Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)

1945-08-23 / 102. szám

gjSssaksserwezeti Nap“ augttszfns 26.-án! 8L évfolyam 102. szám Csütörtök 1945. augusztus 22. A Magyar Memzeti Függetlenségi Front Lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nyíregyháza, Városház-épület Telefonszám t 33. DEMOKRATIfCCS NAPILAP Sx*rkm*zt6blxott*ág: Pintér Andri. (Magyar Kommnniata Párt), Máchel Sándor (Szó* ciáldemokrata Párt), Kelemen László (Független Kisgazda Párt), Bartha László (Nemzeti Paraszt- párt) Dr Elekfy Lajos (Polgári Demokrata Párt) Sztálin generalisszimns, Attiee minist terelnek i táviratváltása i Moszkva, augusztus 22. A moszk­vai lapok első oldalon közlik Attlee miniszterelnöknek Sztálin gene­ralisszimuszhoz intézett üdvözlő­táviratát abból az alkalomból, hogy sikerült utolsó ellenségüket, a japá­nokat legyőzni. Egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy a háborúban kialakult összefogás és összhang a Szovjetunió és az Egye­sült Nemzetek között a békében tovább fog fejlődni és virágozni. Sztálin válaszában köszönetét mondott Attlee miniszterelnöknek. Rámutatott arra, hogy a Német­ország és Japán ellen vívott harc közelebb hozta egymáshoz a Szovjet­unió és az Egyesült Királyság né­peit mindkét ország épülésének i javára. Tildy Zoltán lett az Országos Gazdasági Tanács elnöke MTI jelenti; Dr. Oltványi Imre pénzügyminiszterré történt kineve­zése folytán lemondott az Országos Gazdasági Tanács elnöki tisztségé­ről. A Tanács kedden délelőtt tar­tott ülésén egyhangú határozattal Tildy Zoltánt, a Független Kisgazda- párt országos elnökét választotta meg elnökké. Mandzsúria megszállása befejeződött London, augusztus 22. Moszkvai jelentés szerint Mandzsúria terüle­tének megszállása lényegében már befejeződött á nagyhatalmak bizott­ságot küldenek Görög­országba a választások idején Washington, augusztus 22, Az Egyesült államok külügyminisztériu­mának hétfő esti közlése szerint bi­zottságot készülnek küldeni Görög­országba a görög nép támogatására, hogy a nép szabadon kifejezhesse akaratát a demokratikus választáso­kon. Októberben lesznek a választások A „Népszava" irja: Jólértesült körökben úgy tudják, hogy a kép­viselő választásokat a lehető leg­rövidebb időn belül megtartják. Ezt kívánja az ország bel- és külpoli­tikai érdeke egyaránt Minthogy sem a kormány, sem a páríoK a választásokat nem kívánják avkéső őszi esős időkre halasztani, — amikor a közlekedés is nehezebb, — a választások: időpontja október 28. A választások után összeülő uj nemzetgyűlés elsősorban az ország közjogi berendezkedéséről és az államformáról dönt, hogy ezen a téren is rendeződjenek az ország viszonyai. „10 nap múlva Tokióból diktálom a fegyverletételí feltételeket“ London, augusztus 22, Mac Arthur tábornok, a japán küldöttség haza­térése alkalmával a következőket jelentette ki; — Tíz nap múlva Tokióból dik­tálom a fegyverletétel feltételeit. Egyidejűleg valamennyi fegyvernem­ből álló csapatok szállnak partra Japánban. A partraszálló csapatok minden' eshetőséggel számolnak. Mint a japán hírszolgálat jelenti, a szövetséges csapatok első cso­portja augusztus 26-án, vagy azután száll partra Japánban. A brítt külügyminisztérium kedden este nyilvánosságra hozta annak a jegy­zéknek tartalmát, amelyet Nagybrittania politikai képviselője nyújtott át a bolgár miniszterelnöknek — őfelsége kormánya — mondja a jegyzék — megvizsgálta a bolgár kormány bejelentését és elhatáro zását, hogy a közeljövőben általá­nos választásokat tart. Őfelsége kormánya csak olyan választások megtartását