Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)
1945-08-04 / 94. szám
2. oldat MAGYAK M £ P 1946. avgosztas 4. Atudó*ná*ify U efnÄewzec jellemzi Oláh Dániel egyetemi tanársegéd, volt kórházi főorvos alakját. Városunk büszkesége ez az európai hírű orvostanár, aki oIgán hírt és nevet szerzett magának foglalkozása terén, amely bizony csak keveseknek jutott osztályrészül. De mint eéhber is ismeretes volt emberszer ételéről, őszintén demokratikus gondolkodásáról. Rendelőjében mindegy tolt neki, hogy pékinasról, vagy vármegyei tisztviselőről, vagy cselédlányról, vagy társaságbeli úri- hölgyiől volt szó, kitűnő tudásával egyaránt sietett a szenvedő emberiség segítségére. Bámulatos fejlettségű tudása szerezte meg hírnevét és forrásul szolgált a hazai urológiai szakorvosaink számára. K'izvetlen, kedélyes modorú, barátságos egyéniség. Át tudta érezni « szociális elesettség mélységét és ezt azzal dokumentálta, hoggha valaki a szegényebb néposztálybil panasszal fordult hozzá, sohasem tagadta meg ingyenes segítségét. Demokratikus gondolkodásáról tanúbizonyságot tett akkor is, amikor a magyar reakció és német gazdái kiürítették városunkat, ő a helyén maradt. Helyén maradt és teljesítette a kötelességét, nem hagyva el betegeit. Az orosz megszállás alkalmával 36 orosz sebesültet volt gondozás alá, akiket megvédett a németekkel szemben, amikor azok másodszor visszaér- kezue el akarták azokat szállítani. Célját el is érte és mind a 35 orosz tiszt és katona vissza is maradt a kórházban, Si azonban elharcolták a német brigantik. Ápoltjai mindenhol keresték később a végleges felszabadulás után, de nem találták sehol sem. Kifejezésre akarták juttotui hálájukat, tudtul akarták adni elis- merésiket Oláh Dánielnek, az orvosnak és az embernek. Mikor hosszú hángattatás után hazaérkezett, tudomására is hozták elismerés ükét azokért a szolgálatokért, amelyeket az orosz későknek tett. Oláh Dániel most is szerényen, visszahúzódva él, nem követeli volt kórházi állását, de a nyíregyházi munkásság, az egész demokratikus közvélemény is furatának és méltánytalannak tartja, hoyg ez az orvos, aki a múltban közismert volt demokratikus gondolkodásáról, mert ennek számtalan tanújelét adta és aki orvosnak is olyan, amelyhez hasonló nőm Nyíregyházán, de egész hazánkban is kevés akad, mégsem 6 tölti be kórházunk főorvosi állását — ezt méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk. Követeljük az igazság, a demak- ráoia és városunk egészsége nevében, hogy ezt a mulasztást sürgősön pótolják és nevezzék ki Oláh Dánielt kórházi főorvossá. Nem akarunk nevetségessé válni, hogy elhanyagolunk és mellőzünk olyan tehetségeket, akik már beváltak. Demokráoiánk azt akarja, hogy az érdemesek, a tehetségesek érvényesüljenek minden vonalon. PÁLFY ERNŐ — I Nfíriiyhizi Kereskedik Egyesülte Mwnbaton délután 6 órakor az egye' sülét helyiségében (Rákóezi-u. 4. sz.) taggyűlést tart. Dr. Horváth Zoltán nyíregyházi rnndirfngalmazót _ 12 évi kényszermunkám ítélték MTI.' jelenti: Dr. Horváth Zeitén nyíregyházi rendőrfegalmazó, mint a gettó parancsnoka embertelenül és kegyetlenül bánt a gettóba hurcolt szeren csétlen zsidó üldözöttekkel. A nyíregyházi gettó valóságos dantei borzalmak színhelye veit. A nyíregyházi Népbiróság népellenes btntettben mend&íta ki bűnösnek és négy évi börtönre ítélte. Fellebbezés folytán a Népbí- roságok Országos Tanácsa aoit háború* és népsllsnes bűntettben mandotta ki bűnösnsk dr. Hervátk Zoltán nyíregyházi rendőrfegalmazét és büntetését 18 évi kényszermunkára emelte fel. Lassan rájövünk az igazságra Az idő napórája egyenletesen Maiad "a ■aga utjáa. Nem késik és aem simt. Az ember élete ehhee igazodik, a laseae műié évek komoly emberré formálják a miede- nért lelkesedi ifjat. "Miét gyermek indeíunk i^^eJailanaí, de lelkünk fogékony jé éa rosez iránt agyfermáa- Hegy mivé fejlődünk, az mestereinktől flgg. Ha jé kezekbe kerülünk, hamaies tagjai leesünk a társadalomiak, ha goneacterők