Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-03 / 156. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1946. szeptember 3. Messze Indokinából • A tejpiac kérdése a Nemzeti Bizottság előtt hozott levelet a posta és ahogy az ember olvassa az egyszerű sorokat, szinte a könnyeivel küzd és két év távlatából is gyűlölettel tekint a múltra. Azokra, akik okozói voltak annak, hogy a magyar föld szerelmese, a barna magyar paraszt a világ minden tájára szétszóródjon, hogy a leg- változatosabban kemény, nehéz hányattatások között bolyongjon messze idegenben, még Indokínában is. A levél magáért beszél és vádolja a múltat és vádolja azokat, akik titkon még most is a múlt emlékeit melengetik és múltat sóvárogják vissza. Vád azok ellen is, akik a megnyugvást akaró magyar nép háta mögé bújva a demokrácia ellen uszítják a tudatlanságot. De had álljon itt a levél szószerint. Olvassa ki belőle mindenki a vágyakozást a haza földje iránt. Olvassa ki azt a fájdalmat, amelyet csak a messze idegenbp elsodort szenvedő ember érezhet, aki nem tudja talán még ma sem, hogy miért, kiknek az ckaratából, milyen érdekekért került el messze Indokinába és miért eszi ott a rabság kenyerét. „Kelt 1946. julius hó 27-én. Szeretett kedves Szüleim és Testvéreim. Tudatom véliik, még élek. Tudom, hogy maguk régen elfelejtettek. Kedves Szüleim, a sors nagyon messze elüldözött a haza tói. Messze, messze. 18.000 km-re Indokinába. Ez a levél, amelyet most irok kiadnom a jó Istentől, hogy életben, egészségben találja mindnyájukat. Kedves Szüleim! Nagyon fáj, hegy a sors elüldözött a hazától az idegenlégióba. Azzal vigasztalnak bennünket az újságban, hogy haza nem mehetünk, mert agyonvernek, katonaszökevényeknek minősítenek bennünket. Pedig nem azért vagyunk itten, hogy megszökjünk, hanem kizavartak Németországba és ottan elfogtak az amerikaiak és rákényszeritet- tek bennünket, hogy jelentkezzünk. Nem adtak enni, kénytelenek voltunk, ha nem akartunk is, mert máskülönben éhen pusztultunk volna el. Mostan zárom soraim. Ha választ kapok mindent megírok. írjanak meg mindent, milyen a helyzet odahaza. Isten velük Lajos. Marozsán Lajos, No-de 10. M. L E. 27868. C. A. 3. (Extrémmé Orient S. P. F. 1174)" A görögországi választások Athéni hivatalos értesülések szerint a királyság ügyében megtartott görögországi népszavazás az egész országban — eltekintve néhány elszigetelt zavaró eseménytől — békésen és teljes szabadságban folyt le. Athénből és Pireusból már befutottak a vasárnapi választások eredményei. 38 választási irodában 11.362 szavazó adta le szavazatát a királyságra, 3.433 a köztársaságra. A moszkvai rádió jelenti, hogy Görögországban a királyság visz- szaállüása érdekében vasárnap harm* népszavazást tartottak. A kirí pártiak és köztársaságiak köze . szombati verekedések során 21 ember vesztette el életét. (MTI) Szabolcsvámegye Nemzeti Bizottsága pénteken foglalkozott a tejpiac áthelyezése miatt előállott panaszokkal. Tárgyalásra került a Lenin téri kereskedők, iparosok és piaci áru sok beadványa, amelyet körülbelül hatvanan Írtak alá és letárgyalták az orvosszakszervezet által benyújtott szakvéleményt is. Ezek ismertetése után a Nemzeti Bizottságnak az volt az egyöntetű véleménye, hogy a tejpiac nem maradhat azon a helyen, ahol van, a Vay Ádam utcán, hanem azt vissza kell helyezni a Lenin térre. A legfőbb szempont, amely ezt