Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)

1945-07-07 / 82. szám

2 cv-cS&i MAGVAK N ß P 1945 július 7 „Óvatos ernte vagyok...“ Levél a szerkesztőhöz Szerkesztőségünk a inai napon levelet kapott. Demokráciában élünk, a véleménnyilvánítás jogát elvenni senkitől nem Lehet. Ezért kö­zöljük a mai napon kapott leve­let is. melynek szószerinti szövege a következő: „iVem ujság. Megtörtént az, amit a közönség nem várt. A régi békebeli, udvarias kereskedők, akik valamikor elegáns bókokkal, kezüket dörzsölve fogadták a vevőt, most fölényesen állnak a pult mellett. Nem is állnak, hanem ül­nek. Lehetetlen árakut kérnek és udvariasan becsapják a vevőt. (Akinek nem inge, ne vegye ma­gára.! „Megízlelte már az édes konzerv- kávét"? Cukor nem kell hozzá! Egy kocka ára 2.50 P.« Óvatos ember vagyok, de engem is becsaptak az vé.des“ konzerv- kávé.val. Garantálom, hogy ez többé nem fog megtörténni, mert miután megittam az »édes« keserű konzervkávél, oly heves gyomor­görcs fogott el, hogy azóta egyes üzletek előtt csak behunyt szem­mel tudok elmenni. Hölgyeim és uraim! Vegyenek »édes« konzervkávéll Príma bél- tisztító! Egy kocka mindenkinek elég! Ára 2.50 P.u G.J. Jßisztei oszt \ I a város A Közellátási Hivataltól nyert ér- fésülés szerint a közeli napokban a város ellátatlan lakossága részére nulláslisztet osztanak szét. A ki­osztás napját lapunk útján köz'ik. Megállapították a rendőrség fizetését A Nemzeti Kormány rendeletét adott ki az államrev dőrség illetmó nyeir.ek rendezésére. Javadalmazása mindenkinek olyan kell hogy legyen, mint a honvédség tisztjeinek, tiszt nelyetteseinek és tisztviselőinek. Elő­léptetésnél azokat a rendelkezéseket alkalmazzák, mint amilyen a hon­védség tagjainál szokásos. A rendelkezést visszamenő hatály- lyal április 1 tői alkalmazzák. Érdekfeszítően nagyszerű előadás a MADISs. Szabadegyetemén: (A MADISz. sajtó-03ztályának közlemé­nye). Akik résztvettek a MADISz. keddi Szabadegyetemén, azok egy érdekes elő­adást hallgathattak végig. Amit az előadó, dr. Marssó József tanár magyarázata során Spinozáról mondott, az magára is vonat­kozik : az előadás tudományosan felépí­tett nagyszerű szabályossága mögött, egy melegen érző szív dobogását is hallottuk. Elsősorban ezért vagyunk hálásak Marssó tanárnak és amiben a néhányak által fegyelmezetlenül túlgyorsan otthagyott előadás erőszakos befejezése meggátolt bennünket, azt ezúton tesszük jóvá: az ifjúság értő és érző része nevében köszönetünket fejezzük ki azért a mélyen elrejtett, szemérmesen férfias és emberi melegségért. Olyan témáról szólt az előadó, amiről eddig nem illett beszélni Magyarországon. Vaianoty komolytalannak tartották, hogy felnőtt ember, méghozzá-mint ebben az esetben — egy tanár odaálljon az előadó asztalhoz és a szerelemről tartson elő­adást. Ezzel a kérdéssel szemben a „gya­korold és ne magyarázd“ elvet vallotta a régi Magyarország, amelynek jó urai a kártya, lovak, és kutyák mellett a szerel­met sem vetették meg, mint kellemes passziót és időtöltést. Amit a külföldön mindenütt nyíltan és okosan, kulturember módján megbeszéltek és lelkiismeretesen analizálhatták, azon nálunk ugyanaz a mesterségesen előállított köd honolt, mint annyi más életfontosságú problémán, amikről jónak látták a nagy tömegek