lesznek a meetersiak, geneszek lescüak magunk is. Nem is olyan régen még éivezethej- hám nuriokek biteroltak benőinket, del- gezi, bceelletoo men késem berek*., Terej- táklnkérí mindent megbapéuek ehhez, hogy éhen ne haljunk, de az a minimem az emberi megélhetéshez soha sem volt elég. Állati sorba süllyeeetett baletteket a eeendirsaaronyee pöffeazhedi kapitalista világ s ka seéakat nyitni mertük a nagyobk darab kenyér után, melyet jéggel kiérdenmltünk Verejtéke* munkánk étén, ka kivetkeztünk az otthen éhaeó aaalá- denk ayomoraságes helyaetére, fejiakkéz vágták, hogy kemmeaietik vagyunk. Sekte, köztük ategam is. aki asm tudta lényegiben, hogy mit jelent kommenietéeek lenni, fájé lélekkel tiltnkoetank ellene, mert minket ágy tanítottak az iskolában, hegy a kommunista nem akar dolgosai, az eeak rablásból akar magáiéi ét mieden tisztességes embert legjobb esetben körténké sirat, vagy egyszerien lemészároltat. Késié tudtam meg, hogy mennyire hazudtak, de megtadtam! Ogyee-baje* deltáim elintézése miatt kénytelen veltam néhány napot falun tölteni. Alkalmáéi nyílott igen sok derék, becsülete* földművest és fildmnakást megismerni s ma ugyanez a szánalom fog el értik, mint amit éreztem magammal estmban, amikor megismertem a Magyar Kommaniita Párt célkitűzéseit. Ezek a szegény, aététben tepegetézó emberek még mi h i szó veres értelmében félnek a kar uaistáktél. Még mindig lehetséges az, hegy félrevezessék éket? Még mindig elhitethetik lelketlen bitangok, hogy mi az emberi boldogelás, az emberi élet, a jobblét, a biztenság és tisztességes megélhetés ellee dolgozunk ? Mi azt akarjuk, hogy becsületes munkánk jutalma beesületes megélhetés legyen, hogy aki delgozik, aki termel, az emberi életet éljen és ne tengődjön állati sorban. Hogy a mi véres verejtékeink árán egy ersadg herevilága ne tebzódjék, ne kéje- logjék, az a néhány ezer a régi nagyja- inkbél a mi ereik filésiegét ne a maga szórakozására, fényezésére és sekszer virteskedénára használja fel, haaem adjen érte agésseégss lakást, adjen érte kenyeret as éhező gyermek vajába és nem nyomertanyát. Nem akarom elhinni, hogy az ellea- propaganda nagyobb, miét a mi igazságunk, de vannak még igen sokan, akik a „régi* világot várják vitait t falán félelembél eem mariak még hoazánk csatlakozni. Közel ven már az idé, amikor majd belátják tévedéseiket és sajnálni fogják a* idét, amit aem a mi táboriakban teitöttek, hanem félérflt kapitalisták malmára hajtottak a vizet. Elvtársik! Ez az idő annál rövidebb lesz, miaél tébbeí dalgazunk mi és minél •agyóbb bántak a munkafegyelem ! Hagy miért kell naég tibbat dolgoznunk,' azt mindenki tudja. Országank rmokban he- ver, jéa a tél, eine* lakás, nincs ruha, cipő, keayér. Ki ságit rajtank? Csak a saját «rönk! Munkánk közben legyiak fegyelmezettek, elaézéek és ne birálgas-. suk a másik elvtársuak munkáját még akkor sem, ha az kevesebbre is képes, mint mi. Az ember nem egyforma erőre, képss- tégre és képesítésre nézve. Az erésehb többet bír, vállaljen is többet. Ha látom, kegy munkatársam lankad mellettem, ne kerholássa! serkentsem, ne alázzam meg azzal, hagy testi, vagy lelki ereje félött lekiaeinylé kritikát mendok, hanem inkább bíztassam jé széval, vigasztaljam, taláa mondjam azt, how pihaajaa agy kicsit, szedje össze magát pár percig, asszam meg vele a cigarettámat, a falat kenyeremet, csalogassam magarához és a jótétemény meghozza a mag* üdééit. Jegyezzük meg elvtáraak, hagy agy jéctelakadet nagyabb szolgálat ügyliknak, mint száz programmbeszéd. Munkánk s muakafagyelmtak lágyén a propagandánk, bectlljlk mag azt, aki dolgozik, .legyen ' az fizikai vagy saallemi munkás, akker pártunk el fegja érni eél- ját telje* egészébaa, naggyá növünk szí rohan és eealekedatben. Egyptian kinaala- ket, fizikai és szellemi erőnket nein kell majd fillérekért áruba beaeéjtaanak s minden «mbar nem önmagáért, hanem a közösségért fog dolgezni és élei. Szabadság! Koppány Gyala MÁV főtiszt. I kisipart is kiskeresksdeieet it bekiipeeelj óta i ti rsadaliabiztesitisha A Kisiparosok és is Méter eekeóők Ssabad icotaieervocoio küldötheégi- leg kereste meg Molnár Arik .