Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-02-02 / 5. szám
KA RPlTALJA. Munkács 1890. febr. hó 2. törvényt, mely a legszigorúbb intézkedéseket tartalmazza a szociálisták ellen és a birodalmi gyűlésen szépen leszavazták | törvényt. Bismark ur azonban nem jött zavarba, hanem fogja magát, a képviselőhá- házat feloszlatja és új választást rendel el; mihez a szociálisták még sokkal nagyobb erővel készülnek. * * * A királyi táblák decentrálisatlójára vonatkozó törvényjavaslaton lázas tevékenységgel dolgoznak. Minthogy az igazságügyér azon van, hoory a táblák szétosztása folytán érdekelt családoknál, úgyszintén az egyes városokban az elhelyezésnél semmi-féle nehézség és akadály elő ne forduljon, a törvényjavaslat sürgős tárgyalása iránt fog a képviselőházban indítványt tenni. A közmivelődési egyesület közgyűlése jan. 22-én Beregszászban a városháza tanácstermében tartatott meg. A gyűlést Perényi Zsigmond báró 10 óra után nyitotta meg, s lapunk más helyén közlött megnyitó beszéde után mint már jó ideje jelezve volt, az elnöki tisztségről lemondott s helyére az eddigi alelnök Hunyady Béla választatott meg elnökké, Varga Sándor indítványára Lónyay Sándor főispán és Perényi Zsigmond br. az egyesület tiszteletbeli elnökeivé választattak meg; alelnökké Varga Sándor közfelki áltássa- választatott meg. Két, választmányi tag. sági helyre, elhunyt Kovács I. és Vargha Sándor helyére Lónyay $,■ főispán és Perényi Zsigmond br. választattak meg. Volt még egy választás, mely a millé- nium programjának megállapítása végett ejtetett meg az alispán felhívása folytán s következő 10 tagból áll, — Varga Sándor elnök, tagok : Táj- nel Ödön, Szeles Elek, Janka Sándor, Lehóczky Tivadar, Kóródy Sándor, Nátolya Mihály, Bertalan Pál, id. Lónyay Sándor, Kozma László, Komá- romy Andor egyesületi igazgató; A tanácskozásokra Beregszász és Munkács város polgármesterei is meg fognak hivatni. — A társaskör.január 26-iki közgyü- I lésé a tagok érdeklődése mellett tartatott I meg, I az egész dél utánt betöltötte. A közgyűlés vezetésére választott elnöki megnyitó után az igazgató olvasta fel a lefolyt évre visszatekintő igen tárgyilagos és . tanulságos jelentését s hogy szavai nem hangzottak el nyomtalanul, mutatta az utána ke letkezett élénk eszmecseré; Ezután a pénztári jelentés olvastatott fel, mely tudomásul vétetett, I a félmentvény Gátliy Dezső pénztárosnak a kiküldött vizsgálók jelentése alapján megadatott. Többek hozta szólását idézte elő a könyvtáros, Sárkány G., jelentése, melyben a könyvtár használatánál megjegyezte, hogy nem helyeselhető némelyek részéről azon gondatlan és könnyelmű eljárás, hogy az olvasás végett kivitt könyveket gyakran erősen megrongálva és hiányosan viszik vissza a könyvtárba. E dolog különben a belőle folyó következménnyel együtt, hogy a hiányos könyvek kiválo- gattassanak, a választmányhoz tétetett át intézkedés végett. Kellemetlen viszhangot keltett végül sokakban azon része a jelentésnek, hogy a könyvtáros az átvett könyvekért nem vállal felelősséget, miután elődjétől a könyvtárt leltár nélkül vette át, Lehetetlen, hogy könyvtári jegyzék ne lett légyen az előbbi időkből 1 annak alapján kellett az átvételnek is történni. E do-, log is a választmány körében lesz majd elintézendő. Ezen jelentések után a tisztikar és választmányi tagok megválasztása ejtetett meg. Nehezen indult meg a választás, mert a közgyűlés Fankovicb Sándort akarta ismét a kör élére állítani s csak többszöri határózott kijelentése után fogott uj választáshoz I egyhangúlag Peterdy Károly főes- perestet kiáltották ki. A többi már köny- nyen ment | a volt tisztviselők megválasztattak ismét á házfelügyelő kivételével, erre Bujnószki Antal választatott meg, Újra megfeneklett a választás az ügyészi állásnál. Várady Gyula visszalépése folytán Meisels János kéretett fel egyhangúlag e tisztség elvállalására s csak hosszas, bár tiem kielégítő szabadkozása után fordult a figyelem Fried Ignáez ügyvéd felé, I őt választotta meg a kör ügyészének |jj HÍREK. Gyászszertartás. Január hó 30-án a r. kath. és gör. kath.' templomokban j gyászszertartás tartatott néhai Rudolf trónörökös halálának évfordulója alkalmából. Részt vettek az isteni tiszteletben a hivatalos testületek, intézetek. Városi elöljáróság, járásbíróság, katonai tisztikar, gimnázium, elemi iskola, polgári iskola, uradalom, a kik a r. k. templomban gyűltek egybe mindnyájan reggeli 9 órakor. Egészségügyi viszonyok. A múlt ljeti szeszélyes időre valamivel tartóval), jobb napok következtek. Az influenza nálunk — Agy látszik eddig- elé, I— csak átmenetet tart. Itt-ott akad valaki, a kivel megbirkózik, de általában az egészségi viszonyok jónak mondhatók. Gyermekeknél gyakrabban fordult elő gyomor és hörghurut, De kedvező befolyással. Az iskolákból 15—-16 száz tanuló közül kimaradt 52, de ezek nagyobb része, is inkább csizma és más ruha hiány miatt maradt el s köztük alig találtatott 15 beteg. Szükségesnek mutatkozik, hogy a hatóság az élelmi szerekre és egészséges lakásokra fordítson gondot s ezeket gyakran vizsgáltassa, mert dacára a kedvező egészségi viszonyoknak a halálozás az év első hónapjában nagyobb volt, mint a múlt évben, melyeket a .táplálékok és lakások egészségtelen voltára lehet visszavezetni. Épül a Latorca hidja nagy csendesen, pedig erősen dolgoznak látszólag rajta, de' igen lassan haladnak előre. Mi örültünk rajta, midőn az állam átvette H munkács-oroszvégi hidat, azon jó [.reménységben ringattuk magunkat, hogy az összeszoritott kelepcéből legalább egy egér iát marad számunkra gfiyitva. Mert olyan szép vám-szigetbe terült városunk, hpgy. é§zrp sem vettük 'magunkat. Ha- Beregszász felé megyünk, 'Gáthnál megállítanak benőnket 12—14 khnnyire ä várostól; ha Verecke felé akarunk menni, 3—4 klmnyi távolban azt mondják a podheringi hídnál,■ hogy fizess, ha Ungvári* megyünk a város szélén fizetni kell; azért felhívjuk az intéző körök figyelmét,^gondolják meg, l'ehet-é aztj .várósfa • alkalmazni, jipgy: három oldalról legyen elzárva a vidéktől, 3 alig teszi ki lábát a kapun, már megálljt kiáltanak elé. A rendőrség figyelmeztetéseit és fel hívásait illetőleg mi nem tudjuk elgondolni, hogy vájjon komoly beszédek akartak azok lenni, vagy csak olyan apai fenyegetések 1 mert hogy nem is hederitett rá senki, azt látjuk. A honnat a szél elfútta, vagy a nap elolvasztotta a havat, ott. nincs; főbb utcákon egy pár tulajdonos figyelembe vette a rendőrség figyelmeztetéseit, de a mellék utcákon senki. A közkórház. Az idő mily hamar igazolta, hogy á k. kórház á legszükségesebb intézmény volt városunkban. íme a mült héten már 48 betege volt s a jelent- kézöket nem fogadhatta be, s el kellett üt ásítani. Meghívó. A „munkácsi önkéntes tűzoltó-egylet" fölszerelésének gyarapítására 1890. évi február hó 8-án a „Csillag“ szálló nagytermében táncmulatságot rendez. Beléptidij személyenként 1 frt, családjegy I írt. Kezdete 8 órakor. Felőlfizetések kö szonettel fogadtatnak. Békés alku. A püspöki kert megvétele tárgyában a polgármester egyedül járt Ungvárra. Ott azonban mit sem végezhetett, mert a püspök ő méltóságával nem beszélt^ a mennyiben nem fogadta a püspök. Előre mondtuk, hogy kár lesz érte | fáradság. Egy kis kéménytüz lármája kavarta fel a közönséget január 30-án 8—9 óra közt. A városi kisdedóvó közelében gyűlt ki egy kémény, mely a^ kürtös nagy bosszúságára csakhamar kialudt, külömben is hóval lévén borítva a házak teteje, nem few 7 nyegetett baj, azért mégis jó lesz a dolognak utána nézni; mert nem mindég1 lesz a tetőkön hó. © A közm. egyesületnek jan. 22-én Beregszászban tartott gyűléséről a lapunk elején levő megnyitó beszéd szól 1 mély bepillantást enged venni az egyesület működési körébe. Az ily határ jelző beszédek sokszor a sorok közt többet mondanak, mint a leirt betűk, 1 minthogy mindnyájunkat érdekelnek egész terjedelmében átvettük a Bereg- ből. Azon észrevételre, bogy városunk nem volt képviselve a gyűlésen, kettős megjegyzésünk van. Egyik a rósz idő. Egész béten folyton esett a hó és eső. Alig pihent egy—két órát 20—24 közt az idő csak azért, hogy újult erővel foghasson hozzá. Tér • dig érő hó és viz volt. Se szán út, se szekér út.; alul —| fölül pocakos idő. A másik az, hogy a hét közepén hivatalokhoz kötött emberek nem mehetnek két napra el hivatalukból s ez figyelembe veendő. Külömben hisszük, hogy a választmányi tagok elmentek volna, Saxlehner András budapesti lakos a Hunyadi János keseriiviz-forrás tulajdonosa a munkácsi kórház rende- deletére küldött egy láda keseriivizet, melyet utánvéttel kellett volna' feladnia, azonban á Iád* viazél egyidejűleg leyélben azt irja, hogy á. kórház részére ingyen adja s igy _a fizetést nem fogadta eh Turini kirándulás. Az egyetemi {magyar ifjúság ápril hóban égy szép kirándulást tervez Turinba, — hogy Kossuth Lajost meg látogassák. A rendező bizottság Rómát is meg akarván látogatni, már oda is kedvezményes jegyeket s eszközölt ki-^a résztvenni szándékozók részére. Az 1848-iki bankalapról, melyre sok ember hivatkozott' magyar bankójának beváltását illetőleg, a Üőv. Lapok tárcájában Szomjas József részletesen leírja, hogy a bankalap a nagy zavar következtében Pesten maradt és azt Windischgrätz sok más egyébbel elfoglalta s midőn a honvédség elől . 49. tavaszán a fővárosból távozott, a j bankalapot Pécsbe küldte, elvonva : rendeltetésétől, kihirdette a magyar ! bankók érvénytelenségét. Viczmándy Ödön vadászönkénytes öngyilkosságáról beszélnek a lapok i általában; ki a G8-ik gyalogezredbe ■ volt beosztva, s 29-én reggeltájb’aíf^f- i bolyongott, V a kis-zuglói dűlőn agyon- i lőtte magát. Nagybátyjának irt leve- * lében azt panaszolja, hogy nem birja i ki tovább századosa zaklatását i az utolsó elől már a halálba menekült, Szemtanú beszéli, hogy Kroo Bájnis mun- . I kácsi lakos levelezőlapot kapott, melyen azt adja tudtára egy titkos