a kérdést eldöntötte, az egészségügyi kérdés, volt, mert miután a Vay Ádam utcát nem lehet lekötni a for galom elől, nyugodtan, zavartalanul és az egészségügyi szempontokra való tekintettel csak a Lenin-téren maradhat a tejpiac. A Nemzeti Bizottság által hozott határozat felhívta a város vezetőit, hogy a tejpiacot helyezzék vissza a régi helyére a Lenin térre. Az orvosszakszervezet a tejpiac kérdéséről Az orvosszakszervezetnek a Nemzeti Bizottsághoz intézett átirata a következőket állapítja meg : „A tejpiacnak a Lenin térről a Vay Ádám utcára való áthelyezése tárgyában a vármegyei tiszti főorvoshoz senkitől, semmiféle megkeresés nem érkezett és így abban véleményt nem is nyilváníthatott. A kérdéses időpontban az ügyvezető városi tisztiorvos szabadságon voit és igy ebben a kérdésben helyettese adott az illetékeseknek szakvéleményt. A most már hivatalában lévő ügyvezety tiszti orvos abszolút nem mondott helyettesének véleményt és mindenképpen ragaszkodik a tejpiacnak a Leniniéire való áthelyezéséhez. Az orvosszakszervezet véleménye szerint jól lehet, hogy a Lenin-térre való áthelyezés sem feiel meg a modern higiénia követelményeinek, de minden esetre sokkal megnyugtatóbb közegészségügyi szempontból, mint a Vay Ádám utca. Kívánatos volna szigorúan elrendelni, hogy az elárusítók termékeiket csak is körülbelül 1 méter magas asztalon árusíthassák és semmi esetre sem a földön elhelyezett kosárból.“ Milyen Bárasnkat kérünk Érdékből 7 A delegátusok nagy figyelemmel hallgatták a magyar előterjesztést A magyar—román vegyes-bizohság szombat délutáni ülésén elhatároz fák, hogy a hétfőt ülésen a román küldöttséget hallgatják meg, utána térnek át a békeszerződés egyes szakaszainak tárgyalására. Ezután Auer Pál párizsi magyar követ emelkedett szólásra, hogy ismertesse a magyar kormány álláspontját az erdélyi határok kérdésével kapcsolatban. A magyar követ be szédében többek között a következőket mondta: — Azért jöttünk Önök elé, hogy az erdélyi probléma megoldására előterjesziést legyünk. Erdély összlakossága az 1930. évi román statisztikai adatok szerint öt és félmillió lélek, ebből három millió kétszázezer román, egy millió ötszázezer pedig magyar — Az első világrúboru befejezése után Erdélyt Romániához csatolták és ez az érdekelt néptömbök meghallgatása nélkül történt. Ezt a trianoni békeszerződést a Szovjetunió soha nem irta alá és az Egyesült Államok is megtagadták a ratifikálását. Hogy az ebben a szerződésben megállapított határok nem esnek egybe az etnikai határokkal, azt a legjobban bizonyítja, hogy most egyik szomszéd allam a másik után kér engedélyt arra, hogy a határok közelében élő magyar la kosságnak legalább egy részéi a mi területünkre telepíthesse át. — A Romániának Ítélt területen élő másfél millió mdgyar sorsa iránt nem lehetünk közömbösek Az er délyi magyarság preblémájának felvetésekor az első fontos tény az, hogy a szövetséges nagyhatalmak és Románia között létrejött fegyverszüneti egyezmény értelmében Erdély, vagy annak nagyobb része Romániát illeti meg. A másik fon- t©s tény, hogy 1940. augusztusi bécsi döntésnek — ami egyébként sem a mi kezdeményezésünkre jött létre — a megsemmisítése. Tekin tettel arra a két tényre, a magyar kormány azt kérte, hogy Erdélyből 22.000 négyzetkilométernyi terület csatoltassék vissza Magyarországhoz. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy ezt a javaslatot elutasították és ilyen körülmények között az etnikai viszonyoknak megfelelő ha tármódositásra vonatkozóan terjesztünk elő kérelmet. Négyezér kilométernyi kiterjedésű területről lesz szó. Ez a terület egyáltalán nem tartozik Erdély földrajzi egységéhez és 500 000 léíeknyi lakosságának 67 százaléka magyar. — A határkiigazitás magábafog- lalná Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad és Arad városokat. Ez a javaslat nem uj kezdeményezés, mert az előző nagyobb területre vonat kozó észrevételünk megábafog- lalja ezt is. — Javaslatunk csak abban az esetben jelent megoldást, ha szer vesen összekapcsoljuk a román állam kereteiben maradó több mint egy millió 200 000 főnyi magyar kisebbség jogaira és védelmire vo natkozó minden biztosítékot megadó szerződéssel. A probléma megoldása azért sürgős, mert az erdélyi magyarság helyzete aggasztóvá váit. -- Miután a két ország élén demokratikus kormányok állanak, kivárta tosnaK tartjuk, hogy a magyar és román küldöttség közvetlen tárgyalásokat kezdjen, ezután az erdélyi magyarok jogainak biztosítására vo natkozóan közös javaslatot terjesszen a bizottság elé. Auer Pál magyar követ felsorolta az erdélyi magyarság sérelmeit, vé gül kérte, hogy terjesszék javaslatát a külügyminiszterek tanácsa elé. A delegátusok nagy figyelemmel hallgatták Auer Pál beszédét. A magyar—román vegyesbizottsag ülését hétfőn délután négy órakor folytatják, amikor a román delegátust hallgatják meg. (MTI) A vasutasok fényes sikerű ünnepnapja A nyíregyházi vasutasok méltóképpen ünnepelték meg vasárnap a magyar vasút fennállásának 100 éves évfordulóját. Reggel tábori misét tartottak, délben térzene volt, délután eseményekben gazdag sport- ünnepély este pedig fővárosi művészek vendégszereplésével fővárosi nívójú kulturestet rendeztek. A nap fénypontja és igazi koronája az esti hangverseny volt. A vasutasok hatvantagu szimfónikus zenekara jött le Nyíregyházára erre az alkalomra. Szőke Tibor az Állami Opera karnagya vezényelt, Horányi Karola, Domahidi Szabó László és Fodor operaházi énekesek vendég- szereplése hosszú időre teszi feled hetetlenné városunk közönsége számára ezt az estét és az évforduló megünneplését. Az ünnepi beszédet Román György mondta. Beszédében ismertette a vasút 100 éves történetét, a vasutasok küzdelmes és nehéz életét és lelkiismeretes, kötelességtudó szolgálatát. A nyíregyházi vasutas kulturszak osztály műsorában értékes számokat láttunk. A nyíregyházi vasutasok jubiláris ünnepségükkel bebizonyították, hogy nemcsak szolgálatuk ellátása közben, hanem a kultúra művelésében is értékes tagjai a társadalomnak. Molotov jelentéstételre Moszkvába utazott Mint ismeretes, Molotov szovjet külügyminiszter váratlanul hazautazott Moszkvába. Molotov elutazásához a párizsi szovjet kiküldettek semmiféle magyarázatot nem fűztek és úgy látszik, nem tulajdonítanak annak nagy jelentőségét. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének megtartása Molotov visszatéitéig függőben marad. A Reuter hírügynökség párizsi tudósítása szerint Molotov néhány napon belül várható vissza Párizsba és visszatérése után haladéktalanul ismét összeülnek a külügyminiszterek. A londoni rádió közölte, hogy a moszkvai hírforrások szerint Molotov elutazásának az volt az oka, hogy Sztálin generalissimus személyes beszámolót kívánt a párizsi békeertekezlet menetéről
