Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-30 / 13. szám

Második évfolyam.

KÁRPÁTALJA.

Munkács 1890. márc. hó 30.

Keúdkivüli dolgok, í’endkivüli in tézkedéseket tesznek szükségessé. A megtörtént cselekmények által Munkács városnak rég óhajtott és sürgetett kívánalmai nyertek megoldást. Első sorban a gimnázium kérdése intéztetett el. Leö- vey osztálytanácsos ur szépen oldotta meg a kérdést. Mindkét részről magas terhek vállaltattak el, de mondhatjuk mindamellett, hogy úgy egyik, mint másik uzsora kamatra fektette be tőkéjét. A magyar állam megvetette lábát e városban oly erősen a végrehajtott szerződéssel, hogy reá fordítandó tőkéje legalább is igen magas kamatot fog jövedelmezni számára szellemi százalékban. A város anyagi megterheltetéseért hármas haszonban fog részesülni. A vidéket közelebb és szorosabb összefüggésbe hozza magával, a szellemi tőkén kívül, melyet itt fog összegyűjteni, kézzel fogható anvag'i előnyökben fog re- szesülni. Midőn a miniszteri biztos ur kijelentette, hogy mai naptól fogva az állam átveszi gimnáziumának nyolcosz- tályuvá fejlesztését, kimondatott egyszersmind az is, hogy városunk e vidék szellemi középpontjává tétetett.

Gimnáziumunk eddig is elég népes Volt, a két első osztályt rendesen 40—50 tanuló, sőt olykor-olykor több is látogatta. Ezután, hisszük, hogy számuk még emelkedni fog, különösen, ha hozzá vesszük, hogy oly olcsó kosztbeli ellátás talán sehol az országban nincs, mint városunkban, hol szegény tanulók ez idő szerint hattól tizennégy frt havi fize-l tésért nyeljenek teljes ellátást.

Másik dolog a honvédlaktanya elhelyezése és felépítése. Midőn e sorokat írjuk, már ez is nagy részben megoldatott. A honvédelmi miniszter megbízottja köztünk van. A város kívánalmai elfogadtattak s e szerint a laktanyáért a városnak fizet a kincstár évenként 7400 irtot. Van vállalkozó, a ki kész az építést elvállalni 118 ezer írtért, sőt talán alább is, melyet tehát a vá-1 ros majdnem teher nélkül old meg. Esi mindezeket, — még hozzá véve a köz» kórház keresztül vitelének fáradalmát is, nem mondjuk, egészen, hogy de oroszlán részében országos képviselőnk eljárásának tulajdoníthatjuk. Hangya szorgalommal építgette lassan, de biztosan kitűzött céljában azon nagy alkotások alapjait, melyekre a város a biztos épületeket most már felemelheti.

A főmunkás mellett nem lehet elfelejtkeznünk másokról sem. Komjáthy Béla országos képviselő, habár más kerületet képvisel is, azért ő a mienk- testestül lelkestül s a város érdekét elf i mozditó dologból kivette ő is a magi i részét. Epén úgy hozzájáxaütanagy mi- elintézéséhez Pásztelyi János kúriai bird l ki budapesti lakos ugyan, de büszkéi

vallja magát munkácsi polgárnak, hisszük, hogy a mienk is lesz ,ő mini a siriglan. Hozzá járult a nagy mun kához Firczák Gyula kanonok szereteti is, kit szintén irántunk való belső von zódása ösztönzött a cselekedetre.

Nagy dolgok nagy munkával járnak, s hol sok a tenni való, ott egye siteni kell az erőket, ha célhoz aka runk jutni. Azért hálátlanoknak látsza nánk, ha a munka jutalmában részesülvén, annak eszközlőiről megfeledkeznénk.

A mai — ránk nézve — nagy napot a Csillag vendéglőben tartott társas vacsora zárta be, hol, midőn a gyomor is megkapta a magáét, pattogott a a jó kedv egészen 11 óráig. Természetes, hogy a tósztok élénkiték fel az összegyűlt társaságot.

