Magyar Nép, 1945. október (2. évfolyam, 120-132. szám)
1945-10-20 / 128. szám
2, OláJÚ MAGYAR KEí A „Független Ifjúság" első vármegyei nagygyűlése i A magyar jövő, a magyar fiatalság seregszemiéje lesz vasárnap Nyír- j egyházán. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt kebelében megalakult »Független Ifjúság“-i szervezet ugyanis e hó 21-én tartja első vármegyei nagygyűlését és rendezi meg ezzel kapcsolatban első »Ifjúsági Napját“. Nemcsak a felnőtteknek vannak sorsdöntő problémáik, van az Iíjúságnak is és ez a nagyszabású megmozdulás lesz hivatva arra, hogy a szabolcsmegyei Kisgazda ifjúság állást foglaljon ezekben a kérdésekben. Az ifjúsági napot nagygyűlés vezeti be, amely a Gazdakör nagytermében (Bethlen-u. 24) délelőtt 11 órabor kezdődik. Ezen a nagygyűlésen felszólalnak a budapesti és debreceni Ifjúsági szervezetek képviselői a párt részéről pedig Ternay István pártigazgató. Délután 3 órakor ifjúsági parlament lesz, ugyancsak a Gazdakör nagytermében 4 órakor műsoros délután kezdődik, a vidék ifjúsági szervezeteinek műkedvelői mutatkoznak be Nyíregyházának. Este 7 órakor Népi Műsoros Est kezdődik, utána pedig a nap fáradalmait a szorgalmas tánc fáradalmaival pihenik ki. Jó büffé, jó zene és jó világítás várja a táncolnivágyó fiatalságot, akik egész biztosan a legjobb érzésekkel vesznek majd búcsút a nyíregyházi Gazdakör öreg falaitól. Apolls siezis megnyílt saját villanyfejlesztővel MŰSOR : Kalotaszegi Madonna 8W8SSHSSaa2!SSSS»®SSH85SSSHS2!SSH» Nőncp lesz Nyíregyházán Október 21-én nőnapot rendez Nyíregyházán a Magyar Kommunista Párt. Mint mindenütt szerte az országban, Nyíregyháza dolgozó asszonyai és leányai is, »eg kell, hogy mutassák, hogy a múlt szomorú tapasztalatain okulva, nem közömbösek többé aziránt, hogy kik intézik a mi és gyermekeink sorsát. A nőt a múlt társadalom másodrendű lénynek tartotta. Nem értékelte úgy a munkáját, mint a férfiakét. Sokszor ugyanazért a munkáért kevesebbet fizettek a nőnek, mint a férfinek, ki volt zárva a politikából. Saját sorsának intézésébe nem szólhatott bele. A választó törvények is olyanok voltak, amelyek a nőt súlyosabban érintették, mint a férfit. A választójoghoz megkövetelt jogcímek alapján a múltban a polgári nők 50%-a, a munkásnők 34%-a, a mezőgazdasági cselédek hozzátartozói közül 24% jutott csak választójoghoz. Ez eredményezte azt, hogy a nép széles rétegei ki voltak zárva a választásokból. A nőt elsősorban is arra nevelték, hogy férjhez menjen, családjának éljen. A család, illetőleg a gyermek maga a jövő. Ennél szebb és magasztosabb célt mi sem tudunk elképzelni. Ez a legszebb, a legtermészetesebb hivatása volna a nőnek, ha a gyakorlatban azt keresztül tudná vinni. De az életben ez másképen történik. A kapitalista kizsákmányolás és önzés határtalan. A férfiak munkáját sem fizette meg végzett munkája arányában, spekulációja a munkanélküliek hadseregét teremtette meg. És dacára annak, hogy férfiak voltak munka nélkül, mégis bevonta a termelésbe a „gyönge női nemet“, sőt a gyermeket is, hogy annak munkáját leértékelve mennél nagyobb profitra tegyen szert. De amíg a férfi, amikor a munkájából hazament, leülhetett az újságjához, hogy tájékozódjon a napi eseményekről, addig a nőre, aki akár a gyárból, irodából, vagy mezei munkából jött haza, a házi munka ezer ága-boga várt. Nem tudott, nem volt ideje olvasni, hogy ezen keresztül, osztályhelyzetének tudatára ébredve, politikailag fejlődött volna. És most, amikor a magyar nemzetet idegen érdekekért belekergették ebbe az igazságtalan háborúba, a szabadságszerető szovjet nép ellen, most, mikor