Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-24 / 174. szám
2. olda MAGYAR NÉP 1946. szeptember 22. A nfiprsi útja a iMötés után Horváth Márton nagysikerű előadása a Városi Színházban patt a magyar kormányküldöttség, most mégis a bajoroknak adták kölcsön. Bárhogyan is történjék, bárhogyan is döntsenek, nagyon jól tudjuk, hogy a történelem elvehet valamit, a történelem vissza is adhatja azt, ha a magunk sorsát és útját megtalálva megyünk előre Kis nép vagyunk Illúziók nélkül, világos szemmel körül kell nézni a nagyvilágban, honnan várhatunk segítséget. A ■ helyzet az, hogy a párizsi konferencián nem voltunk elég reakciósok a reakciósoknak és nem voltunk elég demokraták a demokratáknak. Egyik oldalnak [a támogatását sem nyertük el. Itt élünk a Szovjetunió szomszédságában Vannak, akik ezt nem látják. A jobboldalon vannak és úgy politizálnak, mintha a La Manche csatorna partján lenne ez az ország. Pedig csak egy határozott baloldali demokratikus politika az, amely elhelyezkedést jelenthet. Elsősorban szomszédaink határozzák meg Magyarország jövőjét és sorsát. Kis nép vagyunk, amely nem csinálhat önálló politikát olyan érielemben, hogy csal: Mi nagyon jói tudjuk, mit jelent számunkra a háború és küzdünk. Ebben az esetben nincs hatalom, amely megakadályozhatná egy bizonyos történelmi igazságszolgáltatásnak az érvényesülését. A megoldás nem az, hogy búnak ereszijük a fejünket, hogy erőt vesz rajtunk valamilyen pasz- szivitás, hogy meginog bennünk a hit és bizalom a demokráciában, az ország jövőjében. Ellenkezőleg, halaszthatatlanul meg kell találnunk azt az elhelyezkedést, ami az emberi akcióval és nem csodavárással, valóban megváltoztathatja ezt a komor, nehéz magyar sorsot. a saját erejére támaszkodhat. Megállapította ezután az előadó, olyan jelenségnek vagyunk a szemtanúi, amik kísértetiesen emlékeztetnek a múlt világháborút követő eseményekre. Az a marakodás, ami a múlt világháború után volt. most még súlyosabb formában jelentkezik. Kiderült az, hogy az a fegyverbarátság, amiben összefogtak a nagyhatalmak a Szovjetunióval, az nem ugyanazt a harci célt követte a két oldalon. A Szovjetunió részéről világos és tiszta volt ez a cél. Ott arról volt szó, hogy a fasizmust; — amely megtámadta a Szovjetuniót és más szabad népeket — legyőzzék és kizárják egy újabb támadás lehetőségét. Szombatén délután, Horváth Márton előadásakor roskadásig telt meg érdeklődőkkel a Városi Színház nézőtere. A politikai pártok kiküldöttei, a szakszervezete!;, képviselői, a köz- és magán hivatalok tisztviselői teljes létszámmai vettek részt ezen a rendkívül ér dekesnek ígérkező és később ér tékesnek bizonyult előadáson. Az előadást dr. Veress Lajos nyitotta meg. üdvözölte a megjelenteket és az előadót. A párizsi tárgyalásokról Horváth Márton előadása bevezető részében visszapillantást vetett a trianoni békeszerződésre, majd megállapította, hogy a mostani párizsi tárgyalásokon még szigorúbb, még keményebb békefeltételekre van kilátás. A trianoni béke — mondta — szűk határok közé zárta az országot, de most nem a határok kérdésé van napirenden, hanem a magyar etnikumnak a határainkon kívül elhelyezkedett részének a léte vált kérdésessé. A 200 ezer csehszlovákiai magyar helyzetéről szólva kijelentette: mi a leghatározottabban leszögeztük itt Magyarországon és külföldön is minden fórum előtt, hogy tiltakozunk a kényszerű kitelepítés ellen és igazságtalannak