Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-16 / 11. szám

Második évfolyam. Il-ik szám. Munkács, 1890. március 16. KAR PAT ALJ A. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: “Egész-évre . 5 firt.;®"' Negyedévre 1 frt 25 kr. || Fél évrei 2 frt 50 kr. ® , EgJ-es szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Kormány válság. A régóta' megindult niozgalom, hogy kormány válság idéz-tessék elő, a kabinetben már megtörtént s’ mire e sorok napvilágot látnák, már az uj kormány tagjai is nvilvánságra ho­zatnak. Tisza Kálmán miniszterelnök beadta lemondását s vele természetesén/ a kabinét valamennyi tagja is lemond. Sehol a világon kormánynak oly nehéz-helyzete nincs, mint minálunk, mert Ausztriával való viszonyunknál fogva, bárki legyen is a miniszteri székben, nagyban és egészben tiszta nemzeti politikát soha nem űzhet, mely ] miatt más oldalról az ellenzéki pártok- I nak sehol hálásabb terök nem található, I mint ez országban. A nemzet zöme nagyobb reszt po­litikával nem, vagy csak keveset foglal­kozván, mint minden nép a világon, tiszta, hazafias" politikát kiván követ­ni. S vagy nem látja az akadályokat, vagy nem is akarja látni, . melyek a vezető férfiaknak útját állják. „Mi mindent nemzeti szempontból j ,^jjcálnnk. el, mert ezt sngalják szivünk | érzelmei ; a kormánynak pedig szá­molnia kell intézkedései közben a f szomszéd tartományok érdekeivel is, mert ez kívánja tőlük á helyzet, a kö­rülmények s az éurópai érdekek kap­csolatos viszonya; habár szivök ide vonz is, á rideg politika megosztja, megbénítja akarat erejüket. I A Tisza K. politikája .ellen az orosz-török háború után a boszniai foglalás alkalmával indult meg kemé­nyen az ellenhatás. Mert, hogy sok magyar vérbe és pénzbe került, az tény, s anyagi hasznát ma sem lát­juk, az is tény, de morális értéke jó­val félül múlja a rápazarolt költ­séget. ,.E tartományok voltak legké-! nyelihesebb, mintegy, gazdátlan ( bir­tok, fészkei az orosz intrika alattomos | csélszövéuyeinek, innét indult ki az j orosz^török háború előjátéka, ezen ke- | resztül vezetett a horvát elégedetlen-1 ség szitása. Midőn Tisza Kálmán az ország kormányára lépett, Magyarország egy szégyenletes foltot takargatott, azt, hogy hitele nem volt s szükségéit csak úgy fedezhette, hogy az állam vagyonát kellett jelzálogképen a hitelezőknek le­kötni s megbénitottan állott -mintegy Jönk szélére jutott egyén. Ez és a bosz­niai háború költségei növelték az ag­godalmat, nehezítették a kibontakozást, melyék mellett a folyton előtérbe nyo­muló élet kívánalmak is mindég na­gyobb sulylyal nehezedtek az államra. Es mind ezek az ellenhatást nevelték a kormány ellen. A kormányelnök a nemzeti biza­lom letéteményese. Reá néz minden szem, tőle vár mindenki a nemzeti téren javulást, változást a mi specialis körül­ményeink közt. De egyszersmind a koronának is ő a legfőbb tanácsosa és bizalmasa. A tör­vényjavaslatok keresztül vitelét első sorban ő biztosíthatja, vagy ő ellenez­heti, melyet, ha az országra nézve ká­rosnak lát, jogában áll visszautasítani "s ha a korona megmarad kívánsága mel­lett, akkor kötelessége visszalépni. Ez alapon emelkedett múlt év ja­nuár havában magasra a nemzeti izga­lom, midőn a katonai törvények tár­gyalása volt napirenden. A nemzet nagy, igen nagy többsége