Heti krónika

A képviselőház márc. 19-ki ülését Péchy Tamás elnök megnyitván, néhány bejelentés után Madarász József a miatt szólalt fel, hogy a Szapári-falvi telepitvénye- sek ügyében már régen tett interpellációjára még mindig nem kapott választ. Ezután áttértek a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat tárgyalására, melyet Emich Gusztáv előadó ajánlott elfogadásra. Ennél Mudrony Soma a függetlenségi párt nevében kijelenti, hogy a javaslatot elfogadják, de egyúttal megjegyzi, hogy a függetlenségi párt összes közgazdasági politikánk sarkkövét az-önálló vámterületben látja, Szinialovszky Valér, Gaal Jenő, Istóczy Győző, Perlaki- Elek és György-Endre szintén elfogadják a javaslatot; bár Istóczy több évi hallgatása dacára sem birta kiverni fejéből .al zsidókkal való törődést, György Endre pe-( dig a helyett, hogy a kedvezmények megadása a miniszterre bizatik, helyesebbnek tartaná bizonyos határozott formula megállapítását, mely szerint az alapítandó gyárak kedvezményben részesülnének. Szólásra többen nem lévén feljegyezve Wekerle Sándor pénzügyminiszter igyekezett minden egyes szónok nézete és véleményéhez hoz- zászólani. A többi között kijelenti, hogy György véleményével ellenlábas kell, hogy legyen ; mivel a György nézete szerint kü-; lömbözö viszonyok közt egyenlő módon, tehát egyenetlen mértékkel kellene mérnünk,, minek folytán az ipar fejlődése is egyoldalú lenne ; ő pedig a discrecionális hatalom megadását mellőzhetetlennek tartja.

A törvényjavaslatot különben a ház úgy áta- { lánosságban, mint rövid vita s Desswft’y A. gróf, Mudrony Soma és Görgey Béla kisebb módosításai után részleteiben is elfogadta. Most gróf Szapáry. Gyula miniszterelnök és Thaly Kálmán felszólalásai után határozatba ment, hogy Szombatig e torvényja- I

vaslat teljesen letárgyalandó s akkor majd felein fognak a beadott interpellációkra. A három naszód törvényjavaslat letárgyalása után kimondja a hás hogy üléseit a húsvéti ünnepek miatt április hó 15-i| felfüggeszti. Az ülés végén Linder György egy in terpellációt intézett a vallás és közoktatásügyi mi niszterhez a szentendrei gör. katli. egyház egyes kér déseire vonatkozólag.

A márc. 20-ki ülésen néhány bejelentés utál az ipart támogató pénzintézeteknek adandó állam kedvezményekről szóló törvényjavaslatot tárgyalták A javaslatot Hegedűs Sándor előadó ajánlotta elfoga dósra; érdekesen támadta Beöthy Ákos, ki a mai e: az ezt megelőző szónoklataival a vezérszónokok sorába emelkedett s még érdekesebben védte Mudrony Soma, akire legújabban sokan mint tekintélyre szeret nek hivatkozni. A törvényjavaslatot a ház Hegedűs Szmialovszky és Wekerle felszólalásai után úgy álta lánosságban, mint részleteiben elfogadta. Végül tudó másul vettek egy csomó kereskedelmi miniszter: jelentést.

A ház e hó 22-én még egy rövidke gyűlésre jött össze a húsvéti szünidők előtt. Mindenek előtt s uiárc. 21-én elfogadott törvényjavaslat harmadszor: olvasásban is letárgyaltatott; azután a kérvényekei intézvén el, gróf Szapáry Gyula válaszolt Madarász Józsefnek a Szapáry-falu telepitvényeseinek ügyében tett interpellációjára, a választ a ház tudomásul vette, de Madarász nem tudott belenyugodni. Kaas Ivor meginterpellálta a kereskedelmi minisztert a postai utalványok kihordása tárgyában. Azután megállapították a ház munkarendjét és végül az elnök szokásos éltetései között szétoszoltak, hogy a negyedfél heti szünidő alatt kipihenhessék a legközelebb lefolyt miniszterválság alatt átélt izgalmaikat.

*

1 » ,

E hó 18-án kezdődött a világra s/.olo félmilliós lutripör végtárgyalása Temesvárt. Minthogy a törvényszék terme kicsiny, a tárgyalást a megyeház pompás dísztermében tartják meg. A tárgyalás már egy hete folyik, s a terem nemcsak helybeli, .hanem vidéki hallgató közönséggel is mindig zsúfolásig van megtelve. A törvényszék a következőleg alakult meg : Elnök : Mály István ; bírák : Mayer, Szecsei és Keresztes, jegyző ; Horváth Géza. A vádat Gedeon László temesvári kir. ügyész képviseli. A védők a következők : Farkas Menyhért részéről Eötvös Károly és Nyámesni Gyula, Telkesiné részéről dr. Fridmann Bernát, Szobovics részéről Farkas Sándor, Püspöki .Emil rés zérói Hellner Armin és Hergatt részéről dr. Fáy Ignácz.

