Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)

1945-08-16 / 99. szám

1945. augusztus 16. MAGYAR NÉP 8. oldd Goring, Ribiientropp, Ley és a többi náci főbünös a nürnbergi íegyházban várják ... sorsuk beteljesedését Jlűó&ewdt Meghalt, mielőtt a függöny legördült volna az európai csatatereken, — az utolsó ‘felvonás utolsó jelenetében. Bizonyos, hogy amikor megsuhintotta a halálérzet, nála is jelentkezett a megfoghatatlan emberi képesség és percek alatt átiramlottak el­méjén életének kimagasló eseményei. Mi­lyen öntudatosan és mily fenséggel mély- lyedt el abban a tudatban, hogy az élete nem volt hiábavaló és nyugodt lelkiisme­rettel jelenhet meg a legfelsőbb bíró .ítélőszéke előtt. Ez a civiles mentalitású ember, mint a háború biztoskezű főrendezője, nem örült annak, hogy az európai harctereken — szárazon, vizen és levegőben — fiatal amerikai életek lobbantak ki. A háborúba való belépését nem sürgette, nem erő­szakolta, talán, ha egyedül tőle függött volna, megtörtént volna talán korábban is, de megvárta, éppen a demokratikus elvek szem előtt tartásával azt az időt, amikor Amerika minden polgára át volt már hatva csontja velejéig attól a tudattól és igazságtól, miszerint a hitleri-nácizmus kiirtása, az emberiségnek a terrortól való megszabadítása nélkül nincs értelme a földön emberi életnek. És amikor így gon­dolkozott már odaát minden ember, — szervezte meg az egész világot ragyogó talentumával, s indította el azt az európai -szemmel át sem fogható gépezetet, ami­vel segített a Wehrmachtot elsöpörni. Miért? Amerika, közelebbről az USA egymagában olyan nagy, oly gazdag és hatalmas, hogy nincs szüksége semmiféle - vonatkozásban sem hódításra. Beavatkozását tehát tisztán csak az emberi méltóságok oltalmazásának vágyával lehet megmagyarázni, hogy az ember valóban ember legyen min­denütt a földön, — szabad ember és nem rabszolga. Amikor ezen immár megdicsőült, idő­felettivé magasztosult demokratáról emlé­kezem, éreznem kell fajtám kicsinységét és saját személyem jelentéktelenségét. — mégis legyen szabad rágondolnom a -hála olyan fokozatával, ami emberi szív­ben vaíaha is megnyilatkozott. És ha már nem tehetem, Téged kérlek meg a nagy vizeken túl, Amerikában élő testvéremet, zarándokolj el a nagy ember sírjához, simogasd meg hálás emlékezéssel sírkövét és elmondandó imádban tégy szent foga­dalmat, hogy a demokráciához örökre hűek leszünk. igen 1 így emlékezem Rá, mert az em­beri lélek is olyan, mint a nagy világ vég­telensége, messze határokat járhat be az emberiség valószínű célja: a jóság, igaz­ságosság és szépség utáni vágyakozásban. ‘Ezen nekünk olyan szent fogalmakat gyűrte csizmájának talpa alá a fasizmus és ettől való megszabadításunkból vette ki oroszlánrészét a nagy amerikai férfiú. Ki és hogyan és mit érzett, amikor az első orosz katonát meglátta: nem tudom, nem kutatom, de a magam részéről az első pillanat örökre feledhetetlen lesz és könnytől homályosult el a szemem, ami­kor tanúja voltam, hogy egy lelkileg meg­gyötört, a nyilas rémuralomtól sokat szen­vedett műveit asszony az elsőül látott orosz tüzérnek lőportól füstös, téli fagy­tól kikérgesedett kezét megcsókolta. Meg­hatódott a katona is, durva kezével ineg- simogatta az asszony arcát, a maga nyel­vén magyarázta, — nem kell már félni, — „germanski kaput'. Amit