Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-02-09 / 6. szám

Mááöclik évfolyam.

KÁRPÁTALJA.

Munkács, 1890. febr. h<5 9.

Vidéki dolgok

A meggratulált kinevezés.

Felszólalásomnak tulajdonképen a „Be- reg“ hasábjain volna helye, ■ de mivel az alábbiakból kitetszik, hogy álláspontom nem ^győzik meg azon lapnak álláspontjával, itt kérek helyet annak közlésére.

Sajnos, hogy a megyénkben megjelenő közlönyök az ármentesitő társulat ügyeivel nagyon keveset foglalkoznak, holott azon. ügyek 'a' birtokos osztály létérdekébe vágnak, ágy' hogy minden nagyítás nélkül el lehet mondani, hogy a megyei birtokos osztály .'anyagi érdekére nézve fontosabb tárgyát ez idő szerint a helyi sajtó nem is • tárgyalhatna. Annyival inkább hivatása voliia ä sajtónak az ellenőrzést gyakorolni I a*közönséget felvilágosítani és tájékoztatni^ mivel a társulati- élet a kormánybiztosi öpkény bilincseibe lévén szorítva, a nyilvánosság. .teljesen hiányzik s a közönség ifßmmi más módon nem értesülhet a történekről, mint a sajtó utján I már pedig azt sénki el nem vitázhatja, hogy az ártéri adót fizető közönségnek joga van értesülni arról, hogy, milliókra menő anyagi áldozataival lágyán sáfárkodnak ?

íflj .' Nagy mértékben terheli a mulasztás vádja különösen a megye hivatalos közlönyét*.a Bereget, mely jól lehet a társulat székhelyén jelenvén meg, közvetlenül szerezhetné be értesüléseit, mindazáltal vagy nemévesz fáradságot arra, hogy az ármen- tesirfi' társulat ügyeivel megismerkedjék, vagy, oly téves informácziókon indul el, melyiknek közzé tétele a jobban értesült olvasó közönség ajkain szánó mosolyt idézjélő.

/{Szolgáljon például erre a következő eset. körülbelül egy esztendeje annak, hogy az árméntesitö társulatnál az ellenőrt állás üresédésbe jött. (Hogy mennyire mellőzhető voltv&nnak betöltése, onnan is látszik, hógyí" egy egész éven megtudtak nélküle lennj.') A kormánybiztos kitűzte ugyan rál a pályázatot még a múlt nyáron, be is érkezett reá 31 pályázó kérvénye, köztök több'" szakképzett egyéné. A 31 pályázó közül a véleményező bizottság (a kormány- biztos'. által ötödik keréknek tartott testület)* á 31 pályázó közül szavazat többséggé! hármat jelölt ki, kik közül a kormánybiztosnak egyet kinevezni kellett volijái Ennek már több mint fél éve.

,'Most j anuárban Meczner Gyula kormány- fcjztp? úr jónak látta a közönséget egy széllé nn pofonesapással méglepni, mely a véleményező." bizottság (vulgo : körösi szentelt viz bizoití^ág) arcán csattant eh A hatalmas pofiinak csattanása messze elhallatszott s bizohy sok embernek arcába kergette a vért a■ TiSzaháton és a Tóháton,

Állott pedig a pofon abból, hogy a' kormánybiztos a 31 pályázatot és aj véleményező bizottság ajánlatát figyelem^ se véve, egy vendéglői asztaltársátl nevelte ki a titkári állásra, a ki arra neiá- is pályázati.

*. c’Nagy megütközéssel fogadták ezt mindenfelé. A véleményező bizottság önérzetesebb tagjai lemondásukat jelentették ki, erőfj.éü megboti'ánkozván azon, hogy a kormánybiztos ily nevetséges színben tüntette fel «'testületet. Igazságok is . van, mert miért Nyitott pályázatot s miért bocsátotta [1 annak eredményét a véleményező bizott- ség, szavazata alá, ha a pályázat és szava- zásSefredményét kntyába se vette ?