nincsenek itthon az apák, a férjek, a gyermekek — és talán soha nem jönnek haza; kérdik azt, miért, miért volt mindez? És miért volt a többi sok-sok szenvedés, miért a sok halott? És azt kérdik sok más idegen nemzet asszonyai is, miért történt mindez ? Azért, mert mi asszonyok gyengék voltunk. A dolgozó nők siralmas helyzete szorosan összefügg jogfosztottságukkal. De ma, amikor a népi demokrácia megadja a nőknek is azt a jogot, hogy sorsának intézésébe beleszóljon, nem közömbös az részére, kik irányítják az ország sorsát. A lakosság 60%'a nő. A választásoknál igen súlyos és felelősségteljes feladat vár a nőkre. Hány kérdés van, ami közvetlenül ránk van kihatással, amitől mi szenvedünk legjobban. Nincsen-e ott a helyünk pl. a közellátásnál, amikor a mi fejünk fáj a legjobA luxus kávéházakat és étterseket Hépéleiniezési célokra alakítják át Bezárták az összes mulatókat t Farkas Mihály belügyi államtitkár intézkedésére Budapesten kivétel nélkül minden mulatóhelységet be zártak. Ugyanakkor értesítették táviratban az összes vidéki főkapitányságokat, hogy területükön hasonlóan járjanak el. A belügyminisztérium intézkedő sére az espressók, illetve a kávéházra átalakított espressók, cukrászdák és luxus éttermek ügyében a törvényhatóság első tisztviselőjének kell dönteni, hogy ezeket a helyiségeket bezárják-e vagy népélelmezési helységekké alakítják át. kas esz meg, ördög esz meg“, ha. megeltek bennünket. — .Akinek értelme van, értse I“ Nemzeti Parasztpárt Horthy jttiKIós mint tanú Horthy Miklóst, Magyarország volt kormányzóját, akit Luxemburg, Wiesbaden, Frankfurt és Oberursel után Nürnbergbe szállítottak — berlini meg nem erősített hírek szerint — tanúként hallgatják ki a 24 náci háborús főbűnös ügyének tárgyalásán. Horthy Mikíóst egyébként már többízben kihallgatták a szövetségesek nyomozói. Zadravefz püspök áptófóii tárgyalása A háborús bűnösök névsorában szerepel Zadravetz István felszentelt' püspök, aki eilen már régebben megindult a bűnvádi eljárás. A nyomozás lefolytatása után a Nép ügyészség elkészítette ellene a vádiratot.. Az akták már a Népbíróságon vannak és a főtárgyaikat november 5> m tűzték ki. Forgalombakeritíí a íizezerpengős bankjegy A Magyar Nemzeti Bank 1945. július 15-i keltezéssel ellátott tízezer- pengős címletű bankjegyeket hozott forgalomba. NEMZETI PA8ASZIPÄ8TNAX, Az utóbbi időben szervezett had járatot indítanak a Nemzeti Parasztpárt ellen azok, akiknek nem tetszik a Nemzeti Parasztpárt bátor hangja és a magyarság melletti bátor kiállása. A Nemzeti Parasztpárt megyei titkársága szükségesnek látja, hogy Pártja állásfoglalását lerögzítse, s gátat szabjon minden rágalomnak. Szabó Pálnak, a neves népi írónak nyilatkozatát közöljük ezért a Nemzeti Parasztpártról. — A Nemzeti Parasztpárt 1939 augusztusában alakult meg éppen azért, hogy a Kisgazdapártban ekkorra végképpen elsikkadt paraszti gondolatot felemelje, győzelemre vigye. Az alapítók — parasztok, írók, értelmiségiek — nyomban kimondták a jelszót: Néppel a népért. Vagyis nem a népet akarják menteni, mint ahogy mentették az úri Magyarország politikusai annyi évszázadon át, hanem belóolvadtak a népbe, ahonnan jöttek s a néppel együtt emelték a zászlót győzelemre. Már pontosan kijelölte a Nemzeti Parasztpárt útját a történelem : Vele együtt él vagy bukik a magyarság. Világos, hogy mennél jobban terjed a parasztság tömegeiben az eszme, annál inkább hull feléje a vád, hogy a Nemzeti Parasztpárt nem más, mint a Kommunista Párt „fiók- vállalata“. Hogy kik terjesztik, tudjuk jól és számon is tartjuk. Meg is mondjuk