Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)
1945-08-28 / 104. szám
2. óllal MAGYAR NÉP 1945. au gusztus S8ü Sokezres tömegek ünnepi felvonulása a „Szakszervezeti Napon” Ragyogó napsütésben, zászló és virágtenger közepette! munkásünne pet ült Nyíregyháza és Szabolcs vármegye dolgozó népe. Ez a nap teledhetetlen ünnepnapot jelent, mert •gyütt ünnepelt földmunkás, kisbirtokos, ipari munkás és értelmiség. Soha nem látott tömegek fegyelmezetten és a demokráciába vetett hittel a szívükben vonultak végig a. városon, megmutatván azt a hatalmas erőt, amit a dolgozók képviselnek. Zenés ébresztő Reggel 7 órakor cigányzenekarok járták be a várost, zenés ^ébresztővel köszöntve a dolgozókat. »Szak- szervezeti Nap*-ot tartottunk vasár- nap. Szabad munkások «zabad ünnepét jelentette ez a nap. Reggel 8 óra után már végeláthatatlan sorok ban vonultak fel a szakszervezetek a Búza-téri gyülekezőhelyre. A festői felvonulás Délelőtt 10 órakor elindult a Nyíregyházán eddig még soha nem látott hatalmas menet. Legelői demokratikus rendőrségünk dísz százada, utána a szakszervezeti vezetőség, vármegyei és a városi vezetőség haladt. Szinpompás, ragyogó kép Magyarruhás fiatal lánycsoportok szemet gyönyörködtető vörös rózsák ból és szegfűkből összeállított hatalmas koszorúkat visznek. Nemzeti- színű és vörös zászlók tömege leng. Egymás után jönnek a szakszervezetek, majd megérkezik a vidéki lovasbandériumok és Zászlós küldött ségek nagy sokasága. mertette a szakszervezetek bérpolitikáját. A bérek rendezése alatt nem a pénzbeli • javadalmazás állandó emelését kel! érteni, hanem azt, hogy mit lehet a pénzért vásárolni. — Mi ném a fizetések emeléséért küzdünk, hanem az ellátás biztosításáért — mondotta Kossá István. Nagy az aránytalanság a bérek, a jövedelem és az árak között. , j Rögzíteni kell az árakat, a kenyér, liszt, só, gyufa, ipari cikkek stb — egyszóval minden közszükségleti cikk árát. ft feketepiacot le keli törni, aki az irányárakat túllépi, súlyosan meg kell büntetni. Ezután kitért arra, hogy az ipari cikkek 60 °/o-át zárolták és azt a dolgozók között fogják szétoszlani. A termény beszolgáltatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt mindenki fő kötelességének tartsa, mert élelmezés nélkül az ipari munkásság sem fog tudni dolgozni. A választásokról szólva kijelentette: — Mi azt követeljük, hogy a két munkáspárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös szavazólistával induljon a választásokon. Ameddig a két párt a dolgozókért együtt küzd, addig együtt kell résztvennie a választásokon is és a szakszervezeteknek az . a kötelessége, hogy ezeket a pártokat támogassa, amelyek a munkásegység alap- ' ján állanak. Ezután foglalkozott a választások bélés külpolitikai jelentőségével. Ha a két munkáspárt abszolu! többséget kap a választásokon, akkor ez a magyar demokrácia erősségét fogja mutatni. Majd megemlékezett a Szovjetúnió nemes gesztusáról, amellyel a hadifoglyokat szabadonboc8átotta és ez a munkáspártok érdeme. A Szovjetúnió nem várja meg a békekötést, hanem még azelőtt hazaengedi a sokszázezer hadifoglyot, hogy résztvehessenek az ország újjáépítésében és hogy a magyar családok boldog élete helyreálljon. Gombos Aladár, a szakszervezetek vármegyei titkára pár szóval megemlékezett arról, amit Kossá István főtitkár már kifejtett beszédében és ahhoz hozzáfűzte, hogy : Szabolcs vármegye összes dolgozói magukon érzik a közigezga- tásban megnyilvánuló reakciónak nyomását. Rámutat arra hogyan dolgozik a reakció egyes községekben és hogyan akadályozzák a községek képviselőtestületeinek megalakulását Gombos elvtárs ezután a közellátás súlyos bajairól szólt. v — Igaz — mondja beszéde so rán, —' hogy Budapesten hosszú sorokban állanak az emberek kenyérért, de Szabolcsban nem lenne szabad napokon keresztül kenyér nélkül lenni a