Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)
1945-12-11 / 149. szám
ut iMuai MAG YAK Kür 1945. d. csmber 11. A kenyérellátás kérdése, a mozgó bérskála bevezetése, a piaci árusok megrendszabályozása, az élelmis^erkész- leteií Szabolcsból való kicsempészésének inegakiulályo- zasa, a reakciós tisztviselők eltávolítása és más fontos problémák körűitek napirendre az Osssmunffások Szakszervezetének ináéi gyűlésén és ettől elesik a város közellátása. Ezenkívül nem áll elég szállítóeszköz sem rendelkezésre. (Közbekiáltások: El kell venni a feketézőktől az autókat és a közellátás céljaira felhasználni 1) Pálfy Ernő megemlíti, hogy Nyíregyházán két malom van és ezek közül csak az egyik dolgozik, a másik állandóan szabotálja a munkát. Javaslatot tesz arra- nézve, hogy a Róth-malmot, melynek tulajdonosa Amerikában van, — mint elhagyót javat — vegye át a város és a köz- ellátás céljaira olt őröljenek. Akkor elkerülhető lesz az, hogy a dolgozók fekete ragacsos kenyeret kapjanak, hanem megfelelő sikértartalmú ízletes kenyeret. (Nagy éljenzés.) Vasárnap délelőtt 11 órakor a Városi Színházban tartották meg a Nyíregyházi Összmunkások Szak- szervezetének nagygyűlését. Ä Városi Színházban eddig még soha nem látott tömeg szorongott. Ä dolgozók legsürgősebb és legfontosabb problémája : a kenyér és a közellátás kérdése került tárgyalásra. A nagygyűlés a Himnusz elének- lésével kezdődött, majd Fatsar József alezredes emlékezett meg az ellenállási mozgalom hőseiről: Kiss János altábornagyról, Nagy Jenő ezredesről és Tarcsay Vilmos vk. századosról, akiket a nyilas banditák 1944. december 8 án kivégeztek. A megemlékezés után szavalat következett, majd a Munkás Dalárda elénekelte ez Internacionálét. Jeles László szakszervezeti titkár nyitja meg a nagygyűlést. Leszögezi azokat a roblémákat, amelyekkel a nagygyűlés íván foglalkozni, majd beszéde során kitér arra, hogy a dolgozó osztály, amelyik az ország felépítésében a produktív munkát végzi, a legnagyobb erőfeszítésekkel sem képes fenntartani magát és a dologtalanok, a feketézők pedig mindenben dúskálnak. Ezeken az állapotokon legsürgősebben változtatni kell, mert ez így tovább nem mehet. Daokó András titkár ismerteti az össz-szakszervezet öt pontban összefoglalt határozati javaslatát: 1. Nyíregyháza és Szabolcsvár- megye dolgozói a legnagyobb nyomorral küzdenek, mert ma m$r a munkabérek csak képzeletbeli értéket képviselnek a munkásság lét- fenntartásában. Nyíregyháza dolgozói nem támasztanak plyan igényeket mint a múlt békés korszakban, csupán a létfenntartásukat kielégítő legelemibb szükségleteket igénylik. SCövetsSik tehát a mozgó bérskála bevezetését, amely mindenkor arányban áll a legszükségesebb létfenntartási cikkek áraival Az első javaslati ponthoz több hozzászólás történt. Többek között Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt vezetője megállapította, hogy a dolgozók helyzete az egész országban kétségbeejtően súlyos és a munkabérek képzeletbeli értékké zsugorodtak össze. Hogy mégis fenn tudják tartani magukat, az csak azért lehetséges, mert leadnak magukról egy-egy megmaradt ruhadarabot, ez viszont a teljes le- rongyolódást vonja maga után. Az egyes családok fizikai leromlásának megakadályozása nemzeti érdek is, mert a dolgozók elkedvetlenednek és otthagyják az üzemeket. A termelő munka folytonossága pedig elsőrendű nemzeti érdek. Tehát ezeken az állapotokon a legsürgősebben változtatni kell és be kell vezetni a mozgó bérskálát. A nagygyűlés a fenti határozati javaslatot elfogadta. B gazdasági rendőrség akadályozza meg az élelmiszerek Szabolcs- vármegyéü való kiszállítását és a iekeiézést A határozati javaslat második pontja az élelmiszer kiszállításokkal és a feketézésekkel foglalkozott. A felállított gazdasági rendőrségnek meg kell akadályozni az élelmiszerek kisibolását, az árurejtegetést és a