, HCMidőn pedig a kedélyek a kormány- biztöSnak a kinevezés körül tanúsított ezen eljárása felett a legnagyobb mértékben fel volták izgatva, kapja magát a Bereg 1 a . helyett, hogy a közhangulat tolmácsa kivárnia lenni, múlt hó 26-án megjelent szá- mában mint újdonságot említi fel a kineve- zéstjés még gratulál is hozzá, i*' -No már ez több annál, a mit á leghallga- tagabb ember is szó nélkül hagyhasson. Midőn tehát felszólalok, ezzel azt. a célt akaróm elérni, hogy egyrészről a „meggratulált kinevezést“ valódi értékére szállít earn le, másrészről figyelmeztessem a. vármegye hivatalos közlönyét, hogy máskor legyén óvatosabb a gratulácziók osztogatásában.

£v - Egy ártéri adózó.

az ellene hozott végzést az alispánhoz fe- lebbezte, ki öt képviselői állásába visszahe lyeizte azon oknál fogva, mert jogerejü ítélet eddig még nem hozatott felette. Ä képviselő testület az alispáui határozatot tudomásul vette.

2-ik Tárgy volt Kövér Kálmán és Fried Ignác kérelme, hogy a haszonélvező városi polgárok sorába felvétessenek. Mind | ketten helybeli születésűek lévén, a szokásos dij befizetése mellett kérélmöknek hely adatott.

3. A városi rendőrbiztosok, mind a hárman együttes kérelmet terjesztettek be, hogy részökre tűzifa adományoztassék;

4. Ugyan ilyen kérvényt adott be a róm, kath. orgonista is, s mindenik részére két-két ölfa kiadatni rendeltetett cl a városháza udvaráról.

5. Tárgy volt a gör. kath. egyh. átirata a grófi udvarból kivezető sikátor kiszélesítésére vonatkozólag. Ebben az van előadva, hogy az egyházi elöljáróság hajlandó a kérdéses út kiszélesítéséhez szükségéé telekrészt átengedni a városnak, ha a város a kőfal- keritést, továbbá a kapu és az istállónak az az útvonalba eső részletét átteszi a sajátköltségén, a kőfalat tiz meter hosszúságban az istállótól úgy építteti, hogy az egyház esetleg épületet is emelhessen rá, végre a telekrészletért Q ölenként 6 frtot, összesen 700 frtot fizet. A képviselő testület az egyházzal hajlandóbb lévén békés úton intézni el az ügyet, a kérelmet egészen teljesíti, annak kivételével, hogy az áthelyezendő kerítés falát más épületnek alapja gyanánt építtesse, hogy abból a városra később is valami kellemetlenség ne háruljon. Ily irányban tehát megbizatott a tanács, hogy az egyházzal a szerződést kösse meg és annak jóváhagyása után a kifizetést eszközölje.

6. Tárgy volt a honvéd laktanya helyiségéül kiszemelt püspöki kertre vonatkozó átirata a püspöknek, melyben határozottan kimondja, hogy a kertet egyáltalán nem hajlandó a város birtokába átbocsátani, csak, ha kulturális célra használtatnék fel. Minthogy pedig katonai laktanya szándé- koltatik ott építtetni, mindent el fog követni annak megakadályozására.

Az igaz, hogy egy püspök nagy hatalom, de egy város érdeke mégis csak több figyelmet érdemel, hogy sem oly könnyen utasittathassék el. Aztán úgy hisszük, — hogy a püspök Öméltósága roszul van informálva, midőn azon nézetének ad Kifejezést, hogy a laktanya lármája zavarólag fogna hatni a vallásos szertartások végzésére. 11

Hát mi úgy tudjuk, hogy maga a római pápa rendelte el, hogy az űrnapja annak emlékére, hogy a tridenti zsinatban a transsubstantiació elfogadtatott, a legnagyobb zajjal és pompával ünnepeltessék meg. A mely ünnepélyen nálunk a katonaság

nul számitó, a város érdekeit szem előtt tartó egyén arra fog törekedni, hogy a püspöki kormány téves nézetét is felvilágosítva, a nehézséget igyekezzék elhárítani.

7- dik tárgya volt a gyűlésnek á Taub Lipót-féle földcsere ügy, mely elvben elfogadtatván, még 30 napra a nyilvánosság, ^térére utaltatott.

8- dik tárgy volt a gazdagsági szakosztály elnökének jelentése a néhai Litsnér Lajos halála után történt pénztári átvizsgálás és átadásról. 1 Tudomásul vétetett.

