Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-05 / 158. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1946. szeptember 6. Könnyelmű játék folyik a demok^ciával Európában. A fasiszta mételyt gyökeresen kiirtotta volna az a szellem, amely a háború befejezése körüli időszakban uralkodott a fasizmus okozta vér- veszteség hatása alatt. Azóta azonban ez a szellem felhígult és a politikai erőviszonyok egyensúlyozására koncessziókat tesznek, sze. met hunynak a fasizmus csökevé- nyének, elkendőzik azt csupán azért, hogy más erőket ellensúlyoz hassanak. Amikor a nagyhatalmak megkövetelik, hogy Közép és Ke leteurópában a fasizmust teljesen felszámolják, ugyanakkor Angliában a demokrácia kitrejed Mosley fasiszta vezérre is. Ma is szabadon folytatja a fasizmus népszerűsítésére törekvő munkáját. De ugyanez a demokrácia lehetővé teszi Német ország nyugati övezetében Huggem- berg és társainak sajátos demokráciáját, vagyis azt, hogy ezek az elemek, akik az okozói voltak a német nép tragédiájának, akik kifejlesztették gazdasági tevékenysé gükkel és pénzügyi támogatásukkal a Hitler-fasizmust, most védelmet kapjanak. Nemcsak, hogy védelmet kapnak, hanem külön Németországot alakítanak és nyugati támogatással szemben állnak a német nép demokratizálásának törekvéseinél. kifejtett munkával. A szovjet által megszállt övezetben megindult a munka, a termelő élet, választásokat tartanak, ahol a demokratikus Németország diadalma-;«odott a múlt csökevénye fölött. A Hitlert kiszolgáló német tőke azonban a nyugati övezetben megakadályozza, hogy egész Németországban eher jedjen ez a szellem és a keleti részekhez hasonlóan végbemenjen a demokratizálódás, az építő szellem, hogy ezen keresztül a német nép megtalálja önmagát. Spanyolország ban Franco még a helyén van, — ugyanaz a Franco, aki a leghübb szövetségese volt az olasz és német brigantizmusnak és aki most Spanyolországot a hazátlanná vált fasiszta erők gyüjtőmedencéjévé teszi. Ha Görögországra tekintünk, lehetetlenség részvétlenül elmenni a görög nép tragikus sorsa mellett. Ez a nép, amely annyit szenvedett a múltban, kitéve a fasiszta erők kártékony ' veszedelmének, nem tudott felszabadulni a háború után, mert a béke és a demokrácia nevében megszálló csapa tok megakadályozzák, hogy sorsát saját elgondolásának megfelelően sajátos képére alakíthassa át. Egy véres színjáték volt a görög választás, ahol a görög terroristák, a görög monarchia elvakult bandái a legszörnyübb terrorral akadályozták meg a görög nép igazi akaratának kifejlődését azért, hogy a Londonban élő görög királynak visszaállítsák uralmát. Drága egy szörnyű sakkjátszma ez ott Görögországban és az ember eltűnődik a demokrácián, amely ezt lehetségesnek tartja. De ha közelebb eső területen figyeljük meg az egyes jelenségeket, mint például a szlovák nacionalizmus túltengő mohóságát, a magyar kisebbség ellen tör© intézkedéseket, akkor úgy látjuk, hogy ez a szellem még mindig a vérmithosz őrületét jelenti, nem pedig a demokrácia szabadságát Azonban, ha Erdélyre vetjük a pillantásunkat, ahol időközönként Á magyar-román határkérdés vitáját a román bizottságra bizták Ma folytatják a magyar békeszerződéssel kapcsolatos vitát A magyar területi és politikai bizottság szerdai ülésén vissztértek a magyar delegációnak a multi ülésen már felolvasott