Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)
1945-08-06 / 95. szám
2. oidai MAGVAK NÉP 1845. augusztus 7. A Szociáldemokrata Párt nagygyűlése a Lenin-téren Az aratd'ünneü résztvevőinek szinpompás felvonulásai Kettős ünnepnapot tartott Nyíregy- iza dolgozo népe. Ezen a napon Lgygyűiöst tartott a Szociáldemok- ta Párt és ugyanezen a napon rengte a Munkás Kultúr Szövetség jő szabad „aratási-ünnepét“. A Lenin téré i délelőtt 11 órakor rzdődött el a gyűlés, melyre Pálfy •nő, Schmiedt Mihály, Kazár Já- )S vezetésével festőién szép cső írtban felvonult zene és énekszó sérete mellett, az „arató-nap* szin- impás, gyönyörű csoportja. Szív íitő látvány volt. Magyarruhás le- lyok és árvalányhajas legények .Iiukon feldíszített kaszával és dies buzakoszorukkal vonultak hosz- ű sorokban. Apró kisfiucskák elől rnak az aratókoszoruval. Itt vannak gyssámban a borbányaiak. Hatal- as táblákat visz elől a tömeg : „Föld, Kenyér, Szabadság“ irattal. A két munkáspárt felvonult gyűlésen teljes számban. A szép unkásünnep külsőségekben is meg- utatkozott. A szónoki emelvényt sokezer ember vette körül. Itt látjuk a vértanúhalált halt hős, Bajcsy Zsilinszky Endre özvegyét is, aki a főispánná társaságában jelent meg a gyűlésen. Megjelent dr. Erőss János főispán, dr. Tompos Endre alispán, Sipos Ferenc főjegyző, Fazekas János polgármester, Sajben András vármegyei rendőrfőkapitány, Kazár János helyettes polgármester és a hivatalvezetők közül sokan mások. A gyűlést a munkásdalárda „Fel szcciálisták„ c. dalával nyitják meg, majd Máchel Sándor nemzetgyűlési képviselő üdvözli a megjelenteket és a budapesti kiküldötteket és bejelenti, hogy Kéthly Anna külpolitikai tárgyalásai miatt nem jöhetett Nyíregyházára, helyette a központ le- küldte dr. Szalay Sándor külpolitikai osztályvezetőt és Erdődy Jánost, a „Népszava* főszerkesztőjét. Maid Máchel Katóka, városunk kis szava- lóművósznője a tőle megszokott művészettel adta elő József Atilla „Szocialisták“ c. versét. Dr. Szalay Sándor beszéde- Kedves Elvíársak! Rossz cserét náltak, hogy Kéthly Anna helyett én jöt- n el, azonban pártunk ma 14 városban t politikai beszámolót. Potsdamban — kezdte meg beszédét alay elvtárs — majdnem két hétig tarhosszú tanácskozáson Sztálin gene- isszimusz, az új angol miniszterelnök :lee elvíárs és Truman elnök a sok ző konferencia után, — amely még a zös hadviselés jegyében született meg megállapodtak egy politikában, amely ist már a béke politikája. Ez a béke- litika kiterjed Magyarországra is. Nagy :dményt hozott a potsdami tanácskozás lmunkra, és pedig azt, hogy a mi érteink is azonos elbírálás alá kerülnek iknak az országoknak érdekeivel, ame- kről tudják, hogy Németország kény- irítette bele ebbe a háborúba s ame- kröl tudják, hogy már a demokratikus ődés útjára léptek. Ez azt jelenti, hogy r a közeli napokban megnyílnak azok ajtók, amelyek a világ felé, a diplo- ciai kapcsolatok felé vezetnek. Ez igen :ntős, mert úgylátszik, hogy ma a dip- lácia, a külpolitika nagy mértékben idasági politikát is jelent. Ebben a itrombolt országban csak úgy tudunk gélni, ha ismét bekapcsolódunk a világ :dasági vérkeringésébe. Erre ad módot iloniáciai kapcsolatunk.- Ennél sokkal fontosabb azonban, >y felvegyük a kapcsolatot a világgal, ;y rálépjünk arra az útra, mely világ- rte összeköttetéseket teremt számunkra, 'lényegesebb azonban, hogy kimondták stdamban: negkezdödött a békeszerződés előkészítése.