A vádlottak bevezettetvén, helyet foglaltak. Legnagyobb érdekeltséggel kisérték Farkas Menyhértet, kin nagyon meglátszott a' vizsgálati fogság. A vád felolvasása ntán, inely a kihúzott számok gyanús kezelésére, a Telkesinével való viszonyára a lutrihuzó árva fiú kicserélésére és a lottóhivatalnokok közreműködésére vonatkozott; megkezdték Farkas Menyhért kihallgatását, mely egész nap tartott, sőt a következő napra is kiterjedt. Az egész kihallgatás alatt Farkas igen férfiasán és komolyan viselte magát, bár nem egyszer érezhette a vallatás nehezítő voltát, mivel igen sokszor kívánta a vizet. Hogy teljesen elkészült védelmével, mutalja azon körülmény is, dacára annak, hogy védője Eötvös Károly a többi vádlott kihalgatásá- nál való jelenlétét kívánta, ő maga nem ó- hajtván jelenlenni, mintegy ellentétbe jött védőjével; mi csak azt bizonyítja, hogy annyira készen van, hogy ügyvédjével szemben is képes bizonyos állást elfoglalni. Március 19-én történt meg Telkesiné és Püspöki ki- kihallgatása. 20-án Szobovicsot és Hargittát hallgatták ki.

A vizsgálat negyedik napján a vizsgálóbíró elleni vádak kerültek szőnyegre;

tő házához. Ilyen alkalomkor a szakács ki tett magáért — az én bajomra, mert sok mosogatni való edény került kezeim alá. Egyszer nagyon rosszul esett a vendégség illetőleg ennek következménye, a nagy főzés. Én ugyanis vasárnap reggel Westfield- ben, a szomszéd faluban voltam istenitiszteleten; hazatérőben a templomból, hazaki- sértem az ott lakó Haraszty asszonyságot fiatal leánykájával s megigértem, hogy délután tisztelemet fogom tenni.

A művelt és szellemes asszonnyal való di élvezet volt társalogni; azon kellemes érzéssel mentem tehát haza, hogy a délutánt élvezetesen fogom tölteni. Hazaérve, találok egy csoport vendéget, a szakács már a konyhába várt rám s reám förmedt, hogy miért jövök oly későn, mikor vendégeink vannak, Neki állt a főzésnek s főzött annyi félét, hogy én alig győztem a mosogatást. Az egész délutánom mosogatással telt el. Odalettek az élvezetes órák, minek már jóelőre annyira örültem; soha keservesebben nem esett a mosogatás.

A gyümölcsfák megérkeztek januárban, | hó márakkor leesett, a fákat leraktuk a pincébe ; de mivel mindannyinak helye nem volt ott, csak a nemesebbeket helyeztük, oda, az alma é« körteféléket pedig a kertbe vermeltük el, hogy majd, ha kitavaszodik, a faiskolába helyezhessük azokat.

Azonban másként történt. Mintha csak most esett volna meg e történet, oly eleve-, nen emlékszem vissza.

Hamvazó szerda márc. 1-re esett, utolsó februárban volt húshagyó kedd, s ezen alkalomból Katona kétféle pecsenyét adott a tlieához, mire az 11 tábornagy tettetett komolysággal azt mondotta: „Katona! én ma-|

gát sequestrum alá- tétetem, hogy mer maga vacsorára kétféle pecsenyét adni, ez pazarlás.“

Katona katonásan jelenti alásan, hogy ma húshagyó kedd tiszteletére tette; erre Mészáros azt monda: „Grátia fejének, ma még jóllakunk s holnap reggel hamuval hintjük be fejünket.“ Csodálatosan beteljesedett jóslata.