átéltünk, láttunk, tapasztaltunk, olyan példázat, amely nagyobb, mint a legmagasabb hegy és mélyebb a tenger vizénél. Tanulhattunk és szenvedésekben megtisztulhattunk. Előttünk igazolódott be, hogy minden erőszak rombol és a vége pusztulás, minden ami szabadság és de­mokrácia : felemel. Az út ehhez a tiszta, befolyás nélküli választás — mint amilyen történt a közelmúltban Angliában. Ez után vágyakozom én, ez a hitem nekem is, ezt hirdetem a Független Kisgazdapárt gyű­lésein tiszta, világos, nyilt és érthető magyar beszédeimben. Azt szeretném, ha a többi testvérpártok ugyanezt tennék még fokozottabb mértékben, hogy a ma­gyar nép ezúton emelkedjen fel a többi kultúr és demokrata népek sorába. Ha ez valósul meg hazánkban is, — akkor nyugodhatnak meg ismert és isme­retlen sírjaikban azok a katonák a külön­böző harctereken, akik a demokráciáért haltak meg. Dr. ANDRÁSSY DÁNIEL Háromszobás központi fekvésű komfor­tos lakás átadó. Cím a kiadóban. A világ elsőszámú közellenségei, a náci háborús főbűnösök visszatér­nek propagandájuk kiindulási szín­helyére, Nürnberg városába, ahol fénykorukat élték. Természetesen ez a visszatérés most nem a saját jó­szántukból történik, hanem egy teljes amerikai zászlóalj szigorú fel­ügyelete és kísérete mellett. Gőring, Ribbentropp, Ley és még sokan mások érkeznek vissza Nürn- bergbe — és az ottani íegyházban fognak „megszállni“. Az amerikai zászlóalj eddig Luxemburgban őrizte a náci gengsztereket. NÜrnbergben ezeket a főbűnösö­ket különválasztva helyezik el a hatalmas fegyház legszigorúbb részében, a nyugati szárnyban. A főszárnyban „néhány“ német náci­vezér várja már a Népbíróság íté­letét. A főbűnösök bűnperének tárgya­lására — a három nagyhatalom megállapodása szerint — szeptem­berben kerül sor, addig külön-külön cellában várják bűnügyük tárgyalását. Ezeknek a kis celláknak teljes berendezése egy fekvőpriccs, egy kis asztal és egy székből áll. Evő­eszköz felszerelésük mindössze egy fakanál. MIKOLÁ 3ENŐ ezredestől köQoyes szenekkel búcsúzott Nyíregyháza oép? Temetésen régen nemlátott hatal­mas tömeg gyűlt össze kedden dél­után a Dessewfy téren, az állomás- parancsnokság épületének udvarán. Ez a sok ember búcsúzni jött egy igaz embertől, egy magyar embertől, Mikola Jenő ezredestől. Az udvar közepén virágkoszorúk tömegétől borítva fekszik koporsójá­ban Mikola Jenő. Kétoldalt díszőrsé­get áll a magyar honvédség egy- egy szakasza. A bejáratnál díszszá­zad sorakozik, tisztiküldöttségek, altisztek csoportja. A ravatal előtt mély fekete gyászban az ezredes özvegye és családja. Ott láttuk Erőss János dr. főispánt, dr. Tompos Endre alispánt, Siposs Ferenc vm. főjegyzőt, Dudás Miklós gör. kát. püspököt, Fazekas János polgármestert, Kazár János helyettes polgármestert, dr. Bodonyi Márton ügyészségi elnököt, a politikai pártok kiküldötteit és a demokratikus egyesületek kiküldöt­teit. A gyászszertartást Török Dezső kanonok teljes papi segédlettel végzi, melyen azonban résztvesz a Munkás Dalárda is. • Kürtjei harsan, a díszszázad tisz­telgésbe merevedik, megérkezik Kő­vári Marcell ezredes, kerületi parancs­nok Debrecenből. Ellép a díszszá­zad előtt és csatlakozik a gyászo­lókhoz. Török kanonok szívbőljövő sza­vakkal búcsúztatja Mikola,jenő ezre­dest, a kitűnő katonát, a még kitü- nőbb embert és a demokrácia har­cosát. A gyászszertartáson részt­vevő