sérelmesnek találta az önkénytesek ellen tervbe vett törvényjavaslatot. Magában a kor­mánypártban is erős hangok emelked­tek ellene s kétessé tették annak kime­netelét, mely később módpsitáson is ment keresztül. Ez óta az ellenzék meg­sokszorozott erővel támadta a. kormány fejét, a miniszterelnököt s hiába beszé­lünk akármit a bukás szélére vitte. Az 1879. decemberben alkotott ki­hnnositási törvény adta meg1 reá az al- kaimat, mely szerint minden magyar honpolgár, ki tíz év alatt idegen állam­ban lakik és nem jelentkezik valamely osztrák-magyar követségnél, vagy kon­zulátusnál, hogy állampolgári jogát fenn akarja tartani, 9||g| — elveszti azt. Minthogy Kossuth e tiz évet Isten ke­gyelméből túl élte I nem jelentkezett kimondott elvénél fogva, így ő is meg­szűnt magyar állampolgár lenni; mely­nek megváltoztatásáért a függetlenségi párt minden követ késznek nyilatko­zott megmozdítani. A miniszterelnök, hogy a kedélyeket megnyugtassa, Ígé­retet tett egy ilyen törvény benyújtására nézve múlt év decemberben. Minthogy pedig ez ígéretet be nem válthatta, mert a minisztertanácsban nézetét nem tudta keresztül vinni, tehát beadta lemon­dását. Tisza Kálmán 15 évig állt a kor­mány élén. Oly idő, mely számot tesz az emberek életében, azért az ő alakja a. nemzet történetével lesz össze­forrva s birálatot mondani tettei felett, a történelem lesz hivatva. Az uj minisz­térium biztos hírek szerint már meg is alakult, de a hivatalos lapban csak Va­sárnap fog közé tétetni. Vidéki dolgok. A lucskai érdekes hírre vonatkozólag a kővetkezőkben felelek. Bereg vármegye minden tisztviselője, hivatala, sőt valamire való embere előtt ös- meretss a lucskai deputatio, akik egy évti­zed óta keresik jussokat és igazságokat, voltak több ízben a királynál is. Valami 3 éve engem is felkerestek többször, de mi­ntán én sem ügy véd, sem bíró nem vagyok, a -múlt' őszön Pesten azt a tanácsot adtam nekik, hogy ügyüket, melyet később Luby Géza képviselőjük vett kezeibe, egy elő­kelő ügyvéddel megvizsgáltattuk, de oly feltétel alatt, ha irományaikból az tűnik ki, hogy lesz alap a perre, az ügyvéd megin­dítja azt; ha pedig az bizonyulna be, hogy ügyük elévült, vagy egyáltalában nem pe­relhető, azon esetben nyugodjanak meg sorsukban, ne járkáljanak s ne tegyék a sok haszontalan költséget. A mint értesülve vagyok, Luby Géza barátom Polonyi Géza képviselőtársunkat nyerte meg az ügy átvizsgálására; de mi­után az összes adatok beszerzése és tanul­mányozása heteket Igényel és ő mint kere­sett budapesti ügyvéd otthon ezalatt sokat vészit és hogy ezen kárai némileg megté­ríttessenek, biz ez drága mulatság lesz, de a lucskaiakat ez nem riasztotta vissza, sőt örömmel ajánlották fel a költségek vi­selését. E célból fognak Polonyi és Luby kép­viselőtársaim e napokban feljönni, ez a szá­raz tény ; ha időm engedi és itthon leszek, lehet magam is elmegyek meglátogatni őket, tehát csak ennyiben fogok ez ügynél szerepelni. . De a cikk Írója ügyesen hídja az iga­zat a valótlannal keverni; úgy- a hogy neki épen a legkellemesebb, t. i. hogy engem és társaim a t. olvasó közönség előtt mint földosztókat szerepeltessen. Eltekintve attól, hogy én lucskaiak adománylevelét a leleszi conventböl hiteles másolatban' láttam, nem állítom, hogy ma már van-e igazságuk ? annyira nem volt időm