feketézést. Olyan megbízható emberekből álljon ez a gazdasági rendőrség, akik ismerősek a helyi viszonyokkal és ennek folytán köny nyen le is tudják leplezni a feketézőket. Követéli a szakszervezet, hogy a gazdasági rendőrség egy rendőrtiszt vezetésével 8—10 helyi viszonyokkal ismerős legénységből álljon. Több hozzászólás után a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadták. Viharos hozzászólások 2 kenyérellátás problémájához Sor került ezután a nagygyűlés legégetőbb problémájának megoldására: a dolgozók kenyérellátására. A kenyérkérdéssel kapcsolatosan a határozati javaslat csökkenteni kívánja a sütőüzemek létszámát Nyíregyházán, hogy ezáltal üzemanyagot takarítson meg. Eddig ugyanis 21 péküzem vett részt a kenyérellátásban, azonban megtörtént, hogy fa vagy liszthiány miatt egy-egy pék hetenként csak egyszer vagy kétszer tudott sütni-. Természetes, hogy így sokkal több tüzelőanyagra volt szükség a kemence felhevítéséhez, mintha naponta sütöttek volna. Ezenkívül jelentős mennyiségű liszt is elporlódik az elosztásnál. Ha felére csökkentik a sütőüzemek létszámát, akkor ezeken a hibákon javítani lehet és sok üzemanyag takarítható meg. A hozzászólások során Pálfy Ernő kihangsúlyozza, hogy a javaslat nem a kisiparosságot akarja sújtani ezzel, hanem a közellátás nehézségein akar segíteni. A kenyér elosztásnál felmerült többek részéről az a kívánság, hogy a sorbán- állás és ácsorgás megszüntetésére a szak- szervezeti csoportok vegyék kezükbe a szétosztást. A felszólalások során felmerült az a kérdés is, hogy a kenyérgabonát kukorica- liszttel kellene keverni, hogy a készletünk elegendő legyen az új őrlésig. A felszólalások során kitűnt, hogy kukorica-liszt megfelelő mennyiségben áll a város rendelkezésére a vidéki malmokban, azonban nincs szállítóeszköz és nincs zsák, amiben elszállíthatnák a lisztet. Segítsük a közellátási zsákokkal Fazekas János polgármester felszólalásában kihangsúlyozza, hogy a város mér számtalanszor felkérte a lakosságot, hogy akinek van zsákja, szolgáltassa be a közellátás céljaira való felhasználás végett, azonban eddig ennek eredménye alig volt. Segítsük a közellátási zsákokkal, egy darab zsákot mindenki adhatna s ezzel megjavíthatnák a város'kenyér- ellátását. Ezután Dankó András ismerteti a szakszervezetek követelésére érkezett polgármesteri átiratot, mely szerint élelmiszerjegyet csak azok kaphatnak, akiknek a szakszervezet, vagy párt igazolja, hogy hol dolgozik. Ezenkívül a gyermekek, az iskolások, a hadifoglyok, vagy elhurcoltak hozzátartozói kapnak élelmiszerjegyet, valamint azok a munkaképtelenek, akik ezt hatósági orvosi bizonyitvány- nyai igazolják. (Nagy helyeslés és taps). A polgármester előadta, hogy szombaton érkezett a közellátási minisztériumból egy távirat, mely szerint a városnak mindenféle élelmiszert össze kell gyűjteni és vagonban Budapestre szállítani, mert Budapest lakossága éhezik. Megemlítette azt is, hogy Hajdú megyébe kell vinni Szabolcsból a gabonát megőrölni, mert itt nincs malom, amelyik fel tudná őrölni és ezért Hajdúban kgll leadni a vámkeresményt, ami havonta jelentős tételt jelent A felszólalások során szó került arról, hogy a szakszervezet már régen javasolta a városnak a Nyírségi Hengermalom átvételét, azonban ez mind a mai napig nem történt meg, mert a polgármester ehhez nem járult hozzá. Egy másik felszólaló előadta, hogy bevitt a malomba 4 q búzát őrlésre és abból mindössze 2 q 20 kg. lisztet kapott és 90 kg. korpát. Miért nem tudják ezt a hatóságok ellenőrizni ? (Hangos közbekiáltások.) Jeles titkár javasolja, hogy a szakszervezet, a pártok és a város részéről alakítsanak egy bizottságot, amelyik 10 napon belül felszámol ezekkel a malmokkal. A javaslatot nagy éljenzés közben elfogadták. Felülvizsgálják a piaci árusok engedélyét ! A negyedik napirendi pont ki- t mondja a piaci árusok