Magyar Nép, 1945. november (2. évfolyam, 133-144. szám)

1945-11-29 / 144. szám

2. old*]

MAGVAK ft £ F

1946. november 29.

MefddádoU

az Utfóárié frb&friétnáia

A különböző foglalkozási ágak nemes valutákban és nemzetközi fizetési eszközökben fogják kérni a munkabéreket — jelentik a legsajá- tabb különtudősítók. A tyúkszem- vágók szakszervezete elhatározta, hogy ezután kizárólag angol fontban fogja számítani és elfogadni a munkadíjai. A kutyafiirösziők szakosztálya kizárólag elefántcsontban hajlandó klienseket fogadni. A félreeső helyek nénikéinek szervezete pedig elhatározta, hogy kizárólag Napóleon aranyban fogad el honoráriumokat, mert ők régen Indiák, hogy nem mind arany, ami fénylik.

Eddig szól a nopihír és szomorúan állapítjuk meg, mi, szürke résztvevői a közös nagy céloknak, hogy egyszerre kívül lettünk rt- kesztve az egész gazdasági életen, mert sem dollárunk, sem fontunk, sem elefántcsontunk, sem »napes ink« nincsen, — ennélfogva nem vehetjük igénybe azokat, akik ilyen zordonan a nemesvaluták és.egyéb értékek mögé zárkóztak. Ha ez így megy tovább, akkor borbélyunk is csak dollárt, a cipész egy kis cipőjavításért csak svájci frankot, a szabó pedig talán igazggönggöt, a pék kisebb gyémántokat fog elfogadni munkájáért. Meglepetésünkben nem tudjuk, hogy vájjon tiltakozzunk-e vagy csodálkozzunk. De nem lesszük egyiket sem, meri a magunk részéről »szerényen• egész más kívánságokkal állunk élő. Engedtessék meg akkor, hogy nekünk, dolgozóknál:, tisztviselőknek, munkásoknak szintén természetbeni valutában lehessen kérni a munkabérünket. PL: Sonkában, kolbászban, szalonnában (kolozsvárii, parizerben, töltött káposztában, kocsonyában, mazsolás kalácsban stb, stb , stb... Mi megelégednénk ezekkel az óra, vagy napidíjakkal és átengednénk a dollárt, a fontot, az elefántcsontot, a »napcsit« és a drágaköveket azoknak, akik azokat igénylik.

Ne keresse az olvasó a fenti napihírt valamely komoly budapesti napilapban. Most már eláruljuk, hogy az egész hír csak szeszélyes fantáziánk terméke, amely ihletet kapott és ösztönzést, miután elolvastuk az Orvosok Szabok svármegyei Szervezete által elfogadott honorárium díjszabást, amely dollár árfolyamban van megállapítva. Egyben közöljük a doktor bácsikkal és mindenkivel, akiket illet, hogy már a múltban sem volt egy vasunk sem, nemhogy dollárunk lett volna. Ilyenmódon sajnos a javasasszonyokhoz kell fordulnunk bajos dolgainkban — és megpróbáljuk ráolvasással gyóggítani a hiányérzetekből származó minden bajunkat, amíg végül is ki nem ku- ruzsoljuk panaszunkat. És addig nem megyünk műtétekre, ameddig ez a díjszabás érvényben lesz, mert nem akarjuk, hogy bennünket kétszeresen is megvágjanak. És nem megyünk fogat huzatai sem,

hanem úgy fogunk tenni, ahogy a régi tanács mondja : »Akinek foga fáj, tartsa nyelvét rajta«.

Kérjük a doktor bácsikat, hogy jelen kis cikkünkért ne haragudjanak, mert viszont helyesnek találjuk, hogy egyeseken mégis

»eret vágjanak« — és főleg azokon. akik mint piócák tapadnak ránk. Mert az mégsem járja, hogy egy dénár, két dénár, nekünk semmi sem jár.

DOLGOS PÉTER

Őrizetbe vették

Myíi»egyiiáza volt állomás-*

főnökét

Nyíregyháza közönsége jól ismeri A hőnyi Gyula volt állomásfőnököt, aki a legutóbbi időkben Debrecen állomásán teljesített szolgálatot. A kihallgatott vasutasok vallomása szerint Abonyi Gyula mindenkor népellenesen és durván viselkedett alárendeltjeivel szemben. Nála az ember cssk az arany zsinórnál kezdődött. A németek töretlen hive volt, beszédeiben hirdette a német barátság fontosságát és többizben kijelentette, „hogyha elveszítik a németek a háborút, mindnyájan felakaszthat ják meguk&t a pályaudvaron lévő oszlopokra*.

