálló sulyhiányt, valamint a vagonkisérő költségét, amely két tétel együttesen 2 50 forintra tehető. A 3460 forintos eladási árból tehát 28’— forint ma rád meg az MSZK nak a 19’— forintos krügerburgonyáért. Most a téli idényben a szalmacsomagolásért 1 forintöt fizet ki az MSZK a bizományosának, úgy hogy a különbözet a krügerburgonya termelői ára és az MSZK eladási ára között méter- * mázsánkénti 8 forint, vagyis a termelői ár 42 százaléka. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a burgonyát ilyen példátlanul ma gas haszonkulccsal terhelve továbbítják a termelőtől a fogyasztóhoz. Éppúgy megbotránkoztató volna, ha a kalkuláció nem 42, hanem csak 32 százalékos külőnbözetet mutatna ki. Mert a dolgozóknak ezt az első rendű fontosságú élelmicikkét nem szabad ilyen horribilis közvetítői haszonnal megterhelni. Vagy meg fordítva: a szabolcsi törpebirtokosoktól termelvényeik értékesítésénél nem szabad ilyen magas közvetítői hasznot elvonni. Mi ennek az oka ? Miért duzzadt fel ebben az évben ilyen nagyA népbiróság Kolosváry-Borcsa Mihály ujrafelvételi kérelmét elutasította és igy a kivégzésnek szabadA nyíregyházi rendőrkapitányság j gazdasági rendészeti csoportjához j feljelentés érkezett Richtscheid Imre rakamazi pékmester ellen, aki — a feljelentés szerint — iparengedély nélkül dolgozik és mintegy három hónap óta nagymennyiségű zsemlét, kiflit és kalácsot süt feketén vásárolt búzalisztből, amit aztán „jó borsos“ áron ad el vevőinek. A GR. csoport a feljelentés alapján kiszállott Rakamazra és vizsgálatot folytatott Richtscheid Imre péküzemében. Richtscheid valóban nem tudott felmutatni iparigazol ványt. Amikor a nyomozók beléptek az üzembe nagymennyiségű zsemlét, kiflit és fonott kalácsot találtak kisütve. A közellátási lisztből sütött kenyerek mellett azonban még szép fehér cipók is sorakoztak, amint — mint később megállapitolták — Richtscheid jegy nélkül és kilónként 1 60 forintos áron adott el vásár lóinak. A 6—7 deka zsemlét 30 fillérért, a 3—4 deka kiflit 25 fillérért, a 40—45 dekás fonottkalácsot pedig egy forintért árusította. A község ellátatlanjainak kiutalt közellátási lisztet a műhelyben a j kemence mellett betonra ömlesztve tárolta, aminek következtében ennek legnagyobb része megromlott és hasznavehetetlenné vált. A feketén vásárolt fehérliszt ellenben szabályo san tárolva, zsákokban állott a raktár egyik eldugott sarkában. A vizsgálatnál jelen volt a község orvosa is, aki megállapította, hogy a poros, piszkos és pókhálós műhely nem alkalmas arra, hogy ott a munka tovább follyon. A péküzem tulajdonosát, Richt- scheid Imrét azonnal letartóztatták. Tegnap kisérték át a nyíregyházi ügyészség fogházába. Ügyében a statáriális bíróság fog ^önteni. Álarcos rablótámadás a?, országidon Rablótámadás a Csegöld és Csengersima közötti országúton Papp Bertalan fehérgyarmati ács és dohánykisárus a csengeri nagy- vásáiból hazafelé tartott egyfogatu kocsiján. Késő éjszaka volt már, amikor Csengersima községet el hagyta. Csegöid községtől néhány kilométernyire két ismeretlen egyén toppan a sötétből a kocsi elé és megállásra szólították. Papp Bertalan megállította a kocsit és gyanakodva várta a fejleményeket. Á két ismeretlen közelebb jött és igazolásra hívták fel. Az egyik támadó előadta, hogy társa orosz nyomozó, ő a tolmácsa és éjjeli razziát tartanak az országúton. Átvizsgálták a szekeret, amiben csak korpát, savanyukáposzlát és 5 kiló palaszeget találtak. A palaszeget nyomban kiemelték azzal, hogy azt nem szabad szálli tani. Papp tiltakozása ellenére elvették a csomagot, majd pénzt, vagy pálinkát követeltek tőle. A magát orosznak mondó, állítólag detektív agyonlövéssel fenyegette Pappot, ha nem ad nekik azt, amit kérnek. Ráncigáim kezdték, amikor a távolból szekérzörgés hallatszott. Erre a két „detektív“ egymásra nézett. Gyorsan határoztak. Papp Bertalant, feltették a szekérbe és a lovak közé csaptak, — ők pedig eltűntek a sötétben. Papp Bertalan hazaérve azonnal megtette feljelentését, melynek