tanulmányozni irományaikat, de hogy volt,, az bizonyos. Nekünk mint országgyűlési képviselők­nek, Tik bárki is fordul hozzánk, hogy iga­zítsuk útba, vagy segitsünk rajta, ezt meg­tenni kötelességünk. A ki Bereg megyében még nem olyan régen a viszonyokat ismerte, tudja, hogy ha a megye 1/3 részében panasza volt ennek az árva népnek, p. az urada'om ellen, ment a főszolgabíróhoz, ment a vici spánhoz, vagy ment a képviselőjéhez stb ...............jha az ur adalom ellen, a kinek köszönhették állá­sukat, nem tettek semmit, vagy igen keve­set, ngy, hogy ez a nép, hac ak a jó Isten­nél nem, másutt pártfogóra a'ig talált. Miután, sem én, sem Luby képviselő- társam semmi néven nevezendő lekötelezett­séggel az uradalom iránt nem vagyunk s külömben is bárkinek bárki ellen is érvé­nyesítjük a mennyire tőlünk telik az igaz­ságát ; bizony megtesszük ezt az urada­lom ellen is. Hogy lesz-e eredménye a Polonyi mű­ködésének, én azt nem tudom, de egy ered­ménye biztosan lesz, nevezetesen az, hogy tArcä Egy csókot hozzá. C. M. V. után németből fordította Nagy Gyuláné Berta. ■Szivemből örvendek fiam; hogy te is-, mét itthon vagy, igy szólt Adelsberg ura fiához, Í| az asztál mellett ült véle együtt, Npm tagadom, jól esik rajtad pihen­tetnem szemeimet. Megizmosodtál, férfiassá, lettél. Barna arcod hosszabb és simább .lett. Atyám, te hízelkedni akarsz nekem, mint valami elkényeztetett nőnek. . . . No csak ne szerénykedjél •! A kato­nai szolgálat Pickolomini alatt; a tábori­élet, a csaták zaja mind nein ártottak- ne­ked, a mint látom ; sőt ellenkezőleg elő­nyödre váltak, melyeknek én nagyon örü­lök, monda az. apa | kétszeresen örülök pe­dig annak, hogy te ismét köztünk -vagy,-és pedig viruló egészségbén s: teljesen ép­kézláb. Nagyon is épkézláb! — szólalt meg jókedvűen a csinos, karcén, szénfekete sze­mű-fiatal ember. Hanem tudod-e mit, fiam ? y |. Míg te a világot jártad, én neked menyasszony­ról is gondoskodtam . . . Ne szabadkozzál! Az az óhajtásom, hogy házasodjál meg,- És pedig azonnal. . . Ez ugyan katonás házasság akar len­ni atyára. ■' Nem" erőszakollak, de azt akarom, hogy menj át a szomszéd községbe és vedd el Rienzmaul Antóniát;; De atyám!..... Soha se csinálj olyan savanyu arcot, mondom, hogy én nem kényszeritelek. Ez­zel csak atyai kívánságomat és.rólad való gondoskodásomat akartam tudtodra adni, .melyet mindenesetre' megváltoztatna azon körülmény, ha te talán már választottál volna magadnak, mert a te korodban, tu­dom magamról, az ilyen dolgokat öreg em­berek előtt nem szoktuk kifecsegni. Azt nem mondhatom atyám, de . . . No akkor minden jól van. Katonáskodásod ideje alatt szerelmes­kedhettél eleget, mert hiszen ez a katona élettel’jár épenugy, mint a rozs kenyér meg a tábori kulacs.'Ha nem volt viszo­nyod hozzád illő rangú leánnyal, akkor csak lovagolj át minél előbb Zíczenthal^a és . .,. És vedd el Antóniát, a választott ne­mes hölgyet, viszonzá nevetve Henrik. Hi­szen elég régen vár már reám! . . . Kérlek, ne védd tréfának a dolgot, szólott közbe atyja. Mi már négy év előtt megbeszéltük ezt az 'öreg ítienzmaullal s az óta annyit beszéltem Antóniának felőled, hogy telje­sen beléd szeretett s alig várja, hogy lát­hasson. De atyám, akkor ... Akkor jobb lösz hallgatnod, ha csak 1 puszta ellenvetésekkel akarsz untatni s ol-co