tartjuk. Nemcsak az elmúlt 25 év van mögöttünk . . . Ha terhel is bennünket felelősség a mulasztásokért, mégis, utóvégre nemcsak az elméit 25 év van mögöttünk, nemcsak az elmúlt néhány száz év, amikor időnként elnyomtunk más népeket. hanem mögöttünk van az utolsó két év, amikor mégis előre jutottunk, ha nem is túl messze, de elindultunk, határozottan, visz- szafordithatatlanul elindultunk a demokrácia utján. Nehezebb lesz előbbre jutni ezen az utón egy tehertétellel a magyar nép vállán. Egy sérelemmel a magyar nép szivében, igazságtalansággal meg- tervelve, Szavaink Párizsban — megmondom őszintén — nem esnek megfelelő súllyal a latba. Megmérettünk és az erényeink — hogy igy fejezzem ki magam —■ könnyebbnek találtattak, mint a bűneink. A csehszlovák igények Kijelentette ezután, hogy számolnunk kell azzal, hogy ha nem is az eredeti formájában, de egy bizonyos kompromisszum alkalmazásával mégis csak a csehszlovák igények fognak érvényesülni. Nem biztos, hogy igy fog bekövetkezni, de ennek van a legnagyobb valószínűsége. Ha pedig ez történik, ha ez bekövetkezik, még az sem jelenti azt, hogy a béketárgyalásokkal kapcsolatban fenékig ürítettük volna a keserűség poharát. Hátra vannak még akkor is a gazdasági követelések. Bárhogyan is döntenek .. • Ezután a magyar hajók kölcsönadásáról beszélt Horváth Márton. Megálíapitoíta. hogy ezeknek a hajóknak a visszaadására annakidején Washingtonban ígéretet kaAz angolszász nagyhatalmak viszont csak a konkurrenciától akartak megszabadulni. Csak az imperialista konkurrenstől. Abban a pillanatban, amint a konkurrens- tői megszabadultak, ők akarnak a helyére lépni. Ha nem sikerült meghódítani Európát Hiíleréknek, akkor ők érzik magukat hivatottnak erre. Az angolszász hatalmaknak ei- re a szándékára már amerikai körökben is rájöttek, példa erre Leszögezte ezután Horváth Márton, hogy csakis belső demokratizálódással tudjuk szomszédaink megbecsülését visszaszerezni és ezzel enyhíthetjük csak a párizsi béke végrehajtását. A mai béke kifejezője szomszédaink bizalmatlanságának. Éppen azért, amikor az angolszász hatalmak be akarják fészkelni magukat Délkeleteurópába és Magyarországra is, amikor látjuk Horváth Márton előadása további részében részletesen taglalta azokat a politikai és gazdasági szükségszerűségeket, amik indokolttá teszik a dunai népek együttműködését. Kossuthi értelembe vett szilárd konföderációra van szükség, hogy enyhíthessük a párizsi béke keménységét és megtaláljuk a helyes utat és irányt az európai politikában. Azt akarjuk, hogy baráti kéz nyúljon felénk, ismerjük fel a külső, nyugatról fenyegető veszélyt és találjuk meg egy emberséges, békés módszeren keresztül annak lehetőségét, hogy ne Magyarország ellen, hanem Magyarországgal együtt alakuljon ki Délkeleteuró- pában az a gazdasági és politikai és az, idők múlásával — ha kell — katonai kapcsolat, amely elháWallace éles és határozott állásfoglalása az amerikai imperialista politika elien. Magyarországra elsőrendű veszélyt jelent a háborús fejlődés. Mi nagyon jól tudjuk, mit jelent számunkra a háború, Kis ország vagyunk, amelyet nem kérdeznek meg, hogy kívül akarsz-e maradni a háborún, vagy pedig belépsz ? Kétségtelen, hogy egy ilyen fejlődésben belesodorják ezt az országot a háborúba. a görögországi állapotokat, a jugoszláviai jegyzékváltásokat, incidenseket, akkor meg kell találni szomszédainkkal a megértést. Jugoszlávia, Csehszlovákia, Bulgária, Románia