Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)
1945-12-08 / 148. szám
2. olds; MAGYAR MgP 1945 december & im \ ■f&toa&z&devétM' hívom fel úgy a közvélemény, mint a hatóságok figyelmét. Ezek a birtokomban vannak. Idáig mindenki hallgatott arról a problémáról, amely ezekben a panaszoslevelekben van. De végre foglalkozni kell velük, mert itt vannak ezek a problémák közöttünk. A lakosság egyrésze ugyanis keres, kutat, meggyanúsítva mindenkit, úgy kezelve a lakosság más részét, mintha az bűnös volna és a lakosság egyrésze viszont bizonyos mentegetőzéssel, talán némi bűntudattal is védekezik. A városból igen sokan elmenekültek, vagy deportálva lettek. Ezek most hazajőve — keresik holmijaikat. Sokszor nem szerényen, kérve és érdeklődve, hanem követelőzve, hatósági segédlettel turkálják fel mások holmiját, hogy azok között Baját dolgaik után kutassanak. Természetesen a legtöbb esetben vagy semmit, vagy csak igen kevés részit találják meg értéktárgyaiknak. Egy általánosan érvényes eljárási forma nincs ezen a téren, mert kétségtelenül a hazatérőknek joguk van ingóságaikhoz. Kétségtelen az is, hogy az otthonmaradottak egyrésze nem szívesen látja a hazatérőket, mert azok ismét jogot formálnak azokra az ingóságokra, amelyeket az itt- honmtradotíak már tulajdonuknak hisznek. Azonban az itthonmaradottak sem mind hitványak és ezt kikérjük a becsületes, sokat szenvedett lakosság nevében. Felszólítjuk azokat, akik szerénytelenül követelőznek, hatósági segédlettel zaklatnak becsületes embereket, — hagyják abba és ne lázítsák magukra és a hatóságra a lakosságot. Mert igen, vannak olyanok az itthonmaradottak közül, akik elrejtették a szerzett ingóságokat, de vannak viszont a hazatértek között olyanok, akik a házkutatás közben olyan dologra is ráfogják, hogy ac övék volt, amely már évek óta tulajdona a házkuíatást szenvedőnek. Egyszerű tömegcikkek, amelyekből ezerszámra kerültek forgalomba, amelynek semmi sajátos i8meríetőjele nincs és csodálatos módon a követelőző mégis felismeri bennük saját tulajdonát. Éppen ezért ezt a kérdést a méltányosság és igazságosság szellemében kell rendezni. Ne bántsa egymást a lakosság, mert sem az egyiknek, sem a másiknak nincs ehhez joga. A hazatérők ne követelőzzenek, ne túrják fel az itthonmaradottak lakásait és az itthonmaradottak pedig ne rejtsék el az esetleg megőrzésre átvett ingóságokat, hanem becsületesen számoljanak el avval, esetleg tartsanak igényt a megőrzés fejében a dolgok bizonyos részére. De mindenesetre a mai állapotnak véget kell vetni. A türelmesség miatt itt megemlítjük azoknak, akik talán elfeledkeztek, hogy itt háború volt, amikor bizony sok ingóság, bútor, ágynemű, edény stb. semmisült meg, vagy került innen egészen más falvakba vagy városokba. Tehát a hazatérők és deportáltak ne izgassák a közvéleményt azzal, hogy erőszakos módon fenyegetőzve, házkutatást tartva, segédletet véve igénybe, beidéztessék, esetleg még tettlegességtől sem riadva vissza, minden áron kierőszakolni akarva vagyontárgyaikat, — elégedetlenséget és gyűlöletet keltsenek a lakosság másik részében. A deportáltak áldozatok voltak, jogosan tartanak igényt holmijukra, legalább annyira, hogy itthon ismét berendezhessék otthonukat. De ők is elégedjenek meg annyival, ami a legszükségesebb. Ők se követelőzzenek, ne fenyegessenek és ne tekintsék tolvajnak a lakosság többi részét. Az elmenekültek pedig még kevásbbé követelőzhetnek, mert az ittmaradt lakosság, amely átszenvedte a front minden izgalmát és borzalmát, — az élete kockáztatásával védte saját dolgait, esetleg egy-egy, akkor még ismeretlen tulajdonos darabjait is — a méltányosság szerint jogosak is arra. Mert aki ma követelőzik, azzal szemben méltán teszik fel a kérdést: miért