Másnap reggel 5 órakor megraktam a tüzet, kimentem megfejni a Bébit, (a tehenet úgy hívtuk), Katona a Clnrli lovat vakarta, — ekkor már a szakács felhatalmazott a reggeli készítéssel — sietve megfejtem s mentem a reggelit csinálni. Pont 7 ójakor robogott a farmon keresztül a reggeli vonat I akkor jött hívás nélkül az altábornagy ur. Még nem volt kész a reggeli midőn oly zajt hallottam, mintha a vonat érkezne, nézem az órát, az csak félhetet mutat, fúvóm a tüzet, hogy a tej hamarább felfoijon I midőn felegyenesedem a tűz hívásától, ismét hallom azumniosus zajt, de már akkor mintha fejem felett lenne, felnézek a hasadékon keresztül világosságot láttam a pádon. Most már értettem a zaj okát, futottam az ólba és bekiáltottam a lovat vakaró Katonának. Csak annyi időnk maradt, hogy az öreg urat, ki már fenn volt, a szobából kituszkoljuk, a könyvtárt és iratait holmijával együtt az ablakon kidobáltuk s mire ezzel készen voltunk, a tető beszakadt, a pince beégett és a gyümölcsfák odaégtek. Füstbe n.ent szép tervünk | mi egy reménnyel ismét szegényebbek lettünk.

Node biztosítva volt a ház és a gyümölcsfák, — veszett fejszének csak nyele marad meg. A mint az újságból meg'.udta | a biztositó társulat, azonnal kiküldte ügyI nőkét, hogy a tűz keletkezéséről magának ! meggyőződést szerezzen. Nem is kellett a I tűz keletkezésének okát soká fürkészni, mert a téglakéményen egy fa gerenda volt keresztülhúzva, ezen gerendára szolgált egyenesen a kályha csőve. Én előtte való estve, minthogy hideg volt és későn mentünk aludni, lefekvés előtt jól begyújtottam a kemencébe, a black diamondba, (fekete gyémántba.) Egy szikra beleakadt a reves gerendába, az, mint a tapló tüzet fogott s senyvedett addig, mig a levegő hozzá nem férhetett, mely lángra élesztette.

Világos lévén a tűz keletkezésének oka, a kiküldött ügynök értesité a generált hogy bármely percben felveheü a biztosítási összeget, csak jöjjön be New-Yorkba. Néhány nap múlva Se is, ment az összeg felvételére, midőn már a kiszámlált pénzt be akarta seperni, azt mondja a társulat főnöke:

„Pardon general, egy kis formalitáson előbb át kell esnie, mi abból áll, hogy mes: kell esküdnie, miszerint a biztosított tárgyak kizárólagos tulajdonai voltak.“

Erre az öreg ur gondolkozni kezd s I azt mondja: „Nem tehetem le az esküt, a farm megvétólénél nem volt elegendő pénzem, a Katona Miklós pénze is benne van; továbbá a bútorok, melyek a pádon voltak, szintén nem az enyéim, hanem Katonáé“. Katona e bútorokat még akkor szerezte, mikor nejét, Toldalagi Polexina grófnőt várta Párizsba; minthogy azonban neje nem jöhetett ki Párizsba, azon reményiben, hogy Amerikába fog jönni, elhozta azokat magával. így tehát azok csakugyan J nem voltak tulajdonai és az esküt nem tét- |

te le. A társulat nagy sajnálattal megtagadta a biztosítási összeg kifizetését és igy a fejsze nyele is odaégett.

Kevés időre a tüzeset után egy Mister Mitchél nevű úri ember látogatta meg az altábornokot s elmondá, hogy ö a Hunga- rian-Farm elégését az újságokban olvasván eljött, hogy pénzsegélyt ajánljon neki, előre bocsátván, hogy ő igen gazdag, bármely összeget szívesen bocsát rendelkezésére; de Mészáros egész neheztelve’ visszautasította ajánlatát s kérdé, mi jogosítja ily sértésre! Erre Mister Mitchel egész szelíden azt válaszolá: Uram, ha én a Broadway-en sétálok, melynak járdája csiszolt szürke gránitból van s egy eldobott narancshéjon megcsúszva, egy embert látok elesni, nem vagyok e feljogosítva ezen ember segítségére sietni? Gn vagyonilag bukott el, önnek még biztosítási összegét sem fizették ki túlságos skrupulozitása miatt, — kérdem, nincs e jogom segélyére sietnem? —- „Nincs“, mondá Mészáros s a két férfi elvált egymástól.

