Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-05 / 157. szám
2. o!da^ MAGYAR NÉP 1946. szeptember 4. Meghallgatták Tatarescu román külügyminiszter előterjesztését Ma kezdi meg az általános vitát a területi és politikai bizottság Párizsból jelentették : A magyar— román területi és politikai bizottság héttő délutáni együttes ülésén meghallgatták Tatarescu román külügyminisztert. Tatarescu csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy újra kezdődik az a per, amelyet már véglegesen lezártnak tekintettek. Azt állította, hogy Románia 918. októberében elszakadt Magyarországtól, majd pedig megszervezték Erdélynek a román királysággal raló egységét. Kifejtette Tatarescu, hogy Románia jelenlegi nyugati határai pontosan megfelelnek a két nép között fennálló szerződésnek. Szerinte a határmegállapitó bizottság a legnagyobb gonddal végezte munkáját és az általa hozott döntéseken nem lehet változtatni. A jelenlegi határ életbevágóan fontos a román közgazdaság sorsára. A bécsi döntést rákényszeritették Romániára. A továbbiakban a román kisebbség helyzetét ismertette és cáfolta, hogy 200 ezer magyarnak nem adtak állampolgárságot és 300 ezer magyar sorsa bizonytalan. A román állampolgárságot minden kisebbségi egyén megkapja, aki 19(0. augusztus 30. előtt ott élt. Majd arról beszélt, hogy a 4.000 négyzetkilométernyi terület, amelynek átengedését a magyar küldöttség kéri, sokkal nagyobb jelentőségű, mint amilyennek látszik. Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti jelentik azokat az ipar- központokat, amelyek felvetették Erdély nyersanyagát. Nem hajlandó a magyar kormány- nya! olyan megbeszélésekre, amelye két rákényszeritenek, ettől függetlenül azonban nem zárkózik el a barátságos megbeszélés elől. Nem látja annak értelmét, hogy a magyar küldöttséget hivják Romániába közvetlen tárgyalások felvételére. Visszautasítja a nyugaterdélyi ma gyár lakosság önkormányzatára vonatkozó magyar kérést is. Szerinte nincs értelme annak, hogy elfogadjon közvetlen tárgyalásokra való magyar meghívást. Utalt az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett rendelkezésekre, amelyek biztosítják az emberi jogok megfelelő védelmét és kijelentette, hogy Románia elfogad minden nemzetközi biztosítékot, amelyet az Alapokmány előír, de nem iogad- hatja el a régi kisebbségi egyezményt. A magyar—román területi és politikai bizottság legközelebbi ülését ma tartják meg. A bizottság ma kezdi meg a vitát Auer Pál és Tatarescu beszédei felett. (MTI) Városunk világításának, tisztántartásának és az alvilág felszámolásának kérdésével foglalkozott Szabolcsvármegye Nemzeti Bizottsága Szabo'csvármegye Nemzeti Bízott- j sága a legutolsó ülésen három rendkívül fontos városrendezési kérdéssel foglalkozott és a megoldási lehetőségekre felhívta az il’etékes szervek figyelmét. Legyen világosság . • • A Nemzeti Bizottság átiratban kereste meg a város polgármesterét, hogy gondoskodjon a város kellő- képpeni esti világitásáról. Erre az intézkedésre annál is inkább szükség van, mert a sötét utcák és terek a város lakóiban a biztonságérzet hiányát keltik A Nemzeti Bizottság véleménye szerint az utcák lakói szívesen járulnának hozzá a szükséges villanykörték bevásárlásához. A magunk részéről aláírjuk és helyeseljük a Nemzeti Bizottság megkeresését. Sötét, szurokfekete utcák sanghaji állapotokat teremte nek. Nem beszélünk a város külső részeinek a megvilágításáról, csak a máskor oly ragyogó és fényes Széchenyi útról, ahol éppen szombaton este y és 10 óra között ütöttek le és fosztottak ki egy járókelőt. A sötét és kietlen utcákon, mel- lékutcákon félve surran a késői hazatérő. Legyen világosság, szűnjék meg a nyomasztó sötétség, ami úgy kenődik az emberek kedélyére mint a kulimász. Számolják fel az alvilágot A városi rendőrkapitányságot arra kérte a Nemzeti Bizottság, hogy tisztítsák meg a várost az elszaporodott, dologtalan, kóbor cigányoktól, hogy ezzel megerősítsék a közbiztonságot. Nem akarjuk védeni a cigányokat, de ajánlatosnak tartanók, ha nemcsak a cigányfrontot, hanem az al világot is felszámolná a városi rendőrkapitányság. Bár az elmúlt hónapok alatt lényegesen kevesebb betörés és fosztogatás történt, ami a rendőrség éber és nagyszerű mun- i kájának az eredménye, de ajánlatos lenne ennek ellenére is átfésülni a perifériákat. Kevés rendőrőrszemet látunk esténként az utcákon. Eltekintve a város központjától, a távolabb: pontokon csak itt ott, sőt néha egyáltalán nem találkozunk rendőrrel. Lényegesen megjavulna a közbiztonság, és még jobban csökkennének a bűnesetek, ha megerősítenék a