nem maradt itt és őrizte meg a holmiját? Á lakosság itthonmaradt részéből pedig azok, akik összegyűjtöttek idegen holmikat, azok ne rejtsék el, hanem adjanak abbéi vissza legalább annyit, hogy a hazatérők a legszükségesebb eszközökkel el tudják látni magukat. Az emberiesség nevében kérjük a lakosságot, gyakoroljon egymással szemben méltányosságot és vessen véget az egymás iránti gyűlölködésnek, követelődzés- nek és gyanusítgatásnak, hiszen eléggé gondterhes az élet ahhoz, hogy mindnyájan óhajtsuk a megnyugvás szellemét. Ha mindnyájan akarjuk és megtaláljuk a megfelelő megoldást, — a néhány kivételt pedig együttes akarattal fogjuk a méltányosságra megtanítani. Dolgos Péter A nürnbergi tárgyalás vádiratában szerepel Horthy és Hitler találkozása is A háborús főbűnösök nürnbergi tárgyalásán az amerikai vádirat is mertetése egyelőre befejeződött. A titkos iratok ismertetésében szerepel Horthy Miklós látogatása Hitieméi 1938. augusztus 23 án, amikor Hit ler Ribbentropp jelenlétében fogadta Horthy Miklóst, akitől Magyarország közreműködéaét kérte Csehszlovákia ellen. Horthy eleinte húzódozott, mire Hitler cinikusan jegyezte meg: „Ja kérem, aki a lakoméból enni akar, annak a főzésben is segítenie ke!L“ Ribbentrop ugyanakkor figyelmeztette az akkori magyar kormányt, hogy csak akkor érhetnek el revíziót, ha minden kínálkozó alkalmat kihasználnak. Horthy és Imrédy végüíis beleegyeztek a német javaslatokba, csak Kánya külügyminiszter nem akart kötélnek állni. A ki tűzött határidő napja már közeledett, azonban egy nappal a terminus előtt létrejött a müncheni egyezmény és így Németországnak nem kellett erőszakos eszközökhöz folyamodnia. Í ból, megkoplalt pénzen építették fel valamikor és most odaadják , egy sertésért, egy hízott sertésért... Marad azonban a csererovat átböngészése után egy kínzó kérdés : mi történik azokkal, akiknek nincs mit cserélni ? Akiknek scsak« a két kezük munkája van meg ellenértékűi, miért csak pénzt kapnak, nem pedig megélhetést Mi történik a dolgozókkal ? Vonatkizlekedés lesz Budapsstra Értesülésünk szerint a MÁV igazgatóság a személyforgalom megindítása érdekében gyorsjáratú motoros kocsik beállítását tervezi Debrecen és Budapest között. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy addig is, amíg a szétihiány kérdése megoldódik, Nyíregyháza is bekapcsolódhat a fővárosi közvetlen vasúti összeköttetésbe. ■* Köztisztviselői leépítések várhatók A fővárosból érkezett hirek sze rint az állam és az autonómiák az általánosságban mutatkozó aggasztó gazdasági viszonyokra való tekintettel rövidesen megkezdik a felduzzadt adminisztrációs szervek leépítését. Egyelőre még nem dőlt el, hogy a leépítés nyugdíjazás, ,B* listázás, vsgy szanálás formájában történik majd, általános elv azonban az, hogy az elbocsátásoknál feltétlenül figyelembe kell venni a tisztviselők minősítését és szolgálati idejét is. Elképzelés szerint az 1938 as év tisztviselői létszámának 80 százaié kát fogják megtartani, ami a jelenlegi létszám 50 százalékának felel meg. Az ezzel kapcsolatos lépések néhány helyen, igy például a katonaságnál már meg is történtek. Á rendőrség politikai osztálya őrizetbe vette dr. Dankó Gyula ügyvédet és dr. Gaál József járásbírót A vármegyei rendőrfőkapitányság politikai osztálya népellenes ssslek- mények gyanúja miatt őrizetbe vette dr. Dankó Gyula ügyvédet és dr. Gaál József járásbírót. Dankó Gyula mint tartalékos csendőrszázados, a nyíregyházi csendőrkerületi parancsnokság segédtisztje volt és résztvett a fasiszta j rendszer népellenes rendeletéinek végrehajtásában. Dr. Gaál József járásbíró a Jobboldali mozgalmakban tevékeny részt vett. Dr. Késa Barna és dr. Hetey László nyíregyházi ügyvédekkel, a .Icától Mjiik... Ez