Magyar Nép, 1946. november (3. évfolyam, 207-231. szám)
1946-11-27 / 228. szám
1946. november 27. MAGYAR NÉP 3. oldal. Korompay felmentése, az UNRRA ruhaosztás és az uzsorabiróság a Népparlament előtt Vasárnap délelőtt szokatlan érdeklődés és élénkség mellett tartotta meg ülését a Népparlament. Az ülés megnyitása után az első panasz az esős idő miatt járhatatlanná vált mellékutcák rendbehozását sürgette. Javasolja a panaszos, hogy a villanytelepen nagymennyiségben lévő salakot használják tel erre a célra. A város vezetőségének távollétében a javaslatot a polgármesterhez juttatják el. Ötven darab plakát kiragasztásáért 337.20 at fizetett a Szabadművelődési Tanács — panaszolja Balogh József. Dr. Rácz Géza hosszabb felszólalásban ismerteti a Tanács munkáját és milyen káros terhet jelent az, ha még a plakátok kiragasztásáért és engedélyezéséért is ilyen hatalmas összeget kell fizetni. Nyíri János elmondja, hogy legfeljebb 1 forintba szabad kerülni egy plakát kiragasztásának, de semmi szin alatt nem kerülhet ilyen sokba. Ezután ismertetik a fűtőházi mun kások nagy tetszéssel fogadott javaslatát, mely kéri, hogy az árdrágítást leleplezőket jutalmazzák meg az elkobzott áruból. Bartha Sándor elmondja, hogy erre már van rendelkezés is, csak a közönség feladata, hogy minden árdrágítót juttasson a hatóság kezére. A Korona előtti kút megjavítását kérő beadvány után ismertetik azt a javaslatot, hogy az Unrra ruhák között lévő luxus holmikat adják el és annak árából vásároljanak gyermekcipőt és ruhát. Ennél a javaslatnál nagy vihar tör ki. Sok helyről hangzanak elégedetlenkedő közbeszólások. A csend helyreállta után dr. Rácz Géza tanácsnok kijelenti, hogy a városi Unrra bizottságnál semilyen visz- szaélésről nincs tudomása, ellenben arról ő is hallott, hogy a megyei elosztás körül voltak szabálytalanságok. Arra kéri a Népparlament résztvevőit, hogy akinek hasonlókról van tudomása, azt közvetlenül a rendőrségnek jelentsék. A kérdés megtárgyalása után lép az emelvényre rongyos, szakadozott ruhában Dobronyi Ferencné, aki I sirva mondja el, hogy a Selyem | utca 8 szám allatt levő lakásába > beesik az eső és lakhatatlan. A lakáshivatal kiutalta részére a Selyem utca 3. szám alatt lévő lakást, azonban az épület gondnoka dr. Lőrinczy Szarvas utca 5. szám alatt lakó ügyvéd kijelentette, hogy ha százszor polgári fogoly hozzátartozója, akkor sem hajlandó megengedni a Dobronyi családnak, hogy beköltözzenek. A bejelentést nagy felzúdulás fogadta. Általános a kívánság, hogy a ha tóságok azonnal lépjenek közbe és juttassák lakáshoz a családot. Több demokrata aláírásával panasz érkezett a Népparlamenthez, melyben szóvátették, hogy a NOT fel medtette Korompay Károlyt. A panasz szerint a NOT kiküldöttek Nyíregyháza reakciós jobboldali köreinek tájékoztatása alapján adták meg a felvilágosítást a NOT-nak és igy születhetett meg a felmentő ítélet. A Népparlament hozzájárul annak a határozati javaslatnak az elküldéséhez, melyet az igazságűgyminiszter- hez terjesztenek fel, vázolva benne Korompay Károly ténykedéseit. Egy hozzászóló megemlíti, hogy az Erzsébet kórházban dr. Oláh Dániel igazgató főorvos kifejezett tilalma ellenére, Korompay privát betegeit operálta a műtőszemélyzet asszisztenciája mellett. Egyben feltették a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a B-lista rendelet alapján elbocsátott orvosok még ma is tevékenykednek a kórházban? Miért nem működik a városi gőzfürdő ? Kérdi a következő panaszos, mire Perge István pénsügyi előadó elmondja, hogy a bérlők a várostól egy évi bérlet elengedését kérik, ami