Beszédében többek között kijelentette,'hogy minden erővel támogatja a háborús katonai szállítmányokat, a zsidókat pedig a deportáláskor nem ötvenével, hanem nyolcvan, kílencvenével rakatta a vagónokba.

Abonyi Gyula Népbiróság elé kerül.

I Szsvjeláiiá a pia is

láüimalás! és segíiséget nyújt a demokratikus Magyarországnak

Mátyás László, a Vörös Hadsereg főhadnagyának második előadása

2 szerén yigőn y ű fiatalember

byfasrazaft szobát

keres. Cím: VENKOVITS-NYOMDA

Vasárnap délután 4 órakor a Városi Színházban Mátyás László, a Vörös hadsereg főhadnagya megtartotta nagy érdeklődéssel várt második előadását „A szovjethadsereg magyarországi tartózkodása“ címen.

— Amikor a Vörös Hadsereg csapatai a iegfelsőbb hadvezetés parancsának eleget téve, a német fasiszta csapatok üldözése közben Magyar- ország területére léptek, a fasiszták és reakciós uszály hordozóik olyan híreket terjesztettek, hogy a Szovjetunió meg akarja fosztani Magyarországot nemzeti önállóságétól Sajnos, & magyarság egy része eleinte elhitte ezeket a rágalmakat. A magyar lakosságnak ez a része nem értette meg, hogy a Szovjetunió újtípusú állam, szocialista állam, amely a népek barátságán épül fel.

— Sztálin generalisszimusz még 1943 ban Így határozta meg a Szov- jetúnió feladatait a háborúban:

1. Megszabadítani Európa népeit a fasiszta hódítóktól és támogatni őket nemzeti államaik visszaállításában, melyeket a fasiszta leigázók feldaraboltak.

2. Európa felszabadított népeinek teljes jogot és szabadságot adni arranézve, hogy maguk döntsenek abban a kérdésben, milyen legyen államszervezetük.

3. Intézkedni atekintetben, hogy minden fasiszta bűnös, a jelenlegi háború és a népek szenvedéseinek okozói, bármely országban is bújjanak meg, szigorú büntetésben, megtorlásban részesüljenek minden elkövetett gonosztettükért.

4. Olyan rendet létesíteni Európában, amely teljességgel kizárja egy új támadás lehetőségét Németország részéről.

5. Tartós gazdasági, politikai és kulturális együttműködést létesíteni Európa népei között, a kölcsönös bizalom és kölcsönös segítség alapján a németek által tönkretett gazdaság és kultúra helyreállítása céljából.

— Ennek az elvnek az alapján nem fosztotta meg a Szovjetúnió Magyarországot nemzeti önállóságától, hanem ellenkezőleg — miután a német fasiszta hódítókat kiűzte Magyarország területéről, hozzásegítette a magyar népet, hogy újra megszerezze nemzeti önállóságát.

Ezután beszélt a német fasiszták őrjön-' gö pusztításairól Szovjetoroszországban. A Szovjetunió területén 1710 várost, több

mint 70.000 falut és tanyát, több mint 6 miilió épületet semmisítettek meg, több mint 25 millió szovjetpolgár életét ontották ki, 31.000 iparvállalatot semmisítettek meg, amelyekben több mint 4 millió munkás dolgozott. Tönkretetlek több mint

65.000 km. vasúti sínpárt. (Magyarország egész vasúti hálózata alig valamivel több mint 10.000 km.) Megsemmisítettek 4.100 vasútállomást, 36.000 posta és távíróhivatalt, 98.000 kolhozt és 2890 gép és traktorállomást. Az állatállományból elhajtottak vagy elpusztítottak 7 millió lovat, 17 millió szarvasmarhát, 20 millió disznót és 27 millió juhot és kecskét, 110 millió baromfit. Pénzben kifejezve majdnem 700 milliárd Rubel a veszteség, ami az egész Szovjetunió államháztartásának két és fél, háromévi költségvetése.

— Annek folytán, hogy Magyar- ország a németek oldalán folytatta a háborút, gazdasága sokat szenvedett-. A németek as ipari felszerelés jelentékeny részét elhordták Magyar- országról, vagy megsemmisítették azt. Elvitték, vagy megsemmisítették a magyar hajókat és vasúti felszerelő» nagyrészét. Felrobbantották valamennyi a Tiszán «s Dunán átvezető hidat és erőszakkal elhurcoltak Németországba harmincezer magyar szakmunkást. Németország oldalán folytatott bűnös háború eredményeként Magyarország állatállományából a háború után nem maradt több mint szarvasmarhák, juhok, disznók és szárnyas 30—40 százaléka, lovak és ökrök 25 százaléka.