társulat, hogy családjával együtt " költözzék ki mielőbb lakásából, mert el vannak, ,ba- - tározva a házat jan. 28-án az italmérési bérlőkkel együtt a levegőbe repíteni. Eddig azonban nem történt meg, hanem történt az, hogy Friedman Lipőt benedikei lakos bérlő-társ kapott egy selyem lach- mánt és minden szükséges ruhát, mely az utolsó útra ! | kell azon figyelmeztetéssel, hogy ezt hordj a. min de - |jj j nütt magával, mert nem tudja melyik percben lesz ' rá szüksége. Többen azon kérdést intézték hozzám, ha a szerkesztőséghez beküldött cikkek Írói után tudakozódik valäki, megmond- hatja-é a szerkesztő, a kéziratok ^ írójának nevét, vagy nem | így, a mint a kérdés felvetve van, a felelet az lehet rá legegyszerűbben, hogy igen is megmondhatja, ha a megmondhatja alatt az értetik másképen, hogy szabad-e megmondania. De, ha azt kérdezik tőlem, hogy megmondja-é a szerkesztő a névtelenül kiadott cikkek Írójának nevét, arra már határozott tagadó választ kell adnom ; meri akkor semmi értelme nem lenne a névtelenségnek. Azért a szerkesztőt senki felelőségre nem vonhatná, ha a beküldött cikk írójának nevét kimondaná, de igen is bűnhődnék az által, hogy akkor senki, vagy nagyon kevés cikkező vállalkoznék olyan szerkesztőre hízni gondolatait, ki azt elmondja a kérdezősködésre. így tehát nyugodt lehet az iró bármikor, hogy a szerkesztőség részéről neve nyilvánosságra hozatni nem fog, ha azt ö maga nem akarja. Az olvasó közönség ilyenkor csak a találgatások terén marad; néha eltalálja a valót, sokszor ép ellenkező irányban keresi az irót. Vannak kisebb tárca cikkek, melyeket kivált kezdő irószárny prolálgatásul névtelenül bocsát az olvasó közönség elé. Ha sikerül, később csak érdekesebb lesz, ha neve a nyilvánosság terén emlegettetik, ha nem . . . , akkor senki sem tudja meg, ki volt a cikk írója. állam közötti viszonyt s szabatosán körvo- t nalozza az-alkotandó autonómiát. A. perce- 1 ■ kig tartó zajos helyeslés mindenesetre, a 1 beszéd, emelő és meggyőző hatását bizonyít- t ja. Végül Hoch János b-szélt : szintén . a 1 kath. autonómiáról klerikális szempontból 1 véve és nem egy, igen helyes megjegyzés | tett a közoktatási kérdésekben. e A januar 25-ki ülésén új alelnököt választott a képviselőház. Gróf Andrássy Tivadar 129 szavazattal lett megválasztva. I E választásnál még- többen is jöttek szóba, 1 amennyiben Rohonczy Gedeon 12-, Krausz | Lajos 2-, Arany László 2-, Andrássy Manó, I báró Nikolics' Fedor és IsZakovich Milán \ egy-egy * szavazatot kaptak. Áttérvén a r közoktatási tárca költségvetésére a vitát, t Ábrányi Emil nyitotta meg lelkes beszédé- | vei, melyben a hangulatot igen magasra emel- = te és melyben azt fejtette ki, hogy az állam a nemzeti kultúra egységéért vivott hard- | ban nagyfokú és határozott tevékenységre | van kötelezve. Folytatta | vitát Györffy Gyula, ki a kath. autonómia kérdéséhez igen f talpraesetten szólott. Ezután következett ( gróf Csáky Albin kultuszminiszter szónok- f lata, ki biztos jelét adta annak, hogy jeles | vitatkozó és hogy- nemcsak a didaktika fegyverével, de az élceel is ügyesen és. ‘ lovaglásán tud bánni. Minden hozzá intézett < kérdésre a legnagyobb alapossággal és kirne- 1 ritően válaszolt, miáltal az egész ház meg- < nyugvását nyerte el s egyúttal njolag meg- jj ígérte, hogy