Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-02-09 / 6. szám

Második évfolyam. KA 6-ik szám. Munkács, 1890. február 9; PATALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. fe Előfizetési árak: ! Kiadóhivatal: | Szerkesztési Iroda: | Hirdetési árszabály: Egész évre . & frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyedévre 1 frt 25 kr. Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szí';kül­désére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr Munkácson, Var-ntczii 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtat­nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hivatalos hirdetési' díjak egyszeri közlésért: 50 ssóigv 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.| azonfelül minden szó 1 kr. :—' Üzleti éi tShbllít megjelenő hirdetések jutányos áron közélteinek: sioisái Vj €Q2 ]VIunkácfi város polgármestere f. hó 7-én d. u. l1/^ órakor jobb létre szenderült. A 48-as időszak egyik nemes szelleme tűnt le az élet Pszinpadáról ismét. A ki nemcsak végig küzdötte a nemzeti dicsőség fénykorát, hanem annak dermesztő árnyékában is sokáig fagyoskodott. Mint nagyváradi ifjú jogász gyerek mindjárt a forradalom kezdetén a haza védői közé állott, honvéd lett s végig küzdötte a nemzeti szabadság harcot. Nemcsak a szó árjai, de a golyók záporai közt is tudta szeretni a hazát. Részt vett a felső magyar- - ‘országi ütközetekben, majd a hadviselés sorsa Erdély földjére vitte, hol a nehéz küzdelmek csak edzették ifjú erejét. Ki az erdélyi had­járatokat. ismeri, elismeréssel fog adózni mind azoknak, kik abban részt vettek. Ott volt Világosnál, részesült a kitüntetésben, melyet az osztrák és orosz dicsőség bajnokai a magyar szabadság bajnokaival elkövet­tek. Az Ő sorsa is, mint annyi másé, bujdosás lett. A honvédőnek nem volt hazája. Midőn nagy nehezen haza vergődött, nem mutathatta magát nyilvá nosan, melyért végórájáig keserűség honolt szivében. A szabadságharc lezajlása után az iíju honvéd főhadnagy besoroztatott az osztrák ármádiába s Galíciában teljesített több éven át köz- baka szolgálatot. Kiszabadulása után egy ideig özvegy édes anyjánál tartózkodott, majd szt.-miklósi jegyző lett. Az 1861-ik évben felcsillámlott kor­szakban mankácsyárosi főjegyző, majd főbíróvá lett. Az alkotmányos kqrszak kezdetével a hatvanas évek végén főszolgabírónak választatott meg ' s ettől kezdve hosszú ideig a megyei élet teréu működött, honnan ismét városi főpolgármesternek választatott meg, hosszú pályáján azon lejtős, korszakban is, mely sokakat megtántoritott, megtartotta hazafias érzelmeit és sok jót művelt a maga körében a nemzeti élet" terén. Sokan lesznek talán az ifjabb nemzedék közöl, kik csak az elaggodt embert látták benne, de ne feledjék, hogy az embert a maga / egészében kell elbírálni. Az utóbbi időben, midőn a megyei penztárnokságról Munkács város polgármesterévé választatott, mely hivatalában a • , nehéz idők dacára is becsülettel állotta meg helyét, minden erejét a közügynek szentelte. Nyugodjék békében. Könnyű legyen neki a hant, mely fölötte domborodni fog! Szeretteit vigasztalja az ég angyala ! Emlékét őrizze a maradék ! A család a következő gyászjelentést adta ki : özvegy Merényi Jánosné született Nagy Piroska, Nagy Ambrus nyugalm. megyei főmérnök, Nagy Katalin, Kovács Mihályné és családja, Nagy Emma, Nagy Gyula kir. közjegyző és családja, a kiterjedt rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a hőn szeretett férj, — szeretett vő, sógor és legjobb . rokonnak: Merényi Jánosnak, Munkács város polgármesterének, Beregvármegye több éven át volt szolgabirája s főpénztárnokának, 1848—1849-iki houvédfőhad- nagynak, megyei bizottsági tagnak stb., élte 64-ik, boldog hízasságuk 35-ik évében, február bó 7-én délután V4 2 órakor történt elhunytat. A boldogult földi marad- I ványai f. hó 9-én délután l/s 4 órakor fognak a róm. kath. gyászszertartás szerint a munkácsi közös temetőben eltemettetni. Az engesztelő szent-mise pedig folyó : hó lÖ-én, reggel 9 órakor fog a helybeli r. katb. egyházban az Egek Urának bemutaftatni. Munkács, 1890. február bó. 7. Áldás és béke porai felett! A ravatalon. A sötéten márványozott érc koporsóban mozdulatlanul fekszik az elköltözött nemes lélek boritéka. A piros arc hó fehérré lett, a beszédes ajkak örökre lezáródtak. A ravatal a boldogulnak vár-ulcai házában van fölállítva. Fejtül .két oldalt magas ciprusok közt 12 gyertya.ég, középen hat s oldalt szárny alakban 3-3. Önkénytelenül eszünkbe jön a gondolat, milyen bizonytalan az ember élete. Épen ma egy hete vitatkoztunk hosszasan Munkács város egy és más ügye felett s erős kijelentést tett, hogy meg nem nyugszik addig, mig a polgári leány iskolát fel nem építteti s a sugár utat személyes jelenlé- tében ki nem méreti, s ez annyira kedvenc eszméje volt, hogy állítása szerint nem leénd addig nyugta még a sírban sem,» mig ezzel teljesen készen nem £ y lfe^z. Es ez a terv most vele együtt lehet, hogy dugába dőlt. Őt már többesem háboritjn semmi, nem kelti fel senki. Koszorúkat küldtek lapunk zártáig ravatalára Dr. Nuszer Lajos, melynek szalagján e fölirat van: „A gyöngéd jó barátnak, a Nuszer család.“ Ez a ravatal bal oldalán van elhelyezve, mellette egy másik, e felirattal: „Az én kedves jó Jani bácsimnak igaz szeretetből, Bella.“ A haraiadik koszorúról ' . egy keskeny fehér szalag fekete szegéllyel csüng le, melyen e felirat olvasható : „Feledhetetlen János bátyánknak, Halászék.“ Mellette széles, sötét viola színit szalaggal ellátott koszorú e felirattal: „Feledhetetlen jó rokonnak a Borzsay család.“ Lábtól egy csinos koszorú, melynek szalagjáról ez olvasható: „Feledhetetetlen nevelő atyjának, Novák Erzsi.“ A ravatal jobb oldalán levő koszorúnak szalagján ez olvasható: „A jó barátnak, Jászay Antal.“ E mellett egy másik koszorú szalagján ez van: „Az állami elemi iskola tanítótestület a tanügy lelkes barátjának.“ Lejebb egy koszom sötét lekete széles sza­laggal. Rajta e felirat van: „A városi rendőrség, a rendőrség megalkotójának. György E. Nagy A. Nagy Gy. és többen küldtek még koszorúkat. Kis városban a polgármester halála elég nagy esemény arra, hogy a város külsőleg is gyászt öltsön magára. Különben nem a magas állás,, de * sőt inkább a közelség ereje, a személy betöltött szerepköre, ránk való hatása, borítják reánk a gyászt. A ‘ Gyász Jobogó leng a következő épületeken: a városházán kettő, a takarékpénztárépületén, a m. kir. posta épületén, az állami gymn. épületén«» a grófi kastélyon, a társas kör lakásán, az állami elemi iskola épületén és az adó- és járásbirósági-hivatal felett. a .

Next

/
Thumbnails
Contents