Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)

1945-12-15 / 151. szám

a. aids! MAGYAR KEF 1945. december 15 5 4£ft»íffl£ílíiS®$eS£aaaSS^^ Ak dkntéi Í kétségtelenül fennáll azok között, akik idehaza maradlak, vállalták a hadszíntér minden borzalmát, vállalták a romeltakarítás minden nehézségét, a munkát, az izgalma­kat és azok közölt, akik vagy erős bűntudattal, vagy csupán egyszerű félénkségből elmenekültek. Erre az ellentétre világit rá egy levél, amelyben felháborodását tolmá­csolja a levél írója azon, hogy a hazatérők, akik kezdetben aláza- toskodva, dörgölődzve igyekeztek helyezkedni, később felbátorodva az u/abban érkezőkkel együtt ki­hívó módon ágátnak a demokrácia ellen, lefitymáloa az elvégzett munkát, az eredményeket és nyeg­lén kritizálnak mindent, amit az itthonmaradtak hősies erőfeszítése megteremtett. Sőt ezen továbbmenve meg kell állapítanunk, hogy for- I malis szervezetük van a nyugatra \ menekülteknek, hogy egymás kezére \ játszva igyekeznek visszaszerezni j pozíciójukat olymódon, hogy egye­sek talán a legkorábban visszaér- kezők által elfoglalt pozíciókon át és annak segítségével akarnak visszakerülni elhagyott állásaikba. A Népbíróság, az Igazoló Bizott­ság, a hivatali vezetők mind lehe- j tővé teszik, hogy ezek az urak j visszakerüljenek azokba az állá- • sokbr, amelyet pedig elárultak. j Miért van ez ? Azért, mert első- ] sorban nincs meg lakosságunkban, í de még az értelmiségi rétegekben \ sem az igazi népi nemzeti öntu- i dat, ennélfogva könnyen térnek \ napirendre a nemzet katasztrófája : fölött, nem lázad ellene ösztönös■ j igazságérzeiük, nem követel meg- torlást az elköveieit árulásokra. Sohasem szerették őszintén hazáju­kat és népüket, hanem csak fel­színen maradt és szavakban nyil­vánult meg a nenzeti gondolat. A lakosság másik része pedig a gyorsan feledő, jólelkü megbocsá­tás hangulatában tér napirendre azok fölött, akik évtizedeken át vezették a közéletet és reprezentál­ták a Horthy rezsim »úri Magyar~ országának« szellemét. Egyetlen a »népért síró bús, bocskoros nemes« sem követeli, hogy most valami terror fogadja az elmenekülteket, de a sokat szen­vedett magyar nép hosszú elnyo­matása megköveteli, hogy akik a legkisebb mértékben is hozzájá­rultak elnyomatásához, megkínzá- sához, elárulásához és mostani katasztrófájához, hogy azoktól múltbeli cselekedetük számonké- ressenek. Akiknek pedig ilyen bű­nök nem nyomják lelkiismeretét, azok pedig az őszinte megbánás szellemében szerényen igyekezze­nek beilleszkedni új rendünkbe, amely á rendi Magyarország he­lyett a magyar nép felemelkedését tűzte ki céljául. Vegyék végre tudomásul, hogy többé nem lehet ebben az ország­ban szónokolni üres frázisokkal nemzeti jelszavakat, mert most is az történt, ami már igen sokszor történelmünkben, hogy az ural­kodó osztály nagyszájú kiválóságai és a »nemzeti gondolat« lovagjai elmenekültek, csak bőrükre gon­dolva és itlhagytdk a nemzetet, akiknek a fejére zúdították ostoba politikájuk következményeit. A magyar nép viszont ittmaradt, ismét hitet téve a nemzeti gondo­lat egyedüliségéről és őrzéséről, vállalta itt a nemzeti megmara­dásnak minden ódiumát, mint már annyiszor és csak ő nézett szembe mindazzal, amit a háború köveikezménye jelentett. Nem me­nekült