megye dolgozóinak, mert itt még ma is a 80 pengőért felvásárolt gabonából nagy tételek vannak raktáron. Gombos vármegyei titkár ezután súlyos kritika tárgyává tette a vármegyei közigazgatás egyes tisztviselőinek működését, majd beszéde további során kihangsúlyozza, hogy szükség van erős szakszervezetekre, mert saját akaratunkon múlik az, hogy milyen erősek leszünk, milyen erőt tudunk megmozgatni ezek mellett a kérdések mellett. Oda kell hatnunk, hogy ebben a megyében ne legyen reakció és nem fognak úgy beszélni róla, hogy ez a reakció hazája, hanem, hogy itt van a demokrácia erős bástyája. Ezután ismertette a szakszervezeti közvetítésről szóló rendeletet és kijelentette, hogy a rendelet egyelőre csak az ipari munkásságról gondoskodik, tonkin i szítaimat urtirnii kíván gondoskodni a földmunkásai, értelmiségről és kereskedelmi alkalmazottakról egyaránt és nem 'hagyja azokat sem kiszolgáltatni a munkadák kénye-kedvére. Ezért határozati javaslatot hoztak, amit felküldenek Budapestre a két munkáspárt központjába, valamint a miniszterelnökhöz, hogy ezt a rendeletet a legsürgősebben változtassák meg és terjesszék ki a testi és szellemi munkásokra egyaránt. Ezután Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezetének vezetője tartja meg záróbeszédét. Ismertette szószerint azt a határozati javaslatot, melyet felter jesztenek Budapestre, majd bejelenti azt a határozati javaslatot is, hogy a két munkáspárt a szakszervezetekkel együtt közös listával vegyen részt a választásokon. Pálfy elvtárs így folytatta beszédét: x A nyíregyházi és szabolcsmegyőt dolgozóknak ez az egységes megnyilvánulása és az itt egybegyűlt hatalmas tömeg érzékelteti velünk azt az erőt, amit a munkásságban parasztságban és értelmiségben van. Ezt az erőt állítjuk szemben mindazokkal, akiknek más a szándékuk. Hiába küzdünk azonban a nemzet megújulásáért, ha azok. akik más pártok élén "állnak, ma is menteni igyekeznek a reakciót. Ezután hangoztatta a többi demokratikus pártok közötti összefogás nagy jelentőségét az ország gazdasági és politikai újjáépítésében. Egyetemes akarattal meg kell tisztítanunk a reakciótól az országot, hogy a demokratikus népi Magyar- országot felépíthessük. Elvtársak, szaktársak ez az első, de nem az utolsó találkozunk, követni fogja ezt a következő, még valószínűleg a választások folyamán megrendezett ' népgyűlés, ahol ugyancsak a megye és város egész dolgozó társadalma megjelenik, hogy hitet tegyen a munkásosztály egységéről, erejéről és közös célkitűzéseiről. A népgyűlés nagy éljenzés, majd a Himnusz eléneklósével ért véget. JjjKözebéd. A nagysikerű népgyűlés befejezése után a hatalmas tömeg közebédre gyűlt össze a Korona étteremben, Gyureskónál, a Vesszős étteremben és a szakszervezeti étkezdében ahol, azonban csak felváltva tudtak megebédelni, olyan hatalmas tömeg jelent meg. A vendéglősök ^issére- tet érdemelnek, hogy a sokezerfőnyi közönséget gyorsan és kitűnő ebéddel látták el. Hűsoros délután és tánc. Délután a Lenintéren a Szakszervezetek Kulturgárdája és az Ady Kultur Szövetség rendezésében fővárosi nívójú műsoros előadás volt, melynek minden számát zugó tapssal honorálta a közönség. Este 6 órától a Korona nagytermében és az Iparos Székházban táncra jött össze a fiatalság, mely a legjobb hangulatban a késő esti órákig tartott. ELŐJEGYZÉSI ÉS FORGALMI ADÓ BLOKK FÜZET KAPHATÓ: A „MAGYAR NÉP' v KIADÓHIVATALÁBAN. Tisztelgés az orosz parancsnokság előtt A hatalmas menet az orosz parancsnokság előtt tisztelgő felvonulást tart. Kitűnő városparancsnokunk, Platoff alezredes tisztikarával fogadja a menetet, majd csatlakozik hozzá, amikor a végeláthatatlan sorokban kígyózó tömeg lassú menetben az orosz hősi emlékműhöz megy. Amint végigtekintünk a hosszú sorokon, — festőién szép kép rögződik meg szivünkben. Tiszteletadás az elesett vörös katonák síremlékénél A Malinovszky-téren a hősi emlékmű három oldalán sorakozik fel a sokezres tömeg, Feltűnik a tömegből az a hatalmas tábla, amely három munkást ábrázol, jelképét a szervezett munkásságnak. Sokszáz felirat színesíti a felvonulást. Éljen a független,, demokratikus Magyar- ország.