Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)

1945-07-24 / 89. szám

2. oldal MAGVAK N £ P 194d. julius 24. A gyűlölet CVXUt^éíiufnM ^ hirdették íveken keresztül és ez a legszörnyűbb bűn azoknak a ré­széről, akiknek hivatása lett volna az igazi evangélium : a szeretet és megbocsátás szellemét hirdetni. Azok a lelkészek és egyházi veze­tők, akik a hit útjáról a pelitika labirintusába tévedtek, nemcsak hogy meghazudtolták a szeretet evangéliumát hirdető hitüket, ha­nem megtagadták és elárulták a nemzetüket is. Zadravetz István azt mondotta, hogy ő nem tett mást, mint az evangéliumot hir­dette. Ez ellen tiltakozunk. Tilta­kozunk a kereszténység nevében, a krisztusi szeretet és jóság ne­vében, amelynek legfőbb alapja ez a krisztusi tétel „Hm harcét heztam, hanem békét!“. És amelyet csúfos módon becs­mérel meg egy ilyen állítás, mint­ha az elmúlt reakció alatti uszí­tást, lázítást és gyűlöletkeltést bele lehetne magyarázni az Evangéli­umiéi és a keresztényi világné­zetbe. Nem! A gyűlölet evangé­liuma, amelyet a reakció hirdetett nem a keresztény lélek és keresz­tény igazság evangéliuma, hanem az Antlkrisztus, az önzés, |9| és igaz­ságtalanság evangéliuma. Oe nemcsak a hitüket árulták el is csúfolták meg ezek az egyház, fiák, hanem nemzetüket és hazá­jukat is, amikor a szövetségesek, i Szovjetunió és szomszédaink dien uszították gyűlbletre a ma­ty ar népet. Ezzel a vak gyűlölet- el végül is a nemzet katasztró­fáját idézték elő. A mai állapot bizonyítja, hogy \z a vakság mennyire téves volt, ntnnyire hamis utakra vezette lemzetünket. Bebizonyítja ezt a >aráti kézfogás Remánia, Magyar- rszág és Szerbia részéről, hogy ehet másképp is. Vájjon éreznek-e xegbáníst ezek az urak, vájjon rtóznak-e saját maguktól, vájjon rcznek-e magukbaezállást, beis- xerést, hoggt milyen szörnyű hint evettek el á kereszténység és a xagyar nép ellen, amikor éveken tresztil « gyűlölet evangéliumát irdették. ______ Vájjon megtörtek-e most a vád ilye alatt azok, akiknek szíja azugságot hirdetett, akik meg­alázták az Evangéliumot és el­fúlták a hazát, — amikor látják, egy a demokrácia velük szemben, - akik minden kis ellenfélre is Uszítsd meg«-et kiíltettak, — inyörületet gyakorel. Vagy nem zonyíték-e a demokrácia könyö- 'leiére az, ami Budapesten tirtént. hagy ezer kis nyilast engedtek szabadén, habár ezek vétet­tek súlyosan a magyar nép, • szabadság, a demokrácia ellen — mégis könyörületből szabadon engedik éket, mert a demokrácia nem fél tőlük, mert a demokrácia erős és éppen ezért megteheti, hogy azokat, akiknek a fejét el­csavarták, akiket megtévesz­tettek, vagy akiket gazdasági helyzetük késztetett a nyilas­mozgalomhoz való csatlako­záshoz — szabadon enged­jék, visszaadják nekik a sza­badságot. A szombati razzia Vájjon ez nem keresztényibb-e és magyarabb gesztus, mint a gyű­löletkeltés, a megtévesztés, uszítás és izgatás szelleme! A demokrácia méltányas az ellenfeleivel szemben, a demokrácia megnyugvást és bé­két akar a lelkekben és jóviszonyt minden szomszédjával, sőt baráti viszonyt a minket kétnyező népek­kel, így a Szovjetunióval is. Nem jobban kifejezi tehát a demok­rácia szelleme az evangélium igazságait! Az evangélium igaz­ságai a mi oldalunkon vannak ás hála a szövetségeseknek, a gyű­lölet hangját elnémítottuk és a gyűlilet evangéliumának hirdetőit oda fogjuk juttatni, ahova méltók: A Budapesti Nemzeti Bizottság egyre nagyobb aggodalommal látja, hogy a reak­ció milyen szemérmetlenül és nyílt formá­ban jelentkezik. Egyetemeken, hivatalok­ban, a közélet különböző területein egyre leplezetlenebből hívja magára a demok­ratikus, új Magyarország figyelmét. És ez nemcsak a fővárosban van így, hanem az ország csaknem egész területén. Épp ezért a Budapesti Nemzeti Bizott­ság elérkezettek látja az időt arra, hogy ismételten, teljes nyomatékkai felhívja a főváros kerületi, valamint az ország összss nemzeti bizottságai­nak figyelmét a reakció elleni harcra. E kérdés teljes felszámolása fontos és sürgős feladat. Nem szabad tűrni, hogy az elmúlt idők ittmaradt aljas kiszolgálói még csak kísérletet tehessenek az új, de­mokratikus Magyarerszág tekintélyének és egységének megbontására. Éppen ezért fsthivjuk az ország vala­mennyi nemzeti bizottságának figyelmét azekra a főszempontokra, amelyeket a reakció elleni bare szempontjából a leg- éberebb figyelemmel kell kísérniük. 