magyarán. Tisztviselők, kulákságra hajlamos parasztok és nem utolsó sorban behívott nemzetgyűlési képviselők. És pedig kisgaz- gapártiak. Akik így szeretnék maguknak biztosítani választáskor a mandátumot. Számtalanszor megmondtuk, íme, ismét, ismételten mondjuk: hogy a feltétlenül oszthatatlan és bonthatatlan kisparaszti magántulajdon elvének örök törvényén állunk. Nekünk szentek a kisparaszti parcellák, szent a Haza, szent a család, de nem vagyunk hajlandók lemondani semmiféle párt, vagy egyéni karrier kedvéért arról a szédületes lehetőségről, amit a magyarság számára a súlyos áron vásárolt szabadság nyújt. Tudjuk és állítjuk, hogyha parányit is engedünk pártunk bátor magatartásából, rés támad nyomban a politikai életben és ezen a résen betódul újra életünkbe a mult, mint az áradás és eltemeti a paraszti felemelkedést menthetetlenül. Igenis, mi a kisparaszti föld sérthetetlenségének az elvét hirdetjük és munkáljuk, de a legszélsőbb forradalmi párt vagyunk akkor, amikor nehezen megszerzett földünkről, annyi nélkülözéssel felnevelt családunkról, asszonyaink, gyermekeink sorsáról van sző. Tudjuk, hogyha engedünk, hiába volt itt minden vér, könny, éhezés, szenvedés, ha más formában is, de könyörtelenül visszajön a múlt. Ha más formában is. Nem lesz földbirtokos báró Eckstein, vagy herceg Eszterházy, ha nem lesz bankuralom, kartelkereskedelem és így tovább. Mert olyan mindegy, ha „farNyíreg-yháza A „Magyar Nép“ október 18-i számában megjelent nyílt levelükre válaszolva közlöm, hogy a Bujtos-u. 1. sz. alatt levő mezőgazdasági gégek nem elhagyott javak, azok felől nem rendelkezheíem. Egyébként készséggel állok rendelkezésükre, hogy megbeszéljük, miként lehet a földhözjuttatottakat mezőgazdasági gépekhez juttatni. Dr. Fábián Tibor az Elhagyott Javak kormánybiztosi megbízottja. A Sutiak kapuit DSfE 9 OKAKOR H® MJSIilL aSÁISSTI! Felhívom Nyíregyháza város közönségét, hogy tekintettel a közterületek hiányzó világítására, a házak kapuit este 21 órakor zárja le. Ezen rendelkezésem végrehajtását ellenőriztetni íogom s az ellene vétőket megbüntettetem. Egri Sándor rendőrkapitány — Hirdetmény. Utasítom a közpénztárakat arra, hogy az általuk bűnügyi letétként esetleg kezelt külföldi fizetési eszközöket (valuta) a Magyar Közlöny 1945. évi október 17-iki 153-ik számában megjelent 9510—1945. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében 8 nap alatt — a rendelet 3. §- ban írt jogkövetkezmények terhe mellett — a Magyar Nemzeti Bankhoz szolgáltassák be. dr. NAGYFALUSSY sk. m. pénzügyigazgató. 1945. október 20. ban elsősorban attól, mit és miből főzünk a rettenetes feketepiac árnyékában? Hogyan ruházkodjunk és ruházzuk fel a gyermekeinket csillagászati árak mellett? De talán sohasem olyan szembetűnő az asszonyok munkája és a közélet irányítása közötti összefüggés, mint a kereső pályákon. A munkásno helyzete csakúgy, mint tisztviselőnőé az iparban és a kereskedelemben foglalkozó nőé attól függ, milyenek a bérfizetés szabályozásra, munkaidőre, a felmondásra, az iparjogra, a betegségi biztosításra, az anyavédelemre, az öregségi ellátásra vonatkozó törvények. Hogy van-e mindnyájunknak évenként néhány napi, vagy néhány heti fizetett szabadsága és hogy azt milyen körülmények között tölthetjük el, az attól függ, mennyi a demokratikus szellem, a szociális érzék a parlamentben, — magunk is döntünk szavazati jogunkkal. Magyar dolgozó nők! Az asszonyt öntudat erejének a próbája lesz ez a nap. Legyen ott mindenki, aki szivén viseli gyermekei és saját sorsát. Czinkovszki Mártonná’ m „Kekünk s&méek & MsfUMs&U ^muUák, 'Ó' /í á e á,