* „Éljen a hatalmas Szovjet- úni® és annak veiére^ Sztálin marsall.* „Éljen a Vöröshadsereg.* „Dolgozóké a jövő.“ „Jóbaráti viszonyt a Szovjetunióval.* „Jóbaráti viszonyt a szomszéd államokkal.* „Éljen a munkásság harci egysége.“ „Le a feketézőkkel és a reakciósokkal.* „Szenet a villany telepnek, hogy termelhessen.“ „Kenyeret a dolgozóknak.“ „Éljenek a dolgozók, vesszenek a naplopók.* „Minden nyomorunkért a reakció a bűnös.“ „A tudás hatalom“ stb. >A hősi emlékmű biegkoszorúzása Kazár János alpolgármester orosz- nyelvű beszéde után magyarruhás lányok elhelyezik szebbnél-szebb koszorúikat a hősi emlékművön. Felhangzik az „Internacionálé“, majd a Munkás Dalárda elénekli a „Fel szocialisták* cirüü indulót. Ezután Jeles László szakszervezeti titkár tart rövid beszédet, amelyben háláját fejezi ki a szovjet hősöknek, hogy felszabadították Ma gyarországot a fasiszták elnyomása alól. Szívből köszönti Sztálin elvtársat és hadseregét, akik nemes áldozatot hoztak Európa népeinek felszabadításáért. Beszéde után újabb gyönyörű koszorúkat helyeznek el az emlékmű vön. Ä Munkás Dalárda énekszáma következik, amely után elindul a menet a Kossuth-térre, ahol ugyancsak ünnepélyes külsőségek között koszsruzták meg az orosz hősök sirját. Itt Dankó elvtárs mondott rövid beszédet. Ezután felvonultak a két munkáspárt elé és éltették a munkáspártokat ás azoknak harci egységét. A Lenin-tóri nagygyűlés Déli 12 órakor népgyűlós volt a Lenin-téren, melyet ez alkalommal valésággal zászlóerdő borított. A szó noki emelvényt Sztálin getieralisz- szimus virággal körülvett fényképe díszíti. Az emelvény körül pedig tízezres tömeg szorongott, várva az ünnepi szóaekok megnyilatkozásait. A nagygyűlést a Munkás Dalárda énekszáma nyitja meg. Pálfy Ernő, a Szakmaközi Bízottig elnöke megnyitó szavaiban üdvözli as egybegyűlteket és a budapesti kiküldötteket. . i _ Ezután Török János, a Magyar Épitémunkások Országos Szakszervezetének főtitkára, nemzetgyűlési képviselő beszédében többek között a következőket mondja I jPP———■ !■■■!■ " III fV MMW— A dolgozók megkérdezése nélkül a jövőben semmi sem történhet ebben az országban. Ebben az országban nem lehet úr a fasizmus, nem lesz többé uram- bátyám rendszer. Ehhez szükséges az, hogy minden dolgosé minél többet ter- rneljea. Kossá István a Szakszervezeti Tanács főtitkára, nemzetgyűlési képviselő beszélt ezután a szakszervezetek jelentőségéről. A szakszervezet a bölcsőtől a sírig elkíséri a dolgozót. A szakszervezetben helye van az ipari munkás mellett a mezőgazdasági munkásoknak és a szellemi munkásoknak. A múltban az értelmiség szembenáíit” az ipari, munkássággal, lenézte a munkásokat, de új helyzet adódott. A lerombolt hazát fel kel! építeni, de ebben nem nélkülözhetjük az értelmiséget. A szakszervezetek a kormány mellett vannak és nem fogjuk tűrni, hogy a reakció ennek a munkáját gátolja, legyenek azok akármilyen magasállású köztisztviselők, is. — Olyan a megye amilyen a megyeháza és olyan a megyeháza amilyen a főispán. A főispánt a Magyar Nemzeti Demokratikus Kormány küldte ki, kötelessége tehát, hogy a demokratikus kormány akaratának megfelelően a megyét megtisztítsa s reakciótól. Ha nem ezt csinálja, akkor egyetért a reakcióval. A demokratikus kormány rendeletéit nem viszik keresztül a reakciós vezetők, sőt azokat kifordítják. Ezért van szükség arra, hogy minden faluban megalakuljanak a szakszervezetek, hogy fel tudják venni a harcot a kilengések ellen. A továbbiakban a bérek és árak kérdésével foglalkozott Kosss főtitkár és is-
