Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-02-16 / 7. szám
Második évfolyam. KÁRPlTAL' A. Munkács, 1890. febi\ h<5 16. i töne minden korban arra kényszen- tette az embereket, hogy arra a pályára lépjenek, mely a megélhetést biztosit] ä. —rA temetés. Közéletünk egyik veterán alakja dőlt ki Merényi Jánosban az élők sorából. Eltemettük, ki sirattuk őt s ma már nyugszik ott lent édes anyja ölében, betakarva mélyen, gondtól, fájdalomtól és zaklatástól menten, 35 évet töltött a közpályán szakadatlanul, innét szólította el a halál is ama végtelen ■ lítra, honnan nincs többé visszatérés. Bár a halál már rég eljegyezte őt magának, mégis váratlanul jött ez idő szerint s meglepte mindazokat, kik vele még halála előtt négy nappal találkoztak hivatalában s a társaskörben, hová esti 5—6 óra után szívesen ellátogatott, ha szerét tehette. Ä halál gyors bekövetkeztét minden bizonnyal hivatalos buzgóságával maga idézte elő. Ungvári útjában hütötte meg magát hihetőleg, midőn a honvéd kaszárnya helyiségéül kiszemelt püspökkért megvétele ügyében tette meg oda az utat a múlt hó utolsó hetében, melyből tüdő- és mell- hártya-gyuladás fejlődött ki s a kü- lömben is megrongált tiidejü férfit negyedfél napi betegség után sírba ‘ döntötte. Hivatalos eljárásában, tiszttársai körében kedvelt egyéniség volt. Barátai, ismerősei körében szívesen rá-rá- gyujtott egy-egy anekdótára, melynek kezdete, vagy vége rendszerint a fiatal honvéd korszakba vezette őt. Utóbbi időben nagyon szkeptikus lett, mely miatt sokszor nehezen is mozgott, de sziyvel, lélekkel hazafi volt. Született 1826. dec. 21-én Bereg- megyében, Fogarason, hol atyja azon időben a Schőnborn gr. uradalmában számtartó volt. Innét egy év mulvaj t Beregszászba tétetett által tiszttartónak,! mely hivatalt két évig vitt s fiatal özvegy nőt és még nem egészen három éves árvát hagyott maga után. Ezután anyja Munkácsra jött lakni s állandóan várutcai kis házában telepedett le s a még csak 19-ik életévében levő anyának minden gondját gyermeke nevelése töltötte be, szerényen élvén igen csekély penziójából s megmaradt magán vagyonából, melyet Kisszebenből szintén mint árvalány magával hozott. Merényi, 49 előtt Troli János, elemi iskoláit Munkácson végezte a gör. kath. iskolában. A középiskolai tanulmányokat részint itt helyben Pecz Károly magánintézetében végezte, egy évet Ungvártt, egy évet Kisszebenben végzett, a hol rokonai gondoskodtak róla, egy évet Szatmártt végzett, melyre ösztöndíjat kapott. A jogi tanulmányok végzésére Nagyváradra ment. s ott mint házi nevelő tartotta fel magát nem egészen két évig, mert a második évben már a nemzeti lelkesedés áramlata mint 21 éves ifjút magával ragadta s csak a fegyver letétel után került haza. A szabadság harcot Bem táborában küzdötte végig. Kezdte mint közbaka s lett főhadnagy. A fegyver letételkor már alá volt írva századossá való kinevezése, de ennek kihirdetésére nem volt idő. A világosi sötétség után haza kerülvén üzyegy anyjához, egy évig, mint azon időben a magyar emberek nagv része, bujdoklóban volt. Legnagyobb részét azonban idejének A.-Vereckén a Nuszer családnál töltötte mint nevelő. 1850-ben az osztrák hadseregbe Boroztatott s mint közbaka, később örmesterségig felvitt altiszt Galíciában töltött el másfél évet, mely után — minthogy az orvosok többszöri és gyakori betegeskedésének okául a honvágyat állapították meg, haza bo-1 csáttatott, § később mint özv. anyjának egyetlen gyermeke teljesen fölmentetett. A katonaságból hazakerülése után Tabódy, mint megyei adminisztrátor, irodájába vette irnoki minőségben s egy év múlva, az 54-es év elején, be- reg-szentmiklósi jegyzővé nevezte ki. Itt nősült meg 1855. máj. 17. feleségül vevén Nagy Piroskát, a női httgég s az önfeláldozó szeretet valódi példányképét, Nagy Ambrusnak, akkor megyei mérnöknek leányát. Boldog házasságuk gyümölcsöt nem termett ugyan, de azért mindvégig megtartotta üdeségét. 