nők és férfiak szemében könny csillog. Elindul a gyászmenet, kato­nák viszik hős parancsnokuk koporsóját a halottaskoesihoz. A temetési menetet a disz század nyitja meg és a katona-zenekar gyászindulója mellett halad a hosszú menet az Északi temetőbe. A sírnál Kővári Marcell ezredes megható sza­vakkal búcsúztatja bajtársát. Dr. Erőss János főispán, Fazekas János polgármester, a Szociáldemokrata Párt részéről Pásztor József és a Magyar Kommunista Párt részéről Palitz Mihály mondtak utolsó Isten- hozzádot Mikola Jenőnek. Szeptemberre megnyílik a községi kereskedelmi középiskola inleraátusa A községi kereskedelmi iskolának egyre növekvő tanulólétszáma, a vidékről való bejárás nehézségei, a vonatközlekedés megnehezült volta, a tanulók meg nem felelő szállásviszonyai parancsoló szük­séggé tették egy községi kereskedelmi is­kolai .Tanuló-Otthon“ létesítését. Ezért a kereskedelmi középiskola Fel­ügyelő Bizottsága augusztus 3-i ülésén kimondta egy internátus létesítésének szükségességét. Fazekas János polgármesternek, minden jó és igaz ügy melegszívű pártfogójának támogatásával, Békefi Benő kulturális elő­adó fáradozásával sikerült az iskolai ín- ternátusnak korszerű átalakítás esetén megfelelő helyiséget szerezni, amelynek átalakítási munkálatai már meg is indul­tak, úgy, hogy az internátus szeptember­ben meg is kezdheti működését. Az internátus a volt jegyzői tanfolyam épületében (Vay Ádám-u. és Véső-u. sa­rok) fog megnyílni, amelyben majd az át­alakítási munkálatok befejezése után min­den helyiséget betöltő internátus berende­zése lehetséges. Az átalakítási munkálatok anyagi fede­zetét legnagyobb részben az iskola vál­lalta magára. A bútorzat és egyéb felsze­relés tekintetében az iskola kérelemmel fordul a tanulók szüleihez és az iskola barátaihoz, hogy segítsék elő ennek a szociális, jóléti intézménynek minden szükségessel való ellátását a rendelkezé­sükre álló lehetőségek szerint. A nehéz körülmények között létesülő, nemescélú intézmény ezt teljes mértékben meg is érdemli. A felvétel és az internátus minden ügyében az iskola igazgatója (Szabolcs-u. 8.) készséggel szolgál felvilágosítással. Az internátusba való felvételre legkésőbb aug. 25-ig lehet jelentkezni. Elsősorban kereskedelmi iskolai tanulók, hely esetén más iskolákba való tanulók is felvétetnek. ct'tí'i'S'Ci'lc! Készüljetek és minél többen vegyetek részt az augusztus 26-iki szakszervezeti napon. Ez a nap a mi életünkben nagy fordulatot jelent. A múltban ugyanis eb­ben az országban csak azt ünnepelték, ami egy kis társaság érdekeinek, a reak­ciónak megfelelt. És azt is csak azért, hogy a dolgozókat megtévesszék és a maguk céljainak elérésére használják fel. Nekünk ebben az országban még nem volt ünnepünk és igazi ünnepünk is csak akkor lesz, ha a múlt szellemének még az írmagját is kiírtjuk. Kiírtjuk a múlt szellemét, amely annyi szenvedést, kese­rűséget hozott reánk ebben az országban, mert nincs olyan anya, feleség és testvér, akinek valaki hozzátartozója nem eseti volna áldozatul ebben a pusztító háború­ban. Most elkövetkezett az az ünnepe amely a magyar nép millióinak ünnepe: a szabad „szakszervezeti nap“. Ezen a napon hitet teszünk egymás mellett föld­munkás, kisbirtokos, ipari munkás és ér­telmiség és megfogadjuk, hogy többet ezt az egységet nem engedjük szétszakítani. Amikor a szabad