Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-10-26 / 43. szám
II-dik évfolyam. 1890. október 26. KÁRPÁTALJA Heti krónika Ma talán a világ legnevezetesebb eseményei közé sorozandó az, a mi európai Törökországban történt. A konstaninápolyi gör. keleti pátriárka interdiktum alá vetette az összes keleti egyház híveit a török birodalmban, melynek folytán most az orthodx vallásu hivek lelki szükségleteiktől teljesen el vannak tiltva, és zárva. Nincs harangszó, nincs templomi, nincs temetési, keresztélési, esketési szertartás. Ilyenkor a vallási és társadalmi szokások szünetelnek. A halottat uem temetik el egyházi szertás- | sál, az újszülöttet nem keresztelik meg, a házaspárok életét pap nem szenteli meg a közős élet küszöbén, mintha az eget is bezárták volna az emberek előtt, az imádságházában a pátriárka rendeletére megszüntettek minden összejövetelt, ott imádkozni .most tilos. Es mindez a tizenkilencedik század utolsó tizedében történik, melyet a felvilágosodás századának csúfolnak az emberek. A középkor sötét napjaiban a római pápák fenyegetőztek e mumussal, sőt egy párszor alkalmazták is ; de hogy napjainkban oly sötét és alacsony gondolko-l zásu főpap Jegyen, ki e kopott fegyvert használja üivei ellen, még ingyen sem al- modhatá senki. A pátriárka e feyyvert a porta ellen vette használatba és' mégis saját népeit sújtja vele, kiknek lelki szükségleteit van hivatva kielégíteni. A konstantinápolyi főpap, hátamegetta muszka biztatásokkal, epébe mártotta főpapi tollát s a megszentelő szózatot sujtoló átokká változtatta, főképen azért, mert a szultán a nyár elején a bolgárok kívánságára négy püspök kinevezését meg engedte és azokat megerősítette. A pátriárkái átok által az orthodoxok | annak sújtva, kik a szultán tettében nem részesek, ki ez által bonyodalmat akar teremteni, elégedetlenekké tenni a porta hatalma alatt levő híveit. Ki ne látná a hatalmas cár kezét benne, -midőn egy főpap a birodalom uralkodója ellen igy készíti elő a lázadást. Ügy látszik, hogy Oroszországban a háborúra való készültség vége felé jár s talán már a jövő tavasszal ágyudörgések közt adhatja tudtára a - világnak elhatározását, Közelebbi okul azt jelzik a porta és a pátriárka közti vitás kérdés alapjának lenni, hogy nem tudnak némely egyházi dolgokban megállapodásra jutni, azért tétetett a rendkívüli intézkedés Nehézségek merültek fel a házassági es vallási ügyekre, valamint a pát- riárkátus bírói döntéséi e nézve a hozományt és a házasság fesbontása után járó tartás dijat illetőleg; 2-or a végrendelkezésre nezvé; 3-szor a görög magán iskolák állami felügyeletére nézve, — 4-ik pont a görög keleti papok törvényszéki esküjére, letartóztatására és elitélésére vonatkozik, Ezekre nézve vannak lényeges eltérések, melyek összeütközésre adhatnak alkalmat, de nem oly alakban, mint azt a pátriárka provokálta. Üjabbi adatok szerint a pétervári udvar nem foglal állást a görög és örmény pátriárka ügyében s nem mutat hajlandóságot ezért a törökökkel viszályba keveredni, mely szép szavak igen megnyugtatóan hangzanak a könnyen hívők előtt. * * Az országos költségvetés a pénzügyibizottságban letárgyaltatott es beható meg- hányás vetés után kedvezőleg jött ki a bírálat rostájából, melyet a biz. elnöke örömmel jelentett ki, annyival inkább, minthogy a politikai pártok egybehangzóan