Magyar Nép, 1945. november (2. évfolyam, 133-144. szám)
1945-11-27 / 143. szám
2. oldal MAGVAK KE: 1945. november 27.-•sas; választás Magyarországon“ Most nem cirkállak a falvakban csendőrjárőrök, nem korteskedtek puskafussal az ellenzék ellen, nem hajtották vissza az ellenzéki szavazókat az országúlakon, nem fogdosták össze az ellenzéki korteseket, nem zárták börtönbe őket a választás idejére. Nem. Ezt nem tették, de azért a szellem sok helyen a most lefolyt választásokon is a régi volt. Nem lesz érdektelen, | ha néhány nagyon érdekes ma- ; zsolájál hozzuk a megtörtént ese- * leknek. Hogyan igyekezett korsze- f rübb fegyverekkel, de a régi cél- ■ ért Küzdeni a konzervativizmus, a ] reakció. Bizonyára tárgyilagos bí- I rálók nem is tagadják, hogy a í választási eredmények, nem kis részben köszönhetők ezeknek a módszereknek. Például Petneháza községben a községi főjegyző maga rendezte a megye többségi pártjának gyűléseit — és természetesen propaganda szónoklatában olyanféle jelszavakat hangoztatott, hogy a legdlenzékibb párt a . reakciós, hogy be fogják tiltani és ígg tovább. — Baktalóránthózán a görög katolikus lelkész sót és gerslit osztott a nagyobb siker érdekében. — Aporháza katolikus papja azt beszélte, hogy nem gyóntatja meg a kommunistákat. — A jékei lelkész pedig úgy nyilatkozott, hogy kizárja a rózsa füzérből azokat, akik a Kommunista Pártra szavaznak. Teitleg bántalmazzák ilyen felhajtásokra sok helyen a munkáspártok vezetőit, ma már nemcsak denunciálni igyekeznek, hanem kisebb-nagyobb erőszakoskodásokkal igyekeznek megfélemlíteni a parasztokat, hogy ne vegyenek részt a munkáspártokban. — Besenyőd községben a Kommunista Párt titkárának karját törték, a vezetőséget bántalmazták, a pártszervezeti helyiséget feltörték és már harmadízben vittek el pénzt és értékcikkeket, bélyegeket. Ehhez hasonlókat azonban nemcsak az elhuny agoltabb vidéken találtunk, hanem Nyíregyházán is. Megfigyeltük a választások alatt, hoyy kiragasztott plakátjaink már másnapra igen sok helyen eltűntek. A gonoszság és ostobaság indított hadjáratot ellenünk. Mi kommunisták türelemmel viseltük ezeket, de a türelemben is van egy bizonyos határ, amelyen túl a türelem már gyávaságot jelent. Nehogy azt higyjék, hogy az eddigi tűrés gyávaságot rejt, mi fegyelmezetten tartózkodtunk a re- vans gondolatától, mert nem magunkra és a sértésekre gondoltunk, hanem az ország nyugalmára. Természetesen azonban ez nem jelenti azt, hogy most már szabadon fogjuk hagyni és tűrni, hogy a felelőtlenség azt tegyen pártszervezeteinkkel és párttagjainkkal, amit akar. És ha ezen a téren nem fogunk látni erélyes intézkedéseket a hatóság részéről, akkor magunk fogunk magunknak elégtételt szerezni, úgy, ahogyan azt a kihívók tették. De figyelmeztetjük őket, hogy a válasz olyan lesz, amely méltó lesz a kihívásokhoz. Most módjában van látni minden gondolkodó embernek, hogy kik az őszinte demokraták és kik azok, akiknek a szájában hazugsággá válnak a demokratikus jelszavak. A reakció odáig ment, hogy üldözi a kommunista pártot | és üldözi a kommunistákat. Mi tudjuk, hogy mindezeket a fele- , lőtten cselekedeteket a nyugatról * hazaözőnlött reakciós elemek köz- | vétlen vagy közvetett akciójaként kell elkönyvelnünk, mert elmaradt a fe.lelősségrevonás és ezek szítják az elégedetlenséget és a gyűlöletet a mai demokratikus rendünk elten. Minden módon provokálni igyekeznek és csak párttagjaink öntudatának köszönhető, hogy nem fajultak el az állapotok. Vegyék tudomásul, hogy gyűjtjük az adatokat azokról a köztisztviselőkről, akik a legkisebb mértékben is szembehelyezkednek a népi demokráciával és mindent elkövetünk ezek eltávolítására. A köz- igazgatásba a népből kikerülő és a néppel együttérző demokratikus