Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-09-08 / 161. szám

2- oldal MAGYAR NÉP 1946. szeptember 8. 3 pozsonyi hídfő Mrd« a hdheMezlet előtt A magyar területi és politikai bizottság péntek délutáni ülésén elhatározták, hogy a következő ülésen foglalkoznak azzal a cseh indítvánnyal, hogy az 1938. no­vemberi bécsi döntés határozmá- nyait megsemmisítő szövegbe szúr­ják bele azt is: „a belőle folyó összes következményekkel.“ Ezután áttértek a pozsonyi híd­főre vonatkozó csehszlovák pót- inditvány tárgyalására. A cseh­szlovák kiküldött kijelentette, hogy Pozsonynak csak a Duna jobb partján van természetes fejlődési lehetősége és nem tagadta azt sem, hogy ennek a 145 négyzet­kilométernyi terület követelésének az okai kizárólag gazdasági és kereskedelmi jellegűek. Azt állí­totta mindezenfeiül, hogy a ma­gyarság ezen a területen kisebb­ségben van. A jugoszláv delegátus támogatta a cseh indítványt. A brit kikül­dött a magyar küldöttség meg­hallgatását kívánatosnak mondta. Az ujzélandi megbízott a szóbeli meghallgatás helyett indítványozta, hogy vita esetén küldjenek bizott­ságot a helyszínre. Az ausztráliai kiküldött támogatta ezt a felfogást, emlékeztetve arra, hogy ezrek sorsa forog kockán, de szükséges­nek mondta a magyar megbízott meghallgatását is. A csehszlovák kiküldött ezt nem ellenezte, a Szovjetunió delegátu­sának sem volt észrevétele és ez­után az ujzélandi delegált is bele­egyezett a meghallgatásba. Csehszlovákia magyar területet követel, ugyan­akkor magyarokat telepit ki Ezután meghívták a magyar küldöttséget, amelynek vezetője Sebestyén Pál követ, beszédében elmondta, hogy a csehszlovák küldöttség a Duna jobbparíján je­lentékeny hídfőt akar biztosítani Magyarország rovására. Hasonló követelést már az első világháború után elutasítottak. A kérdéses te­rületen soha szlovák lakosság nem volt. Összesen 6991 magyar, 1843 horvát és 15 szlovák él itt, tehát Csehszlovákia túlnyomóan magyar földmivesek által lakott terület át­csatolását kéri, ugyanakkor, ami­kor 200 ezer magyarnak Cseh­szlovákiából való kitelepítését szor­galmazza. Csehszlovákia magyar területeket, magyar lakossággal követe! és ugyanakkor a magyar lakosságtól saját területén meg akar szabadulni. Csehszlovákia azzal indokolja követelését, hogy Pozsony közvet­lenül a határ mentén fekszik, ter­jeszkedése csak a kért irányban történhet és Pozsonynak, mint dunai kikötő fejlődése, szintén csak ebben az irányban lehetséges. Az indoklás egyáltalán nem helytálló. Ha Csehszlovákia meg­kapná az általa igényelt öt köz­séget, akkor 24 kilométerre volna a magyar határtól és a mai hadi- technika mellett nem jelentős tá­volság. Nem helytálló egyébként sem, hogy a katonailag gyenge, a megbékélés politikáját folytató de­mokratikus Magyarországgal szem­ben Csehszlovákia ilyen stratégiai szempontot helyez előtérbe. Ezzel a területtel Csehszlovákia magyar területre nyomulna be Ellenben igenis jelentősége van annak, hogy ezzel a területtel Csehszlovákia magyar területre nyomul be és egy tüskét szorítana bele a demokratikus Magyarország testébe. Pozsony egyébként is min­dig csak a Duna balpartján fejlő­dött és kikötő fejlesztésére a bal parton is elegendő hely áll rendel­kezésre. Sokkal alkalmasabb te­rület, mint