alap ján a nyomozás megindult és nem várt sikerrel fejeződött be. A detektívek 24 órás bravúros nyomozás után elfogták Babik István es Papp Tibor csegöldi lakosokat, akik be ismerték tettüket. Azzal védekeztek hogy italos állapotban voltak és nem tudták, mii csinálnak. A házkutatás során az öt kiló palaszeget megtalálták Papp Tibor lakásának udvarán. A két áldetektivet letartóztatták. j Vakmerő álarcos országúti rabló- támadás áldozata lett Guttman Jenő János, nyirábrányi gazdatiszt. A tettesek bizonyára tudták azt, hogy nagyösszegü pénzt visz haza aktatáskájában és tegnapelőtt éjjel a Nyirábrány felé vezető országúton megtámadták és bőrtárcáját, valamint aktatáskáját, amelyben 12.000 I forint volt, elrabolták tőle. A pénznek csak egy része volt i sajátja, mig a többit megbízásból ! vitte Nyirábrányba. A rendőrség j erélyes nyomozást indított az ország- i úti álarcos rablók kézrekeritésére. I BETÖRÉS | Biró Borbála nyíregyházi, Sólyom ulca 36. szám aiatti lakos udvarén lévő nyárikonyhát ismeretlen tettes feltörte és a mosásra elkészített ruhaneműket, ágyneműt, valamint az összes ott található élelmiszereket és főzőedényeket ellopta. A keresztvassal és lakattal lezárt nyárikonyhát a betörő egy vasrud- dal feszitette fel. A vasrudat a helyszínen megtalálták a detektívek. Szakszervezeti rovat Dr. Alexics egyetemi magántanár a szakszervezet értelmiségi gyűlésén Vasárnap délelőtt 11 órakor a vár megyeháza nagytermében a megye szellemi dolgozói szakszervezeti gyű lést tartanak A gyűlésen az értelmiség minden rétege képviselve lesz, tisztviselők, pedagógusok, orvosok, mérnökök együttesen vitatják meg közős problémáikat. A gyűlésen résztvesznek a szakszervezet köz ponti küldöttei is, névszerint dr Alexics György egyetemi magántanár és Lukács Ernőné középiskolai tanárnő. Sok szó esett ankétokon, gyűléseken, a sajtó hasábjain a demo krácia és az értelmiség viszonyáról. Az értelmiség ügye egyik legégetőbb kérdése a magyar demokráciának. Egyrészről a kérdés agyonhallgatása hátráltatja a tisztázást, másrészt az a téves felfogás, ami erre a rétegre hárítja a felelősséget mindazért, ami hazánkban az utolsó negyedszázad alatt történt Nem célravezető sem a cinikus vállvonogatás, sem pedig a szemforgató meakulpázás arra, hogy a szellemi dolgozók méltó helyüket megtalálják a magyar demokráciában. Együtt a többi dolgozókkal... Az elmúlt rendszerben az értelmiség nagyrésze a dolgozó és az uri- osztály között tántorgott A magasz taló áradozás, melyet mézesmadzag ként húzogattak a szellemi dolgozók orra előtt, ellentétben állott a szűkös gazdasági körülményekkel, a kis fizetéssel, a kopott ruhával, melyet a tőke a „nemzet pilléreidnek juttatott. Ma már mindenki előtt kétségtelen, hogy a demokratikus Magyar- ország fejlődésével a magyar demokráciának jóval nagyobbszámu értelmiségre lesz szüksége, mint amennyit a reakció Magyarországa fel tudott használni. Szükséges, hogy gazdaságilag alátámasszuk azt a meg becsülést, mely az értelmiségieket megilleti, nehogy bárki is kétségbevonhassa azt, hogy a demokrácia megbecsüli az értelmiségi dolgozókat. Üdvözöljük a Szabolcs- és szaf- márvármegyei dolgozók értelmiségi, gyűlését s kívánjuk, hogy tanácskozásuk erősítse a munkás—pa raszt—értelmiségi szövetséget, vigve előre a népi demokrácia ügjét. Üd vözöljük a gyűlést abban a tudatban, hogy a szellemi dolgozók odaadó, lelkes munkája nélkül nincs társadalmi haladás és nem képzelhető el a demokrácia igazi felemelkedése. Gombos Aladár Szakszervezeti Tanács megyei titkára. Ismeretlen asszony fosztogatja az utcán a gyermekeket Bártfai Istvánná, Eötvös utca 19. szám alatti lakos panasszal jött szerkesztőségünkbe, hogy az utcán ismeretlen asszony fosztogatja a gyermekeket. Elmondotta, hogy két- izben küldte gyermekeit Szikorához, a pékhez, meg a trafikba és min den alkalommal megállította az is meretlen asszony a gyermekeket és eíszedte tőlük a pénzt. A rendőr- őrszemek figyelmét hívjuk fel a lelkiismeretlen utcai iolvajnő kézrekeritésére.
