Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)

1945-09-06 / 109. szám

IL 109. 8Kám 1945. szeptember 6 ■WWnilMWlfflmilMBrWWWIIWIBMIflflITIIIBIWMWMilllllMílllllOMimilllllllMIIIIIWIIIIIlimmililBIT rrilimnimiini Ihlll—IMIIHII II mi imflimini ll millBITiir A M » |& y » r Hemzetl Függetlenségi Front Lapja iriii'iiiiiiiiwii mim i i$:BKi!fet««EKa8t«BssMBa>sarBiM»»tta3smv^^^ i iáé i SzcrketixtőblJtottmdg:PintérAndria &aseH>lfcC8*tÖg<íg. f8 feíinidbí>«sat, 8 _ ___ . _ (Magyar Kommunist« Párt), Máchel Sándor (Szó­Njftreiyliáfs«, 1' éronSiiáa.-épwleJ | PEMOEULaTlKIlS NAPILAP ciáldemokrata Pírt), Kelemen László (Független • *1*1 1 Kisgazda Párt), Bartha László (Nemzeti Paraszt­leieilHUXaHti a». | pórt) Dr Elekfy Lajos (Polgári Demokrata Pírt) ,Elíóm>dn erriet, bofy Crebsjfowll* je és tü­zeli siomeiedja legyen Injitiniiiitt“ Pozsony, szeptember 4. (MTI): A „Narodna Cbroda" szlovák lap részletesen ismerteti Firlirger cseh­szlovák miniszterelnöknek az újság­írók elett tett nyilatkozatát a néme­tek és magyarok kitelepítésével kapcsolatban. Nyilatkozatában elitélte a néme­tek által alkalmazott durva mód­szereket és kijelentette, hogy a né­metekkel kapcsolatos re; delkezések végrehajtása hivatalos közegek fel­ügyelete alatt történik — Gondoskodunk róla — mon­dotta, — hogy a németek ügyét igazságosan, felesleges kegyetlen­kedés nélkül bírálják el. Ezt a nemzeti szempontból nagyjelentő­ségű és hatalmas horderejű refor­mációt betű szerint és a potsdami határozatok értelmében hajtjuk végre. Csehszlovákiának Ausztriához és Magyarországhoz, való viszonyával kapcsolatban annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy Cseh­szlovákia eíső>endü érdeke, bogy Ausztria és Magyarország a demok­ratikus fejlóü s útjára lépjen és Csehszlovákia igyekszik mindkét állam jogos követeléseit figyelembe venni különösen gazdasági téren. A lakosSág kitelepítését osztrák és magyar viszonylatban közös és barátságos módon véglegesen ren­dezni fogják. Természetszerűen ügyelni fogunk arra, hogy az egész lakosság, melynek kitelepítéséről szeződés történt, tényleg el is hagyja Csehszlovákia teiüietét, De Gentle tekernek rádióízízsfa Párís, szeptember 5, De Gaulle tábornok kedden este rádíószózatot intézett a francia néphez. Beszédé­ben, — amelynek főkövetelése az volt, hogy Franciaországnak el kell foglalnia az őt megillető helyet a világ népei között — részletesen foglalkozott a harmadik köztársaság érdemeivel és hibáival, A választásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy az október 24-én megtartandó francia választásokon két kérdésre kel! feleletet adniok a választóknak : 1. Akarják-e, hogy a képviselőház alkotmányozó kép- viselőház legyen. ?. A közhatalmat az uj alkotmány törvényerőre jutá­sáig ideiglenes tervek szerint ter­vezzék-e meg vagy nem, — Meggyőződésem — mondotta de Gaulle, — hogy a francia nép nagy többsége mindkét kérdésre igennel fog felelni. Kifejezte végül azt az óhaját, hogy a háborús időktől eltérő rend­szer létesüljön Franciaországban, A nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitása Budapest, szeptember 5. (MTI.) • A Debrecenben megalakult és idő­közben Budapestre telepített ma­gyar nemzetgyűlés ünnepélyes ke­retek között tartotta meg szerdán délelőtt első budapesti ülését. Már jóval, a 10 órára kitűzött időpont előtt élénk élet uralkodott a kép- viselőházban. A diplomaták padso­rait is zsúfolásig megtöltötték az El­lenőrző Bizottság tagjai Csaknem valamennyi képviselő megjelent, úgyhogy a padok befogadóképessé­ge szűknek bizonyult és sokan a padok között állva hallgatták végig a beszédeket. Néhány pillanatnyi csend után, mikor az elnök megjelent az emel­vényen, a képviselők és a karzat közönsége elénekelte a Himnuszt. Ezután dr. Zsedényi Béla elnök nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését és többek között a következőket mondott- : — Midőn az újjáéledt demokra­tikus Magyarcrszegon a nemzet­gyűlés első ünnepélyes ülését meg­kezdjük, szivünk mélységéből érez­zük e napnak súlyos történelmi fe­lelősségét. A magyar nemzetgyűlés egyeteme és tagjai meghatott szív­vel mondanak köszönetét a győzel­mes Vöröshadseregnek (hosszantartó taps és lelkes éljenzés), amely fel­szabadította országunkat az idegen zsarnokság és magyar bérenceinek rémuralma alól. — Sztálin generalisszimusz felé száll köszönetünk (hosszantartó taps és éljenzés), ugyanakkor bálás szív­vel és mélységes nagyrabecsüléssel fordulunk az Amerikai Egyesült Államok és Nagy brr tania felé. — Kérem a tisztelt nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a nem­zetgyűlés táviratilag üdvözölje a Szovjetuniót, Nagybrittaniát, Ame­rikát és kormányaiknak elnökét. A nemzetgyü'és nevében üdvözlöm a Szövetséges Ellenőrző Bizottság