épjóléti ssi.isetsrt és kérte, hogy s kisipart és kisksrsskeásünst is kap- esslják be s társadalom bist oei táska. A minisster megértével feladta a kérést és így rövideeem ser kerül es.sk megoldásán*. At *e elgende- lás, hegy a kisipar és kiskertdreée les* vállalja a bktssitáaaal kapcsolatos terheket — ée így as állam rémére .em jeie.teae megterhelést JBopott aranyat talált a re Kása Gy.la pénsügyiri felügyelő bo.y.lítstta ta a arait évbe. a gstto értékei.ek átvételit és ebssállítását. A péssügyőr úgy bo.yolítstta le a ásiget, begy 5 kg. aranyneműt, táscskat, órákat, függőket és 9 láda rmhansoiüt „ me.tett* át magának. Többek kisitt egy munkácsi kereskedőtől, aki 3 hééapig egy földalatti rejtekhelyén élt családjával, amikor élelmisMrhiány miatt kénytelen volt előjöa.i rejtekhelyéről, Kósa elvette 80 millió értékű ara.yát és ruha- aeműjét. As drei tett ara.yat as éhe* I zéstől lábán alig álló kereskedőmé ásatta tel Kósa György. A rendőrség elfogta Kósát és Kpj- > dúböszörményben megtalálták a fo- | pott értékek nagyrészét. 1 hinvédelni Miniszter felhívása A honvédelmi miniszter a követ- kezű felhívást intézte a közönséghez : — Az a re.delkszésem, hogy az igazolásra kerülők .évsora minél nagyobb mérvben jusson nyilvánosságra, az ujságek csekély terjedelme miatt nem valósítható meg. Ezért '' felaeélitem a közönséget, hogy a névseerinti köseététel bevárása nélkül seelgáItas9on adatokat a honvédségi egyének igazslásához. Mindazok, akik henvédegyének olya. magatartásáról vagy cselekményéről tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt és az erreve.atkezé bizonyítékokat a Honvédelmi Miaisztérium Állandó Igazoló Bieettságéval, Budapest, V Markó-u. 12.1.184. szám szóban — vagy írásban közöljék. írásbeli bejelentés csak akker vehető figyelembe, ha a bejelentő a nevét és lakóimét is feltüntetni. Kivégeztek ily keritltyenyt Budapesten Kivégezték Szlifka Károlyt a Markó- uteában. Szlifka egy szerb munka- táber kegyetlen keretlegénye volt, aki a nemrégiben kivégzett Toronyi főhadnagy parancsnoksága alatt állett, A halálos ítéletet ifj. Bogár Já.os állami ítéletvégrehajtó hajtotta végre. Katmai személyek igazolása Mint a 2480—1935. M. ; . számú rendelet, valamint a H. M. úr 24.300—1945. Bla. ig. biz. H. M. sz. rendelet alapján a nyíregyházai $4. honv. kiég. pság területé« megalakított igazaié bizottságnak elnéke ezennel közhírré teszem, hogy a bizottság Nyíregyházán, Dessewffy-tér 15. szám alatt a fenti parancsnokság hivatalé* helyiségében 1945. évi augusztus hó 8-án d. e. 9 érára kitűzött határnapon a kővetkező személyek igazolási ügyében határozni: •4. h*ev. kiég. parancsnokság, Nyíregyháza: Ditréi Emil nyá. ezrds., Kocsány József ht. őrm, Lelies György polg. alk. tolmács, Pintér Ignác nyá. ht. szvT törm, Sárkány Jézsef ht. fhdgy. 22. hpe. szd. pság Nyírhéltek: Balkányi Sándor t. őrm, lártfai Imre ht. törm, Batta Gyula ht. törm, Bessenyei Ferenc ht. fétörm, Cseke Gáber ht. törm, Dom- bevári Péter ht. törm, Fekete Péter ht. őrm, Jézsa István ht, törm, Kozma Zsig- mond t. hdgy, Krasznay Ferenc ht. főtörm, Mayer Imre ht. őrm, Maróthy Dénes t. hdgy, Mándy Ferenc t. hdgy, Ménesi József ht. törm, Mellár István ht. őrm, Papp Sándor t. alhdgy, Pethe Gyula t. érm, Siptki István ht. törm, Szabó István t. szv. örm, Szever László ht. fhdgy, Vadon Ferenc ht. törm. 64». bev. központ, Mándok: Kenéz Antal psz. hdgy. Felhívem a lakesságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamely személynek olyan magatartásáról, vagy cselekményéről, amely a magyar nép érdekeit sértette, vagy sérti, bír tudomással, ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat nálam, Nyíri János ig. biz, elaöknéL Nyíregyháza, Bercsényi-u. 11. szám alatt fenti határnapig szóban, vagy Írásban jelentsék be. Nyíri János s. k. ig. ete. elnök.