Mészáros magyarhoni rokonaihoz, ha jól tudom testvéréhez fordult, hogy segítsenek rajta; testvére küldött is neki négyezer forintot, de azt confiskálták Bécsben. — Midőn egy év múlva eladásra hirdette a farmot, ugyanazon Mister Mitchel ismét meglátogatta s azt mondá neki: nekem két fiam van, azok számára keresek egy nevelőt, ki őket olasz s latinra tanítsa, nem lenne hajlandó ezen állást elfoglalni ? » ezen ajánlatot köszönettel fogadta el s lett a volt hadügyminiszterből gyermekneveíői;

(Folyt, kövj

mivel azon panasz merült fel, hogy a vizsgálóbíró brutálisán viselte magát a vádiatokkal szemben; nevezetesen, hogy Vozá- ry vizsgálóbíró e ho 20-an Püspökinél nemcsak házkutatást tartott, hanem tetleg is bántalmazta őt. Ez ok mindjárt a tárgyalás kezdetén heves összeütközést szült Eötvös és a törvényszék között. Ezek alapján szükségessé vált Kemény Elek báró, Irády osztálytanácsos-, Danszky pénzügyi titkár-, Topán lottóhivatali tiszt, Tiló Mállé és Grobetti lottótisztek-, nemkülönben Grochmal hivatal szolga, Gloknay Erzsi, Schenk Krisztina és Titos Gyula kihallga- tása. A végtárgyalás ötödik napján az elnök felvilágosítást nyújtott a Püspökinél tartott házkutatás okáról és eredményéről ami a védők részéről heves felszólásokra’ szolgáltatott okot. E napon hallgatták ki az árvaházi fiút, Telkesi Margitot és több más tanút.. E hó 24-én volt a végtárgyalás hatodik napja, melyben Neumann Zsuzsanna és Ivanovics vallomásai fordultak elő. Az eddigiek között talán a legérdekesebb volt a végtárgyalás hetedik napja, melyen a próbahuzást ejtették meg. Itt Ivády osztálytanácsos szakértő konstatálni kívánja, hogy a szerencsekerék egyenes helyzetben az ablakhoz 90 fokú szög alatt csak addig marad mig a hüvelyek a számokkal mind tele vannak dobva, azután rézsut állittatik az ablakhoz 45 fok alatt lígy, hogy belseje különösen a tokocskák felülete teljesen meg vannak világítva. Erre az elnök meg-: parancsolja Szobovicsnak úgy állitani fell a szerencsekereket, ahogy az a húzás- j nál szokott állani Szobovics engedelmeskedik s az itt tapasztalt fontos körülmények jegyzőkönyvbe vétetvén, a szemle véget ért.. A végtárgyalás még eléggé messze van a befejezéstől és valószínűleg elhúzódik még vagy egy hétig. Megindultak a találgatások vájjon elitélik e Farkas Menyhértet ? Azt most még nehéz megmondani, de mivel a vádlottak oly ősszehangzólag vallottak és mivel alig fordult elő valami terhelő vallomás ellene, nagyon valószínű, hogy fel fog mentetni. Különben a felmentés teljes biztosítékát Eötvös Károlyban látjuk, ki ha a tisza-eszlári ügyet meg tudta nyerni, bizonyára nem fog hagyni csorbát ejteni ügyészi hírnevén e sokkal csekélyebb és; kisebb fontosságú ügynél.

*

* *

A sok kombonáció között, melyet az öreg Bismark távozásával voltak összekötve, ^ Legvalószinübbnek látszik azon körülmény,-* hogy a fiatal császár nem tudta kellőleg megérteni a vaskancellárt, ennek pedig iissé nehéznek tiiut fel a fiatal eszmék előtt.; térdet hajtani. De bármi legyen is oka, elég íz hozzá, hogy a világ legnagyobb diplo-J matája visszavonult a közélet teréről és utódjául a császár Caprivi gyalogsági tábornokát nevezete ki. A felmentési és a kiuevezósi okirat e hó 20-ról van kel- - tezve. Vannak lapok, me^jyek a fiatal csá-1 szárt hálátlansággal vádolják, valószínűleg ízért, hogy meg birt válni öreg tanácsadótól; mi meg azt mondjuk, hogy soha talán egy fejedelem sem volt hálásabb, mint aminő- ! oek Vilmos császár tűnik fel|a felmentő iratban. Egész szerényen jegyzi meg, hogy Bismark érdemeit teljes mérvben megjutalmazni nem -