figyelmét elterelni. Ez az előadás talán az egész ország területén első szó volt egy olyan kérdésben, amiről még nagyon sokat fognak beszélni. Ami magát az előadás anyagát illeti, az módszer szempontjából két részre oszt­ható. Az eiső részben előadó minden kommentár nélkül végigkísérte a szere­lemről alkotott felfogásokat a legrégibb kortól, Plátótól kezdve egészen a legmo­dernebb irányokig. Mindvégig tárgyilago­san beszélte meg hallgatóságával mindazt, amit az emberi szellem, két-háromezer év alatt erről a kérdésről kigondolt. A második rész, amely a modern A Magyar Országos Tudósító je­lenti : A Népbiróság péntekre tűzte ki Báidy Alajos volt vezérezredes bűn­ügyének tárgyalását. A vád szerint a volt vezérezredes, mint az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője, beszédében és rádió útján is huzamosabb időn át olyan jel’egű irányzatokat tárgyalta, az ismertetésen túl már a szerző állásfoglalását is íarlaimazta. Ez a rész. éppen azért, mert a tudomá­nyos szempontokon túl szubjektív meg- j nyilatkozásokat is közölt, tárgyát képez- j hette volna egy, az előadás után megin- f dúlt vitának. A magunk részéről úgy éreztük, " mintha az előadó Freuddal szemben igazságtalan lett volna s nem ismerte volna el azokat a kétségtelenül gigantikus és döntő hatásokat, amiket a freudizmus a kor tudományosságára ép- úgy, mint művészetre és irodalmára (itt elég csak a freud-módszerekkel dol­gozó Roustra és ennek világbirodalmi hatására gondolnunk) gyakorolt. Ha maga a tan sok tekintetben ma már túlhaladott is, Freud zsenijét és korformáló hatását letagadni lehetetlen. Amikor az előadónak ismételten az ifjú­ság köszönetét tolmácsoljuk fővárosi szín­vonalú, Nyíregyházán szokatlan tárgyú előadásért, egyúttal az olvasó felé is for­dulunk és kérjük, hogy látogassa MADISz. Szabadegyetemét, vagy ha már erre nem keli kérni, mert ő maga is — mint e cikk írója az élőadássorozat lelkes hallgatója, úgy hívjon magával másokat is e hasonT líthatatlanu! előkelő szellemi élvezetben való részvételre. Mindezideig, sajnos, az a helyzet, hogy a Szabadegyetem látoga­tottsága nincsen arányban az előadások értékével. R. S. és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az országnak a háború fokozott mér fékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben be­folyásolja és az országot káros irányba terelje. melynek tagjai a gyűlés végeztével nyom­ban kiszálltak a pályaudvar megtekinté­sére, hogy a rohammunka terveit elké­szítsék. Mi a magunk részéről meg vagyunk győződve arról, hogy egy ilyen lelkes tömeg átitatva az országépítés vágyával, meg fogja tudni oldani a legnehezebb problémákat is és ha a polgárság a mun­kássággal egybedobbanó szívvel s megértő nagy akarással résztvesz ebben a nemes versenyben és más városok polgárságá­nak mintájára vállalja a havonta egyszeri önkéntes rohammunkát, úgy a magyar jövő horizontján mosolyogva láthatjuk ébredni az új magyar jövőt. A népüqyészség endre'lAszló kiadását kéri A „Kis Újság* írja: Mitiszfaivi István népügyész kijelentette, hogy feltétlen Ígéretet kaptunk Endre László kiadatására. Az Illetékesek nemcsak hogy Ígéretet tettek, de mindent el­követnek, hogy hazaszállítása mie­lőbb megtörténjék. (MT), Kémelországbóí a deportált gyermekeket Svájcba szállították