Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)

1945-07-31 / 92. szám

ÚMÁjj^íJb mla&zlás Az angol választások végeívetet- tek egy hosszú, túlfűtött várakozás­nak, egyben meglehetősen nagy csalódást okoztak azoknak, akik et­től a választástól várták, hogy kon­zervatív világszemléletük zavartala­nul továbbfolytatódjék a következő évtizedekben is, akik a 25 éves po­litikai statuskót szerették volna meg­őrizni még vagy félévszázadig, — azok most a valóság hideg zuhanyát kapták, ami alaposan kijózanította őket. Nem lesz érdektelen, *ha némi összehasonlítást teszünk az angol választások történetében és visszate­kintünk az angol munkáspárt fejlő­désére. 1881-ben alakult a Demokrata Szövetség azzal a céllal, hogy az addig szétszórtan működé és kutató tudósokat, szociológusokat egy tudó-, mánypsan vizsgálódó társaság kere­tében összevonja. Ebben a társaság­ban Marx Károly, Engels Frigyes és még sokan mások az angol közgaz­dasági elméleti világ és szocialisták színe-java volt képviselve. Nemsokára ezután 1884-ben alakult a fábiánu- sok társasága, ahol az előbbi nagy nevek viselői melleit nem kisebb ne­veket találunk, mint Signey, Webb, Bemard Schaw, H. G. Wells stb. Ennek a társaságnak a célja hatá­rozott irányú volt: a szocializmus elméletének tanulmányozása. Feladatául tűzte ki, hogy irodalmi és társadalmi sikon a szocializmust szolgálja, felhívja rá a közvélemény figvelmét és utat mutasson a szo­cializmus felé. 1893 ban megalakult a Független Munkáspárt, hogy eze­ket a szocialista társaságokat és a már eddig kialakult szakmai szerve­zeteket összefogja és az összes többi politikai pártoktól függetlenül mun­káspártot teremtsen és munkáspáiti programmal harcoljon az angol po­litikai életben a benne tömörült munkásság érdekeiért. Mindjárt az elején a mozgalomhoz csatlakozott Ramsay Mac Donald, akinek a nevét később megismerte az egész világ. Továbbá Philip Snowden, aki ugyancsak Európa hírű kiváló harcosa és politikusa lett a britt munkáspártnak. A Független Munkáspárt elnöke Kér Hardy lett, akit kora a munkanélküliek képvise­lőjének nevezett. A Független Mun­káspártnak az a nagy szerep jutott, hogy felvilágosítsa és meggyőzze az angol munkásosztályt a szervezett erő jelentőségéről. Ez alatt az idő : alatt alakult az angol szakszerveze- ; tek túlnyomórésze, úgyhogy mikor 1900 ban kongresszust hívtak össze, ; ezen több mint félmillió munkás kép- ; viseletében már 192 küldött vesz részt, ahol megalakítják a munkás- i képviseleti bizottságot 13 taggal, ; amelynek titkára Mac Donald lesz. j Hatalmas zárt erőt jelent ekkor már a szervezett munkásság, amellyel az angol politikai életnek számolni kell. És mint ahogy látni fogjuk, az an- goi közvé'emény számol is ezzel az erőtényezővel és az 1906 os válasz­tásoknál 50 munkáspáni jelöltből 27 került be a parlamentbe. Azzal a ténnyel, hogy parlamenti párttá vált, átalakulás történik a szakszerveze­tekben és szocialista társaságokban, újabb kongresszust hívnak össze,- ; ahol megalakult a Bntt Munkáspárt. : A Labor Party megalakulásakor csat­lakozik a II. Internaciooátéhoi. Füg- ; getlenségének teljes megőrzésével csatlakozik a Britt Munkáspárthoz a Független Munkáspárt is. A Függet­len Munkáspárt kezdettől fogva a balszárnyit jelenti a Britt Munkás­pártnak. 1914 ben, a háború kitöré­sekor a britt munkáspárti parlamenti frakció szembehelyezkedik a kor­mánnyal és elutasítja a háborús költségvetés megszavazását is, azon­ban később a munkáspárt egyrésze csatlakozik a kormánypárt politiká­jához és Arthur Hendersonnal belép a háborús kabinetbe. Emiatt bizo­nyos feszültség tölti meg az angol munkáspártot. Hogy szakadásra nem került sor a párton belül, annak tu­lajdonítható, hogy 1918 ban még a fegyverszünet lekötése előtt kiválnak a kormányból es ezzel ismét helyre­áll a béke. Az 1918 as választások­nál a britt munkáspárt ragyogó pél dáját adja demokratikus felfogásá­nak és szocialista világnézetének, amikor politikai programmui adja felfogását, a feltétel és annexió nél­küli béke megteremtését. Nagyon ér­dekes és nagyban hasonló az 1918 as választás a most lefolyt választások hoz. Ugyanis az angol felfogás nagy változásáról kapunk pontos tükör­képet, ha a kettőt összehasonlítjuk egymással. 