9- dik't. Özv. Borostyám Adalbertné kérelmezte, hogy a hetvenes években elhalt férje, mint volt városi orvos negyedévi fizetése utaltassák ki részére A képviselőtestület néhai Borostyám Adalbert emléke és neje, a kérelmező iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetett, a kérelemnek helyt adott és utasította a tanácsot annak teljesítésére. Csak azt nem. értettük.meg, miként húzódhatott ez ügy 15—16 évig el rendezetlenül. E tárgy nem került a zöld asztalra kejlö felvilágosítással, azért kérjük az illető referenseket ne tárgyaltassanak a képviselő- testülettel olyan ügyeket, melyeket nem tudnak kellőleg felvilágosítani. Mert hangoztatott mellesleg az is, hogy Borostyány- nénak már egyszer kiadatott volna azon negyedévi összeg, de csak úgy keresztül siklottak rajta, mintha nebánts virág volt volna. Több szabályrendelet tárgyalása a jövő gyűlésre halasztatott, mely jövő gyűlést az Isten tudja, hogy mikor lesz. Már indítványoztuk, hogy azon szabályrendeletek letárgyalására rendkívüli gyűlések tartassanak, mert így a végtelénségig fognak elodáztatni.

Heti krónika.

A képviselöház január 29-én folytatta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének részletes tái’gyalását. Jónás Ödön protestál azon nézet ellen, kogy a gimnásiumi tanulókból jobb technikusok lesznek, mint a reáliskolákból; ellen vetvén, hogy a gimnásiumokból csak azok mennek a polytechnikára, akik erre kiváló hajlandósággal birnak, de máskülönben a reáliskolaiakat mindig jobbaknak ismeri. A görög nyelv eltörlése mellett foglal állást. Herman Ottó időelőttinek tartja a görög nyelvi vitát, mert még nem múlt el az új középiskolai törvény életbeléptetése óta nyolc esztendő. Csáky Albin és Ordódy Pál felszólalásai után Ugrón Gábor tartott egy hosszabb szónoklatot, melyben az ó klassikusoknak a középiskolákból való kihagyását tartja célszerűnek, okul hozván fel, hogy az ókori idők szelleme a mi korunk szellemével nem egyezik meg; vallási tekintetben egészen más felfogásaink vannak ; az önállóság nagy eszméjét akkor nem ismerték; a nőknek akkor semmi joguk sem volt; egyszóval a mai civilizáció a régi civilizációval sok tekintetben ellenkezik. A helyett hangsúlyozza, hogy ha nemzeti nevelést akarunk, akkor szabadítsuk fel a nemzetet a német kultúra alól és fogadjuk el helyette a francia kultúrát annál is inkább ; mivel ez képes a nagy tömegeket megnyerni és áthatni. A német kultúra elvont fogalmakkal dolgozván homályos, alig élvezhető s unalmas, amit a nagy szellem nem élvezhet, mivel a német tudomány skolasztikus nyelvű s egészen elszakadt a néptől. Ugrón nem tartja a gimnásiumot a felsőbb iskolák előkészítőjének, hanem oly tanintézetnek, mely általános műveltséget nyújt az ifjúságnak. Schwartz Gyula és Herman Ottó közti polémia befejezte után Helfy Ignácz nem tartja helyesnek a görögnyelv végleges eltörlését, hanem igenis annak megszorítását. Zay védi a gym- náziumokat Ugrón ellen. Hoch János a tanán állások betöltésére vonatkozólag intéz támadást Berzeviczy államtitkár ellen, hogy rokonai előtérbe tolása miatt másokat mellőzni szokott, mit az államtitkár visszautasított ; sőt az elnök is figyelmeztette szólót, hogy senki személye ellen támadással ne éljen. Végre az elnök kegyeletes szavakkal emlékezvén meg az elhunyt trónörökösről várt évfordulója alkalmából, indítványozza, hogy január 30-án ülés ne tartassák, melyet egyhangúlag el is fogadtak,

A képviselőház január ,31-én még mindig a közoktatási tárca részletes tárgyalásával foglalkozott. Az elnök néhány bejelentése után dr. Komlóssy Ferenc a népnevelés tételénél a miniszter figyelmét a valláserkölcsi alap, a tanfelügyelők, tanterv; az iskolai látogatásra és bírságolásra hívja fel. Nagy István a nemzeti művelődés leg- hathasóbb eszközének a nemzeti nyelvet tartja. A felső leányiskolák tételénél Madarász József azt óhajtaná, ha a leányok úgy taníttatnának, hogy esetleg a kereskedelem terén is keresetet találhassanak. Az ösztöndíjak tételénél Thaly Kálmán arra kéri a minisztert, hogy a debreceni kollégiumnak adatni szokott 4000 frt „egy alapítvány kárpótlásául| szövegezéssel vétessél? fel,

Városi ügyek.