el nyugatra, nem weeken- dezte végig az összeomlást és a szörnyű nyomorúságot, hanem itt­maradt és hozzáfogott az ország újjárendezéséhez. Éppen ezért fi­gyelmeztetjük azokat, akik haza­jöttek, vagy hazajönnek, hagyják abba a pöffeszkedő, nyegle szel­lemi kritizálásukat és szerényen várják meg, ameddig a megkín­zott magyar nép elfelejti»tegnapi• szerepüket. PÁLFY ERNŐ Akinek vállalatában, üzletében, műhelyében kettőnél több személy dolgozik, nem részesülhet közellátásban Budapest, december 14. A iátás rendelkezésére álló rendkivü! csekély készletek szükségessé tették, hogy a közellátási miniszter a ható­sági ellátásban részesülők létszámát a lehető legszűkebbre szorítsa. Csak azok részesükéi­nek hatósági ellátás- ban, akik arra feltétle­nül rászorulnak. Ezért a közellátási miniszter úgy intézkedett, hogy mindazok a sze­mélyek, akik lisztkészlettel rendel­keznek, arra az időre, smig liszttel természetben el vannak látva, 1 havi lisztmennyiségen felül kötelesek a hatósági kenyér és liszt ellátásról lemondani. Nem részesülhet hatósági ellátás­ban a jövőben az a 18—60 éves korban levő munkaképes fárli és az a 18—40 év közötti munkaképes nő, aki a társadalom szempontjából hasznos foglalkozást nem üz. Hogy kik ezek a személyek, azt a községi elöljáróságok, illetve e polgármester állapítja meg. Nem részesülhet ha­tósági ellátásban az a nő sem, aki alkalmazottat tart, noha 18 éven aluli gyermeket nem tart el. A legérdekesebb a rendeletnek az az intézkedése, hogy kizárja a ható­sági ellátásból a nyuvános száma­dásra kötelezett vezetőket, vezér­igazgatókat, alelnököket, elnököket stb., továbbá azon önálló foglalko­zást űző személyeket, akiknek vál­lalatában. műhelyében, üzletében kettőnél több személy dolgozik, to­vábbá a nagykereskedőket, ipariga zolvánnyal rendelkező személyeket, amennyiben iparuk gyakorlása során alkalmazottat tartanak. Nem részesülhet hatósági ellátás­ban az sem, akit köseilátás elleni bűncselekményért, fizetési eszközök­kel elkövetett visszaélésért, vagy árdrágitási visszaélésért jogerősen elitéltek. A közellátási miniszter szakát sem kívánj® ha­tósági ellátásban része­síteni, akik konjunktúra jövedelmeik révén a fe­ketepiacon megvásárol­hatják szükségleteiket, továbbá nem részesülhetnek közel­látásban a fent felsoroltak háztartá­sához tartozók sem. A közellátási miniszter nem veszi el senkitől a méltányos mennyiségű élelmiszerkészletet. Személyenként havi 7 kg. lisztfogyasztást engedé­lyez, augusztus 1 ig számítva 50 kg. lisztet bárki megtarthat magának, csupán ennyi időre kell lemondani a hatósági ellátásról, amennyi időre lisztkészletéve’ háztartásának ellátá­sát biztosíthatja. Azon pótfejad3gban részesülő személyek, akiknek birto­kában lisztkészlet van, a hatósági pótjegyüket változatlanul megtart­hatják és arra hatósági utón to­vábbra is kspnak kenyeret. A közellátási miniszter rendslete lehetővé teszi, hogy akik takarék készlettel nem rendelkeznek, még most megszerezhessék szükségletü­ket. A miniszter engedélyezi, hogy lisztkészletét bárki 50 kg ig kiegé­szítse és annak beszerzése céljából rövid utón magánosoknak is ad ki szállítási engedélyt. £! köiüláfási miniS3f@r rendkívül ssiioró intézkedései közel­A Független Kisgazdapárt rohammunkája a kórh>áz és a