nyilvánították felette megelégedésöket. Az egész költségvetésből csak a lótenyésztési istállókhoz építendő eladási istállóra előirányzott összeg töröltetett. zett Boulangizmus szennyese igen sok parlamenti tagot piszkolt be érintésével, melyet bizonyosan tisztára fognak mosni a megkeziett ülésszakban, s a minisztérium tagjai közül talán többen lesznek áldozataivá. A hires tábornok, ki Francia országot képzeletében már lábainál látta heverni, most maga hever a megvetés, utálat szennyében, melyet párthiveivel készített magának. A francia köztársaságnak már a szemfedöt kezdték készíteni sekan és mégis most erősebben áll, mint ezelőtt bármikor. * * ■X A brazíliai köztársaságot az angol kormány a lapok jelentései szerint elismerte, erről a külföldi hatalmak képviselőit értesítette és meghagyta hadihajóinak, hogy a brazíliai köztársaság zászlói előtt tisztelegjenek. A londoni magyar egylet és a i kivándorlók. í <: j Már többször tettem e tárgyról emli(. tést a hazai lapokban, de kevés hatása volt, miután a kivándorlás mániája egyes me- 3 gyéinkben még folyton napirenden van. Zemplén megyéből, valamint a szomszédos j Sárosmegy éhül csoportosan látogatják meg jótékony ságu egyesületünket. Többnyire egy nótán peng panaszuk : pénzzé teszik ■ vagyonukat és fisten áldjon“-t mondanak L szülőföldjüknek. Ilyen forma panaszszal állnak elő Trencsén megyéből is. Ez nem . csoda. A tót megszokta a bolyongást, éven- kiut egyszer megy haza feleségéhez, hogy [ elköltse keresményét. Egész évben ablakot csinál és edényeket drótoz. Ennek nem . esik nehezére ha át is lépi hazája határát, nem is kell lelketleu csábitó ágenseknek fáradozni, magától is szívesen megy a kin- . eset kecsegtető „Zámerikába“. Hem sokat vészit, nem teszi kockára jövőjét, háza el nem ég, mert nincs, pénze el nem fogy, mert nem is volt, jövőjét tönkre nem teszi mert még múltja sincs, mely jövőt ígérne számára. Az ilyen féle.emberek kivándorlása nem is káros a hazára sem, mert muu- kakedvök változó, mint az időjárás, jobb is, ha ilyenektől meg van rostálva a magyar társadalom. Annál is inkább ^káros és veszedelmes a hazára nézve a fel világosodó t- ! tabb, jóravaló polgárok kivándorlása, kiket vagy a csalódás, vagy a hamis csábítás ösztönöz e meggondolatlan lépésre. HLa a magyar iparos és földművelő nép hü ma-, hadira eredeti foglalkozásához, munkásságukat ezen a téren érvényesíthetnék a külföldön és tapasztalatokat szerezve az ipar és földmiveiés ágaiban, néhány év múlva visszatérne hazájába és azt otthon érvényre juttatná, senkinek se lenne ez ellen kifogása, de a dolog, nem igy áll. A kivándor- lott magyaroknak vezére a pénzvágy, mely annyira el vakít ja őket, hogy hozzáfognak bárminémü munkához, bármily áron és különösen most, midőn az „Union“ (munkásegyesülés) szisztéma oly magas fokra emel- keuett, hogy kizárja mindazon egyéneket, a kik az egyesületnek nem tagjai, tagja ] pedig csak akkor lehet, ha qualifikalt és szakértő, továbbá tartozik magát az „Union“,, szabályainak alávetni, mely azt mondja, hogy 8 órai munkaidő és a meghatározott, áron alul nem szabad dolgozni. Termesze- ! tes, ha a munkaadó kaphat oly egyéneket, a! kik olcsóbban és hosszabb ideig hajlandók dolgozni, nincs kizárva, hogy olyanokat ne alkalmazzon. Képzelhető tehat, hogy ma-i gyaijaink ezen rendszer megtörése áltál milyen ellenséget szereznek magoknak a kül- í földön, a minek vége a folytonos civakodásj I es verekedés.. Szomorú viszony vár itt a ki- *1 vándorlókra. Amerikában szintén rósz helyzet állt be. A magyarok ellenségei szervezkedve indítottak harcot a magyarok ellen és a magyarok pusztítását Írták zászlójukra. Jótékonysági egyesületünk minden csütor- , tökön, este |-tői nyitva áll a szegénysorsuak segélyezésére. Ilyenkor egyletünk telve van félig meztelen, kiéhezett emberekkel, kik az egyletben keresnek menedéket. Szánalomra , méltó népség ez. Csak kevés pénzzel indul- , nak útnak ; természetes tehát hogy még célja előtt’ fogy ki abból. Sírva fakad, ha | hazáját emlegetik és az képezi vágyainak netovábbját. Az egylet e humánus célból, . tekintve igen szerény anyagi viszonyait J szegénysorsu hazánkfiaiért annyit volt képes 1 bebizonyitani, ami ritkitja párját a külföldi , egyesületek sorában. Otthonról vajmi cse- j kély anyagi pártfogásban részesülünk. Sa- ( ját garasainkat adjuk össze, meg a m I i 11 szivü angol barátainktól össze koldulhatunk, ■ hogy kitűzött czélunk tovább folytatásában j 'j erőnkből ki ne fogyjunk. Szomorú jelenség- j ^ nek kell felemlítenem azon körülményt, fij hogy a „Kárpátalja“ 37-ik számában általam tett azon említést, hogy „Felséges királyunk és királynénk folytonos kegyteli pártfogásban részesíti egyesületünket“. Fájdalom, ezzel már nem dicsekedhetünk. Az már megszűnt azon okból, hogy megtagadtuk az Osztrákokkal való szövetséget, vagy jobban mondva évek hosszú során át fen álló kis egyletünket nem engedtük Osztrák magyar egyletté változtatni, mert annak szükségét és practicus okát nem látta át az egylet miután dacára, hogy édes keveset kaptunk tőlük segélykép, még az osztrák alattvalókat is segélyezte az egylet épugy, mint saját testvéreinkst. Tisztán magyarok akarunk maradni, dacára annak a heves pressionak és harcznak, mit ellenünk űztek. Igen, magyarok akarunk és fogunk is maradni, mig csak egy csepp vér köríti sziveinket! Nem tartom időszerűnek erről többet szólni. Elég az hozzá, hogy ilyen fórum alapján rendesen § magyar huzza a rövi- debb oldalát; a dicsőség, meg a veres szalag eddig az osztrák jutalma. De, hogy mélyebben bele he merüljek a panaszba, előadom, mivel kell egyesületünknek szegényeinkkel megküzdeni. Sírva beszélik el, hogy igy, meg amúgy lettek megcsalva és tévútra vezetve a lelketlen ágensektől. Részint Amerikából vetődnek ide, mert hazáig nem volt elegendő útiköltségük, részint pedig, a kik otthonról indultak el azon édes reményben, hogy ők Amerikába utaznak, mert — úgymond — odáig fizették a hajó jegyei, azonban itt Londonban lettek partra téve. Képzelhető a szegények kétségbe esése. Egy kukkot, sem tudnak angolul, tehát mi tevők legyenek | Csoportosan bebarangolják az utcákat minden reménytől megfosztva, hogy valahogy megtudják, hogy a magyar egylet hol van ; aztán feljönnek az egyletbe Ilyenkor, mondhatom, gyakran nagyon is meggy id a bajunk \elök. Segélyt, szállást nyújtunk nokiek, aztán hazaküldjük őket. kik nem alkalmasak arra, hogy némi alkalmazást nyerjenek Londonban. A múlt csütörtökön a többek közt egy intelligens kinézésű úri ember is meglátogatta egyesületünket és a következő esetet beszélte el nekünk : Engem is elsodort az ár — úgymond, csak Amerikába! New-yorkba telepedtem le először, hol csakhamar azon szomorú meggyőződésre jutottam, hogy feltevéseimben csalódtam. Véletlenül kezembe került egy kaliforniai lap, melynek olvasása után eltökéltem magamat e csodaországba kivándorolni, a hol kiaknázatlan tömérdek arany kincset lehet egyszerű kapa segítségével, csekély fáradozással napfényre . hozni, sőt mi több ! Szűz talaján csak ngy hever darabokban a sok arany. Vérmes reményekkel teive érkeztem San-Franciskóba, hol minden utcai követ gondos vizsgálat alá vettem, vájjon szomszédságában nem leiek-e valamit, mi csak aranyhoz hasonló. Hiába ! még csak árnyékát sem láttam ! Sok ezer arany szomjas ember megelőzött, már egy nappal előbb a talált kincset eltakarították. En tehát későn érkeztem ide. A szomorú való rikító ellentétben volt vágyaimmal — de ez még nem ábrándított ki engem. Elhagytam a várost, Kalifornia belsejében akartam szerencsét próbálni. Dé a mit ott arany nyerésből láttam, az ép oly nehézségekkel jár a kivándorlók ezen Eldorádójábán, mint akár- j hol e földön Szakismeret és a drága gépek megrendeléséhez szükséges pénz yélkuiöz- ' hetetlen és még e mellett sem biztos a nyerés sikere. -Vissza tehát iá an -F r an cis k ó b a szolgálatot keresni, ide vajmi nehéz ezt ott találni, ha az ember angolul nem beszél. Én, ki otthon-mint könyvvezető alkalmazásban voltam, örültem, hogy mint más kereshettem kenyeret. bokáig tartott mig egy pinezéri magas rangra emelkedtem. E minőségben egy vendéglőben szolgáltam és ott sajátítottam el végre némileg az angol nyelvet. Az ott töltött ismeretségek alapján mint egy egyszerű szűcs munkás óü dollar fizetéssel egy szűcs gyárba,jutottam Eutehát meglehetősen jártam mig ott dolgozhattam, mert százávalj árnak ott hazánkfiai alkalmazás nélkül éhezve, a leg- nagyoeb ínségnek kitéve. Ott nem tudnak megélni, haza pedig nem mehetnek, mert útiköltségük nincs. így végzé beszédjét, szegény honfitársunk. Ismerek én barátokat, tiszteket, volt nagyrangu hivatalnokokat és nagykereskedőket, kik odakint mint czipő- tisztítók, edénymosók, napszámosok, kocsisok szerepelnek '. Tény az, hogyha magyarjaink annyit dolgoznának otthon, mint a külföldön, hazánkban sokkal jobba,| tudnának boldogulni. A helyszínén merített, tehát igaz képét festém le azon folytonos nyomornak I kétségbe ejtő helyzetnek, melybe lelketlen ügynökök csábigéretei által otthonukból felriasztott I kivándorolt hazánkfiai jutni szoktak. Sokkal fontosabb kérdés a kivándorlá- tok ügye, semhogy annak a kormány által tényleg már megkezdett megoldásához hozzá járulni nemállnakötelességében mindazoknak kiknek alkalmuk, tehetségük van a népet felvilágosítani, oktatni, | a rósz útról létéről ni. Isten velünk! Golonya Jenő. A francia képviselőház a lefolyt hét elején összeült szintén a költségvetés tárgyalása végett. A pártok már előre fegyverkeztek egymás ellen, a költségvetés előlegestárgyalása alkalmával a kamara pénzügyi bizottsága már köszörülte torkát a pénzügyminiszterre, melynek viharos játékai lesznek annak idejében az ülésekben. A leleplei Bujtogatás a volóci állami iskola ellen. Rendesen nagy érdeklődéssel át- I nézem a lapokat. Most, hogy közéig j a képzőművészet őszi tárlata, vagyis a magyar művészek egyetlen aratása: eszembe se jiitott volna r holmi prózai dologgal foglalkozni. Épen úgy holt betű maradt számomra, a „Munkács“ heti lapban m. hó utolsó napjaiban megjelent „Bujtogatás a volóci állami iskola ellen“ című közlemény, ha figyelmeztetésre nem érdeklődöm tartalma iránt. Mivel tudomásomra jutott, hogy ez egyenesen személyem ellen intéztetek s én abban nagy fokú ferdítést, s a közönség félrevezetését látom, mint az inteligentiához tartozó, ez idő szerint ideiglenes tartózkodása, nemcsak kötelegességem, de lcényszerittetem megtenni tiszteletteljes észrevételeimet, annál is inkább, mivel már a vizsgálat küszöbén volnánk. Szabadjon nekem előadni, miként kerültem Beregmegyében a credóba. A volóczi felekezeti iskola néhány éve saját iskolahelyiségét az államnak átengedte. Ez idén pedig, mivel a köz- ség gyermekei saját helyiségükből kiszorultak: a községi elöljárók a további használatot felmondták. Az állami iskola elöljárósága egész szeptember végéig e szomorú iskola ügyben mi intézkedést sem tett. Végre eljött a tan- felügyelő, nagy kérésére kieszközölte a községtől, hogy az állami iskola egész október hó 5-ig, vagyis a minisztérium további intézkedéséig helyet kapjon. Az elkeseredett szülők részint e szomorú körülmények, de leginkább azért, mert az állami tanító a községgel el- lentétes lábon áll, beiratásra nem ment. A tanitó erre házról-házra bejárta a szülőket s biztatta mint a cigány a lovát, néhol ígérettel, itt-ott fenyegetéssel. A szülők rosszalásuk gyenge jelét nyil- vánitandók : beiratási buzgöságra hajlamot nem éreztek ; más része pedig a felekezetiben vélt jobb jövőt találni gyermeke számára. És a tisztelt tanitó ur a maga hibáját másra hárítván, bűnbakot keres bennem, meg nem fontolva, hogy másnak a becsülete nem zsibbáru cikk, melyet drágán kell majd megfizetnie. Alea jacta est. A kihívást elfogadom. Nemcsak óhajtom és várom az Ígért intézkedést, de felhívom a tan- felügyelője figyelmét ez ügy gyökeres tisztázására, a hol letárgyaljuk —í de nem per sundam-bundam —- azokat, a melyekkel a n. közönséget nemcsak nem óhajtom untatni, de szégyennek tartom s a „Munkácsban“ cikkező anonimus urat kérem cáfolja meg e tényállást a közönség félre vezetése nélkül. Volócz 1890. október 15- én. Rinyi Ede. festőművész. Isten veled! a nagy világba vágyói, Szerény világom nem elég neked, — Egy csendes élet, ketten elvonulva . . Te csak a hirt, a pompát szereted. En nem tudlak követni téged, A zaj, az nem való nekem S bármint sajog a szivem érted, Magadra’ hagylak, kedvesem. Még egyet mondok, mielőtt elválunk, Még mielőtt e két szív elszakad . . . Mi még találkozunk a nagy világban, Még egyszer összehoz az áradat. Nem foglak elfeledni téged, Éjjel-nappal veled leszek S ha már nagyon epedek érted, Keresésedre elmegyek . . . S ha megtalállak, a midőn egy nemzet, Ünnepli a te fényes nevedet, S közösen nagy babért tesznek fejedre Mind magasztalja nagy művészeted. látogatásával, hogy szót is alig érdé mél: Svájcban egész községek élnél az idegenek látogatásából, átutazásából de a lakosok is minden alkalmat meg ragadnak, hogy minden helyet kelle. messé, vonzóvá tegyenek. . A műkedvelői előadásoknak egyelőre nálunk kettős haszna lesz. Szóra kozást nyújt időközönkiut azoknak kik ott megjelennek, s esetleges anyag: bevételeiből előkészíti a tért a jőve számára és azoknak, kik tettleges működésűkkel is közre fognak hatni, nevüket az utókor emlékezete meg fogja őrizni.