a most követelt mocsa­ras rész. Mindezzel szemben a csehszlovák követelés ellen szól az, hogy az ott lévő öt község átcsatolása súlyos károkat okozna Magyarország közlekedési rend­szerének és súlyos gazdasági ki­hatással járna a szomszédos ma­gyar területre is. Az elcsatolas megszakítaná a budspest-bscsi utat A terület átcsatolása körülbelül 25 kilométeres szakaszon meg­szakítaná a budapest-bécsi utat, az Ausztria felé legfontosabb köz­úti közlekedés vonalát és ebben az esetben a közvetlen össze­köttetés csak nagy kerülővel és rendkívül költségekkel építhető uj úttal volna pótolható. Csehszlovák területre kerülne a Rajka község határában létesített dunai zsilip is, amelynek .a 110 községet számláló Szigetköz ár- mentesítése szempontjából életbe­vágó jelentősége van. Teljes ellentétben áll a követe­lés az Atlanti Chartával is, amely­nek alkotói leszögezik, hogy sem­miféle olyan területi változtatást nem szabad végrehajtani, amely nem egyezik meg az érdekelt te­rületek lakosságának szabadon kifejtett óhajával. Kérte a cseh indítvány elutasí­tását. Ezután az ujzélandi kikül­dött megismételte azt a javaslatát, hogy küldjenek a helyszínre há­romtagú bizottságot. Az Egyesült Államok megbízott­ja bejelentette, hogy nyilatkozatot akar felolvasni, de kéri annak a legközelebbi ülésre való halasztá­sát. A magyar területi és politikai bizottság pénteki ülése ezzel vé­get ért. (MTI) Miről tárgyal a vasárnapi Népparlament ? j zsébet kórháznak ? Javaslatok a munkanélküliség I megszüntetésére! j Még sok számos panasz van és ! javaslat, melyet a vasárnapi ülésen | fognak letárgyalni és a jelenlevők A Népparlament mai ülése elé városszerte igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az eddig beérkezett panaszok azt bizonyítják, hogy sok megoldásra váró kérdés van váró sunkban, amelyeket a Népparlament nyilvánossága előtt fognak letár gyalni, hogy azután, mint a dolgo­zók követelései jussanak el az ille­tékesekhez. Az eddig beérkezett panaszok és javaslatok mind a város fejlődését és a dolgozók megsegítését kíván­ják előmozdítani. A panaszok közül csak néhányat említünk itt meg: Miért olyan ma­gas a tandij az iskolákban, hogy a munkás szülők nem képesek azt megfizetni? A Színház utcai kút és az Egyház­utcai kút még mindég nem jó és a környék lakosságának messze kell menni vízért. A városban egyre tornyosodó szeméthegyek veszélyeztetik a köz­egészséget. Miért nincs mentőautója az Er­szólnak hozzá és döntik el az egyes kérdésekben a további álláspontot. A Népp.arlament vasárnapi ülését mikrofonon keresztül az utcára is közvetíteni fogják. A vezetőség felkéri úgy a város, mint az egyes hivatalok vezetőit, hogy az egyes kérdésekben a hely­színen adjanak felvilágosítást, illetve személyesen értesüljenek a pana­szokról. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, nkik felejthe- tetlen emiékü jó feleségem, jó anyánk elhunyta alkalmából, részvétükkel fájdalmunkat eny­híteni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. Ugyanitt mondunk köszönetét a munkásdaiárda minden egyes tagjának és vezetőségének a (emelésen való közreműködé­sükért. Gyászoló : Kühn, Vesz- szős és Orbán család. Le kell szállítani a tejcsarnok haszonkulcsát Milyen lesz a számarány a város uj képviselőtestületében ? Szabolcsvármegye Nemzeti Bizott­sága pénteki ülésén foglalkozott a város képviselőtestületének össze­állítása kérdésével. A pártok szám­arányát a következőképpen állapí­tották meg: Független Kisgazda Párt 51 man­dátum, Szociáldemokrata Párt 23, Magyar Kommunista Párt 18, Nem­zeti Parasztpárt 9, Szakszervezetek 10 és a Polgári Demokrata Párt 1 mandátum. A nyíregyházi tejcsarnok botrá­nyosan magas haszonkulccsal dol­gozik. Már több alkalommal foglal­koztunk a tej problémájával, de a város lakosságának a panaszára is­mét vissza kell térnünk rá. Úgy a tejet beszolgáltató gazda, mint a vásárló közönség egyaránt ki van szipolyozva és nem történik ebben a kérdésben intézkedés. A rendelet szerint 60, illetve 65 fillért fizet a tejért a tejcsarnok és ezt a 60—65 filléres tejet 120 fillérért árusitja a fogyaszíóközönség részére. Mi az oka annak, hogy a hatóság nem avatkozik be ebbe a kérdésbe és hogy nem kötelezi a tejcsarnokot egy alacsonyabb ár megállapítására. A tejcsarnoki tej ára nem lehet több 80 fillérnél. Tűrhetetlen, hogy a vá­ros lakossága itt, az alföld közepén 120 fillérért vásárolja meg a tejet. Ha rendelkezésben van a hiba, ak­kor kérjenek újabb megállapítást, de a tejcsarnoki tej árát alacso­nyabban kell megállapítani. plőfordult a következő eset is, amelyet egy fütőházi munkás pa­naszolt el. Kis gyermeke miatt ál­landóan egy tehéntől akarta besze­rezni a tejet, de a termelő nem ad háttá el neki a tejet a tejcsarnok megkerülésével. Ezért a tejcsarnok hozzájárulásával megkapta a tejet a termelőtől, kifizette a tejcsarnoknak a tejért járó 120 fillért és a tejcsar­nok ebből az összegből kifizette a gazdálkodónak a tejért járó 65 fil­lért Ez az eljárás erősen hasonlít a középkori hübérurak vámszedő eljá­rásához. Evvel a tejjel a tejcsarnok nem csinált semmit, ezt nem fölözte le, nem pasztörizálta, sem más mun­kát nem végzett, tehát illetéktelenül jutott a különbözeihez, mint haszon­hoz. Felkérjük a hatóságokat, vizs­gálják meg a tejcsarnok kalkulá­cióját. Szerintünk 80 fillér íejcsar- noki tejár elég magas volna. Ha a földműves szövetkezetek ke­zelnék a tejkérdésí, akkor ezt meg tudnák csinálni és a 60 filléren felüli haszon legalább a földműves szövetkezeteket gyarapítaná. Kommunista Pá l nyíregyházi titkársága Roham a tüdöszanatöriumért A baktalórántházi tüdőszanatórium megnyitása elé anyagi akadályok gördülnek. A MADISz ifjúsága ma­gáévá tette a munkás tüdőszanató­rium ügyét. Kedden réggel elindul­tak a "MADISz rohambrigádjai a kiküldött diák gyűjtő csoportokkal, hogy gyűjtő akciójukkal segítségére jöjjenek az ápolásra szoruló mun­kásságnak. A két napos gyűjtés eredménye igen számottevő A mun­kásság nevében ezúton is hálás kö­szönetét mondunk a kereskedelmi iskola, az ev. fiú gimn., a tanító­képző intézet megértő igazgatósá­gainak és gyüjtőcsoportjamak. Külö­nösen derekas munkát végeztek a MADISz és a kereskedelmi iskola lelkes ifjai. Ez az akció az újjászervezett MADISz első szociális munkája volt. A MADISz ifjak ígéretet tettek, hogy a jövőben is, — ahol segítségre van szükség, — mindig ott lesznek. Tudják, hogy ilyen módon segítik demokráciánk kiépítését. Ifjúság föl tehát a nagy építő munkára! Egység!

Next

/
Thumbnails
Contents