Ezután néhány szót mondott a Vörös Hadsereg segítségéről, amit eddig Magyarországnak nyújtott. Ez év tavaszán a tavaszi vetés biztosítására 10.000 tonna benzint és kenőolajat bocsátott a magyar kormány rendelkezésére. Több részletben

850.000,000 pengő kölcsönt adott Magyar- országnak. Hogy Budapestet megmentse nehéz élelmezési helyzetéből, május és június hónapokban 33.000 tonna gabonát, 4.400 tonna húst, 2000 tonna cukrot, 6060 tonna sót és egyéb élelmiszert bocsátott Budapest rendelkezésére.

— 1945. augusztus 23-án a Szovjetúnió és Magyarország között gazdasági egyezmény jött létre kölcsönös áruszállításokra vonatkozólag, amely szovjet áruknak Magyarországra és magyar áruknak Szovjet- únióba való szállításáról szól„ — 1945. szeptemberétől 1946, december 31 ig terjedő időben 30 millió dollár összértékben. Mig Magyarország eddig egy grammnyi árut sem küldött a Szovjeíúnióba, a Szovjet- únióból Magyarországra október végéig 850 tonna koksz, több szállítmány gyapot, 320 tonna kenőolaj érkezett. Azonkívül útban van 10 millió kg. só és más áru. Érenkivül még érkezett a Szovjetunióból 30 millió kg. nyerspamut, 2 millió kg. mosott gyapjú.

— A Szovjetunió és Magyarország mint közvetlen szomszédok egyformán és mélységesen érdekeltek ab* ban, hogy népeik barátságban éljenek, egyaránt érdekeltek a demokrácia megerősödésében, a béke, szabadság és függetlenség biztosításában. Ezért nyújtott a Szovjetunió ás fog nyújtani a jövőben is támogatást és segítséget a demokratikus Magyarországnak.

— De a Szovjetunió és az Egyesült Nemzetek nem fogják tűrni sem Magyarországon, sem más országban a fasiszta rend visszaállítását. A nemrég befejezett második világháború túlságosan sokba került az egész emberiségnek és különösen a Szovjetuniónak. Nem tűrhető, hogy ez a nyomorúság megismétlődjék. Ehhez pedig elsősorban arra van szükség, hogy mindenütt, s így Magyarországon is kiirtsák a fasizmust és szigorúan megbüntessék a háborús bűnösöket.

— Magyarország nehézségei elsősorban onnan erednek, hogy a németek és magyarországi cinkosai belesodorták a Szó jetuniő és szövetségesei elleni bűnös háborúba Hitler Németországa oldalán.

Az előadó ezután számszerű adatokkal bizonyítja, hogy mennyire nem jelent megterhelést az országnak, hogy itt tartózkodik a Vörös Hadsereg. A Vörös H idsereg ellátása kb. 3 %-át jelenti Magyarország össztermelésének.

A Szovjetunió és a Vörös H d- sereg a fegyverszüneti feltételek pontos betartását követeli. Ez nemcsak ; a Szovjetuniónak érdeke, hanem j Magyarország dolgozóinak is. Ez jelenti elsősorban a háborús bűnösök megbüntetését, a fasizmus kiirtását és a valódi demokratikus Szovjetunióval baráti viszonyban élő Magyarország felépítését.

Mátyás Lászlót előadásának befejezése után percekig tartó tapssal és éljenzéssel jutalmazta a nagyszámú közönség.

Rövid szünet után a Vörös Hadsereg itt tartózkodó kórházi személyzetének tagjai hangversennyel szórakoztatták két órán át a közönséget. Szebbnél-szebb ének- ás táncszámok, zeneszámok és a kitűnő kórus szereplése tették művésziesen széppé a műsort.

— Hirdetmény. Nyíregyháza megyei város a vasúti úton lévő Benczúr iskola mögötti fő vámhivatal épületromjainak, illetve elrendezett téglaanyagának a várost megillető része szóbeli, nyilvános versenytárgyalás útján való eladásét határozta el. Az árverés f. év december hó 5-én, délelőtt 10 órakor a városi mérnöki hivatalban lesz megtartva és a versenytárgyalás feltételei a város pénzügyi tanácsosánál megtudhatók. Megjegyeztetik, hogy az árverés alá kerülő anyag a helyszínen megtekinthető, a vételár a város házipénztárába azonnal befizetendő.

Fazekas sk. polgármester

t