1858-ban Munkács városi pénztáros lett, egy év múlva városi jegyző, majd ismét egy év múlva megint pénztáros, ezután egy év múlva városi főbíró lett és viselte 1867-io1, amidőn az alkotmányos élet visszaállításával a munkácsi kerület Latorca balparti szolgabirójának választatott meg. Tizenkét évig volt szolgabiró, nem egészen hat évig megyei pénztáros, honnan a munkács városi polgár- mesteri állásra választatott és viselte azt haláláig, Hosszú közpályáját tiszta becsületességgel futotta meg. Halála után Munkács város képviselőtestülete egyhangúlag szavazta meg özvegyének a temetési költséget, 300 irtot, a köztemetőben sírboltot építtetett számára s a város közönsége részéről koszorút tétetett koporsójára. Összesen 25 koszorú fedte a ravatalt. Özvegye koszorúján kívül Nagy Gyula és családja, Nagy Ambrus és leánya Emma, Kovács család, Novák Erzsi, Ternyei család, Kirschen Anna még kiskorú nevelt lánya, Kovács Berta és Katica, György Endre és neje, Borzsay család, Jászay Antal, Púm család, Halászék, Lukács Bella, A munkácsi tisztikar, Buzáth Károly, Városi rendőrség, Nuszer család, Beregmunkácsi Takarékpénztár, Állami el. isk. tanítótestület, Nőegylet, Beregvármegye tisztikara, Nagy József és családja tettek koszorút koporsójára. Temetése febr. 9-én volt. A vár ros közönségéből kevés ember maradt otthon. Páspual Antal helybeli apátplébános négy pap segédletével végezte a vallásos szertartást. Két éneklőkar és a daltársulat vett részt a temetésben, ez utóbbinak tiszteletbeli tagja lévén. A megyei központi tisztikar az alispánnal együtt jelen volt, a főispán az özvegyhez részvét átiratot intézett. A temetőben Cseh Lajos alpolgármester búcsúzott el tőle tiszttársai nevében is. — a koszorúkat, nyelveket külön kocsi vitt a temetőbe a sírboltban helyezték el. . . . Heti krónika. Az országgyűlés e hó 5-ki ülésén az elnök néhány bejelentése után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál Csatár Zsigmond többször általános derültséget keltő beszédében kéri a minisztert, hogy a választási visszaélések megszüntetése végett a választási törvény módosítását mielőbb hozza előtérbe. Kőrössy Sándor a házassági jog szabályozását kívánja, mert a, vadházasságok annyira el vannak terjedve az országban, hogy az ország közel van az erkölcsi tönkrejutáshoz, mit csak a kötelező polgári házasság behozatala szüntethet meg. Debrecen részére királyi táblát követel; de Roszner Ervin Nagyvárad mellett kardoskodik, okul hozván fel, hogy Nagyvárad sokkal alkalmasabb annak befogadására, mint Debrecen. Szilágyi igazságügyér erősebb támadást intézett Polónyi ellen, melyen némi szenvedélyesség lévén észrevehető, nem nagy vonzást szült; de annál éberebb figyelemmel hallgatják a magánjog, az öröklési jog, az esküdtszéki intézmény és sok más reformjavaslata ügyében tett néha bár élesebb, de mindannyiszor hatásos nyilatkozatait. Az öröklési jogra nézve azt mondta, hogy a törvénytelen gyermekek öröklési joga addig nem szabályozható, mig azok viszonya az anyához és az apához nem szabályoztatik. Az öröklési jognak a családi jogtól való elválasztását nem tartja célszerűnek, mert ezek Között szoros összefüggés van. Ezeknek alaposabb fejtegetését egy külön beszéd tárgyául kell fentartania. Megtette az intézkedést, hogy a családi és öröklési jog szabályzata a maga egészében egyszerre kerüljön a ház elé .Az esküdtszéki intézményre nézve áz a nézete, hogy ezt az^egész országra és minden bűnesetre kiterjeszteni nem célszer| I mert az intézmény sikeréhez az is szükséges, hogy az esküdtek a tárgyalás, a vád és védelem nyelvét megértsék. Ezért az esküdtszéket általánosan behozhatónak nem tartja helyesnek, de azért ez nem zárja ki az esküdtszéki intézménynek egyes esetekre való behozatalát. Az ügyvédi rendtartásban nem lát mélyebb reformszükséget. A királyi táblák decentralizációjával együtt szükségesnek tartja az első folyamodásu törvényszékek erősítését. Ezt fogja követni a bagatell-biráskodás, a végrehajtási eljárás reformja, az igényperekkel való visszaélés megszüntetése. Az igazságügyi politika helyessége szerinte abban áll, hogy sokat gondolkozzunk az előkészítésben és fokozatosan haladjunk a megvalósításban. Nem tartja nagyon távolinak azon időt, midőn Magyarország alaki és anyagi jog rendszere meg lesz alkotva. Programmszerü fejtegetéseit általános élénk helyesléssel fogadták. Az országgyűlés február 6-ki élésén legelőször is a megüresedett jegyzői heljre megválasztották gróf Eszterházy Kálmánt. Beadatott összesen 113 szavazat; ebből Eszterházy kapott 103-at, Tisza István 9-et és Széli Ákos 1-et. Azután áttértek az igazságügyi tárca költségvetésére, melynél Komlóssy Ferenc kéri a minisztert, hogy gondoskodjék az 1878. évi 50. t.