Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-18 / 169. szám
2. oldal, MAGYAR NÉP 1946. szeptember 18. A Kisgazda Párt választmányához dől el ma magyar sorsa Párizsban Nemzeti Bizottsági ülések, pártközi értekezletek foglalkoztak a kép viselőtestület visszaállításának kérdésével és mindeddig nincs döntés, mert a Kisgazda Párt küldöttei, akik a különböző bizottságokban a pártot képviselték, ragaszkodtak ahhoz, hogy a párt abszolút többséget szerezzen meg a képviselőtestületben. A 112 képviselőtestületi tagságból 621 akar megszerezni és inkább vállalja, hogy képviselőtestület nélkül legyen a város, minthogy ettől eltekintsen. A demokratikus blokk pártjai 51-et adtak a 112 bői a Kisgazdapártnak, vagyis ugyanannyit, amennyit a másik négy párt kapott. Ebbe sem' volt azonban hajlandó belemenni és már úgy látszott, ismét a Kisgazda Párt nélkül alakul meg a képviselőtestület, amikor még utoljára, folyó hó 16-án, hétfőn ismét összehívta a város polgármes tere a pártközi értekezletet, hogy mégis megegyezést próbáljon létrehozni. Ezen az ülésen a Kisgazda Párt kiküldöttei ismét elmondták érveiket és kijelentették, hogy nem tudnak engedményeket adni, mert ezt csak a pártválasztmány tudja megtenni. Azzal váltak el a pártok ezen az ülésen, hogy a hét folyamán a munkáspártok megbeszélést tartanak, esetleg újabb engedményt tesznek a képviselőtestület érdekében. Ennek a megbeszélésnek az ered ménye az lett, hogy a munkáspártok és a Parasztpárt, valamint a Szakszervezetek elmentek a végső határig és 54 helyet juttattak a Kis gazda Pártnak. Itt, a nyilvánosság előtt kérik a Kisgazda Párt választmányi tagjait, hogy vegyék ezt a gesztust a munkásság részéről barátságos, lojális magatartásának, fogadják el az ajánlatot és evvel járuljanak hozzá a képviselőtestület összeállításához, mert ellenkező esetben vállalniok kell a felelősséget azért, hogy a képviselőtestület nem működhet és hogy emiatt városi munkák, valamint a város kezdei ményezésével közmunkák nem indulhatnak meg. Mindnyájunkkal szemben felmerült a felelősség kérdése azért, hogy mindent elkövetünk-e a munkanélküliség csökkentése érdekében. Nem hisszük, hogy a kisgazdák mereven el fognak zárkózni, hogy inkább vállalják a felelősséget é s ezért számítunk a megegyezésre. Arról van szó az újabb enged' mény után, hogy a Kisgazda Párinak egyedül 54 mandátuma lesz, amihez csatlakozik a Polgári Demokrata Párt egy mandátuma, összesen 55 mandátum, amivel szemben a másik három pártnak és a Szak- szervezeteknek mindössze 57 man- dátuma van. Tehát négy szervezetnek van összesen két mandátummal több, mint a Kisgazda Pártnak. Ha őszintén meg van a segítő szándék és a felelősségvállalás a Kisgazda Pártban, mint ahogy legjobb meggyőződésünk szerim ez meg is van, akkör elfogadják ezt a végső ajánlatot, hogy az összeülő képviselőtestület azonnal orvosolni tudja tehetségéhez mérten mostani, legégetőbb problémánkat, a munkanélküliséget. PÁLFY ERNŐ a Nemzeti Bizottság elnöke. A magyar politikai és területi bizottság hétfőt ülésének napirendjén szerepelt a magyaroszági revizionista szervek feloszlatására vonatkozó cseh pótinditvány. Franciaország képviselője beszédében megjegyezte, nehogy a jövőben ilyen mozgalom kifejlődhessék, elengedhetetlen, hogy lehetetlenné tegyék a revizionista szervek léteAz ukrán delegált véleménye szerint a pótinditvány indokolt, noha az uj