Baselból jelentik: A buchenvvaldi táborban elhelyezett gyermekek egy csoportja különvonaton Baselbe ér­kezett — közli a svájci rádió. A gyermekek legnagyobbrészt zsidó vallásunk és sok van köztük ma- gyarországbe i is. SUidy Miajűs vezérezredes bűnügyét tegnap üezdie tárgyaim a 9tépűíréság 10.000 munkanapot igényel az állomás felépítése IN 25 í N ii X. Z Heti beszámoló a színházról Az Újjáépítési Nagyjelentőségű eseménynek volt szín­helye a szakszervezetek székháza. A Ma­gyar Kommunista Párt hívó szavára meg­jelentek ez alkalommal nemcsak a pártok kebelébe tartozó, hanem a párton kívül lévő mérnököknek, technikusoknak, kis és nagyiparosoknak, szakszervezeti munká­soknak, az ifjúsági és nőszöveiségnek legjobbjai, szóval mindazok, akiknek fáj­nak a romok, s akik nemcsak hangzatos szavakkal, hanem izzó akarással és len­dületes munkakecivvel tömörültek a zászló alá, melynek szent jelszava: „Építsük újjá az országot!“ Ezen nagyszerű találkozón az osztály­mérnökség részéről: Heufel Emil főmér­nök és Kertész Sándor mérnök, az állam- épitészeti hivatal részéről: Simay Antal és Zsanda Ján®s, a városi mérnöki hiva­tal részéről: Kovách Tibor m. és Nagy Jenő. Posta: Sabjáni Károly, Arday Lajos, Vantsa Béla és Gimes Ödön, Polgári de­mokrata Párt: Mokos Sándor és Lázár József m., a Szoc. Dem. Párt: Solymossy Mihály, Magyar Kommunista Párt: Pálfy Ernő és Mihalik József, Szakszervezetek: Kazár Sándor, Leszkoven Pál és Peres István, MÁÉK-konzervgyár: Laczkó Ferenc, Ipartestület: Koleszár Mihály, ifj. Bán Lajos, Kajati István,, Dinnyés István és Adorján József Épitőmunkások szöv.: Kovách Dezső mérnök, a párton kívüli vállalkozók: Irsay Rezső, Mauritz Ottó, Márton László és Várallyai István mérnö­kök, a MADISz tisztikara, a Dem. Nő­szövetség vezetősége, a pályafenntartás és a fütőházi szakmunkások népes kül­döttsége jelent meg. Megtörött a letargiának, a közönynek szívet-lelket dermesztő jégpáncélja, s a megjelentek csillogó szemmel hallgatták Pálfy elvtárs fejtegetéseit. Pálfy Ernő a maga szuggeszfív előadó­modorával és nyíltsággal tárta fel a gaz­dasági helyzetet, s kifejtette, hogy a de­mokratikus Magyarország felépítésénél először a lelkek újjáépítése volt a fontos, de most már a gyakorlati síkra kell át­térni, s az alkotó értelmiségnek össze kell fognia a dolgozó munkástömegekkel egy nagy testvéri egyetakarásban, mert csak így lehet eltakarítani a romokat, s a romok helyére építeni egy szebb Magyar- \ országot. Bizottság- üléses Az első tennivaló — mondotta Pálfy — a vasút és posta újjáépítése. Mindnyájan érezzük a szállítás hiányának rettentő súlyát. A feketepiac gyilkos hadjáratával szemben csak a vasúti és postai árufor­galom segítségével tudjuk megnyerni a nagy gazdasági csatát. Ez a harc nem egy pártnak a harca, ez a heroikus küzdelem messze túlnő egy párt keretein, mert ez minden párton felül, az alkotni akaró értelmiségnek, iparosságnak és dolgozó munkásságnak, tehát az egész egyetemes magyarságnak a létért, a fennmaradásért való küzdelme, s ezért első jelszavunk legyen: „Arccal a vasút felé!