1. A rendőrség kérdése. Azt hisszük, az egész magyar közvélemény álláspontját tolmáesoljuk, amikor a rendőrség kérdését említjük az első helyen. A Budapesti Nemzeti Bizottság felkéri a kormányt, hogy a rendőrség fizetésének kérdését sürgősen rendezze. Fizetésrendezés alatt azt értjük, hogy a demokratikus rendőr­ség tagjainak olyan fizetést kell kapniek, amelyből felelősségteljes és megerőltető szolgálatuk tekintetbevételével meg tadnak élni. A rendőrtisztek fizetését a honvéd­ség tisztikarénak fizetésével paritásba kell hozni. 2. Nevelés kérdése. Ez felöleli az alap- és középfokú, valamint egyetemi oktatást. Pelkérjük a nemzeti bizottságokat, hegy az ország egész területéi figyeljék az alsó- és középiskolák működését. Kísér­jék figyelemmel, hogy az ott alkalmazott tanerők jnunkája megfelel-e az új idők szellemének. Úgyszintén figyeljenek a használatban lévő tankönyvekre is, mert egyáltalán nem közömbös az, hogy a ta­nítást kik, hogyan, és milyen tankönyvek alapján végzik. Fokozottabban vonatko­zik ez azoknak a városoknak a nemzeti Többszer megemlékeztünk arrél, hogy a nyíregyházi piacokon uralkodó, árak minden fantáziát felülmúlnak. Óráról- érára, percről-percre emelkednek a piaci árak és igy érthető, hogy a hatóságok megelégelvén az árdrágításnak ezt a fan­tasztikus tempóját, rendet teremt a piacon. Mint ismeretes, a terhes és szoptató anyák, csecsemők és 5 éven aluli gyer­mekek tejellátásának biztosítására a köz­ellátási miniszter elrendelte, hogy minden tehén után — a szárazon állás időpontját kivéve — naponként 2 liter tejet kell be­szolgáltatni. A rendelet még júnlui 20-án életbelépett és ennek fontosabb intézke­déseit és a beszolgáltatási kötelezettséget a magyar nép ítélőszéke elé. Az Egyháznak állást kell foglalnia azokkal a papokkal és egyházi vezetőkkel seemben, akik a magyar nép ítélőszéke elé kerülnek. Nem hagyhatják szó nélkül, hogy ezek az Egyház nevében, az evangé­lium szellemében papoltak, butítot­tak és fertőzték a magyar nép lelkét. Az Egyháznak már a Népbíróság ítélete előtt meg kell ezekkel szün­tetni minden közösséget, le kell vonni a konzekvenciát, mert ezek nagyonrossz szolgálatot tettek egy­házuknak és népüknek és maga­tartásukkal csak éket vertek az egyház és a nemzet közé. v PÁLFY ERNŐ I bizottságaira, ahol egyetemek és főiskolák 1 működnek. Ezeken a helyeken a nemzeti bizottságok kísérjék figyelemmel az egye­tem vagy főiskola munkáját is. 3. Nem hagyhatjuk szó nélkül a reakció aknamunkájának legelterjedtebb jelentke­zési formáját: a suttogó propagandát sem. Vegye tudomásul mindenki: jól tudjuk, az ilyen suttogás célja: elégedetlenség támasztása és kiéle­zése. A rémhíterjeszték aljas söpredéke zavart- keltésre spekulál akkor, amikor a mun­kásság, parasztság és demokratikus értel­miség az ország újjáépítéséért indul ro­hamra. A nemzeti bizottságokhoz fordu­lunk, kísérjék figyelemmel a suttogékat és a rémhírterjeaztőket s kényörtelenül sújtsanak le a magyar népnek ezekre az ellenségeire.- A reakció érdekeit szolgálják végll a valutázék, a síberek, a feketézők, a dolog, a munka nélkül élők serege, akiknek elsősorban érdekük a zavartkeT- tés, és a konszolidáció minél jobban való elodázása, mert minél tovább fean tudják tartani ezt az állapotot, annál in­kább, annál jobban tudnak a zavarosban halászni. Mert ez az érdekük, ademokrá- aia ellenségei s a reakció támogatói. Felkérjük a kerületi és vidéki nemzeti bizottságokat, minden erejüket, figyelmü­ket fordítsák e kérdések megoldására. Amennyiben erre szükség van, a Buda­pesti Nemzeti Bizottság minden támoga­tást megad a vidéki nemzeti bizottságok­nak. Csupán arra kéri a vidéki nemzeti bizottságokat, hogy