üdvözölheti, amelyek alkalmat nyújtanak a bolgár népnek, hogy korlátozás nélkül és szabadon nyilvánítsa véleményét. Képtelen azonban elhinni, hogy ez az alka­lom a jelenleg érvényben levő bol­gár választási törvényből eredne, őfelsége kormánya ennek a tör­vénynek jelenlegi formáját úgy te­kinti, mint amely a jelenleg hatal­mon levő kormánynak kedvez és az ellenzékre nézve hátrányos, A szabad vélemény-nyilvánítás előző­leg tilos volt az ellenzék számára. Ezért a britt kormány nem bizhat abban, hogy ezek az elkésett enged­mények kedvezőek lesznek. — A britt kormány ezenkívül olyan jelentések birtokába jutott, amelyet megbízhatónak tart és amelyből kiderült, hogy kitartó erő­feszítéseket fettek az ellenzék meg­félemlítésére és a szavazóknak a demokratikus alapelvekkel össze­férhetetlen befolyásolására. — Ezért utasítottak engem, ■ hozzam tudomására, hogy a britt kormány képtelen a bolgár nép de­mokratikus képviselőjének elismerni egy olyan kormányt, amely az ilyen körülmények között megtartott vá­lasztások eredményeképpen jött létre. Az angol Inlögymitiüzter beszéde London, augusztus 22. Nagy- britannía uj munkáspáiti kormányá­nak hatalomrajutása óta hétfőn folyt le az első nagy alsóházi külpoliti­kai vita, amelynek vezérszónoka Bewín külügyminiszter volt. Han­goztatta Nagybritannia háborús erő­feszítéseit, majd ezeket mondotta: — Ausztriában, Magyarországon, és Romániában, valamint Bulgáriá­ban tartandó választások nem mér­hetők a nagybritanniai általános választások mértékével. Lehet, hogy kezdetben nem válik lehetségessé minden tekintetben bizonyítékot szerezni arra vonatkozólag, hogy ezeket a kormányokat a szabad emberek vágyának megfelelően vá­lasztották meg. Az UNRA-ról szólva kijelentette; — Nem fejlődhet ki olyan elgon­dolás, amely szerint a szövetsége­sek állandó támogatását élvezze. A potsdami értekezletről szólva kijelentette ; — Hogyha Németországból sike­rül kiirtani a háborús gondolkodást, lehetséges lesz a szocializmus egy­ségesítésének lehetősége. Görögországról szólva kijelentette, hogy a kormány olyan politikához ragaszkodik, amelyet már Görög­ország felszabadulásakor kinyilvá­nítottunk. Célunk az erős demokra­tikus kormány megalakítása, — Bulgáriában rövidesen válasz­tásokra kerül a sor. A törvény azonban, melynek alapján a válasz­tásokat megtartják, nem egyeztet­hető össze a demokrácia elveivel, és ezért nem áll majd módunkban reprezentatívnak tekinteni olyan kormányt sem, amely ezeknek a választásoknak eredményeképpen alakul ki. Olaszországgal kapcsolatban ki­jelentette, hogy Nagybrittaniának vele szemben nem helyes a bosszú politikáját folytatni, Ezt az országot parlamentáris kormány segítségével újjá kell építeni. Franciaországgal a legjobb viszonyt akarjuk felvenni. Lengyelországról szólva hangoz­tatta, hogy annak területi kérdését a békeértekezleten kell megoldani. Sztálin marsall bejelentette, hogy a lengyelországi csapatokat kivonják, kivéve a vasúti őrséget. Spanyolországra rátérve ezeket mondotta: — Nem óhajtjuk a spanyol nép megbüntetését, de nem engedhetjük be Spanyolországot az Egyesült Nemzetek szervezetébe mig el nem fogadja annak alapszabályait. A nép joga, hogy szabadon válassza meg kormányát. Őfelsége kijelen­tette, hogy nem kíván semmiféle olyan lépést tenni, amely előmoz­díthatná a polgárháborút. Végül megemlékezett Angliának a háborúban viselt szerepéről szö­vetségesei segitségével. Éden volt külügyminiszter beszé­dében elismeréssel nyilatkozott a külügyminiszter beszédének nyílt­ságáról. Á r a: ^ pengő

Next

/
Thumbnails
Contents