szakszervezetet ünne­peljük, akkor mi dolgozók magunkat, ezen keresztül pedig a munkát ünnepeljük, mert csak egy az érték: a munkáskéz, akár a földön vagy az üzemben, akár pe­dig az irodában termel. Nézzünk körül és amit látunk, azt mind munkáskéz al­kotta és ezt a munkáskezet a múltban nem becsülték, ezt kiszorították minden­honnan. A munkásnak csak morzsa jutott, megbecsülés helyett csak megrugdosás. Hazafiasságról beszéltek, de ebben az országban a munkásnak nem volt hazája. Azok, akik erről beszeltek, csak azért tet­ték, hogy megnyerjék a közvéleményt és a maguk javára használják fel. Ezért kel­lett a magyar fiatalságnak elpusztulnia. A szakszervezetbe tömörült munkásság ezt a mesterkedést nem egyszer leleplez­te, de mert kevesen voltak, nem tudták elég eredményesen a harcot felvenni. A szakszervezeti munkásság mindig küzdött gazdasági és kultúrális igényeiért. Az eredmény azonban mindig csak olyan volt* amilyen erőt fel tudott sorakoztatni köve­telései mellett. Sokan vállaltak börtönt, gumibotot a cél eléréséért, azonban bár­milyen megpróbáltatásnak is voltak kitéve, a szakszervezeti mozgalmat semmiféle fehérterror nem tudta elnyomni. Most, amikor a Vöröshadsereg és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs felszabadított bennünket és hozzásegített, hogy szabad emberként élhessünk és szabad országot építsünk, minden hálánk a nagy Szov- jetúnió felé száll, amely mindent megtett a szabadságszerető népekért és azok leg­nagyobb ellenségét: a fasizmust össze­zúzta. — Azonban, hogy itt bent rendet teremtsünk, az egyedül a mi feladatunk, most már nincsen kakastollas, aki rette­gésben tartotta az egész vidéket, szaba­don szervezkedhetünk, mert a szabad szakszervezet a dolgozók helye, a dol­gozók és az egész magyar nép érdekeit képviseli. Ezt ünnepeljük augusztus hó 26-án elvtársaim, legyünk ott mindannyian és szögezzük le hitünket a magyar szabad szakszervezet mellett. GOMBOS ALADÁR Szakszervezetek vármegyei titkára. — Még a tél előtt megoldják az ablakiiveghiányt. Tízmillió négy­zetméter üveg lenne szükséges a fennálló üveghiányok pótlására. Ma Magyarországon egyetlen üveggyár dolgozik és ez 5 százalékát sem fedezi a szükségletnek, remény van azonban arra, hogy szeptemberben nagy termelési kapacitással megin- dúl az üveggyártás a most épülő üveggyárban. — Felhívjuk az összes nyíregy- i házi egészségügyi alkalmazottakat, hogy az Erzsébet kórházban pénte- j ken délután 7 órakor tartandó tag- 1 gyűlésen feltétlenül jelenjenek meg. 1 Össz-szakszervezeti titkárság. — Szakszervezeti nap volt { Gáván. Augusztus 12-én, vasárnap : szakszervezeti napot tartottak Gá- i ván, amelyen a járás több községe résztvett. A megjelenteket a járási j szakszervezeti titkár fogadta. A i hatalmas tömeg felvonult a község főutcáján. Gyülekezés a Nópkertben volt, ahol nagygyűlést is tartottak, melyet Bakó Károly nyitott meg. Utána Gombos elvtárs szakszerve­zeti megyei titkár tartott nagy beszédet. Ismertette a szakszerve­zetek eddigi szerepét, működését és hangsúlyozta a szakszervezetek fon­tosságát. Beszélt a reakció elleni harcról és összefogásra, közös munkára hívta fel a megjelenteket. A népgyűlés után a nyíregyházai Szakszervezeti Kulturgárda tagjai nagysikerű műsoros estélyt adtak, mely után tánc következett. Csütörtöki levél

Next

/
Thumbnails
Contents