ezekben az esetekben időben közöljék velünk kívánságaikat. És kérelemmel fordulunk a magyar tár­sadalomhoz is. Rázza le magáréi régen megszokott tunyaságát! A nemzeti bizottságokat tisztogató és nemzetmantő munkájukban minden erővel támogassák. Lássa be végre a magyar társadalom, hogy neaianemzeii bizottságokért, hanem önmaguk, családjuk és jövőjük érdekéken kell kilépnie,lagymatag nemtörődömségé­ből az aktivitás, a tevékenv támogatás erélyes útjára. a város polgármestere fairagasiokon köz­hírré tette. Annak ellenére, hogy a rendelet módot i adott a tehéntartónak arra, hogy a beszol­gáltatott 2 liter tejen felüli mennyiséget szabadon forgalomba hozza, — a tehén­tartók a köteles beszolgáltatásnak nőm tettek eleget. Az összeírás alapján 7.000 liter tejnek kellene befolynia naponta a nyíregyházi tejüzembe, ezzel szemben 50 —60 liter tejet szolgáltattak be. Ugyan­akkor a nyíregyházi piacon bármilyen mennyiségben vásárolható a tej, literen­ként 20 P-s áron. Vajat pedig kilogram­monként 700 P-ős árban kínálták szom­baton reggel a piacon. Ennek a lehetetlen állapotnak a meg­szüntetésére a Közellátási Felügyelőség a rendőrség bevonásával szombaton reggel általános razziát tartott a piaeen s mind­azoktól. akik nem tudták igazolni, hogy tejbeszolgáltatási kötele zettaégüknek ele­get tettek — a tejtermékeket lefoglalták és azt a fogyasztóknak kimérték. Az intéz­kedést a piac közönsége örömmel fogadta, a kisjövedelmű munkáscsaládok végre ren­des áron hozzájuthattak a tejhez, vajhoz és tojáshoz. Mi történik a gyümölcspiacon ? A gyümölcspiacon is rendszeresíteni kell a hatósági ellenőrzést. Köztudomású, hogy a gyümölcspiacot két-három viszont­eladó, úgynevezett „kofa“ uralja. A kora- hajnali órákban összevásárolják a terne- lőktől a gyümölcsöt és háromszoros áron árusítják. Az a fonák helyzet állt így elő, nogy a fűszer- és csemegeüzletek sokkal olcsóbban árusítják a gyümölcsöt, mint a piaci árusítók. Mi történik a szárnyaspiacon ? Érdekes említeni, hdgy mi történik heti­vásár alkalmával a szárnyaspiacon. Sze­mélyesen győződtünk meg arról, hogy a vasúton érkezett idegenek hátizsákokkal, kosarakkal, utazótáskákkal felszerelve el­lepik a szárnyaspiacot és mindent össze­vásárolva, jé magasra felverik a szárnyas­jószág árát. A nyíregyházi vásárlóközön­ség ezt a „konkurenciát* nem bírja és szomorú szívvel nézi végig, hogy a nyír­egyházi piac gazdag szárnyasállományát hogyan szállítják el messze vidékekre Internálások népellenes cselekedetekért Jántó Sándor nyírjákói ref. lelkészt a baktalórántházi járási rendőrkapi­tányság internálásra Ítélte, Mert az elmúlt fasiszta rendszer alatt népel­lenes magatartást tanúsított. Ugyancsak internálással büntették Tajti Lajas leveleki róm. kát. plébá­nost is. Tajti 1943—44 ben mint leventeparancsnok propaganda elő adásokat tartott a fasizmus mellett Ari Antal lakoséi lakos, ref. lel­kész Népbíróság elé kerül, mert mint levonteparancsnok népellenes tevé­kenységet fejtett ki. A baktalórántházi járási rendőr- kapitányság internálta Süldő József hodászi lakost is, aki egy SS katona szökését segítette elő azzal, hogy saját iratait adta át a Gestapo hó­hérának. A ROHAMMUNKA 25 napos program in ja Július 24, szerda : A Vay Adám- utca jobboldala, Koraoa-épület, Le- nin-tér, Hunyadi utca baloldala, Pa- zonyi-tér jobbaldala és a Pazonyi ut mindkét oldala által határolt város­rész, (ideértve az O'áh-telep. és Ho­mok-telepet is) megy rohammunkára. Gyülekezés a Kossuth-téren d. u. fél 2 órakor. _____ Július 26, csütörtök: A Ilunyadi- utca jobboldala, Bujtos-utea balol­dala által határolt városrész, (ide­értve az Oncsa-telep, az> Örökösföld I. és 11. szakaszát Is). Gyülekezés a Kossuth-téren fél 2-kor. „Arccal a vasút felé!“ Építsük újjá az országot! A Neizeti Bizottság a Reakció éltéiig A Budapesti Nemzeti Bizottság felhívása a kerületi és vidéki Nemzeti Bizottságokhoz és a magyar társadalomhoz RAZZIA a tejpiacon] A hitszizponsös vai _-9 és a húszpansSs tói alkonya

Next

/
Thumbnails
Contents