ellen a Népparlament tiltakozik és kérik a fürdő mielőbbi megindítását. A jelenlévő főrdőgépész kijelenti, hogy a gőz rész már csütörtökön megindul, amit örömmel vesznek tudomásul a jelenlévők. A burgonyahiány és több fontos javaslat megtárgyalása után végül azt a beadványt ismertetik, mely javasolja, hogy az uzsorabiróság tárgyalásaira küldjön a forintvédő bizottság megfigyelőket és hozzák nyilvánosságra az árdrágitási ügyekben hozott Ítéleteket. Hadd lássa a nagy- közönség, hogy a dolgozók bőrére spekulálók milyen büntetőkben részesülnek. Több hozzászólás után a Népparlament egyhangúlag elfogadja a javaslatot és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a birói kar is a nép mellé áll és példaadóan szigorú ítéleteivel elveszik a kedvüket az árdrágítóknak. A Népparlament ülését ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel elnapolták. Horváth János Harc a kontárok ellen Amilyen szomorú, borongás az idei őszi, olyan komor az építőiparos arca is. Szivében szorongást érez, ha arra gondol, hogy jön reá a hosszú tél. Családjának sem ruházatáról. sem téli tüzelőről nem tudott gondoskodni. A kamrája is üres és bizony már ebben az évben az nem is lesz tele. A tavasz és koranyár folyamán igen kevés munka volt. Az inflációs pénzért végzett munkáknál inkább le kellett vetkőznie, mint hogy keresni tudott volna valamit. Augusztus 1. után senkinek sem volt pénze, ha mégis csináltattak valamit, azon csak sóra valót lehetett keresni. Pedig a sok és oly jól megszabott adókat ki kellett fizetni. Az OTI is tud számolni és az sem vár. Vetkőzni kellett az építőiparosnak tovább, hogy minden kötelezettségének eleget tudjon tenni. Egy komoly munkalkalom volt Nyíregyházán, a dohánygyári építkezés, ezt is elhalászta a helybeli iparosok orra elől egy budapesti mamut vállalat. Megtettek mindent a helyi iparosok, hogy legalább részmunkát kapjanak belőle, de nem értek el semmit. Itt 12—15 nyíregyházi kisiparos egész esztendei megélhetését vesztette el. Kihasználták* megcsufolták a dohánygyári mun- * káknál a helyi iparosokat. Száz és száz rongyos ház éktelenül el a város utcáit. Sok száz ház tetőzete befolyik. Az őszi esőzések elrothasztják a tetőszerkezeteket, a menyezeteket. Egészséges lakásokba befészkeli magát a gomba, a tüdő- baj. Azt a javítási munkálatot, melyet ma 200—300 forintért lehetne elvégezni, egy esztendő alatt tízszeresére duzzasztja fel az idő rombolása. Tudják ezt a haztulajponesek is, mégsem dolgoztatnak. így hatalmas nemzeti vagyon megy tönkre a hanyag, nemtörődömség miatt. Az építőiparos hatalmas, szinte leküzdhetetlen veszedelme az elszaporodott kontárok hatalmas tömege. A múltban is voltak kontárok, ezek ma már egész nagy vállalkozóknak számítanak. Nyíltan végzik munkáikat, semminemű közterhet nem viselnek. A kiskőműves tatarozástól, az uj lakóház építéséig mindent elvégeznek. Az ácsmunkát legtöbb esetben kontár végzi el. Az általuk elkészített munka minden esetben gyenge minőségű, nagyon sok esetben rossz munka. Áraik legtöbb esetben magasabbak, mint a szak- iparosé. Aki velük dolgoztat, minden esetben ráfizet. Az utóbbi időkben becsületes épitőmunkások is rákényszerülnek a kontárkodásra. Oka ennek a hatalmas méreteket öltő munkanélküliség. Munkához kéne juttatni ezeket az embereket, mert ezeknek nem a kontárkodás, hanem a becsületes munka a kenyerük. Az illetékesek ébredjenek már fel egyszer merengéseikből, álljanak hivatásuk magaslatára. Gondoskodjanak épitőmunkáról, adjanak munkát az iparosnak, hogy azok is munkába állíthassák az épitőmunkásokat. Meg fogják látni