levelére, amely szerint szóbeli meghallgatását kéri a magyar delegáció- minden kérdésben, amikor területi, vagy politikai ügyek merülnek fel. A csehszlovák és amerikai delegáció javaslatára kimondták, hogy a bizottságra tartozzék annak megáliapitása, hogy mikor hallgassák meg a magyar delegációt. Elhatározta a bizottság, hogy a magyar-román határkérdés vitáját a román bizottságra bízza azzal a kikötéssel, hogy a bizottság elnöke állandó érintkezésben maradjon a magyar bizottság elnökével. Az elnök leszögezte, hogy a magyar bizottság eredeti formájában fogadta el a román'magyar határra vonatkozó szakaszt és ezért kérte, hogy ezt a kérdést a román területi és politikai bizottság tárgyalja le. Á magyar delegáció újabb levele Ezután felolvasta az elnök a magyar delegátus újabb levelét, amely azt kéri, hogy hallgassák meg Magyarországot a békeértekezlet első cikkelyének negyedik szekasza tekintetében, amely az első bécsi döntést érvényteleníti és visszaállítja az 1938 as csehszlovák-magyar határt. Bejelentette az elnök, hogy ehhez a szakaszhoz két csehszlovák pót- inditvány érkezett. Az egyik pót- inditvány kéri a bécsi döntés érvénytelenítésébe ennek a szövegnek a felvételét: „A bécsi döntést és annak minden következményét“. A másik cseh indítvány a pozsonyi hídfőre vonatkozik. Az elnöknek arra a kérdésere, hogy a bizottság óhajtja-e a inagyai delegáció szóbeli meghallgatás# Clementis csehszlovák delegált közölte, hogy kéri a magyar küldöttség meghallgatását, de csak a pozsonyi hídfőre vonatkozó cseh pótinditvánnyal kapcsolatban. A bizottság ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az anyanyelven való tanítás szabadságának joga Ezután áttértek a békeszerződés második cikkelyének a tárgyalására, amely az alapvető emberi jogokat szögezi le. Ehhez a cikkelyhez a jugoszláv delegáció azt javasolta, hogy iktassák bele a szerződés szövegébe az anyanyelveken való tanítás szabadságának jogát is. Az elnök ezzel kapcsolatban felolvasta a magyar küldöttség levelét, amely a magáévá teszi a jugoszláv javaslatot, annál is inkább, mert Magyarországon minden nemzetiségnek anyanyelvű iskolái vannak, viszont a viszonosság alapján kéri, hogy , i az anyanyelvű oktatás becikkelyezését a romániai magyar iskoláknál is tegyék kötelezővé. "Az elnök a levelet áttette a román bizottsághoz, A jugoszláv pótinditvány felett vita indult meg, amelynek eredményeként a jugszláv delegáció a pótinditványt visszavonta. Ezzel a magyar területi és politikai bizottság szerdai ülése véget is ért és elhatározták, hogy a legközelebbi ülést ma tartják és ezen folytatják a magyar béke- szerződéssel kapcsolatos vitát (MTI) Szélhámos „hazárdjátékosok“ hiszékeny falusiakat fosztottak ki Három megrögzött gonosztevőt ' tartóztatott le a nyíregyházi rendőrség. Ez a három sötétlelkü haramia az egyszerű falusi nép hiszékeny ségét kihasználva többeket kifosztott a vásárban. Egy egész bandát szerveztek meg, melynek a feje Marcinké Ferenc, Farkas Sándor és Nagy Sándor nyir egyházi foglalkozásnélküli egyének voltak. Az ő kezeikben fulottak össze a bűnszövetkezet szálai. * Többi társaik bűvös szavakat suttogva a hiszékeny emberek fülébe, aranyos színben festve meg előttük a meggazdagodás lehetőségét, csalogatták őket a játékasztalhoz, me lyet egész nap az érdeklődők hatalmas tömege vett körül. Feltűnő volt az a körülmény, hogy kevés ember akadt olyan, aki nyert is valami kisebb összeget. Annál többen voltak olyanok, akik magukba ros- kadtan, sápadt arccal és üres zsebbel törtek maguknak utat a játékasztalt körülvevő kiváncsi tömegek között. 