- Végetér tehát belátható időn belül az ideiglenes fegyverszüneti állapot és legyünk magába a békébe. Hogy ez mit int nemcsak gazdasági, hanem potitikai, a mi életünk problémáinak megoldása mpontjából is, — azt mindenki tudja, inti ez a béke azt is, hogy a hadi- lyok visszatérnek. Jelenti, hogy Magyar- zágnak lesz ismét becsülete a demok- kus népek előtt és ez fogja erősíteni lecsületet magában az országban is.- Elvtársaim! A háború semilyen vo- kozásban nem ér véget akkor, amikor iszik a fegyvert. — Hiszen láttuk, hogy jelentett egy rövid ostrom, vagy az, ikor egy város egyszer-kétszer gazdát rél. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a túra és civilizáció minden máza lehullás az emberek egymásnak essenek.- Helyreáll a békében ismét egy mo- egy olyan morál, amely jobb lesz mint íult béke morálja volt, az a morál, elyért ez a párt már 80 éve küzd. madik eredménye, — azontúl, hogy a izetközi kapcsolatok megnyílnak és :ét kapunk, — | hogy felvesznek bennünket annak a hatalmas világsxövet* ’ ségnek sorába« amely ezt a háborút megnyerte és amely megszerzi a boldogabb jövőt. Abból a szempontból, hogy az Egyesült Nemzetek ebbe a világszövetségbe felvesznek, — nagyon fontos az, hogy mi történik Magyarországon. — A potsdami eredmény nem lett volna lehetséges elvtársaim, ha itt Magyarországon nem indult volna meg a fejlődés a demokrácia felé, ha mi nem fektettük volna le a demokrácia alapjait. Beszédében Szalay elvtárs példának hozza fel Franco spanyol államfő gálád uralmát, amelynek következménye az lett, hogy Spanyolországot, — bár Franco maga kérte — nem vették fel az Egyesült Nemzetek sorába és nem is veszik fel mindaddig, amíg ott a fasizmus uralkodik. Ez lett volna a mi sorsunk is, ha a reakció uralomra juthatott volna, vagyis, bennünket sem vettek volna fel az Egyesült Nemzetek sorába. — A reakció azonban ezt nem is érhette el nálunk, bármilyen álarcba is rejtőzött. Gondolják meg elvtársaim, hogy mi ma a reakció alatt nemcsak a nyilasokat értjük. Ez csak egy rendőri kérdés. A reakció ma már nemcsak azt jelenti, hogy valaki németbarát, hanem reakciós az is, aki megakadályozni igyekszik ebben az országban a demokrácia megerősödését. — Én a reakciótól hatalmi szempontból nem félek. Hogy ezek a reakciós urak milyen gyávák, — megmutatták akkor, amikor ők voltak az urak. Egyet elérhet a reakció Magyarországon, hogy meglassítsa fejlődésünket minden vonalon, többek között a nyugodt elismertetés vonalán is. Később nyílnának meg számunkra a világkereskedelem kapui és tovább tartana az a féléhezés és félnyomor, amelyet a háború okozott, — a reakció tehát legfeljebb a háborús helyzetet hosszabbíthatná meg. Szalay elvtárs ezután a hadifoglyok hazahozatalának problémáit ismertette és megemlítette, hogy ezt a kérdést a Szov- jetúnió a békeszerződés megkötése után likvidálni fogja, — Ezeket az eredményeket a magyar demokráciába vetett bizalom révén értük el. Ha azonban Magyarországon olyan események történnének, amelyek ezt a bizalmat megingatnák, — akkor a békekötés időpontja ismét a távolba tolódhat és később jönnének haza a hadifoglyok. — Mindezt az eredményt a magyar demokráciának a legrégibb és legvezetőbb pártja, a Szociáldemokrata Párt utján értük el, amely minden időben egy töretlen és nyugodt vonalat tartott, amelytől nem i tért el semilyen irányban és mindig az erkölcsi vonalat tartotta minden vonatkozásban, az erkölcs és emberiség vonalát, mert a dolgozók érdekeit védte. — Elvtársaim, ma megváltozott számunkra a belső és a külső helyzet egyaránt. A Szovjetunió mellett szociális irányban halad egy nagy nyugati állam is. Éz Anglia. Ez az