engedélyének felülvizsgálását és megrendszabályo- zását, mert illetéktelenek is szereztek piaci árusítási engedélyt, így ez a foglalkozási ág túlzsúfolt. Elsősorban a hadiözvegyek, a hadifoglyok, vagy elhurcoltak hozzátartozói kapjanak árus'tási engedélyt. Ezenkívül olyanok, akik fizikai munkára már nem alkalmasak, vagy az ellenállási mozgalomban résztvettek. Meg kei! tisztítani a piacot az élősdiefctöl, akik a drágaságot órá- ról-órára növelik és felvásárolnak minden élelmiszert, Így a dolgozók megélhetését lehetetlenné teszik. Meg keli szüntetni a piacon uralkodó tűrhetetlen állapo tokát, mert a mai rendszer mellett’a dolgozók nem tudnak a termelőktől vásárolni, — mindent a spekulánsok vásárolnak fel. A nagygyűlés résztvevői a fenti napirendi pontot viharos éljenzéssel elfogadták. • Dankó titkár ismerteti az ötödik napirendi pontot, melyben a szak- szervezet követeli a közigazgatásból az összes reakciós tisztviselők elbo- csájtását, akár keresztülestek az igazoláson akár nem. (Nagy éljenzés és taps). A demokratikus közigazgatást nem lehet csak igazán demokratikus tisztviselőkkel fenntartani. Az elrendelt létszámcsökkentés alkalmával mindazokat el kell bocsátani, akik 1944, októberétől kezdve Ausztriába, vagy Németországba menekültek és mindazokat, akik a régi „uri‘ világ hivatalnoki szellemét áthozták a demokratikus rendszerbe. Nem tűrhetjük a múltból ittmaradt bürokratikus hivatali szellemet, az ide-oda küldözgetés, a durva arroganciát. Nem engedjük, hogy a létszámcsökkentés folytán azok kerüljenek esetleg ki a hivatalokból, akiket a dolgozó magyar nép juttatott oda. Nem engedjük, hagy olyanok kerüljenek vissza állásukba, sokszor vezetőállásokba, akik a múltban & magyar nép ellen vétettek és esért büntetésben is részesültek. Amennyiben ezen követelésünket nem hajtják végre, kinyomtatjuk az összes reakciós tisztviselők névsorát és az egész országban közhirré tesszük. (Viharos helyeslés). ü-aakciés tisztviselők eltávolítása Pálfy Ernő felszólalása során ismerteti, hogy olyan egyének kapják vissza állásaikat a megyében és városban, akik a múlt rendszerben erősen exponálták magukat, mégis az igazoló bizottság leigazolta és visszakerültek régi helyükre. Most újból rá akarnak ülni a dolgozók nyakára és ők akarják tanítani a demokráciát. Jeles titkár felszólalásában előadja, hogy ezek a reakciós tisztviselők még a körülöttük levőket is megmételyezik, bizonyítja ezt a nagygyűlés közönsége is, mert ide sem jöttek el, hogy résztvegyenek bajaink orvoslásában. Több helyen osszák szét a kenyeret Az ötödik napirendi pontot egyhangúi lelkesedéssel elfogadták. Hatodik napirendi pontba vette fel a szakszervezet a kenyérellátás során felvetődött problémát és kimondja, hogy több helyen osszák szét a kisütött kenyeret és ezt megfelelően ellenőrizzék. Ezenkívül követeli a szakszervezet, hogy a kenyérgabonához őröltessen a közellátás tengerit, árpát, hogy a készlet elegendő legyen az újig. A fenti határozati javaslatot óriási lelkesedéssel fogadta el a nagygyűlés közönsége. Felmerült a zsirbeszolgáltatás kérdése is, melyre vonatkozólag nem ismeri a munkásság a pontos rendeletet, ezért elhatározták és 7. napirendi pontba foglalták, hagy illetékes helyről kérik ennek ismertetését és kérik, hogy ne követeljenek a dolgozóktól nagymennyiségű zsiradék beszolgáltatását. A III. Internacionálá elóneklésóvel árt véget az Összmankások Szak I szervezetének második nagygyűlése. E6YHÁZZEKEI HANGVERSENY A nyíregyházi református egyház a Református Segély országos akciója javára folyó hó 13 án, csütörtökön délután 4 órakor a Gyülekezeti Ház nagytermében (Dessewffy- tér 7. sz. 1. em.) egyházzenei hangversenyt rendes. A rendezőség béri -a közönséget, hogy készpénzadományok helyett lehetőleg természetbeni adományokat adjanak. A nívós zenei műsor megnyitóbeszédét Békefi Benő lelkész elnök tartja.
