Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)
1945-09-04 / 108. szám
2. oldal MAGYAR HEP 1946. szeptember 4. wBa&s&fmmMMMBmBXfH&xsb Az új választási törvény! Erdei Ferenc belügyminiszter és Veres Péter beszámolója a „Megyei Parasztnap“-on Vasárnap tartotta első népgyűlését Nyíregyházán a Nemzeti Paraszt Párt, melyre nemzetiszínü zászlók alatt vonult fel a parasztság nagy tömege. A szekerek hosszú sora szállította a környékről és a vármegye messzebb eső falvaiból is a parasztságot, első nagy megmozdulásukra. A Lenin-téren, a virággal díszített emelvény körül sokezeríőnyi közönség várta a parasztság vezéreinek politikai beszámolóját. Lelkes éljenzés fogadja a Nemzeti Paraszt Párt országos vezéreit Erdei Ferencet és Veres Pétert, aki a maga szuggesz- tiv egyéniségével, tudásával és képességeivel a Paraszt Párt legnépszerűbb embere. A gyűlésen megjelent a vármegye, a város vezetősége, az orosz katonai parancsnok és a politikai pártok képviselői is. A gyűlést megelőzően délelőtt 9 órakor Erdei Ferenc belügyminiszter tiszteletére a Demokratikus Frontba tömörült pártok pártközi értekezletet tartottak. A belügyminiszter itt bejelentette, hogy néhány napqn belül intézkedik afelől, hogy úgy a vármegyei Törvényhatósági Bizottság, mint a város Képviselőtestület ismét megkezdhesse működését. A Lenin-téri népgyűlós a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, utána a varjulaposi parasztság képviseletében verssel és virággal köszöntik Erdei Ferenc belügyminisztert és Veres Pétert, majd Bartha László, a Nemzeti Paraszt Part nyíregyházi szervezetének elnöke nyitotta meg a gyűlést: — Első alkalom ez a mai nap, amikor a magyar parasztság felszabadulását ünnepli meg. Minden körülmények között szükségesnek tartom azt, hogy ez a dolgozó nép itt a mai napon jelenlétével fogadalmat tegyen arra, hogy a felszabadított magyar parasztság érdekeit és jogait szív vei és lélekkel szolgálni és védeni fogja. Népünk és nemzetünk történetében sokszor voltak már történelmi pillanatok, de a dolgozó nép, a parasztság szöies rétege még nem volt komoly tényezője ennek az országnak. Volt már ugyan a nép történelmi tényező 1514 ben, amikor Dózsa György zászló a a!á sereglett, de ezt a dolgozó népréteget azóta is még mindig mostohsgyermekként kezelték. Mert vájjon Verbőczy István hármas törvénykönyve nem megtorlása volt annak a szabadságharcnak, amit a magyar parasztság kezdett meg. Pedig szomorú következményei lettek annak, mert ha ezt a népet a szabadságban engedik tevékenykedni, akkor nem jutott volna oda az ország, ahol most van. Röviden ismerteti, hogy a magyar parasztság kint a szántóföldeken mindig becsülettel megállta a helyét, teljesítette az ő kötelességét és kenyeret adott embernek, állatnak egyaránt, de politikai sikon teljesen lemaradt. Hangoztatta, hogyha a magyar parasztság összefog és érdekeinek szolgálatában szervezettségbe tömörül, akkor nem töri meg többé semmi földi hatalom. A Nemzeti Paraszt Párt azért bontotta ki zászlaját, hogy legyen a paraszt Ságnak egy érdekképviseleti szervezete, ahol törődnek vele és jogait megvédik. Beszéde végén üdvözli Erdei Ferenc belügyminisztert és a Nemzeti Paraszt Párt nagyszerű vezérét, Veres Pétert és a gyűlésen megjelent közönséget. 1-én ott lakott, ahol szavazati jogát gyakorolni akarja, akkor már szavazhat. Nincs külön kikötés a nők választójogában sem a több gyermek, sem az idősebb Kizárják a választásokból a fasisztákat — Kizárás azonban van a választójogból, azokat, akiknek bármekkora felelősségük és külön felelősségük volt politikailag mindazért, ami itt történt. Ki kell zárni a választójogból a múlt rendszer felelős politikai bűnöseit, népellenes tetteseit, tehát mindazokat, akik előidézték azt, hogy ide került az ország. A törvény részletesen előírja, hogy melyek ezek az okok és ezeket komolyan vesz- szük. Mindazokat, akiket nem igazolt az Igazoló Bizottság, akik politikai büntetés, rendőri eljárás alatt vannak, akiknek a földjét a földreform alapján el kellett kobozni, a Volksbund és az SS tagjai — és mindazok, akik német nemzetiségüeknek vallották magukat. A demokrácia nem azt követeli tőlünk, hogy mindenkinek engedjünk beleszólást most a nép létkérdésébe, hanem hogy megvédjük a nép igazi akaratát az ilyen befolyástól. — A másik nagyon fontos rész, hogy mely pártok, illetve hogyan indulhatnak a pártok a