azt, hogy ezáltal megindul városunkban a vérkeringés, mert az ország legerősebb alappillére, amire mindenkor számolni lehet, az építőiparos, az épitőmunkás, az épitő- munka. Vándoriskolát állít fel a kultuszminisztérium A közelmúltban a kultuszminisztérium felhívást intézett a vármegyei tanfelügyelőkhöz. Sürgős jelentés tételre szólította fel a tanfelügyelőket, számoljanak be, hogy vármegyéjük területén hány vándoriskola felállítása szükséges. Mi is a vándoriskola ? Ezzel a kérdéssel fordultunk a kultuszminisz térium népiskolai ügyosztályának vezetőjéhez. — A vándoriskolákat a kultusz kormányzat az 1930 as években szervezte meg Szabolcs és Jász- Nagy-Kun-Szolnok vármegyék területén — mondotta az ügyosztályfőnök. Ezek a vándoriskolák hivatottak a tanyaszéleken és iskoláktól távoleső helyeken lakó gyermekek tanítását és oktatását biztosítani Ez az értékes népi réteg eddig meg nem érdemelt mellőzésben részesült. — A vándortanitó felada két szomszédos „iskola“ meglátogatása. Egy-egy helyen két hétig tartózko dik a tanító. Ellátásáról és elszálláA veszettség ismét fenyegeti embertársainkat, állatállományunkat. — A harmincas években több évi megfeszített munkávcl, — leküzdve az anyagi nehézségeket, előítéleteket, az eb- tulajdonosok ellenállását, sikerült hazánkból ezt a borzalmas kórt kiirtani. A betegség terjesztői a kóbor ebek■ Ezek kiirtása elsőrendű feladat. A hatóság azonban máskor is, de most különösen tehetetlen, ha a közönség nem segít a küzdelemben. Addig is mig sikerül előállítani az általános eboltáshoz szükséges oltóanyagokat, igyekezzünk egyéb segédmódszerekkel akadályozni a terjedését. Ha nincs rá szükség, ne tartsunk ebet. Ne engedjük ebeinket az utcán szabadon kóborolni. Ha tudomásunkra jutott, hogy valahol kóbor eb más ebekkel marakodott, azonnal forduljunk — ingyenes — tanácsért a hatósági állatorvoshoz. Ha valakit eb mart meg, menjen orvoshoz és vizsgáltassa meg hatósági állatorvossal a maró ebet. Ne fogadtunk be ismesolásáról az iskola növendékeinek szülei gondoskodnak, akik örömmel tesznek ennek eleget, mert tudják, hogy gyermekeik tanítása a legnagyobb értéket jelenti. A tanfelügyelőkhöz intézett felhívás alapján most befutott jelentések szerint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 18 uj vándoriskolát, 7 meglévő iskolába pedig tanítók kiküldését kéri. Győr—Moson vármegye 38 uj vándoriskola felállítását igényli. Tolna 15, Szabolcs- vármegye pedig még 13 esetben kérte a vándoriskola megszervezését. A kultuszminisztériumhoz most érkeznek be a vándoriskolák iránti kérelmek. A jelek szerint a vármegyék szükségleteit az illetékesek hamarosan kielégítik és remélhető, hogy a vándoriskolák utján az egyszerű magyar nép gyermekei is megkapják a demokráciától a közoktatás nagyszerű ajándékát. BENKŐ TIBOR rétién „gazdátlan“ ebet. Jelentsünk minden gyanús betegséget (bágyadtság, étvágytalanság, ingerlékenység, bénulásos tünetek) hatósági állatorvosnak. A veszettség a legborzalmasabb gyógyíthatatlan betegség. UNRRA ruhaosztás Az Unrra ruhaakció kiosztással kapcsolatban felhívom a lakosság figyelmét arra, hogy a kijelölt kiosztási napokon csak azok jelentkezzenek, akik a kijelölt napra és időre a bizottságtói idézést kapnak, A kiosztás nem egyszerre, hanem folyamatosan lesz lebonyolítva folyó évi december hó 2. napjától, de csak a kiküldött idézések sorrendjében. Idézés nélkül senki ne jelentkezzen, mert a felesleges torlódás csak hátráltatja a kiosztást. Nyíregyháza, 1946. november 28. Fazekas János s. k, polgármester. Nyulbört veszek. Id. Papp Dénes Luther utca ß. sz.