szegény lakosság tűzifával való ellátására Példaadó mozgalmat indított a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szabolesvármegyei szer­vezete. Az ellátatlan lakosság kará­csony előtt a legnehezebb időknek néz elébe. Az élelmezési bajokon kí­vül a legsürgősebb és legfontosabb problémája: a tűzifa kérdés. Nincs tűzifa és a magánlakásokban jégvi­rágon ablakok mögött kis magyar gyermekek a hidegtől elgémberedett tagjaikat dörzsölgetik. A háború alatt sokat szenvedeti anyák a hideg tűz­hely mellett kétségbeesve gondolnak arra, hogy karácsony szent estéjén még annyi tüzelőjük sem lesz, hogy egy kis meleg levest főzhessenek gyermekeiknek. A hatóságok minden erőfeszítése kevésnek bizonyul, a faellátást biz­tosítani nem tudják. Éppen ezért elismerésre méltó cselekedet az a rohammunka, amelyet a Független Kisgazdapárt indít, hogy a város szegény lakosságát és a kórházat tűzifával elláthassák. Az elgondolás az, hogy a Nem­zeti Parasztpárítal karöltve és a töb­bi demokratikus pártoktól támogat­va a szabolesvármegyei fogatos gaz­dák rohammunkára indulnak, hogy tát szállítsanak a város szegényei­nek. A nyírbaktai járásban már meg­indult a munka, hétfőtől kezdve tö­megesen jelentkeznek gazdák, hogy a nyírbaktai erdőből kitermelt fát a vasútállomásra szállítsák. A nyíregy­házi fogatos gazdák is szép szám mai jelentkeztek arra, hogy három napra kimenjenek Nyírbaktára, hogy a faszáliításban segítségére legyenek az ottani gazdáknak. Hasonló rohammunkát terveznek Mándokon és a környékbeli közsé gekben. Gondoskodás történt vasúti szerelvényekről is, amely a tűzifát behozza Nyíregyházára, hogy azt még a karácsonyi ünnepek előtt szétoszthassák a szegénysorsú la­kosság között. Pálffy Fidél a nyilas gróf háborús bünperónek folytatólagos tárgyalásén elsőnek Szálasit hallgatták ki tanú­ként. A hatalom átvételére vosatko- zó előkészületeinek tervei felől kér­dezte többek között az elnök Szála­sit. Szálasi pökhendien kijelentette, hogy az előkészületekről csak a saját ügyének főtér* Ezzel a rohammunkával a Füg­getlen Kisgazdapárt példát kivan mutatni arra, hogy együttérez a la­kosság legszegényebb rétegével és segítségére siet azoknak, akik a há­ború borzalmai folytán a legnagyobb nélkülözések között tengetik életü­ket. Dr. Andrássy Dániel, Szabolcs vármegye főispánja ezt az akciót a maga részéről a legmesszebbmenő­kig támogatja. Teljhatalommal fel­ruházott megbízottakat küld ki a nyírbaktai járásba, hogy a közigaz­gatási hatóságok ezt az akciót a leg­messzebbmenőkig támogassák. Bizonyosra vesszük, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt rohammunkáját, melyet a segítés szolgálatába állított, minden demokratikus párt egyfor­mán támogatni fogja és igy lehetővé válik, hogy a legszegényebb csalá­dok is, a karácsony szent ünnepét barátságos, meleg szobában tölthetik. gyalásán hajlandó nyi­latkozni. — Hitler azt üzente, hogy Önt hatalomra kell segíteni, akár erőszak árán is — állapítja meg az elnök. — Erről nem tudok — tagadja-a tanú. Úgyszintén azt is tagadja, hogy Veesenmayertől utasítást kapott vol­na, hogy vegyék át a hatalmat. Szálasi azt állítja, hogy a. németek­nek a kabineti ista összeállításában semmi befolyásuk nem volt. (MTI) Száiasii is idkaü^aUdk

Next

/
Thumbnails
Contents