i sabbat nein tudsz mondani. Nem bánom, felelt Henrik, csak egyet kqtök ki, hogy mielőtt elvenném ismeret­lenül akarok vele találkozni. Mert, ha egy leány még egyszer oly kedves is mint a mílyen*lehet,‘ egy vonás a szájánál, egy ránc a szeménél, valami sajátságos szokás kiejtésében, mely visszatetszést szül a szív­ben annyira, hogy inkább örökké nőtlen maradjon az ember, mint egy ilyen növel lépjen házasságra. Elhatároztam tehát, hogy holnap egy levelet viszek neki álöltözethen, igy meglátom öt s megismerkedvén a szolga személyzettel, kérdezősködhetem egyröl-más- ról úrnőjük felől. Akkor aztán majd meg­látjuk, lesz-e a házasságból valami. Jól van, felelt az apa. Legyen aka­ratod szerént, csak valami bolondot ne csi­nálj, mert akkor . ... . . .megfenyegetvén fiát, eltávozott. A következő reggel Henrik lovászá­nak öltönyében átlovagolt Zietzenthalra, hol, miután bejelentette magát, jó sokáig kelett várakoznia, mig a kisasszony elé bocsátották, hogy a saját kezűleg irt leve­let átadhassa,. A kisasszony egy sápadt, vézna- te­remtmény volt, feszes brocat ruhában. Át­vette a levelet s szobalányának mondá: „Vezesd e férfit a pincébe, Mici, tölts neki egy. pohár Schallenburgit, mig én a választ megírom nemes Henrik lovagnak“ j Az álszolga jól megnézte a kisasszonyt • I nem volt valami különös jelenség,' csinos de, de . ...................... a szobaleány, Mi ci, az egy csinos kis fruska! Henrik a szobalányt előre bocsátotta, de a szokatlan utón háromszor is megbotlott úgy, hogy Micibe kellett fogódznia | hogy el ne essék. „Ezt vagy a sötétség, vagy a kitó­duló borgöz okozta,“ mentegeié magát az ál­lovász. Mire Mici elfojtott nevetéssel vála­szolt, leérvén a pincébe, engedélyt kért, hogy pipára gyújthasson, mert igy jobban Ízlik a bor, érzékenyebb a, kedély. „Termés7.etesen, tegyen úgy, amint szokott,“ mondá Mici kedélyesen s elővett a szögletből egy pókhálós schallenburgi üveg bort; rátette egy felforditott hordóra, a gyertyát nem kellett meggyujtania, mert elég világosság hatolt be az udvar köveze­tével vízszintesen fekvő pincenyiláson át. S mialatt a töltött pohár után nyúlt; te­kintetét a leány formás karjain, koromfe­kete szemein, fehér fogain legeltette és szive akként ^ repesett; mint a kalitkába zárt madár. „Igyék!“ mondá mosolyogva Mici. „De egy csókot is hozzá, mondá, a le­ány karját simogatva. A leány ismét felkacagott s oly szí­vesen látszott nevetni, de, a mellett vissza- hajlott s az ifjút magától eltaszitá. Mit gondol I Mi még nem is Ösnjerjük. egymást s ilyet kiván. Semmi szin alatt. Henrik Ugyan feltette magában, hogy Szerkesztési Iroda: Munkácson, Yár-utczii 564- szám alatt, hová a lap szellemi részét: illető minden közlemény intézendő. Kerment.et'.eu levelek csak ismert kezektől fogadtat­nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dijak egyszeri közlésért: 50 szóigj 80 kr., 100 szóig 1 frí 30 kr., 200 szóig 8 frt 20 kr.,! azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti Ó8 többször megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek- j Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, : íová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétkül­désére vonatkozó felszólamlások intózendők. Nyilttér petit sora 35 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents