Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-02-02 / 5. szám

Második évfolyam. KARPATÁLJI. Munkács 1890.. febr. 2. Szembetegsége Buzáth Károly ügy­véd szembaját orvosoltatni Budapestre ment I az orvos egyik szemét már szerencsésen operálta is. A műtétet Dr. Schulek egye­temi tanár végezte, segédkeztek mellette Dr. Neupauer Gusztáv, Dr. Halpert Ákos, Dr. Csánk Béla. Az egyezség, mely a németek és a csehek között a békét legalább egyídőre meghozta a következő 6 pontban körvonaloz- liató : 1) Elhatároztatott, hogy az iskola­ügyet az országos főnők elnöklete alatt egy hattagú bizottság fogja kezelni, kik közül három német- és három cseh nemze­tiségű lesz. Ha valamely községben vegye­sén laknának csehek és németek, mindkét nemzetiség számára külön iskola állítandó fel. 2) A közmivelődési tanács német és cseh részre osztatik egy országos közös el­nökség alatt, melyre a mostani közművelő­dési tánác3 egész hatásköre átszáll. 3) A kereskedelmet illetőleg Csehország keleti részében egy uj kereskedelmi kamara fog kiállíttatni. A reichenbergi kerület C3eh részéből és a prágai kamarai kerület egy- részéből egy új kamarai kerület fog ala-1 kittatni. 4) A nyelv kérdésre vonatkozó-j lag a járásbíróságokat úgy fogják kikere- kiteni, hogy ez a lakosság nemzetiségének megfelelő legyen. A prágai főtörvényszék 41 bírája közül 26-nak épen lígy kell tud­nia csehül,/'taint németül. 5) Az autonom hatóságok |ɧ|É u tartömánygyülés jövő szakába* Újra fel leend véve ; addig is Prága v&rós kivételével az önálló törvény- hatósági joggal felruházott városok oly el­bánásban részesülnek, mint a többi közsé­gek. 6) A választásoknál is reformokat fog­nak életbeléptetni és pedig a városi és vi­déki kerületekből választott tartomány gyű­lési' képviselők eddigi kúriái helyett, a nagybirtokosság kúriájának fentartása mel­let, két új kúria fog létesittetni, még pedig a cseh nemzetiségű választó kerületek kúri­ája és a német választókerületek kúriája, melyok a tényleges birtokállomány alapján összeállítandó névsor szerint fognak megala-1 kittatni és ugyanazon hatáskörrel fognak T bírni, mint a mostani kúriák. Midkét nem­zetiség megkapta tehát követeléseit leg­alább nagyjában és most nincs egyéb hátra, mint azt az ország által elfogadtatni, az alkot­mányiéi nagybirtokosság és a cseh klub már elfogadta, Rieger felszólalása folytán az ó cse­hek is hozzájárultak a kiegyezéshez ; az if­jú csehek azonban elhatározták, hogy előbb tanulmányozni fogják az ügyet. A csehor­szági német képviselők a néphez kiállitványt intéztek s február 9-re Teplicben pótgyü- lést hívnak össze ezen ügyben. Társadalmi bajaink. Hl. A hiúságnak kitüntetés által való ki­elégítése nagy tényező a társadalomban. Helyesen alkalmazva sokat javíthat az er- kölcsiségen, mig viszont helytelenül hasz­nálva, sokat ronthat azon. Egy élvezethaj­hászónak vakmerőségét dicsőíteni, vagy egy pazarlónak hidegvérűségét dicsérni ép oly] káros, mint a milyen jótékony hatású a ve­szélyben és védelemben tanúsított hidegvé- rüség és vakmerőségnek közelismerésben részesítése és magassjtalása; mert a példák vonzanak. A dicséretben részesített köny- nyelmüség és gzájaskodás sokakat ilyenekké tehet, de