katonai és gazdasági szerződéseket kötnek és bennünket újra egy Kisatant veszélye fenyeget, Érdekünk az és tőlünk függ, hogy ellenünk irányul-e az a szövetkezés is, vagy mi is csatlakozunk ehhez. ritja a háborús veszélyt. Ez je- léntse az európai demokrácia hallatlan megerősödését. Ez biztosítja azt. hogy azok a világhódító tervek, amik az óceánokon túlról jönnek, meg fognak állani. Ilyen körülmények között a Szovjetunió, az az ország, amely elsősorban és legmesszebbmenően szabadította fel a népeket, annak nem kell mindig fegyerben állni, nem kell erőfeszítéseinek egy jó részét a saját és a többi fenyegetett nép védelmére fordítani, hanem ténylegesen a demokrácia és a szocializmus építésével mutathat példát arra, hogy nem ördögi átok az emberiségen a megismétlődött világháború, hanem egy uj korszaknak a szülési fájdalmai ezek csak, amelyből végre számunkra, a magyarok számára is egy olyan emberséges, a szomszédaink által is megbeesült élet fog kialakulni, amit végre különösen a mai erőfeszítéseink révén már megérdemeltünk — fejezte be nagyhatású és nagy tetszéssel fogadott előadását Horváth Márton. Az előadás után hozzászólásokra került sor. A hozzászólásokra Horváth Márton részletes felvilágosítást és magyarázatot adott, majd Veress Lajos néhány közvetlen szóval megköszönte az értékes színvonalú előadást. Gyilkosság Biri községben A nagykállói rendőrkapitányságra telefonon jelentették, hogy Biri községben tegnapra virradóm gyilkosság történt, A gyilkosság részletei még ismeretlenek. A nagykállói rendőrnyomozó- osztály tagjai a helyszínre mentek, hogy kivizsgálják a gyilkosságot. Feljelentést tett önmaga ellen Varga Lajos szabósegéd, debreceni lakos a napokban megjelent a nviregyházi rendőrkapitányságon és feljelentést tett önmaga ellen. Elmondotta, hogy már többször volt büntetve kisebb betörésekért. Előadta, hogy az elmúlt időkben még Debrecenben — munkát vá! Iáit. Két férfiöltöny átalakítását vállalta el, „sajnos* — mondotta — a két öltönyt eladta és ennek az árát elmulatta. ,Az ital rabja vagyok már hosszt» idő óta és sohasem tudok ellent- állni az ördög kisértésének.“ Elmondotta még, hogy már több ízben jó útra akart térni és ezért jelentkezett most is a rendőrségen, hogy büntessék meg. Varga Lajost, a „jó útra tért“ szabósegédet átadták a debreceni rendőrségnek és ott fogják felelős ségre vonni „az ital mámorában* elkövetett tetteiért. Kulturházzá alakítják át a szakszervezetek Széchenyi-utcai helyiségét Az összszakszervezetek átköl- tözködésekor beszélgetést folytattunk Gombos Aladárral, a Szak- szervezeti Tanács vármegyei titkárával. A vármegyei titkár a következőkben válaszolt kérdéseinkre : — Téves az az elterjedt hir, hogy a megüresedett Széchenyi- utcai székházból újra lakások leszI nek. A szakszervezet uj helyiségében különböző titkárságokat, munkaközvetítő hivatalt helyezünk el, mig a régi helyiségében maradnak a szakmai titkárságok és ott lesz a szakszervezeti iskola is. — A munkáskultura fejlesztésére nagy, átfogó tervet dolgoztunk ki. Egészséges munkáskulturát akarunk teremteni, szociológiái előadásokat fogunk tartani, hogy öntudatos, minden tekintetben tájékozott munkásosztályunk legyen. Kereskedők részére frnrittilr king» kapható: DÓZSA nyomdavállalatnál Hyiregyksua, Vay ádám-stca 5 ss. A mai béke kifejezője szomszédaink bizalmatlanságának Kossuthi értelemben vett szilárd konföderációra van szükség