1918 ban a munkáspárti programmot, amely a megbékélés szellemét hirdette, nem tudta elfo­gadtatni az angol közvéleménnyé!, amelyben sokkal erősebben hatott a konzervatív párt háborús győzelmi mámoréból táplálkozó magatartás és kártérítési igény. Bár jelestős man­dátumokat szerzett, mégis továbbra is parlamenti kisebbség maradt. Az 1923, évi januári választásoknál 142 mandátumot szerez, hogy ugyanazon év októberi választásainál már 192 mandátummal jöjjön ki a választási küzdelemből. Az európai politika bízonyosfokú tehetetlensége hozta I létre, hogy az angol konzervatív po­litika kudarcot vallott, új szellemnek kellett jönnie a kontinentális politiká­ban és ennek a megteremtése a britt munkáspártra várt. 192mandá- mával nem kapott abszolút többséget, így kénytelen volt a liberális pártra támaszkodni és ez megszabta poli­tikájának irányvenalát, nem tudott szocialista programmot adni, hanem meg kellett elégedni kisebb, de óriási jelentőségű belpolitikai refor­mokkal mint munkáslakások építése, a munkanélküli és öregségi segé­lyezés reformja stb. Annál nagyobb jelentősége van azonban külpolitikai vonalvezetésének, amely főleg az európai népek megbékélés# és gaz dasági együttműködésének a jegyé ben áll. Politikai sikere miatt hívja ki a konzervatívok intrikáit, gán- csoskodásait, amely végül is egyik parlamenti ülésén, ahol Szovíetorosz- orstág elismeréséről szóló novella, szerepelt volna — » beterjesztik a hírhedt és nagy port felkavart Zinov- jek-ieveiet, amelyről azóta a poli­tikai világ és a szakértők megállapí­tották, hogy hamis volt, hogy Zi- novjev sohasem írta, annál is inkább, mert nem állott sohasem levelezés­ben angolokkal és mert főleg egé­szen máé természetű beosztása miatt Zinovjevnek nem volt semmi köze sem az európai, sem külföldi politi­kához. Máiodsorban az angol mun­káspártnak nem volt összeköttetése a Szovjetúnióval, még kevésbbé a fii (nternacionáléval. A hírhedt Zinovjev-levél ugyanis azt tartal­mazta, hogy készítsék elő az angol forradalmat, ahol az angol munkás­párt vegye át a hatalmat. Egyáltalán nem feltételezhető és nagy adag naivitás kell elhinni, hogy egy ilyen fontos és bizalmas­természetű okmány éppen a konzer­vatív párt kezére kerüljön, hogy azt a legfontosabb politikai lépésnél — amikor a Szovjetúaió elismerésiről szóló törvény megszavazása követ­kezett volna — azt beterjeszthesse, mint döntő dokumentumot aa angol munkáspárt ilyen irányú exponált- ságán. De elég jó volt arra ez a levél, hogy pillanatnyilag jó manővert je­lentsen a konzervatív párt részére és megszerezze magának a hatalmat. Hogy mennyire nem volt igaz ez a rágalom, bizonyítja a mostani vá­lasztás, hogy mennyi bizalommal ajándékozta meg az angol nép a britt munkáspártot. Ma nagyon jól tudja — szemben 1918 al —, hogy kinek köszönheti a győzelmet, tudja, hogy nem a konzervatív párt politi­kája vitte diadalra a most lezajlott hadjáratot, hanem kizárólag a Szov­jetunió nagy vezére és annak politi­kája döntötte el a háború sorsát. Tudja, hogy a bátor szovjet hadsereg nél­kül bizony súlyos katasztrófa várt volna rája. Tudja, hogy a hires kon- zervativpárti politika a .politika of- ballance, csődöt mondott és a leg­nagyobb megpróbáltatásokat okozta az angol népnek. Megmentőjét és segítőiét látja a Szovjetúnióban, amelynek kétségkívül köszönheti nemcsak a mai békét, a háborúnak ránézve előnyös kimenetelét, azaz megnyerését, hanem megmaradását is. Ennek adott kifejezést a mostani választáson, amikor óriási nagy több séggel választotta meg az angol munkáspárti képviselőket, bisalmat szavazva a britt munkáspártnak, an­nak kezébe téve íe további sorsát és hazájának vezetését A britt mun­káspárti kormány a garanciája annak, hogy Európa újjáalakult, súlyos csa­lódást okozva azoknak, akik a kon­zervatív Angliától várták megmene­külésüket a népi demokrácia felelős- ségrevonása elől. . _ PALFY ERNŐ. Nyilasok a rendőrsége** I Letartóztatták: dr. Hermann Bíla nyilasvezetőt, Kurz Séta vasúti vendéglőst, Széles Béla városvezetőt, dr. Szabó Zoltán Mine elnököt és másokat gáttá a nyilasmozgalmat. Mint a vendéglős ipar akkori elnöke néhány .