ü Folyé-. hó 6-án a városi képviselő testület minthogy a főpolgármester, Merényi János, hirtelen nagyon roszul lett, Cseh Lajos alpolgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely iránt az érdeklődés igen; csekélynek mutatkozott, mert a képviselők összes száma alig volt 26. Ezen gyűlésben elintéztetek a következő ügyek: ,/Vl. Lang Bernát vir. képviselő, minthogy ellene vizsgálat volt folyamatban, képviselői Mállásától elmozdittatott vizsgálati fogsága ideje alatt, most azonban haza jővén,

dob és trombita szó mellett vesz részt, közben mozsár ágyuk és katonai sortüzek resz- kettetik meg a levegőt és a templom falait, sőt más nagyobbszerü ünnepélyességeknél is igy szokott ez történni és eddig még e miatt senki nem panaszkodott, hogy vallásos szertartásainak gyakorlatában megháborittatott volna. Az a kérdéses kert elég tágas arra, hogy a laktanya a templom kert kerítésétől oly távolra tétessék, a mennyiről, ha esetleg dob, vagy kürt szó hangzanék is ott, ne zavarhassa az istentiszteletben résztvevőket. Sőt kívánatos a város közönsége részéről is, hogy a templom kertje [és a laktanya közt kulturális célokra felhasználandó tér maradjon.

A honvédelmi minisztériumtól kiküldött vegyes bizottság abban állapodott meg, hogy ez a kert lesz i a legalkolmasabb laktanya helyiségnek. Es annak minden munkácsi — nem önző — polgár örül, mert, ha épit a város, legalább azon puszta tér, — mely most sem nem mező, sem nem város, sem nem kert; mely a városban van, még sincs benne, elékteleniti azt a környéket és elékteleniti az egész várost — befoglaltatik a városba, utcájá ,rendeztetni fog és az egész Temető-utca más kinézést nyer.

Felvéttetett a gyűlésben az is. hogy a Dubrova melletti térre tétessék az épület, mely elég tágas és kívül fekszik a város keretén, 1 kisajátítása nem jár semmi nehézséggel. Erre nézve azonban mi azt jegyezzük meg, hogy egy olyan épületet, mely a várost díszítőni fegja, olyan helyre tenni ki, merre a város soha nem is terjedhet. hogy úgy mondjuk, nagy könnyelműség lenne. Mert bekövetkezhetik azon időszak is Európában, a mikor általános le- fegyverkezés áll elő, s akkor egy oly nagyszerű épületnek a városon kívül felényi értéke sem lesz, mig a kiszemelt püspöki telekre építve, sok minden féle hivatalos helyiségre felhasználható leend. Egy százezer frtos épület nem egy-két tizedre épül, tehát ezen szempontból is meggondolandó, hogy mely helyre építtessék.

A lat csak a pillanatnyi önös érdek vezet, annak lehetnek kifogásai, de a józamivel Debrecen városának nincs szüksége segélyezésre, mi ellen az államtitkárnak smes kifogása. Győrffy Gyula és Zay Adolf a székelyek és szászok fölött polemizálunk. Ifj. Ábrányi Kornél indítványozza, hogy az elszegényedett irók felsegélyezésére elő- irányzott 3500 forintot emeljék fel 150ÖO forintra és a szövegezésből hagyják..,ki az „elszegényedett“ szót. Többeknek rézen §| dit'ványhoz való hozzászólása ' után' Csáky kéri Ábrányit indítványa visszavonására, mivel a tételnek ily módoni megváltoztatása a közoktatási kormányt igen kínos helyzetbe hozná ; de ígéri, hogy a jövő évi költségvetésben az összeget fel fogja emelni 11 szöveg változtatásába maga is beleegyezik. Asbóth János, Csáky-, Pulszky és Orbán Balázsnak az egyházi célok tételénél történt felszólalásai után az ülés berekesztetett,