viszont az igaz érdem elismerése is sokakat buzdítani fog érdemek szerzésére. Csak divatba kell hozni a magasabb körök- nek a mi üdvös és jó s a közérdekű dolgok irápt való érdeklődést; mindnyájan követni fogjuk példájukat s érdeklődni fogunk a közérdekű dolgok iránt, a mit most nem igen teszünk. Igazolhatom ezt azzal, hogy noha mindnyájan egyetértünk abban, hogy nem­csak az egyházra és államra, de magunkra nézve is közérdekűnek ismerjük el az isko­lákat, mert hiszen mindnyájunknak lehet­nek jó és becsületes emberekké nevelni szán­dékolt gyermekeink, még is, midőn tudunk sok mindent, még oly dolgokat is, miből se hasznunk, se kárunk nem lehet, de érdek­lődünk iránta, mert azt tudni divat: addig arról, hogy az iskolákban mit és hogyan tanítanak, alig tudunk valamit, sőt, ha eset­leg tudomásunk van róla, hogy egyik, vagy másik iskolában, talán helytelenül és nem a kor kívánalmainak megfelelően tanítanak, bár a helyes és jó tanítás mindnyájunk ér­deke volna, nem törődünk vele, legfeljebb elmondjuk, hogy az baj ; azzal hárítjuk el magunkról a további érdeklődést, hegy abba avatkozni nem a mi dolgunk, hanem az iskolaszéké, vagy esetleg az államé. | Egyszóval a mi mindnyájunké, az iránt nem érdeklődünk s azzal bajlódni egyikünk sem akar, mert hát mást. is érdekel, miért men avatkozik belé más is, pedig ha mind­nyájan érdeklődnénk, mindnyájan hasznát vehetnék. Mert egy jól vezetett iskola még a családi ferde nevelést is jóvá teheti és egy jól vezetett iskolának jól nevelt növen­dékét még a társadalmi élet ferdeségei sem könnyen téritik le a megkezdett jó útról. Azért nagyobb érdeklődésre kell felhívnunk a társadalmat is az iskolák iránt, hogy mit és hogyan tanítanak azokban, aztán oda kell törekedni, hogy divatba jöhessen mind az, a mi jó és üdvös és elítéltessék minden, a mi rósz és káros hatású, akkor nem fog ragályossá lenni a társadalomban az egyes tagok betegsége: az erkölcsi elértékte­lenedés. Miután azt, hogy mi volna a jó és ál­talánossá tételre kívánatos, minden ember érzi, valamint azt is, hogy mi a kerülendő hiba és bűn j felesleges dolgot cselekedném akkor, ha már úgy is hosszúra nyúlt elmél­kedésemet még egyes társadalmi hibák fel­sorolásával nyújtani akarnám, azért végzem soraimat azzal, vajha mondottam volna az előadottak közt olyat, a miből legparányibb részben is következhetnék valami jó a köz- erkölcsiség javítására. Balambér E. Botrányos rendőri gazdálkodás. A közigazgatás egy ága sem oly kényes ter­mészetű, s egy ága sem oly nehezen ellenőrizhető, mint a rendőri. Ott minden nap, s a nap minden órájában fordulnak elő különböző elintézésre váró ügyek. A köztisztaság-, közegészség-, vásár-, cse­léd-, közbiztonságűgy sat. annyi apró szálat hoznak össze, melyek majd megintés, majd kiegyeztetés, majd kisebb-nagyobb összegű pénzbüntetésekkel intézteinek el, hogy azt egy laikos ember nem is képzeli. Hát még kihágás estekből kifolyó bíráskodás ágai s ezeknek : végeredményét képező végrehajtások, melyek mind j csak akkor lesznek a közönségre nézve megnyug- j tatók, ha a legnagyobb nyilvánossággal intézteinek el. i A közügyekben való titkolódzás még a jó 1 szándékban is gyanút ébreszt, a tiszta eljárás után