-cikk módosításáról, mint a melyen miniszteri rendeletekkel nem lehet változtatni; kérte továbbá, hogy helyezkedjék Németország- és Ausztriában fenálló intézkedések álláspontjára, hol a szülők természeti joguknál fogva a gyermekek vallasa felett feltétlenül rendelkeznek. Nem kíván kiváltságot, hanem törvényt; mivel e törvény módosításával a keresztény felekezetek közti béke is szilárdulni fog. Erre Szilágyi miniszter kifejti a kérdéses t.-cikk történeti előzményeit és kijelenti, hogy annak sem módositásához, sem eltörléséhez hozzájárulni nem hajlandó; hanem igen is rajta lesz, hogy a törvény szigorúan végrehajtassák. Ezt követte Madarász József, Szilágyi és Polónyi Géza között személyes dolgokban folytatott élénk . eszmecsere, mely nem egyszerátcsapott az érzékenykedésbe is. Ezzel a részletes vita befejeztetvéri, a költségvetés megszavaztatott ; de Szilágyi Dezső megígérte, hogy a börtönügy javításáról törvényjavaslatot fog benyujtari; a mennyiben nagy baj az, hogy a vizsgálati foglyok együtt lenni kényszerülnek az elitéit foglyokkal, mivel ezek különvalasztasara nincs hely, ez nem az őj kormányzása alatt született, hanem már úgy találta. A képviselőház e hó 7-ki ülésén megkezdték a földművelési tárca költségvetésének tárgyalását. Dániel Ernő előadó rövid előterjesztése után hosszasabban értekezett gróf Szapáry Gyula földművelési miniszter. Progrartfinszerü beszédjének kivonata a következőkben foglalható össze : Menti magát, hogy rövid kilenc havi földművelési miniszterkedése alatt legfeljebb készülő intézkedésekről szólhat. Az állategészségügyi törvény szigorú végrehajtását tartja szükségesnek, fontos előtte az állattenyésztés s a filloxera pusztítása. Jónak látná az egyes borvidékeknek szövetkezetekké való alkulá- sát. Az állam rendelkezése alatt álló ho mokterületeken amerikai szőllőültetvénye- ket akar létesíteni. A Tisza szabályozásáról szóló törvény új átdolgozását látta szükségesnek, mi végett egy javaslatot fog beterjeszteni. Szükségesnek tartja, hogy a Tiszá hajózhatóvá tétessék, mert Csongrá- don felül vagy épen nem, vagy csak nehezen hajózható. Az elmondott beszéd csupa jóakarat és tiszta szándékról tesz tanúbizonyságot, de nem nagy hatást tett; mert a földbirtokokhoz fűződött speciális politikai érdekeinket felkaroló, erélyes és céltudatos agrárpolitikát készítő tételeket hiába keressük benne, pedig a földművelési tárca elválasztásától ezt várta minden igaz hazafi, főleg pedig az ellenzéki képviselők, kik se- l bogy sem akarták figyelembe venni, hogy | földművelési szakma még csak kilenc hó- íapja, hogy mint külön tárca szerepel. Szapáry után Válly Árpád vette nagy bírálat alá a földművelési miniszter gozdasági mlitikáját. Szólották még Szalay Imre, íay Adolf és Meltzl. A képviselőház febrűár 8-iki ülé.,én ÍVittmann János az állategészségügyi közéjek faggatásai és vissza élései ellen szólal ol. Bsrnáth Béla a filloxéra által sújtott ádékek adóval lett megterhelése ellen emel zót; Kricsfalussy Vilmos pedig a havasi legelők viszonyainak rendezését, s különösen ,z erdő viszonyok nagyobb támogatását jánlja; mert ma-holnap Magy. orsz. nem fogja kielégíthetni a taszüiíségletet; végül a föld- művelési ipar fejlesztését tartja szükségesnek. Ezekre és a többi felhozott előterjesztésre eléggé kimerítően válaszolt ’ a földmivelési miniszter, de a „különböző felhívásokra adott válaszai minden helyességök dacára csak szűk körben mozognak és még mindig hiányzik belőlük azon nagyobbszerü reform alakítás, melynek mihamrább be kell következnie agrárpolitikánkban, ha nem akarunk a magunk