“ A hallgatóság nevében Heufel Emil fő­mérnök köszönte meg a Pálfy tettekre buzdító, izmokat feszítő szavait, majd felsorolta azokat a legfontosabb teendőket, amelyek a vasútforgalom hely­reállításához elsősorban szükségesek: a Görögszállás-rakamazi vonal kijavítását, a pályaudvari vonalak kijavítását, a víz­ellátás biztosítását, a fűtőház, felvételi helység, raktárhelységek, elfogadható ideiglenes váróterem felépítését és min­denek előtt a romok eltakarítását, mint legszűkebb programmot jelölte meg. A rombolás oly óriási méretű, hogy a legszükségesebb tennivalók is legalább 10.000 munkanapot igényelnek, ami — tekintve a nagy munkáshiányt — s a vasút szűkös anyagi körülményeit, az érde­kelt polgárság és munkásság áldozatos közreműködése nélkül több esztendőt venne igénybe. A vasútforgalom sürgős helyreállítása az egész polgárság osztat­lan érdeke, s ezért számít a lakosság önzetlen közreműködésére. A lelkes szavak hatása nem maradt el s a társadalom széles rétegének megjelent képviselői egyhangú határozattal fogadták el, a havonta egyszeri ingyenes rohammunkát. Az áldozatvállalásnak ragyogó példáját adta az építőmunkások szakszervezete, amikor vállalta, hogy a heti törvényes 48 órai munkaidőt 5 nap alatt dolgozza le. s az így megtakaritott egy munkanapot a vasúti építő rohammunkára ingyen aján­lotta fel. Ezután megalakult az elnöki bizottság, Július 2-án, 3-án, hétfőn és kedden ke­rült bemutatásra .a nagysikerű Boross Elemér darab, melynek címe „Forgószél*, műfajára nézve pedig szociális tárgyú tra­gikomédia. A színdarab első felvonásában Boross az öngyilkosok lélektanával foglal­kozik. a múlt korcs társadalmának élesen rajzolt alakjai elevenednek meg a darab­ban. Emberek, akik a múlt bűnös társa­dalmának rögös úfjait járták. Látjuk, ho­gyan bukik el az élet színpadán a fősze­replő Merán Miklós, aki istenáldotta te­hetségével sem boldogulhat, mert a tehet­ségtelen protekciósok érvényesültek min­den vonalon. Hiába van tele akarattal, tu­dással, senki sem veszi észre, senki sem hallgatja meg. Rettenetes harcokat viv ön­magával és másokkal szemben, hogy ideig- óráig fennmaradhasson. Nincs más út számára, mint az öngyilkosság. Öngyil­kossága nem sikerül, mert nem engedi a a „Legfelsőbb Lelkiismeret“, visszaküldik a földre, mert itt igenis mindenkinek, ha kell tíz körmével is ki kell harcolnia a boldogulás útját. Nagyon sok mondanivalója van Boross Elemérnek ebben a darabban, sok társa­dalmi problémát ölel fel és mindenről érdekes, egyéni véleményt mond. Az előadás kifogástalan volt, látni, hogy a színészek szívvel-lélekkel készültek e darabra. A főszereplő Kóbor Béla. Nehéz fela­datot kellett megoldania, hiszen az első perctől az*utolsóig a színpadon van. Te­hetségének sokrétűsége beigazolást nyert, nyeresége az előadásnak. Kiemelkedett a szereplők közül a kintornás szerepében az igazgató, Árvay Gusztáv és az először drámai szerepet játszó Solti Berci, az öreg édesanya szerepét játszó Paxy Térka, aki nemcsak jó primadonna, hanem jó drámai színésznő is. Nagyon jó volt Décsy Györgyi is. A kisebb szereplők közül ki­tűntek: Lakatos János, Árvay Elek, Bog­dán István, Zombory Elemér. Fízer Erzsi, Újvári Viktória, Baranyai Béla, Szakáll Bözsi, Szakáll József, Kőváry Gyula, Ai- day Aladár, Béres Lilla. MŰSOR: Július 7-én, szombaton este 7 órakor 8-án, vasárnap d. u. és este 7 órakoi Mosoly országa. Július 9-én, hétfőn este Szekszárdi Molnár István irodalmi estje

Next

/
Thumbnails
Contents