E hó 1-én végre befejezték a közoktatási tárca részletes tárgyalását. Csatár Zsigmond panaszkodik, hogy mar két interpellációja van beterjesztve és pedig az egyik már' két éves; a másíik meg (50 napos és még egyikre sem kapott választ. Kéri az elnököt, intézkedjék, hogy a válasz mihamarább megadassák, mert^ a közönség követelheti, hogy minden képviselő interpellációjára válasz adassék, akar tetszik az illetőnek személye, akár sem. Az _ elnök meg Ígérje, hogy az ügyet megsürgeti. Több igénytelen és majdnem felesleges felszólalás után Ugrón Gábnr követelte, hogy a > Pazmaneum Bécsből Budapestre tétessék át, mert az magyar alapítvány; mi nem kis vitára szolgáltatott okot. Voltak olyanok is, kik . a Pázmaneumnak Bécsben maradása mellett harcoltak. Komlóssy Ferenc a kongrua kérdés rendezését kívánja s kérdi a minisztert, minő álláspontot foglal el % ez ügyben V A Pázmáneumot Bécsben kívánja hagyni s a budapesti theologiai fokultásról, bár későbbi beismerése szerint nem szándékosan, kissé kicsinylőleg nyilatkozott; mire a miniszter azt válaszolta, hogy a kongrua rehdezését illetőleg már a legközelebbi jövőben meg fog történni a döntő kérdés, A zsidó kérdést illetőleg a miniszter válasza azon kijelentésben pontosul! össze, hogy ő egyik párton sem áll, hanem az állam érdekének megóvását kötelességének tartja. Ezzel a vallás és közoktatási tárca költség- vetése részleteiben is (elfogadtatván, befejeztetett s gróf Csáky Albin miniszter nagy éljenek között visszavonult.

Ezután áttértek az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalására. Minzjárt a költségvetésnek Büsbach előadó által történt beterjesztése után Polónyi Géza véP- lóságos programmszerii beszéddel állott elő, melyben kijelenti a 48-as és a függetlenségi párt nevében, hogy ők a költségvetést általában elfogadják, de van egy aggodalmuk, ■ az t. i. hogy ők, midőn e tárcát Szilágyi Dezső vette át, nemcsak személy- cserét láttak abban, hanem missziót is tulajdonítottak neki. E misszióra nézve van némi kétségök, de a minisztertől lügg, hogy azt eloszlatta. Előhozza, hogy sok törvény-.; javaslat van előkészítés alatt. Szükségesnek tartja az ügyvédi képviselt és szólásszabad- Iság biztosítását. Fontosnak látja a büntető eljárást és tudni szeretné, vájjon az igazságügyminiszter hive-e az esküdszéki intézménynek, mert ez az igazságügyi politikai sarkpontja. A perjog megalkotásánál helyesebbnek tartja előbb a magánjog, kodifikálását. Végül szomorúan hallja, hogy a . kir. táblák elhelyezésénél Debreczen figyelmen kívül hagyatott s nagyon örülne, ha a miniszter ezt megcáfolná, hozzá teVén, hogy ha Nagyvárad kap kir. táblát és ‘ Debreezen nem; akkor ez kortesjutalom lenne, mi nagy derültséget okozott és helyesléssel fogadtatott a baloldaliák által. Mindezekre Szilágyi részletesebben csak később fog válaszolni, mivel Polónyi, mint Szilágyi nagy humorosan fejezte ki magát, igen nagy tűznél kevés pecsenyét sütött; de az előléges miniszteri válaszok is teljesmegnyugvással fogadtattak. Az ülés vége felé Madarász József, Balogh Géza és Vá»y Árpád interpellációkat intéztek több miniszterhez, melyek közül az utóbbira Tisza Kálmán miniszterelnök a maga és a honvédelmi miniszter nevében Ígéri, hogy a választ a lehető legrövidebb idő alatt meg fogják adni.

Február 3-án a képviselőház az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalta, Neuman Ármin, hosszas beszédében az igazságszolgáltatás minden ágára kiterjeszkedett, de nem igen birt nagyobb figyelmet kelteni. Utána következett Boda Vilmos és Tamócy Gusztáv, kiknek szónoklataiban nem egy praktikus megjegyzést találhatni. Átvette ezekből ' a szót Ápponyi Albert gróf, ki félszólitást intézett az igazságügyminiszterhez, hogy nyilatkozzék a választási bíráskodásban; mire Szilágyi azonnal válaszolt és kijelentései sok tekintetben nagyon megnyugtatók valának. ígéri, hogy a választási visszaélések megszüntetése végett még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot fog beterjeszteni, melyben a választások érvényének megbi-