zsírjában megfutni. Végül Csatár Zsigmond interpellációt adott be a választási visszaélésele megtorlásának eljárására nézve régebben kiadott rendeltetek tárgyában. A február 10-ki ülésen néhány bejelentés után a földművelési tárca költségvetésének tárgyalásnál Tisza Lajos az erdőpusz- titások megakadályozása végett az erdőtörvény szigorúbb alkalmazását kívánja; Linder György a kisbirtokos osztályt ajánlja a miniszter figvelmébej’Jókai Mór és Szederkényi Nándor a filloxéra által okozott pusztításokról szólnak. Ugrón Ákos az állattenyésztést ajánlja a miniszter különös figyelmébe, An- drássy Manó a törvényes kamatnak 8°/0 ról 60/0-1,a való leszállítását látja célszerűnek. Tóth Antal a Rába és a Fertő szabályozását ajánlja; Miksa Elek a tagositási eljárás, gyorsítását, könnyebbé tételét sürgeti. Herman Ottó kezdetben Jókaival polemizál, majd áttér a szegedi rakpart katasztrófájára és kárhoztatja ezen rakpart építése körül követett eljárást; mire Szapáry miniszter megjegyzi, hogy a felvilágosítást majd akkor adja meg, ha a szegedi rakpartra vonatkozó javaslatot a ház fogja tárgyalni. Reflektált továbbá a miniszter minden egyes hozzáintézett kérdésre és végül kéri Szalay Imre határozati javaslatának el nem fogadását, mert a bőrgyártásról szóló törvényjavaslat már készen van, melyet legközelebb be fog nyújtani E hó 11-én a képviselőházban néhány bejelentés után a földművelési tárca költségvetését tárgyalták folytatólagosan, melynél legelőször is Szalay Imre határozati javaslatát, mely szerint a bőrgyártás eltiltandó lett volna, leszavazták; mely a boros gazdákat annyira elszomorította, hogy tovább az egész ülésen nem beszéltek többé bort érdeklő dolgokról. Ezzel befejeztetvén az általános tárgyalás, melynél Bornemissza István, 'Bernáth Dezső, Almássy Géza, Hevessy Benedek, Isaak Dezső, Dániel Ernő és Petrich Ferenc, főleg az állattenyésztést vették fel megbeszélés tárgyául: itt ott a filloxera kérdésről, szénkén’gg gyártásról és a borászati vándor tanítókról emlékeztek meg. A gazdasági iskolák tételénél Perlaky Elek és Ugrón Gábor emeltek szót;" a gazdaság különböző ágainak emelése címénél Petrich Ferenc, Bernáth Dezső szólaltak fel; a vizi munkáknál pedig Tisza István a Szamos szabályozását látná jónak, Papp E. azt tapasztalja, hogy a közép Tisza vidéke van a legválságosabb helyzetben árviz alkalmával ; miért is a felvidéki vizeknek lassítását, az alsó Tiszának pedig gyorsítását hozza előtérbe s akkor a közép Tisza vidéke mentve lesz a folytonos veszedelmtől; mire Szapáry azt válaszolja, hogy mindezek tanulmánya tárgyát képezik s annnak idején megfelelő javaslattal fog fellépni, de addig is kéri a képviselőket, hogy vádakkal ne álljanak elő. A mintszter válasza után a ház a tárca hátralévő tételét,, nemkülönben az átmeneti tételeket megszavazta, miáltal a földművelésügyi költségvetés is befejeztetett. * A kis Bulgáriában összesküvést fedeztek fel a múlt héten, melynek célja lett volna Ferdinánd fejedelmet eltávolítani, Stambu- lovot és Mutkurovot ellenben meggyilkolni. Az összeesküvés élén Panica őrnagy állott, de rajtavesztett; mert a fő cinkosokat elfogták, rangjaiktól mogfosztották és a két hét múlva összeülendő haditörvényszék elé fogják őket állítani, mely teljes szigorral fog eljárni a bűnösökkel, hazaárulással vádolván őket. * A Bulgáriában felfedezett összeesküvést Hitrovo Orosz követnek tulajdonítják a lapok s azt mondják, hogy az orosz még soka ily féle dolgokkal lesz kénytelen foglalkozni dacára annak, hogy folytonosan háborúra készül. így az orosz hadügyi kormányzat el van határozva, hogy az egész hadsereget kis kaliberű puskával látja el s használatba hozza a füstnélküli lőport, amihez hosszú idő kell; és igy még jó ideig élvezhetjük a fegyveres békét, mert ezek szerint az orosz még soká nem indíthat támadó háborút. A német császár a munkás ' kérdéssel foglalkozik, melyet egy nemzetközi kongres- suson szeietne megoldatni. Ezt az eszmét nem régen felvetették volt Schweitzban, de nem talált viszhangot alkalmasint azért, mert Schweitzot kicsinynek találták a kéz-
