Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-10-12 / 41. szám
Második évfolyam KÁRPÁTALJA. Az iskolai nevelés kezdete. ív. A gyermek — miután azon kort elérte, melyet a törvény megszabott, hogy immár a nyilvános Iskolába léphet,- ott hagyja a családi tűzhelyet, s az eddiginél mindenesetre komolyabb színezetben tűnik fel előtte a haladási és emelkedési fokozat. A család megr- kezdte az értelemfejlesztést, az iskola átveszi és a megkezdett alapon tovább' folytatja az ész és szív, az értelem és érzelem képzését, A családban legtöbbször minden előirányzat nélkül mozog a kis emberke idébb-odább, az iskolá- nak már útmutatást szab a társadalom, az általános emberi és az állami kö- I vetelmények szempontja szerint. A csa-! ládi nevelés minden rendszer nélkül foly ez ideig, az iskolában bizonyos szabályok közt kell mozogniok az ide került gyermekeknek. Nagy és nehéz j feladat vár e ponton a tanítóra, ki a ! gyermeket a tudomány hajlékának kü-, szöbén először általvezeti. Nem komoly, | tudós arcokra ; nem szigorú összerán-: colt homlokredőkre, hanem szeretet, és ! Kitüntetés. A bécsi polgármesternek ! Vilmos német császár amásod osztályú Ikorona rendet adományozta csil- l laggal. — Reuss herceg német nagykövet I által levélben fejezte ki köszönetét a nagy I szerű és szívélyes fogadásért, a melyben Bécs város lakossága részesítette, Berger építészeti főtanácsosnak a város ízléses ! feldíszítése körül szerzett érdemei elismeréséül a harmadosztályú vörös sas rendet adományozta. A szüret javában folyna, ha az idő kedvezne a munkának, Mnnkácson azon ! öreg szokás dívik még most is, hogy nem | egy időben szüretelnek hegyein, hanem lé- | pósröl — lépésre mennek tovább. Mikor 1 egyik hegyen megszüreteltek, kezdődik a I másikon, hogy a folytonosság minél tovább tartson. E jó szokás (!) abból az időből ered, I mikor az emberek arra számítottak, hogy i az egyik hegy birtokosai a másik hegy bir- j tokosainál jelen lehessenek a szüretelés ide- ! jén s az egy év óta tervezett mulatlságból j ki ne mai adjanak. Ma már az idő, a köriil- ! mények azt kívánják, hogy a város körül levő hegyeken lehetőleg egy időben tartas- ] sék a szüret. 1849 ápril 22-én történt a csata a magyar nemzetőrök és aVerecke felől jövő muszka hadtest között; a csata emlékére ■ gyűjtés után befolyt adakozásokból oszlopot emel a csatában résztvett egyik élő bajtárs i Lévav József adóhivatali ellenőr inditványo- ! zása folytán a közönség. Az.oszlopott arra helyre akarják sokan felállítani Podhenng j felett, hol az ágyuk voltak felállítva, pedig ! talán jobb lenne a hídnál, mert itt minden I arra menőt emlékeztetne, mig a hegy tetőre kevesen másznak fel. 1890. október 12. I Gyászhir. Ugocsamegye Nesztora, ki még a múlt század végén látta az első napsugárt sjki e hosszúra nyúlt életben a köztisztelet és szeretet példányképe volt, az öreg Nagy Ambrus bácsi nincs többé. Tevékeny életét bevégezte, melyet majd nem utolsó percéig munkálkodással töltött el. Vig kedélye, találós megjegyzései, élcei mindvégig hűek maradtak hozzá. A család az alábbi gyászjelentést adta ki : Nagy Piros.ka özv. Meré- ny i Jánosné; Nagy,Katalin Kovács Mihály- né férjével és gyermekei : Kovács Erzsébet, Ternyei Jánosné férjével és gyermekei: Miklós, Margit, Zoltán ; Kovács Berta, Varga Lajosné férjével s gyermekei; Endre, Pista, Erzsébet; Kovács Katinka; Nagy Emma; Nagy Gyula és neje; Balogh Berta,' gyermekei ; Zoltán, Dezső és Béla; Nagy Áron s gyermekei; Nagy Czecziíia özv. Bakos Istvánná; Nagy Zsuzsanna, id. Nagy Józsefné férjével, gyermekei- s 'unokáival ; Szentmiklósy Ántal s gyermekei, Kardos Károly neje és gyermekei, Iszák Borbála, Sére Ferencné férjével s gyermekei fájdalomtól megtört szívvel tudatják a többi rokonok nevében is, forrón szeretett édesatyj ok- ,nagyatyj ok-,szépatyj ok -, fi vérö k nagybátyjok-,illetve felejthetetlen rokonuknak Nagy Ambrus ugocsamegye nyug. fő mérnökének élte 92. évében, folyó hó 4-én délután 4 órakor történt gyászos elhunytál A megboldogult hült tetemei f, hó. 6-án délután 4 órakor tétettek az eV, ref. vallás szertartása szerint örök nyugalomra. Nagy-Szőllős, 1890. okt. 4. Áldás és Béke lengjen poréi