a kath. autonómia kérdésében , a kezdőlépést még ezen évben fogja megtenni. Szatmáry György előadói zárbeszéde Után, melyben a képviselőknek a közoktatás- ügy iránt tapasztalt közönye fölött panasz- j kodik és melyben elfogadásra ajánlja a költ- j ségvétést a ház a kultüszminiszteri táron költségvetését általánosságban elfő- : gadta. Január 28-án megkezdték a vallás és * közoktatásügyi költségvétés részletes tár- : gyalását, melynél a vita az eddiginél valamivel gyorsabb menetben és kellő érdekeltséggel folyt. E napon a vita különösen a görögnyelv körül forgott, melyben főleg e nyelv barátjai vettek részt, mig ellenesei közül csakis Fcnyvessy Ferencz szólalt föl. Levonva közoktatási budget tárgyalásánál eddig mondott szónoklatok és nézetek- bői a corollariumot úgy látjuk, hogy a görögnyelv tanítása a középiskolákból valószínűleg töröltetni fog. Tekintve azt, hogy a görögnyelv épen úgy klassikus mint a latin, „teháta-szintén előnyösen alkalmazható az ifjúság szellemei ereinek fejlesztésére és kiművelésére, és kiindulva azon általános ta- i pftsztalásból, hogy azon fiatal emberek, kik klassikus nyelveket egyáltalán nem tanultak íi középiskolákban, a gyakorlati életben mindig fájdalmasan érzik azon előny hiányát, mit öäakis a klassikus nyelvek ismerete nyújt; oda módosítanék a görögnyelv tanítását, hogy azt nagyrészben megszorítanék és csak a Vll-ik és VlII-ik osztályban tanítanék heti két órában. Ha már annyira beleélték magukat hazánk intéző körei»azon tudatba, hogy csak azt tanítsuk a középiskolákban, aminek hasznát vészük a közéletben, akkor kérdem, mi hasznát veszi a fiatalság a latinnyelvi tudománynak ? Gyakorlati haszna ezen nyelvnek sincs, hanem képző ereje igenis Van épen úgy, akár a görög- nyelvnek. Ha. tehát elejtjük azon elvet, hogy a kÖzéptaüodák csak előkészítő iskolái legyenek a magasabb tanodáknak, akkor a latinnyelvet Is a görögnyelv sorsára kellene juttatnunk, vagy legalább nem kellene azt heti 7—| órában előadni osztályonként. Mi, úgy látszik nagyou szeretnénk a gyakorlati térre lépni és nem látjuk be, hdgy a gyakorlati életben szükséges dolgokat nem \ a latínnyelv módfeletti használata-, hanem a • reáltudományok és az élő nyelvek tanulmányozása által lehet megszerezni. Nem értjük tehát azon mélyentisz- télt honatyáinkat, kik csak a görögnyelv éllen kellnek ki, a latinnyelvnek pedig szerfeletti alkalmazásához egyetlen szavuk sem volt. Küszöbön van az egy- ■ séges középiskola eszméjének megtestesítése nem szabad felednünk, hogy a latinnyelv ép úgy ‘ hóit nyelv, mint a görög és cseppet j sem rendelkezik nagyobb képző erővel, mint a görög. Ha tehát az egyiknek nyakát szégjük, a másikat se hagyjuk meg és kezdjük annak az V-ik osztályban való tanítását. Négy-öt esztendő alatt lehet abból any- nyit elsajátítani, amennyire szüksége van annak, aki például lelkésznek, ügyvédnek vagy más effélének készül. Valóban nem nehéz eltalálni, hogy a két holt nyelv közöl miért éppen a latinnyelv az, amelyikhez egy honatya sem mert hozzászólani! # * # * . Németországban is nagyon furcsán magyarázzák a népképviseleti intézményt. Bismark úr, ugylátszik, magát és kormányát nem az ország, de a császár kormányának tekinti. Ugyanis múlt hó 26-án letette I képviselőház asztalára a szooiálista Második évfolyam.