itt megjelent tágját, a szövetséges neonze ek politikai megbízottait, és a katonai missziók vezetőit. — A magyar nép sorsát intéző testületek a történelem folyamán talán még sohasem állottak ilyen nehéz feladatok előtt. Feldúlt orszá­gunk, ínségben lévő népünk meg­oldandó problémái mindnyájunkban kell éreztessék a munka jövőbeli jelentőségét. Tudjuk, hogy a feladá- tek egyike sincs még befejezve. Nincs senki az országban, aki ne érezné saját bőrén súlyos helyze­tünket. A demokratikus pártok min­den pártérdeket félretéve, önfelál­dozó összefogásuk lehetővé tették, hogy eredményekről szólhatunk. Bi­zalommal tölthet el mindenkit ez a magyar jövő iránt. — Foglalkoznunk kell azoknak a magyaroknak sorsával is, akik ma az országon kívül vannak. Szeretet­tel gondolunk hadifoglyaink száz­ezreire. Szeretettel várjuk vissza, sürgetve hazaszállításukat a depor­táltaknak. Várjuk azokat is, akiket a háború réme, a propaganda talán a fejetlenség zűrzavarában határa­inkon túl idegen földre sodort. De tudomásul kell venniök, hogy az iíthonmaradottak gyökeresen és vég­érvényesen leszámoltak a múltnak a nemzet katasztrófáját előidéző bűneivel és hibáival Kiszellőztetett aggyal, dolgos kezekkel, megfeszí­tett izmokkal bele kell illeszkedniük az uj rendbe. A határainkon kivül- rekedt magyar véreink sorsa ugyan­csak a mi problémáinkat szaporítja. — Erre való tekintettel kérem a tisztelt nemzetgyűlés felhatalmazá­sát, hogy táviratilag üdvözölhessem Tito marsaik, (Hosszantartó éljenzés és taps, a képviselők helyükről f 1- áJlnak), aki Jugoszlávia testvéri jobbját nyújtotta, a délvidéki ma­gyarságot is szeretettel védelmébe vette és a román királyi kormány elnökét, Groza Pétert, aki a ma­gyar— román viszony történetében nagyjelentőségű kezdeményezést in­dított meg a két nép barátságának megvalósítása érdekében. Zsedényi Béla elnök beszédét a nemzetgyűlés viharos tapssal fogadta, 324 ágyú 24 sortüze köszöntötte Moszkvában a „vüágbékét“ Moszkva, szeptember 5, A vörös­hadsereg és haditengerészet legfel­sőbb parancsnokságának napipa- rancsa: — Japán képviselői 1945. szept. 2-án aláírtak a japán fegyveres erők feltételnélküli fegyverletételéről szóló okmányt. Az utolsó támadó, a japán imperialista elleni háború, melyet a szovjet nép közösen vívott meg szövetségeseivel, győzelmesen be­fejeződött. Japán vereséget szenve­dett és megadta magát. — Japán felett aratott győzel­münk emlékére szeptember 3-án fővárosunkban, Moszkvában a haza nevében 324 ágyú 24 sortüze kö­szöntötte a Vöröshadsereg hős csa­patait, valamint a haditengerészet ■ hajóit és egységeit, amelyek kihar­colták ezt a győzelmet. Dr. Balogh István államtitkár a Szovjet-. nnicval való barát­ROgmtkrói Dr. Balogh István miniszterelnök­ségi államtitkár a „Fészek Clubban" vacsorát , dott Geraszímov, Magyar- országon tartózkodó szovjetorosz festőművész tiszteletére. A vacso­rán résztvett dálr.oki Miklós Béla miniszterelnök, Sviridov szovjetorosz tábornagy és Puskin követ. Dr. Ba­logh István pohárköszöntőjében rá­mutatott arra, bogy a szellemi együtmükedés, a szellemi élet bizo­nyos közelsége nélkül a népek és a nemzetek nem léphetnek egymás­sal szoros barátságra. A demokra­tikus Magyarország külpolitikailag is uj utakat talált, a fenntartás nél­küli barátság a Szovjetunió felé és ezt az utat minden körülmények között fenntartja. A művészetekre ebben a feladatban óriási szerep vár. A magyar művészek üdvözletét Kisfaludy Strobl Zsigmond tolmá­csolta. Majd Geraszímov festő­művész köszönte meg a szívélyes fogadtatást. Rövid hírek Washington, szeptember 5. Byrnes külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok felkérték a szovjet kormányt, hatalmazza fel Molotovot a romániai kérdéseknek a londoni értekezleten való meg­beszélésére. A volt olasz gyarmatok ellenőr­zésének kérdése is a londoni érte­kezlet elé kerül. Ezt az ügyet Pots- damban is letárgyalták, de végleges döntés még nem történt. * London. Mint az angol rádió dip­lomáciai munkatársa értesül, a győz­tes hatalmak külügyminiszterei érte­kezletet tartanak, mely szeptember 20-án kezdődik Londonban és előreláthatólag két hétig tart, • Páris. A párisi rádió bejelentette, hogy az amerikai csapatok pénte­ken vonulnak be Tokióba. * Páris, A francia fővárosban aug. 10—31-e között Nagybritannia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország kiküldöttei szakértői értekezletet tartottak a tangeri kér­dés rendezése ügyében. Az érte kéziét határozatai szerint követelik, hogy a spanyol kormány kiürítse Tanger övezetét és vissza kell állí- taniaTanger régínemzetközi státusát. « London, Firlinger csehszlovák mi­niszterelnök és Massaryk külügymi­niszter kedden este repülőgépen megérkeztek az angol fővárost)?..

Next

/
Thumbnails
Contents