felett ! Mindég féltünk a rendőrség' túl- hatalmától, melyet nagyon higgadtan és megfontolva kellene használni. Hallottunk többször is hatalmaskodásokról, de az alábbi hoz kevés hasonló van, mert semmi sem visszatetszőbb, mint a rendfentartó közegektől méltatlankodást szenvedni é-s látni. W. B. rendőrségi Írnok tegnap oly iigyetlennül ment az utcán, hogy az épen szembe menő három fiatal ember egyikének esernyőjébe ütődött. A fiatal ember illően, bocsánatot kért tőle. Ekkor a rendemberében felébredt a hatalom érzete és séta-botjával ütlegelni kezdte a fiatal embert, mondván; tudja, ki vagyok én, majd megtanítom rá s fütyülni kezdett a rendőrökre, de szerencsére nem volt egyetlen rendőr sem, és a fiatal ember kike rülte a dutyit. Uraim! inkább három bűnös meneküljön, mint egy ártatlan szenvedjen, ezért a rendőrség tuíhatalmától mindég félünk, mert annak keze szennyet hagy az emberi életen. A kik pedig visszaélnek a hatalommal, el kell tőlök venni. — Időjárás. A mily különös volt a nyár folyása, olyan az ősz. Eddig még mindig szárazságról beszélhettünk, mert az egyszer másszor átfutó eső nem áztatta mes: földünket 2—3 centi meterre sem kellőleg, most épen a szüretre megeredtek az ég könnyei, s híjába volt egy párszor jó dér, mely után rendesen tiszta, derült napok szoktak következni, most ellenkezőleg éppen esős időt vonzolt maga után. A „Beregvármegyei képes Naptár“ valamint ifj. Ornstein Mór hirdetésére a t. olvasó közönség becses figyelmét e helyütt is tisztelettel felhivjuk. JXyilttér. (E rovatban közlőitekért a Szerkesztő nem felelős) E lm 10-én esti 5 óra tájban a Csillag szállodával szemben a járdán séta közben Weinberger Jumi (Benő) városi alantas tisztviselő velem szemben jött s látszólag akarattal kalapja karimáját nyitva volt esőernyömbe akasztotta — miért én müveit emberhez illően „pardont“ kérve tovább haladtam — erre W. J. utánam jött engem kocsis módra Istent káromló sziJalmakkal illetett s botjával fejemen végig vágott úgy hogy kalapom összetört, földresett s azt mondta „hat - nem ösmersz engem — s sípját rendőrökért megfujta“ Én elégtétel vé gett a kellő lépéseket illetékes helyen ugyan mar megtettem, de a város közönsége érdekében ezen esetet nyilvánosságra is hozom hogy ily veszedelmes embertől őrizkedhessen; egyúttal a tek. rend. kapitány és polgármester urak figyelmét is erre egyidejűleg felhívom. Más elégtételt kértem volna, de minthogy a társadalmi szabályok szerint Weinberger úr párbaj képtelen, egyelőre a nyilt- térnél maradtam. Klein Soma. a bon atyákat s az óvnegyedes pihenés után lelkesülten fognak a munkához. A pártokban jelentkezett bizonytalanság szele az el- I sö értekezlet után elült. Mindenik párt tisztázta nézeteit, legalább külsőleg; a régi alapot megtartotta, I azon működni továbbra is erős elhatározását kijelentette. Az elnöki megnyitó szó elhangzása után az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése következik rendesen; ezután a kü- lömböző elintézni valókat, bejelentéseket teszi meg az elnök 1 lágy tér át a napirendre. E második ülésen először a miniszterei- nők átirata jelentetett bé a szünidő alatt | szentesített törvényekről, s a benne felső- 1 rolt f. évi törvények XVII—XXXVIII. t. J cikkek eredeti példányai az országos levél- j tárban helyeztetnek el; utána több r. kath. | község kérvényét térj észté be Péchy Tamás, melyek az 1863. Lili. t. c. módosításáért esengnek; ezt követte az országos dijnok segélyegylet kérvénye, melyben Magyarország dijnokai helyzetinek törvény által való rendezését kivánják; majd Szilágyi Dezső igazságügy miniszter ad be törvényjavaslatot a kir. bíróságok előtt felmerült bűnügyi költségek behajtásáról és leszámolásáról, kérvén a házat, hogy előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítsa, mely elfogadtatván, az állandó igazoló vá- I lasztmány jelentése vétetett tudomásul, mely szerint Bethlen András gr., Szabó Imre Sza- lovszky Gyula, Kemény Pál véglegesen, Beniczky Miksa pedig 30 napi határidő fen- tartásával igazoltatnak. A napirendet Szapáry Gyula gr. mi- . niszt erei nők nyitotta meg, beterjesztvén az j 1889-ik évi zárszámadásokat, az erre vonatkozó állami számvevőszék