gondolkodású elemeknek kell kerülni, mert addig nem lesz rend, nyugalom és biztonság. PÁLFY ERNŐ, a Magyar Kommunista Párt titkára. Mátyás Xáscdá a VöMhUadseufy féUeuUi na^ysikmí et&adást tartott &<zatqe£ dmtdpiádázM A Városháza díszterme szombaton d. u. 4 órakor megtelt a vármegye, a város, a pártok vezetőségével és nagyszámú érdeklődőkkel az érdekesnek ígérkező előadásra. Dr. Tompos Endre alispán megnyitója után Mátyás László előadó emelkedett szólásra. Egyszerű közvetlenséggel és természetességgsl adta elő mondanivalóját, melyet a közönség mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott. — A Szovjet demokrácia, ez egy olyan kérdés, amelyet nem lehet elvontan tárgyalni az egész szovjet társadalmi rendjétől. A lényegét éppen az adja meg, hogy egészen új társadalmi renddel állunk szemben. Amikor a szovjet demokráciáról beszélünk, elsősorban ismerni kel! a Szovjetunió szocialista rendszerét, mert maga ez a rendszer biztosítja a demokráciát a Szovjetunió polgárai számára. A szovjet demokráciával párhuzamosan ismertetni kell a Szovjetunió alkotmányának lényegét. A szovjet alkotmány első pontja kimondja, hogy a Szovjet Szocialista Tanácsköztársaság Szövetsége a munkások és parasztok szocialista állama. A szocialista tanácsköztársaság i szövetség gazdasági alapja, a gazdasági szocialista rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az 1917 es forradalom meg döntötte a cári önkényuralmat, akkor nemcsak a cári kormányt söpörte el helyéről, hanem megdöntötte az egész cári apparátust azért, mert azon a véleményen volt az 1917-es forradalom, hogy az az állami apparátus, amely évtizedeken keresztül a nép elnyomására, kizsákmányolására volt beállítva, nem tér át egyik oldalról a másikra a nép szolgálatába. Újat állított helyébe, amely képviselte a munkásokat, parasztokat és a dolgozó értelmiséget. Új embereket, akik a népből kerültek ki mert csak ezek képesek becsületesen a nép érdekeit védeni és vezetni. — A második kérdés: az ország gazdasági alapját az ország gazdasági szocialista rendszere képezi. Magyarországon e körül a kérdés körül sok félreértés van. A Szovjetunió ellenségei évtizedeken keresztül ijesztették a lakosságot, hogy mi van a Szovjetunióban. Ott kolhoz van, ott közösség van és ott nincs magán- tulajdon. Éppen ezért szükséges, hogy megmagyarázzam, mi a szovjet szocialista rendszer. Az igaz, hogy a Szovjetunió alkotmánya kimondja a magántulajdon eltörlését, de sokan nem tudják mit jelent a magántulajdon fogalma egyáltalán. Nem kell összetéveszteni a magántulajdon fogalmát az egyéni tulajdon fogalmával. I A magántulajdon azt jelenti szociológiai nyelven, amikor a gyárak, üzemek, természeti kincsek stb. magánkézben vannak, tehát a termelési eszközökímgánemberek kezében vannak és ezeknek segítségével emberek ezreit, tízezreit tudják kizsákmányolni. Ez nincs a Szovjetunióban, mert a törvény kimondja, hogy a gyárak, üzemek, nyersanyagforrások stb. köztulajdont képeznek és az állam ellenőrzése alatt dolgoznak. A Szowietuwióöan is van egyéni StsSaiäon, amit a szovjet törvények megvédenék. Egyéni tuiajdon az, amit az ember megszerez saját munkájának eredményeképpen. Az előadó összehasonlítást tesz, hogyan dolgozik az ipar, mit eredményez akkor, ha nem magánkézben van, hanem köztulajdonban. A gyárak állami ellenőrzés alatt dolgoznak, tehát nem egyéni érdekeket és hasznot szolgólnak, hanem közérdekeket. Ezáltal a termelési arány sokkal jobb, többet és tökéletesebbet gyárthatnak és a termelés fokozásá val a fogyasztás is ehhez arányitva nagyobb, többen tudnak olcsóbban hozzájutni az előállított cikkekhez. — Fontos megemlíteni, hogy mit jelent a szocialista termelés a mező- gazdaságban. A kolhoz magyarul szövetkezeti termelést jelent. A