egyébként jellemző tünete minden inflációs időnek, amikor meginog az emberek bizalma a pénzben. Ma egyik legérdekesebb olvasmány a lapok hirdetési rovata, melynek színes, tarka képeiből egy különös kor arca mered ránk. Gramofont kínálnak lisztért 50 darab művészlemezzel. A finom melódiák így alakulnak át egy- egy sütet puha fehét kaláccsá. Klasszikus modern regényekből álló könyvtár cserél gazdát tüzelőanyagért... Hát igen. Hideg van. Az ablakokon reggelenként jégvirágok nyílnak. Az ember didereg a fűtetlen helyiségben és a klasszikus, meg modern irodalom reme kei legfeljebb a lelket melegítik... Nyilaskeresztes Párt vezetőivel a nyilas mozgalmakban élónk szerepet játszott. A vármegyei rendőrfőkapitányság politikai osztálya letartóztatta még Prok Lajos gazdálkodót, tart. századost, aki a Nyilaskeresztes Pártban vezető egyéniség volt. • A rendőrség őrizetbe vette Vityi István pénzügyi segédtisztet, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy a Szálasi rémuralomban Budapesten többeket letartóztatott és részese volt emberek törvénytelen megkínzá sában. Finom férfiruhát, cipőt adnak cukorért, mézért. Van, aki megoe- tőleg elmosolyodik és nyalánkságra gondol. Pedig az orvosok meg tudnák magyarázni: mi az az •édességszomjt. Egy egészen kínzó, gyötrő érzése a szervezetnek, amely már régen nem jutott hozzá a szükséges cukormennyiséghez. A zsiradéknak, a hízott libának és kacsának is nagy ázsiója van. Cipőtől, télikabáttól kezdve fáig mindent kínálnak érle. Mindennek teteje azonban a kövér sertés. Fantasztikus, hogy mit ajánlanak érte. Szekeret, lovat, sőt aranynemüt, ékszert is. Az egyik fővárosi lapban pl. az apróhirdetés rovatban azt olvassuk, hogy az egyik mellékutcában egy kis családi házat kínálnak egy kétszáz kilós hízott sertésért. Ki tudja mi rejtőzik egy ilyen kis hirdetés mögött... Azt a családi házat mennyi verejtékből, túlórá„Amiről a nők nem beszélnek"... Dr. Mryer Bél* OTI főorvos szerdán délután 4 órakor kezdte meg előadássorozatát , Amiről a nők nem beszélnek* címmel a Demokratikus Nőszövetség Béla-u. 1 sz. alatti helyiségében. Az előadás iránt feltűnően nagy érdeklődés nyilvánult meg. A hallgatóság nagy figyelemmel és hálá- ; san fogadta dr Mayer Béla felvilágosító előadását, melynek egészségvédelmi célja volt. Ä kitűnő nőgyógyász nagyfelkészültségü előadásában azokról a betegségekről adott ismertetést, amelyek elkerülhetők, ha a nők tisztában vannak azoknak fogalmával. Az előadás folytatását dr. Mayer Béla két hét múlva tartja meg. íTámogassuü a Denokratlkas Noszövetséf karácsonyi akcióját Közeledik a scent Karácsony ünnepe. Talán soha olyan nehéz feladat nem volt megbirkózni egy karácsonyi akció sikerével, mint éppen most. Szegény gyermekek ezrei várják, hegy a karácsonyi Jézuska számukra is hozzon meleg ruhát, egy I kis élelmet, apré játékot. Százszorosán el keli, hogy nehezedjen a szívünk, ha a közeledő Karácsonyra gondolunk. Ma nehéz kérni, hiszen mindenkinek csak annyija van, ami éppen a legszükségesebb. Mégis segítenünk kall azokon, akiknek semmijük sincs. Mezítlábas, rongyos gyermekek éhesen néznek a Karácsony elé. Nem ünnepelheti senki a karácsonyát anélkül, hogy ne érezze át annak szükségességét, hogy segítenie kell azokon, akik az idők mos- tohasága folytán arra rászorultak. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége azt akarja, hogy a rászorultak ne könyöradományokat kapjanak, kanéra a nemzet nehéz óráiban az egymáson való kölcsönös segítség nyilatkozzék meg. Lapunk útján kérünk mindenkit, hogy tehetségéhez képest adjanak ruhafélét, élelmiszert vsgy pénzt a szegény gyermekek karácsonyi felruházására. Az adományokat a De- | mokratikus Nőszövetség Bé!a-u. 1. szám alatti helyiségébe kérjük leadni.