angol választásoknak az eredménye. — Elvtársaim! Kérdem azt hol volna ez az ország ma, hol volna a belpolitikai és külpolitikai helyzete Magyarországnak, ha nincs iit nagy tradíciójával, nemzetközi helyzetével a Szociáldemokrata Párt és nem egyesül még fokozottabban a munkásréteg egy másik képviselőjével a Kommunista Párttal. Ez az együttműködés nem frázis. Mi közös célokért, közös érdekekért harcolunk. Ennek az együttműködésnek az alapján A szerencsi cukorgyár arany- csomagolásban, kitűnő ízű cukrozott kávékonzervet hozott forgalomba. Beszerezhető minden fűszeriiztetben. Főlerakat: KOVÁCS ZOLTÁN fűszernagykereskedésében, Luther-u. 2. Telofon 103. Egy konzervkocka ára: 4 80 P épült fel a Magyar Függetlenségi Front, amely ennek az országnak a politikáját a kezében tartja. Egy biztos, amig ez a két szilárd támaszunk van, együtt működünk a Szovjetunióval, amely szomszédunk is és együtt működűnk annak Kommunista Párjával is, amely ugyancsak a szomszédunk. Addig Magyarországon történhet bármi, ha a reakció a poklokkal vonul is fel, az együttműködésnek ezen a két hatalmas pillérjén beveri a fejét s ha nem, beverjük mi! És ez meg is fog történni. (Nagy taps. Nem kell félni a reakciótól, legfeljebb meglassíthatja a közös boldogulásunkat, amelyért küzdött a legnehezebb időkben is e két legnagyobb párt, amely kezébe tartja ma az országot a többi demokratikus pártokkal együtt. Barátság! Erdödy János felszólalása Szalay elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Erdődy János elvtárs, a Népszava szerkesztője emelkedett szólásra. — Tisztelt Elvtársak! Az előttem szóló elvtársam beszéde végén az együttműködés problémáját említette meg. Ez a gondolat, az együttműködésnek a politikai fogalma sokkal jelentőségteljesebb, sokkal súlyosabb, mintsem hogy átszaladhassunk felette. Ez az együttműködés belpolitikánkban is, sz európai politikában is és a világpolitikában is jellemezni fogja most a második világháború után megkezdődött emberséges, új, valóban embernek való rendszereket. — Amint említettem, Magyarországon az üldöztetés és a náci terror legsúlyosabb esztendejében, hónapjaiban meg tudtuk és meg akartuk valósítani, a munkáspártok és a demokrácia többi erőinek együttműködését. Úgy tudjuk válságos és nehéz években meg tudták valósítani a nagyhatalmak is a demokratikus erők összefogását, a világot elgázolással fenyegető fasizmussal szemben. Ez a nagy érdeme a demokratikus hatalmak összefogásának. Ezenfelül pedig Magyarországon a fellépő belpolitikai szükségszerűség késztette arra a két munkáspárt vezetőit, hogy már 1941-ben, a német-szovjet háború kitörésének időpontja táján megvalósította a legszorosabb együttműködést, egyrészt a két munkáspárttal, másrészt pedig a két munkáspártot kifelé egyedül képviselő Szociáldemokrata Párt és az akkori demokratikus Kisgazdapárttal. — Az illegalitás idején, amikor a Kommunista Párt nem léphetett a működés színpadára, mi voltunk az a szerv, amely vendégjogot adott kommunista elvtársainknak. Mindannyian tudtuk, hogy Kállay Gyula, Losonczy Gyula, vagy Kovái Lőrinc kommunisták, miután azonban nem volt nekik lehetőségük arra, hogy hol írjanak, a Népszava úgy befogadta őket, mint ahogy a pártszervezeteik befogadták és együttműködtek velük. Ez az együttműködés az utolsó 10 hónapos fasiszta végvonaglás idején, amikor a terror a tetőfokára hágott, még szorosabb lett, pártunk még szorosabb kapcsolatot vett fel a Kommunista Párttal. Erdődy elvtárs ezután ismerteti Szaka- sits Árpád érdemeit, hogyan szervezte meg az