választásokon. Először az volt az elgondolás, hogy a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 5 párt indulhat. Később igen alapos megfontolás után a döntés az lett, hogy még ilyen megkötést sem akarunk. Nem akarjuk sem befelé, sem kifelé azt a látszatot, hogy csak megkötésekkel fejezheti ki a nép az akaratát, tehát az a határozat, hogy az Országos Nemzeti Bizottságok döntik el, hogy melyik párt indulhat és melyik nem. — Ugyancsak fontos kérdés: milyen szervek járnak el és milyen szervek végzik az összeírást és vezetik le a választást. Múltbeli tapasztalataink igen keservesek erre vonatkozólag. A névjegyzékek összeállításánál mindenféle befolyás érvényesült. Ez a rendelet most demokratikus szerveket létesít a választások lebonyolítására mind a névjegyzék összeállitása, mind pedig a szavazás lefolytatására. Összeíró bizottságot alakítanak az öt demokratikus párt és a szakszervezetek kiküldötteiből, akik azután átalakulnak választási bizottsággá és levezetik a választást is. A választások érvényességének felülbírálását is egy demokratikusan összeállított bíróság fogja végezni. A választási bíróság úgy alakul meg, hogy a három főbiróság: a Közigazgatási Bíróság, a Kúria és a Népbtróságok Országos Tanácsa küld ki 1-1 birót és a választáson résztvett demokratikus pártok 1-1 tagot. Még arról is gondoskodik a rendelet, hogy a választás lefolytatását alaki okból visszautasítani nem lehet. Azt akarjuk tehát, hogy a választás minél teljesebb mértékben szabad legyen és semmi illetéktelen befolyás ne történhessék meg és legyen egy igazán demokratikus szerv, amely erre orvoslást tud nyújtani. Egyöntetű határozat alapján úgy döntöttünk, hogy lajstromos választás legyen, mert ez biztosítja az alkotmányos képviseletet. A városi törvényhatóság közös lajstromot képez a megyei törvényhatósággal. Ez egy választókerület lesz, közösen egy megyének a népe adja le szavazatát. Kisebb megyéket természetesen össze fogjuk csatolni egymással, úgyhogy 20 választókeröUt Um az országban. Szabolcsot Szatmár megyévé! összekapcsoljuk. — Erdei belügyminiszter így folytatta beszédét: — Most bekövetkezik az a történelmi pillanat, hogy a parasztság a maga képviselőivel állhat elő és az egész dolgoz* parasztság állíthatja elő a maga embereit a politikai élet vezetésében. A Nemzeti Paraszt Párt azért áll a politikai harc élére, hogy ezt a harcot végre eredményesen megszervezze, a. parasztság akaratát, hogy a maga érdekében vehessen részt az ország ügyeinek vezetésében. — Mi a parasztság dolgozó tömegei- vagyunk. Sokan mondják: új párt vagytok, mit kerestek. Akkor mi nyugodtan elmondhatjuk, új párt vagyunk amilyen még nem volt a parasztság történetében, olyan párt, amely saját képében képviseli a parasztságot. Ismerteti ezután a miniszter a Nemzeti Paraszt Párt megalakulásának jelentőségét, célkitűzéseit, működését. — A Nemzeti Paraszt Pár ellenzi mindazt, ami az elmúlt 25 év alatt történt és az* a magyar nép élete ellen való, merényletnek nevezi. Ezután rátért a földreformra és megemlítette, hogy ezzel elsősorban a Nemzeti Paraszt Párt foglalkozott már a legrégebben. A belügyminiszter a Nemzeti Parasztpártról — A Nemzeti Paraszt Párt nyugodtan fogadja azokat a vádakat, amelyeket szemébe vágnak, mert nyugodt a lelkiismeretünk és akármerre megyünk az országban, az emberek mellénk állnak, különösen a dolgozó parasztság olyan tömegekben, hogy okunk van bizni abban, hogy komoly, amit csinálunk és hozzájárulunk a magyar parasztság felszabadításához sokezeréves rabság után. Harcunkhoz azonban külön a parasztság vagy külön az ipari munkásság ereje nem elég, mert minden mozgalom elbukott, ha nem volt meg az összefogás, a tömörülés. A múlt tapasztalatai tehát világosan megmutatják, hogy a nép eredményes felszabadulása nem következhet be másképp, csak úgy, ha a két nagy dolgozó osztály összefog, szövetségben dolgozik, hogy meg tudjon hiúsítani minden ellenállást és minden akadályt le tudjon győzni. A Nemzeti Paraszt Párt éppen a parasztság nevében képviseli ezt a politikát és vállalja is ezt. Politikánk helyessége napról-napra beválik ég nyugodtan állunk a parasztság elé. — Barátaim, szabolcsi magyarok! 