rendőrőrszemeket és nemcsak járőrök, hanem őrszemek is lennének. Szemét... ! Szemét...! Szemét... ! A város egészségügyi szempontjából rendkívül fontos köztisztasági kérdésekkel is foglalkozott a Nemzeti Bizoitság. A Nemzeti Bizottság is megállapította, hogy sok a szemét az utcákon, tereken és járdákon. Ez a szemét nagyon sok betegségnek és járványnak az okozója. Felhívták a polgármester figyelmét, haHogj Ferenc Mrásta Párisz: Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnap délután repülőgépen Párizsba érkezett. A magyar miniszterelnök Párizsban tárgyalásokat folytat a magyar delegáció tagjaival a béke* ladéktalanul intézkedjék a szemét eltakarításáról és naponta ellenőriztesse az utcák és terek tisztaságát. , Ötömmel üdvözöljük Szabolcsvármegye Nemzeti Bizottságának határozatait, mert reméljük, hogy közbelépése nyomatékos lesz és felrázza tespedésükből a város illetékeseit. minisztereink Érkezett tárgyalásokon szereplő magyar kérdésekről. Nagy Ferenc miniszterelnök párizsi tartózkodását néhány napra tervezi. (MTI). Szakasits Árpád: Nem akarnak Európa koldusa lenni! A Párizsban tartózkodó Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes a párizsi rádióban beszédet intézett a külföldi magyarokhoz. Hangoztatta, hogy a magyar nemzetnek nincs más igénye, csak az, hogy ne bánjanak vele igazságtala nul és méltányolják óriási erőfeszítéseit, amelyekkel hozzá akar járulni a demokrácia nemzetközi megerősítéséhez. A határainkon tu! élő testvéreinket az Atlanti Charta szellemében részesítsék az emberi és állampolgári jogokban. Ha nem hallgatják meg kérő szavunkat, r*kkor megtorpan nálunk az élet és a gazdasági fejlődés lehetetlenné válik. Magyarország nem akar Európa kuldusa lenni, hanem szabad népként akar dolgozni a szabad Európa békéjéért. Jó szomszédságban akarunk élni a dunamenti népekkel. Kérte a miniszterelnökhelyettes a külföldi magyarokat, szolgálják hiven idegenben is felszabadult ha zájukat. Ha módjukban áll, térjenek haza és vegyenek részt abban a hősies munkában, amely most Magyarországon folyik. (MTI) Felhívás! Felhívjuk Nyíregyháza és környéke háztartási alkalmazottait, hogy 1946. szeptember 6 án délután 6 órakor Széchenyi-u. 11. számú szak- szervezeti székházban fontos munkabérek megbeszélésére és a szakszervezet megalakulására megjelenni szíveskedjenek. Egyben- felhívjuk a háztartási munkaadókat, hogy alkalmazottaikat erre az értekezletre okvetlen küldjék el. EGRI SÁNDOR szakszervezeti titkár Amikor Mussolini még császár akart lenni... Mussolini, akinek még holtában sinco nyugta, nagy álmodozó és még hiúbb ember volt. Azt remélte rémálmában, hogy a tengely győzelme után megírja emlékiratait. Persze ebben önmagának kívánt szobrot állítani. Barátnője. Klára asszony szobájában találták meg feljegyzéseit. Érdekes és jellemző Mussolinira, az a megjegyzés, amelyet veje Ciánó gróf tett bizalmas baráti körben. Ez a kijelentés pompás képet nyújt a fasiszta rendszer megvetendő vezéralakjáról. — Apósom, ez a feketeinges pojáca, mondta Ciano — valósággal meg volt sértve, hogy az abesszin császári koronát Viktor Emánuelnek. az uralkodónak és nem neki ajánlották fet... Leütöttek a Széchenyi utcán egy szövetkezeti igazgatót Arday Sándor szövetkezeti igazgató, községi jegyző szentmargitai lakos szombaton Nyíregyházán tartózkodott. Este 10 óra körül a Széchenyi-utcán haladt, amikor két fiatalember megtámadta, az egyik boxerrel leütötte, a másik pedig tőrével szájába szúrt. Arday Sándor összeesett, mire a támadók otthagyták, irattáskáját azonban magukkal vitték. A nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya a vakmerő támadás ügyében széleskörű nyomozást indított, amely 48 óra alatt eredményre is vezetett. A rendőrség le- tartóztta Forgó László és Raffay Gyula borbányai lakosokat, akiknél megtalálták Arday Sándor irattáskáját. Demokratikus tankönyvet ad ki a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság A Magyar-Szovjet Művelődési társaság a felszabadulás óta ál* landóan foglalkozik a közoktatás demokratizálásának kérdésével. Egész javénk egyik lenfontossabb kérdése az, hogy a magyar ifjúság keiébe végre olyan tankönyvek kerüljenek, amelyek szakítva a fasiszta szellemmel, valóban tanítani és nem félrevezetni akarnak. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság most közölte a kultusz- miniszterrel, hogy vállalja egy középiskolai tankönyv saját kiadásában való megjelentetését. A tankönyvkiadás körül felmerülő súlyos gazdasági nehézségek megoldásában valóban példamutató a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kezdeményezése.