is árnyékot hagy; a rendőri eljárás az egyéneket leg­közelebbről érinti, mert ez a társadalom legmélyebb részeibe nyúlik be. Annyi tapintatosságra sehol a nincs szükség, mint általában a rendőrség körében. Ok a rend, béke őrei, s az egyesek becsületének igen sokszer megvé- delmezői, azért szükség, hogy annak összes végrehajtói kifogás alá ne essenek, az esetleg kifogásoltak onnét eltávolíttassanak. Nem a kellő világításban tünteti pedig fel rendőrségünket, mely ellen különben is aanyi sok­szor panaszkodtak már, — az alábbi eset. Múlt év november havában előre hiresztelt árverés volt jelezve elhasznált rendőri ruhákra. Az árverést azonban úgy tartotta meg az őrmester, Mikulka M., hogy behivott a szobába négy embert s azoknak a ruhákat eladta, pedig az árverést sokan várták, mert városunkban sok olyan egyén van, akik ócska ruhával kereskednek. Mind a mellett is eddig nincs kifogásunk az eljárás ellen, mert lehet, hogy jobb áron adta el a ruhákat, mintha sok volt volna az árverező. Megtörténik az is, hogy az árverezők össze­beszélnek és potom áron egy megvevón a tárgyakat, azután a nyereségen osztoznak. A négy behivott vevő volt Jakabovics Jakab, Mermelstein Nóé, ifj Fried Móricz és Herskovips Adolf, kik a ruhákat 123, mond száz huszonhárom írtért meg is vették és azonnal kifizették. Nehány nap múlva az őrmester előkeresi ismét a vevőket és eléjükbe tesz egy árverési nyugtát, hogy írják alá, mely azonban csak 73, azaz hetvenhárom írtról volt kiállítva. A vevők azt nem akarták aláírni. Mikulka őrmester kérte, fenyegette őket s azt mondta nekik, hogy mi közük az ő eljárásához, írják alá s punktum. Minthogy a vevők nem írták alá az árverési nyugtát, az őrmester aláíratta más, — .idegenekkel és szépen beterjesztette felebb valójának. A vevőkét bántotta ezen eljárás s panaszt emeltek ellene, szóval és írásban is, de annak eddig semmi foganatja nem lett, s Mikulka, mint rendőr őrmester maradt, ma is ott őrködik a polgárok békéje' és vagyona feleid. Úgy látszik hogy e dolog szálai mélyebben nyúlnak be a rendőrségbe, mint hinnők. így adta elő azt egyik vevő (?!) Ugyan ezen vevők egyike, Herskovics Adolf, tanuk előtt beszélte, hogy Mikulka őrmester össze­játszik az olyan csirkefogó vásári tolvajokkal. Előtte zse­belt meg egy ilyen bekísért csirkefogót öt forintig s azután azt kérdezte tőle, — nincs több ? — nincs, ▼olt a felelet 1 — és szabadon eresztette. Később Herskovics találkozott ama csirkefogóval, a kit ismert, s kérdezte tőle; miért adta oda az öt frtot ? — jó­mért különben nem eresztene szabadon, volt a válasz, pedig az alatt, mig ott ülnék, kétszer is megkeresem az őt forintot. A dologhoz nem szólónk, hanem kérjük az igazság kiderítését s azután büntettessék, a ki arra érdemet szerzett. SZERKESZTŐI ÜZENET. Budapest. K. S. Elment rendesen, de valahol eltévedt, a hiányt pótoltuk. Piaeiárak. Munkács, 1890. évi jan. hó 27­Tárgy Súly . árak legmagasabb legkisebb frt | kr. frt kr. Búza 100 kilo 8 50 8, 30 Kétszeres — 1 ;-A — Rozs 7 75 7 50 Tengeri n 4 80 4 60 Árpa n | B ÜÉÍ — ' — Zab 7 — 6 fcO Bab 5 —1 4 25 Burgonya n 1 30 1 20 fi 1 kilo 1 — — 9<i Szalonna — 68 I w 66 Széna 1 m. m. 2 8o 2 50 Szalma 1 60 1 30 Bakktüzifa 1 ürmét. 