ellenállási mozgalmat Magyarországon, melynek sok száz mártírja és sok ezer agitálója lett. Ezért van más elbánásban részünk a nagyhatalmak részéről, mint a németeknek. Éz nem olyan magától értetődő dolog, hogy mi megkülönböztetett helyzetbe kerültünk, hiszen mi voltunk az utolsó európai ország, amely Németország oldalán harcolt. A mi fővárosunkat sok helyen házról-házra, sőt szebáról-szobára kellett meghódítani a Vöröshadseregnek, sőt katonáink az utolsó falun, sőt még azon túl is a legerősebb ellenállást fejtették ki az őket felszabadítani akaró orosz katonai erők ellen. És nekünk ennek ellenére mégis más elbánás jut ki, mint a németeknek. — De nemcsak ez a potsdami eredmény, hanem más nagyfontosságú, határainkon túl történő események is vannak, amelyekről beszélnünk kell. Egy másik nagy esemény, amely felkavarta az egész világot az, hogy szétröppent a rádióhír, amely szerint Angliában mindent letörő győzelmet aratott az angol munkáspárt. Mit jelent ez számunkra elvtársaink ? Nagy diadalérzetet és öntudat gyarapodást jelent ez számunkra, tnert- hiszen mindannyian tudjuk azt, hogy az angol munkáspárt, a mi legszorosabb értelemben vett testvérpártunk. Attlee elvtársunk győzelme azt jelenti Angliában, amit minálunk az a tény, hogy a Szociáldemokrata Párt a vele dolgozó demokratikus pártokkal kormányoz. Az a különbség, hogy Angliában az angol történelemben még példátlan módon, egyedül a munkáspárt vette kezébe a hatalmat. Ez nemcsak az angol bel- és gazdaság- politikában, de az európai, sőt a világpolitikában is meg fog mutatkozni és így természetesen nálunk Magyarországon is. Erdődy elvtárs beszéde további során kiemeli, hogy a béke eljött, mert kell, hogy kövesse a szocializmus gyakorlati megvalósítása. Hangsúlyozza, hogy ennek megvalósításában egyedüli magyar politikánk csak az lehet, hogy a demokratikus nemzetek szövetségére és önmagunkra támaszkodjunk. Erdődy ismerteti a közelmúlt és a jövő problémáit és azok megoldását, kitért a földreform gyors végrehajtására, amelynek kapcsán kivették a földet annak a nagy- birtokos rétegnek a kezéből, amely ezer esztendőn át a magyar nép zsírjából élt és állandóan megsemmisítéssel fenyegette a nagybirtokok árnyékában élni alig tudó magyar parasztságot. Ismerteti ezután a gazdasági élet nehézségeit, majd kiemeli az ipari munkásság érdemeit, hogy minimális munkabérek mellett a munkateljesítmény maximumát nyújtják és ezzel elhárítják az infláció veszélyét. Itt rámutatott arra, hogy az áldozatvállalásból mindenkinek ki kell vennie a részét. Elsősorban az életet kell megindítani, mert a mi életünk bénult meg. Elvtársaim, a mi életünkről van szó és akkor, amikor áldozatvállalásról beszélünk, ne gondoljunk arra, hogy itt csupán eszményi dologról van szój hanem gondoljunk arra, hogy az áldozatvállalás nemcsak azt jelenti, hogy gyermekeink jövőjét biztosítjuk, hanem azt is, hogy a magunk életét teremtjük újjá, mert nekünk kell újjáteremteni azt, amit nem mi, hanem gazemberek, mások, az előttünk való uraink tettek tönkre. (Lelkes taps.) Erdődy elvtárs hatásos beszéde után Máchei Sándor szociáldemokratapárti nemzetgyűlési képviselő rövid beszédben zárja be az ünnepséget. Beszédében örömmel veszi tudomásul, hogy új lehetőségek nyíltak meg számunkra. Kitér arra, hogy az újjáépítési munkákban a Szociáldemokrata Pért is ki kívánja venni részét és megállapítja, hogy szépen haladunk a demokrácia felé, majd megemlíti a háborús bűnösök felelősségrevonását. A pártokat ösz- szefogásra hívja fel, mert minden erőre szükség van.