1848. után a magyar uralkodó osztály akarva, akaratlanul arra kényszerült, hogy most már nem lehet többé a nép nélkül kormányozni, a nép ellen uralkodni és eljött ide Nyíregyháza piacára is, más falvak és városokba is egy-egy politikus, képviselő, néha egy-egy miniszter is és elmondta szép dicsérő szavakkal, hogy a magyar nép és abban a parasztság milyen értelmes, dolgos, szorgalmas, tekintélytisztelő, stb. Mivel azonban dicséretből még a világ legszegényebb népe, a magyar nép sem élt meg, — elmondott hozzá annyi ígéretet, amennyi az adott helyen éppen szükséges volt, hogy a nép bizalmát legalább arra a pár választási órára beléhelyezze. így jutottunk el oda, hogy az Ígéretet vagy megvalósították, vagy nem. A népnek pedig nagy dolga mellett nem volt ideje számontartani a sok ígéretet és odahagyta az egészet és így kialakult benne az a felfogás, hogy „a politika csak úri huncutság és az is bolond, aki hisz neki.“ Mivel azonban az élet nem kőnnyebbült meg ezzel, így időnként, amikor a bajok nagyon szorongatták, elkeseredettségében oda jutott, kor tekintetében, hanem éppúgy mint a férfiak, 20. évükön felül gyakorolhatják szavazati jogukat. Az úi általános titkos választóiog hogy milyen választójogi törvényt akarunk hozni. Fontos dolog, hogy megállapítsuk, világosságot vessünk arra, hogy tulajdonképpen mikor következhet el a választás. Azt beszélik mostanában sok helyen, hogy a választások tulajdonképpen nem is lesznek meg az őszön, hanem elhalasztódnak bizonytalan időre. Ez a választás meg lesz az őszön, ahogy a törvénybeiktatás után a választók névjegyzékét el tudják készíteni. A községi választásokat egy hónapon belül meg lehet tartani, ugyanúgy az országos választást, ha a törvény megszületett két hónapon belül. Nincs tehát sem politikai, sem technikai akadálya annak, hogy ez a választás megtörténjék az őszön, tehát kb. november első vasárnapján, — lehet, hogy előbb egy héttel, lehet, hogy később, de minden körülmények között megtörténik, tehát igen helyes, ha a magyar nép előkészíti magát erre a választásra és nem dől be semmiféle mende-mondának. Némelyek azért szeretnék ezt elhinteni a nép között, hogyha mégis bekövetkezne, akkor készületlenül találja a népet a választás. — Milyen lesz a választójog? Mindenesetre olyan lesz, amely megvalósítja a magyar nép évtizedeken át hangoztatott mélységes vágyát, hogy legyen ez a választójog gyökerestől demokratikus, általános, titkos és arányos választójog, amely kiterjed a nőkre is. Legfontosabb tétele, hogy kiknek lesz választójoguk. Általánosságban választójogot kapnak 20 éven felül mind a férfiak, mind a nők. Hiányoznak ebből a választójogból mindazok a kikötések, amelyeket a Horthy- rendszer létesített, amelyek mind csak arra valók voltak, hogy a dolgozó nép, amelyet munkája egyszer ide, máskor oda szólít, elessen a választástól. Aki június A nagy tapssal fogadott beszéd után Erdei Ferenc belügyminiszter emelkedik szólásra. — Igen tisztelt népgyűlés! Szabolcsiak! Először választ szabadon és befolyás nélkül a magyar nép ezen az őszön. Bekövetkezett az a történelmi pillanat, amikor megnyílik az útja annak, hogy a magyar nép széles dolgozó tömegei kifejezzék akaratukat, úgy válasszák meg a maguk képviselőit, hogy azok valóban a nép képviselői legyenek. Valósággá lett már, de rövid időn belül befejezett valóság, hogy ezt a választójogot törvénybe iktatjuk és ennek alapján a lehető legrövidebb időn belül megtartjuk a választásokat. Éppúgy, mint ahogy a földreformot jól végrehajtottuk, ugyanúgy kell, hogy legyen erőnk ezt a választást gyorsan, de jól úgy végrehajtani, hogy valóban a nép képviselői kapják kezükbe az ország politikai vezetését. — Mindenki értesült arról, hogy szeptember 5-én összeül a Nemzetgyűlés főképp azért, hogy a választójogi törvényt megvalósítsa, megadja azt a választójogot, amelynek alapján a nép igazi képviselőit megválaszthatja. De már eddig is történt valami igen fontos, amely megmutatja azt, hogy milyen ez a választójog. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadott egy választójogi rendeletet a tegnapi napon, amely a községi választásokat szabályozza Budapesten és annak környékén. Ez a községi választójog már előrevetíti azt, hogy milyen lesz az országos választójogunk, milyen lesz a választójogi törvéuy. A pártok felelős vezetői ültek össze és megtárgyalták azt a rendelet-tervezetet, amit a belügyminisztériumban készített a minisztertanács és ez a választójogi tervezet már úgy tekintendő mint a kormánynak és a pártoknak egyezsége arra, VERES PÉTER BESZÁMOLÓJA