2 2n 2 — Marhabús 1 klgr. — 35 — 32 0 *JÉ KÖHYY-, PAPÍR- ÉS ZEHEMŰ-KERESKEDÉSE, WM íí M r/ftHWfttffllt HÖt jp| MUNKÁCSON, fö-utcza BEREGSZÁSZBAN, bazárépület. g Ajánl az igen tisztelt közönség b. figyelmébe csinos kiállítású illlllllllllE ! mrnmxrn.mm^ f $| ^ KÖNYVNYOMDÁJA g a legolcsóbb rsimitás mellett hajlandó elfogadni bármiféle nagyobbszabásu nyom- |5 tatványnak többféle nyelven való előállítását. p Hibanélküli nyomtatásért felelősség vállalta tik. || szintén a legkorrektebb munkát képes: mérsékelt ár számítás mellett készíteni. ( A farsang alkalmával a legszebb if Sp! BÁLI és LAKADALMI MEGHÍVOK, TÁNCZRENDEK és NÉVJEGYEK || .iSepi helyben és a beregszászi nyomdában rendelhetők meg. SS fiQ pxQ QtQ OiQ pjQ íJiCj PiQ PaQplalpa < Pserhofer J.-féle gyógyszertár Béesben iagerstreese ISák náa „Zum gold. Reichsapfel.“ 1 ezelőtt egyetemes labdacsok neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan igen sok "oly betegség létezik, melyben é labdacsok csodás hatásukat fényesen í bebizonyították. Évtizedek óta ezen labdacsok általában igen el vannak terjedve, szám­talan orvos rendeli azt, s alig akad család, melyben ezen kitűnő liáziszerből ne volna egy készlet. jÜsT I doboz 15 labdacscsal 21 kr, I tekercs 6 dobozzal I frt 5 kr, bérmentetleu utánvét melletti megküldéssel I frt IÚ kr. A pénz előleges beküldés mellett, bérmentes megküldéssel együtt 1 te­kercs labdacs 1 frt 25 kr., 2 tekercs 2 frt 30 kr., 3 tekercs 3 frt - 35 kr., 4 te­kercs 4 frt 40 kr., 5 tekercs 5 frt 20 kr., 10 tekercs 9 frt 20 kr. (1 tekercsnél I kevesebb nem küldetik szét). <’-/ Kéretik határozottan PSERHOFER J- féle vórtisztitó labdacsokat kérni bozok tetején levő felírás minden dobozon ,a használati utasításban látható PSER­HOFER J. névaláírással el legyen látva s pedig BW" veres nyomásban. Fagy-balzsam,1 Keskeny utifü-nedv, i4^cieÄger<:sk81,5g^stb'eUe”’ Amerikai köszvény-kenőes, i Por, lábizzadás ellen, ff Golyva-balzsam 10 m bénn“tes me*kató8el 66 'forint 20 kr. / doboz ára 50 kr, bérmentes meg- dés melleit 75 kr. ­’■ajczar. mór, rósz emész­Elet-essenezia, prágai cseppek megromlo“syo' tés ellen. Egy üvegcse 22 kr. Angol esoda-balzsam, ÉJ*60 kr’egy kU avwl Fiaker-por, T anno ehinin-haj kenőes; hajnövesztő szer, 1 szelencze 2 frt P/yrT/^j-4~v\Q c^T7 Slßlldßl tanártól sebek ellen jónak bizö-.; j t/ Uclllub bcbjJctOZ/j nyúlt háziszer. Egy tégely 50 kr, bérmen-.' krajczár. köhögés stb. ellen 1 dobozzal 35 kr, bérmentes megkül­déssel 60 kr. tes megküldéssel 75 kr. Tcrtro'f'ompc 'Hc'Z'H'i'n CÓ Betrieb A. W.-tól. Kitűnő báziszer C L/CiXlUö UlüZi Ui UU őUj megzavart emésztés minden kövek kezményei ellen, Egy csomag ára 1 frt. Az itt felsorolt készítményeken kívül, valamennyi áz ausztriai lapok­ban hirdetett bel- és külföldi gyógyászati különlegesség készleten tár- tátik, s minden esetleg raktáron nem levő czikk kívánatra pontosan és legjutányosabban beszereztetik. az összet IPf* A pénz előleges beküldése mellett (legczélszerübben postautalvány mel- let, a viteldij sokkal kevesebbe kerül, mint az utánvétel mellett; IPfT* való küldésnél. Munkács, 189J. Nyomatott a kiadótulajdonos Farkas Kálmán gyorssajtóján.

Next

/
Thumbnails
Contents