szövetkezeti termelés a mezőgazdaságban úgy jött létre, hogy a parasztok önként léptek ebbe a termelési rendszerbe, mert a Szovjetúnió létezése elején nem volt kolhoz rendszer. Ennek bevezetése 1927 ben kezdődött és 1928—29—30 ban folytatódott. A parasztság önmaga győződött meg róla, hogy ez a termelési rendszer a leghelyesebb és legcélszerűbb. Nyilvánvaló, hogy az a föld, amit korszerű gépekkel müveinek meg, többet ad kevesebb munkával, mint amelyet a gazda silány eszközökkel egymaga munkál. — A Szovjeíúnióbsn nincs megengedve az, hogy bárki is összevásárolja akár az ipari, akár a mező- gazdasági termékeket és azt eljuttassa a fogyasztókhoz. Állami üzletek vannak, kinn a vidéken szövetkezeti alapon, míg a városokban nagy áruházak. Mindenki, aki itt dolgozik, állami alkalmazott. Tehát nem egyes egyének bonyolítják le a kereskedelmet, hanem mint alkalmazottai a köznek, mint az állam tisztviselői. Hivatalos állami, vagy szövetkezeti tömegek bonyolítják le az árucsereforgalmat. A kormány állapítja meg minden ipari terméknek áz árát. Az árak csak 10 száza* iákkal lehetnek magasabbak sz előállítási költségnél. — A szovjet állam biztosítja mindenki számára azt, hogy azon a helyen vegyen részt a munkában, ahol a legtöbbet tudja adni. Megadják mindenki számára a lehetőséget, hogy fejlessze tudását és tanuljon, Mátyás László thdgy. részletesen ismerteti a szovjet alkotmány második pontját, amely szerint a szovjet polgárok Mellesen egyenlők nemzetiségre, faira, vallásra való tekintet nélkül. Ezután néhány szót szól a szovjet választásokról es hangsúlyozza, hogy általános, titkos és egyenlő választójog alapján választják meg a dolgozók képviselőiket. A legutolsó választás 1937 ben volt, mert az 1941-re kitűzött választások a háború folytán elmaradtak. A legközelebbi választások a következő ev februárjában lesznek. Részletesen ismerteti a közigazgatásban résztvevő két tanács, a Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács a mibenlétét. Ez a kát Tanács együtt képezi a Szovjelúniő Legfelsőbb Tanácsát. Ezután a szovjet polgárok szabadságáról emlékezett meg. Mátyás László fhdgy. nagysikerű ismertető előadása után a hallgatóság köréből többen kérdéseket intéztek hozzá, melyre kimerítően válaszolt. Vasárnap délután 4 órakor a Városi Színház zsúfolt nézőtere előtt tartotta meg Mátyás László főhadnagy „a szovjet hadsereg magyarországi tartózkodásáról tartott előadást. Az előadást hangverseny követte, melyről részletes beszámolót következő számunkban hozunk. A fiazaámlá Rafniss Ferenc büw Hegében a politikai ítépiigyéss dr. Éress János lesz Budapestről nyert értesülésünk szerint dr. Erőss János, Szabolcs- vármegye volt főispánja lett a Független Kisgazda Párt országos főtitkára, A párt dr. Erőss Jánost delegálta politikai népügyésznek a hazaárulő Rajniss Ferenc bűnügyében. A németbérenc Rajniss Ferenc, mint háborús főbűnös kerül a Népbíróság elé. — A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete november 29-én, csütörtököndélután 5 órakor az Iparos Székház nagytermében pártnapot tart. Mindenkit szívesen látunk. Vezetőség — A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete közli, hogy az alant felsoroltak párttagsága megszűnt : Borbás Julianna, Ladányi Kálmán, Bozsó Imre, Koroczki József, Nagy László, Beringye György, Belicza János, Bertók Lajos, Makó István, Bányácski Gyula, Szécsi István, Jakab Sándor, Laicsák Mihály, Kocsis János, szül. 1908, P. Nagy Mihály, Szanyi Miklós, Vancsisin Mihály, Kristóf László, Timkó János, Pusztai József, Bíró László, Dinga György, Tóth János, szül. Oros, 1909, ifj. Szikora Mihály, Béda Gyuia, Vezsenyi György, Bodnár Jánosáé, Somogyi Margit, Kucsa Julianna, Torma Zsuzsanna, Gáthi József, Badar Gáspár.