érdekes“ beszédet tartott, melyet megörökített a .Nyírvidék Szabolcsi Hírlap.* Letartóztatták még dr. Szabó Zol­tán nyíregyházi ügyvédet a Müne elnökét is, akinek jobboldali beá.lí­I tőttsága közismert. És végül az I együttest kiegészíti Vida József né, aki I arról volt hires, hogy a baloldali | elemeket .névtelen* levelekben je | íentett fel. | Nev#k ezek, olyan nevek, «ms­{ lyek szerepeltek a múlt rendszer j alatt. Nem kell szetimentálisnak lenni, — fiatal demokráciánk szilárd és erős alapokon nyugszik, — meg tud bocsájtanl a .kisnyilasoknak* ds nem az értelmi szerzőknek, nem azoknak, akik tudatosan, kisebb vagy nagyobb súllyal, de elősegítet­ték a nyilas uralom borzalmait. Ezeknek bűnhődni kell I Követéss*eméltó példa: A n/iraiiai Munkás, Termeli és Értékesíti Szövetkezet a vasi! njjáénitésére 29.01)3 pengőt, a polgári foglyok luzzáiaríozóinak segélyezésére 10.990 P-t adományozol! t I A vármegyei rendőr főkapitányság j politikai osztálya folytatja eredőié- i nyes tisztogató munkáját a fasiz­mus gyökeréig való kiirtására. Az elmúlt 24 órában újabb nyilas ve­zetők kerültek a rendőrségi fogdákba. Letartóztatták dr. Hermann Imre - miskolci ügyvédet, akit bujkálás ■ közben tettek ártalmatlanná a poli- : tikai osztály detektivjei. Hermann .nevezetes* személye volt Miskolc* nak a nyilas éra alatt. A nemzeti szocialista mozgalomban a szervezési osztály feje volt és különféle nép ellenes bűncselekmény terheli lelki- ismeretét. , A politikai osztály detektivjei el­fogták Széles Bíla nyíregyházi ke- reskedőseg^det is, aki az itteni nyilísmozgalom egyik „vezéregyéni­sége* volt. Szellemi képességei iga­zán nem „predesztinálták* politikai szereplésre, belevetette magát a nyi­lasmozgalomba és „karriert* csinált. Amikor az országveszejtő brigan- tik egyik vezére: dr. Álmos László eltávozott varosunkból — helyette városvezető lett Széles Béla. A Nép- bíróság előtt fog felelni tetteiért. Á „diszes" együttesbe tartozik Kálmánczi Jóa6ef nyilasvezér, akit szintén a rendőrség politikai osztá­lya tartóztatott le. A rendőrségi fogda lakója lett Kurz Béla a nyi­■ las vasúi vendéglős is, aki nagyobb ! összeggel és „egyéniségével* támo­A munkásszövetkezetek nemcsak a köz- élelmezés és a gazdasági ellátás terén fej­tenek ki eredményes munkát, hanem elől­járnak jópéldával az építés munkájában iS. Nyilvános elismerést érdemel a nyirma- dai Munkás, Termelő és Értékesítő Szö­vetkezet. melynek vezetősége szakszerű és becsületes munkával néhány hónap leforgása alatt a vállalatot kifejlesztette és a gazdasági élet fontos tényezőjévé tette. A nyírmadaí szövetkezetét Gvulay Sán­dor, Durfos András, Kálmán Ferencné és egy hat tagú igazgatóság vezeii. Ma már a szövetkezetnek kezelésében hatvan holdas szőlő és gyümölcsös van. ______ A vezetőség három™ tag)T'"szömbätc>n megjelent szerkesztőségünkben és átadott 30.000 pengőt azzal, hogy abból 20 000 pengőt a vasút újjáépítésének költsé­geire és 10.000 pengőt a polgári fog­, lyok hozzátartozóinak adományoznak. j Reméljük a jópéldát a többi szövetkezet I is követni fogja. A mai napon a polgári hadifoglyok nyomorban élő hozzátartozói részére a következő adományok érkéz’ ek : Nyirmadai Munkás, Termelő és Értékesítő Szövetkezet 10.000 P Hoffmann Adolf fúszerkereskedő 200 P Ungár Miklós magántisztv. 100 P Bankó László kereskedő 100 P Királytelekszőiői Szoc.-dem. Párt ifjúsága táncmulatságának jö­vedelméből , 60 P id. Nagy Gyula 50 P Anda István cipész 50 P Kovács Ferenc nyugdíjas 50 P Lóczi Mihály 40 P Előző gyűjtésünk 52.854 P összesen 63.504 P A G V A R N £ f 2. oldal ‘•*46. július 81.

Next

/
Thumbnails
Contents