magyar demokrácia már szakított a régi magyar politikával, mégis célszerű a pótinditvány elfogadása. Jugoszlávia képviselője szerint az A bizottság ezután áttért a Csehszlovákiából kitelepítendő 200 ezer magyar ügyére. Masaryk csehszlovák delegált emlékeztetett arra a korábbi amerikai javaslatra, hogy a pozsonyi hídfő kérdését kapcsolják össze a magyarság kitelepítésével, ezért először hallgassák meg Csehszlovákiát utána a magyar delegációt, majd pedig a magyar és cseh delegáció A csehszlovák pótinditvány Kö- zépeurópa békéje szempontjából oly messzemenő horderejű, hogy azt a párizsi békekonferenciának kell letárgyalni. Ennek ellenére CsehszloHalgassák meg először a csehszlovák felszólalást a kitelepítés kérdésében, utána a legközelebbi ülé sen Magyarország képviselőjét, majd pedig kezdjék meg a két exposéról az általános vitát. Az angol delegáltnak nem volt ellenvetése. Az amerikai delegált javasolta, hogy hallgassák meg a csehszlovák beszédet, utána a magyar választ. A bizottsági felszólalások és dön tés után átadták a szót a cseh megbízottnak. Clementis felszólalásában mindenek előtt hangoztatta hogy Cseh Szlovákia legfeljebb 200 ezer szlo vákiai magyar kitelepítésével véglegesen meg akarja oldani a magyar kisebbség kérdését. A továbbiak során arról beszélt, hogy a magyar kormánnyal korábban már tárgyalásokat folytattak a lakosság cseréről, de ezek a tárgyalások Ma gyarország hibájából nem sikerültek. Szerinte Magyarországon 450 ezer szlovák él, Csehszlovákiában pedig az 1930. évi népszámlálás szerint 570 ezer magyar. Azokban ezek közül több tízezer zsidó volt és azokat a Szálasi-rezsim alatt le mészárolták. Ezenkívül több tízezer fasiszta magyar elhagyta az ország területét a németekkel együtt. Ezek szerint tehát félmillió magyar él Csehszlovákiában. Ezek közül 100 ezret akarnak ugyan sitését, mert az ilyen csak megzavarja Magyarország és a szomszéd államok közötti jóviszony kialakulását. Egyébként azon a véleményen volt hogy a pótinditvány felesleges a békeszerződés idevonatkozó része elegendő garancia arra, hogy ezt a tevékenységet Magyar- országon megakadályozzák. eredeti békeszerződés tervezet a fasiszta szervek feloszlatásáról intézkedik és igy bizonyos magyar revizionista egyesületek nemestek ebbe a csoportba Ezen a hiányosságon segít a cseh pótinditvány — amelynek elfogadását ajánlja. közös beleegyezéssel kössön ebben a kérdésben megállapodást. Masaryk furcsának és meglepőnek tartja ezt az amerikai javaslatot mert ezt a kérdést a győztes nemzetek megkerülésével akarja ilyen formán elintézni. Magyarország legyőzött állam, Csehszlovákia pedig győztes ..hatalom“, ezért nem lehet a két államot egyenlő elbánásban részesíteni. vákia nem. zárja be az ajtót a későbbi kétoldali tárgyalások előtt. Az elnök a következő ügyrendet javasolta. majd térjenek át a két exposé általános vitájára. Végül is úgy döntöttek, hogy hétfőn meghallgatják a cseh exposét, majd a legközelebbi, azaz ma délutáni ülésen a magyar delegált beszédét. Eszerint ma délután a magyar delegáció fejti ki álláspontját a párizsi békekonferencia előtt a 200 ezer magyar kitelepítésére vonatkozó tervezetről. annyi szlovák ellenében kicserélni. Marad 400 ezer magyar, akik a cseh statisztika ' szerint tulajdonképpen nem is magyar eredelüek. hanem részben szlovák származásúak. Megállapítottuk — mondotta Clementis — hogy Csehszlovákiában tiszta magyar ember a kicserélés után nem maradna több, mint 200 ezer. Így a magyar kisebbség Csehszlovákiában a minimumra csökken, úgy, hogy mód nyílik, hogy a kérdés megoldására teljesen uj módot találjanak. Ez pedig az, ha ezt a 200 ezer magyart kitelepítik Cseh Szlovákiából. Ezután sorra vette a kitelepítés ellen felhozott magyar érveket. — Megállapította, nem helytálló az a magyar kijelentés, hogy 200 ezer magyar számára nincs hely Magyar- országon. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon közel félmillió zsidó vallásu embert mészároltak le és Magyarország körülbelül ugyanannyi embert vesztett a háborús események során. Ezenkívül a potsdami egyezmény értelmében Magyarország 400 ezer németet telepíthet ki, mégpedig kárpótlás nélkül. Ami pedig azt a magyar állítást illeti, hogy Magyarországon nagy a népsűrűség, megállapította, hogy mig Magyarországon a mezőgazdasági lakosság népsűrűsége 67.9, addig Szlovákiában ugyanaz a népsűrűség 83.6 négyzetkilométerenként. Ilyen formán gazdasági okok a kitelepítés ellen nem hozhatók fel. Végül hangoztatta Clementis, hogy amennyiben a bizottság elfogadja a csehszlovákiai magyarság kitelepítésének elvét, Csehszlovákia az emberséges szempontok legnagyobb mértékű szemelőtt tartásával fogja azt végrehajtani. (MTI) Hárem nappal bisszabbitolták meg az áramkorlátozás Idejét Rada István iparügyi miniszteri biztos arról értesítette lapunk szerkesztőségét, hogy a csökkentett áramszolgáltatási időt a mai naptól kezdődően még további három nappal meghosszabbította. J Vár az uj MADISZ A Madisz nyíregyházi szervezete szeptember hó folyamán nagy belső átalakuláson ment keresztül. Eddig bűnös emberként élte a Madisz az életét. A régi tagok csak azért voltak tagjai a Madisznak, mert járhattak táncolni, mulatni, szórakozni, de ami a legfontosabb lett volna az, hogy dolgozzanak is a Madiszérí, azt elfelejtették. Úgy látszik nekik könnyebb volt a Madisz becsületét eljátszani, mint azt megtartani. Ezért ugyan nem okolhatjuk annyira a tagokat, mint inkább a vezetőket. Mert igaz az a mondás, hogy amilyen a pásztor, olyan a nyáj. S a pásztorok hagyták a juhokat szétszéledni, szétzülléni, s nem gondoltak arra, hogy ezzel a Madisz becsületét játszák el. Mi uj vezetők, uj tagok, ezt az eljátszott becsületet akarjuk újra megszerezni és hisszük, hogy ez fog is sikerülni. Nagyon sokan gondolták azt, amikor hallották, hogy a régi Madisz tagságok megszűntek, hogy ezzel a Madisz meghalt. Nem halt meg a Madisz, hanem uj életet kezdett, vagyis újjá született. Uj utón halad az ifjúsággal a demokrácia felé. Ez uj utón is nagyon sok akadályt kell leküzdenünk, mig elérünk a célhoz. De ha mi ki is fáradunk a küzdelemben, akkor újabb és újabb sorok törtetnek előre, hogy elérjük a célt, amelyért küzdenünk kell és amelyért érdemes küzdeni. Most, midőn elindul a Madisz is az igazi utón, a demokrácia felé, kérjük az Istent, hogy segítse meg egyesületünket, vezetőinket, tagjainkat és az egész magyar ifjúságot, hogy megtaláljuk egymás kezét és együtt egységbe tömörülve építhessük fel a romokban heverő, de élni akaró uj Magyarországot! Egység! Szolontai Józse * I A magyar demokrácia már szakított a régi politikával Hogyan képzeli Clementis a magyar kisebbség kérdésének megoldását Kétszázezer magyar sorsa Mit szolgál a cseh pótinditvány ? Hétfőn beszélt a cseh — ma beszél a magyar delegált