50-100 forintos tétekben folyik a játék Sápadtarcu, izgalomtól reszkető- kezü emberek állták körül a játékasztalt és tették oda összegyűjtött keresetüket, hosszú és fáradságos munkájuk verejtékes gyümölcsét, hogy egyetlen pillanat alatt mindent elveszítsenek. 50, 100 fnrintos tétekben folyt a játék. Csak a három cinkostárs arca volt megelégedett és csak az ő szemük vol csillogó. A közönség egyrésze azonban gyanút fogott, értesítették a rendőrséget, ahonnan egy nyomozó két rendőrrel azonnal a helyszín re sietett. Éppen idejekorán érkeztek, hogy megtudják akadályozni azt, hogy a feldühödött tömeg izenként szét ne szedje a lelkiismeretlen, kalandor hazárdjátékosokat. A három „főnököt“ azonnal letartóztatták, a cinkosok azonban megneszelve a dolgot, elmenekültek az egész, jövedelemmel*. A rendőrség már csak Tóth István ramocsaházi gazdálko dót találta ott, akitől 900 forintot nyertek el hazárdjátékkal. A tanuk vállomása szerint azonban több gazdától nyertek el 1 000—1.500 forint nál is nagyobb összegeket is A három sötétlelkü hazárdjátekcs ellen megindították az eljárást. Többi cinkostársuk u!án erélyes nyomozást indítottak. ki-kirobban egy-egy erőteljesebb véres kilengése a vasgárdának, mint az szeptember első hetében megtörtént, akkor azt látjuk, hogy ezek a fasiszta erők, habár elfojtottan is, mégis meg vannak és komoly gondot okoznak a román demokráciának. Miért lehetséges ez? Komo lyan akarják e a nagyok egyaránt és a kicsik egyöntetűen a fasizmus felszámolását és a demokrácia megteremtését, vagy könnyelmű játék tolyik csupán ? Mert ha Anglia, Amerika, Franciaország nem mutat komoly példát arra, hogy az emberiség nevében az emberi szabadságért és a félelemnélküli emberi életért megvonja a demokráciát ellenségeitől : a fasisztáktól és könyörtelenül törjön a fasiszta szellem felszámolására, akkor a kisebb országokban sem megy ez őszintén és erélyesen keresztül, mert ezek a nagyok példája után igazodnak. Hála Istennek, más jelenségek is vannak, amint a szászországi választások is mutatják, ahol az Egyesült Szocialista Párt abszolút többséget kapott és ahogy mutatja a Francia Szocialista Párt megtartott kongresszusa, ahol levonták az eddigiek konzekvenciáját és fokozottabb összevonására törekszenek a baloldali erőknek. De erre mutatnak az angol munkáspárt egyes vezéreinek megnyilatkozásai is és az angol Kommunista Párt kiáltványa, amely a népek szabadságáért száll síkra Ezek nem könnyelmű játékra, hanem komoly alkotásra készülnek a demokrácia megteremtésére, ahol az emberi szabadság ellenségeinek, a fasizmusnak teljes felszámolása után a félelemnélküli emberi életet, szabadságot és jólétet akarják megteremteni az emberiség számára. Bái ez a törekvés általános megértésre találna a világ nemzeteiben. PÁLFY ERNŐ Ma este 8 órakor tart fi I fi CI i® !c 3? Nyíregyházái! nagy bemutató „előadást“ .... a Buza-téren Péntek 1 Szombat I Vasárnap 1 Hétfő 8 Kedd I Szerda este 8 órakor 1 d. u. 6, este 8 óra | 4—6, este 8 óra f d. u. 6 este 8 óra | d, u. 6, este 8 óra | d, u. 6, este 8 óra