részletes jelenté- . sót, továbbá az aldunai vaskapu szabályo- j zása érdekében 1889. évfolyamán teljesített ; munkálatok és felmerült költségekről szó- I i ló jelentést; és az állami számvevőszék je- j leütését Magyarország és Horváth-Szlavon j országok között 1887. évre vonatkozó le- i számolást illetőleg; végre az állami szám- i vevőszék jelentését az 1890-ik év második | i . negyedében előfordult túlkiadások, előirány- j zat nélküli kiadások és hitelátruházásokról, j Ezek után következett az 1B91-ik évi j állami költségvetés előterjesztése a pénz- i iigyminiszter által, mely az ország erejének j fokozatos emelkedését és a rendszeres álla- j mi gazdálkodás menetét tünteti fel, mely- i hói azt a meggyőződést szerezzük, hogy i hosszú és fáradságos törekvés után kormá- j nyűnk elérkezett azon ponthoz, mely az évi j költségvetések normális állapotát fogja je- j lezni; feltéve, hogy a közös kormány a kö- 1 zös, kiadások, terén nem fog túlhajtani az 1 eddigi költség határán, ha a fegyveres ( békébe nem vegyítenek harcias szavakat, I s az öldöklő fegyvereket nem változtatják ! | hamarjában még veszedelmesebbre. | Ezen költségvetésben az állami rendes ■ kiadások 342 millió 571 ezer írttal szerepelnek, mely összeg az 1890-ik évi előirányzathoz képest 11 millió 750 ezer frt emelkedést mutat. Az átmeneti kiadások egy millió 650 ezer frtnyi emelkedést, a beruházások pedig 523,991 frt apadást tüntetnek fel. A rendes kiadásokban mutatkozó emelkedés a pénzügyminiszter előterjesztése szerint jobbára üzemi természetű és nagyobb bevételek által van ellensúlyozva, úgy, hogy a nagyobb kiadások a magasabb bevételeknek részint elő feltételét, részint természetes következését képezik. A többlet kiadások némely része elő- leges törvényes intézkedéseknek következményei; igy a közösügyi kiadásoknál 576 ezer rendes és 306 ezer rendkívüli többlet: a nyugdijaknál 363 ezer, Horvát-Szlavon országok beligazgatási költségeire 190 ezer többlet. Ezeken kívül majd minden tárcánál emeltetett a költség, hogy a költségvetés reálisabb alapon nyugodjék. A belügyi tárca kiadási tételei emeltettek 201 ezer írttal, melyből 50 ezerf rt aközegéseségügyi, 122 ezer a repdórségi és csendörségi, a közigazgatás külömböző tételei 20 ezer írttal emeltettek. A pénzügyi tárca tételei emelkedtek 3 millió 429 ezer írttal, melyet az italmérési és más jövedék adónemek emelkedései vonnak magok után. Jelzi e tételnél a pénzügyminiszter, hogy 4 új adóhivatal szervezése van tervbe véve, ezeken kivül a pénzügyigazgatóság személyzete 43 fogalmazóval és 17 gyakornokkal fog sza- p.,rittatni az emelkedett munka következtében. ü kereskedelmi tárca rendes kiadásai 1 millió 284 ezer forinttal emelkedtek, melyekből 5 millió százezer forint a vasutak- nak üzleti kiadásaira esik, melyet az északkeleti vasút államosítása vont maga után, de ezen költségeknek megfelelő emelkedés j is mutatkozik az é. k. v. vonal kivételével. — A földmivelési tárca 638 ezer írttal emeltetett, hogy a növekedő államszükség- Jeteknek megfelelő intézkedések tétethesse- j nek, melynek megfelelőleg a bevételek is j 780 ezer forint emelkedést mutatnak. Az e j tárcánál történő emelkedésből 10 ezer frt I mezőrendőrségi, 45 ezer forint az állategészségügyi célok megvalósításara, 33 ezei frt vim cllérképezdékrc, 30 ezer frt a vízügyek ellátására, 76 ezer frt átmeneti beruházásokra fordittatik, 40 ezer forint több let a fillokszera elleni védekezés céljaira irányoztatott elő. — A vallás- és közoktatásügyi tárca 326 ezer forinttal emeltetett, melyből az előterjesztés szerint az egyetemi leckepénz rendezése után befolyó többlel mellett 200 ezer forintra emelkedik a kul turális kiadások többlete. Az igazságügyi tárca kiadási többlete 370 ezer írttal emelkedett, melyet a királyi táblák decentralizációja I az igazságügyi miniszter által tervbe vett program fokozatos emelkedése von maga után. Ez összegből 146 ezer trt az átmeneti kiadásokra, 96 ezer forint a királyi táblák áthelyezési költségeire, 51 ezer forint az erdélyrészi birtokrendezési költségekre, 100 ezer forint a bírósági épületek építésére irányoztatott elő. — A honvédelmi tárca rendes kiadásai 295 ezer írttal irányoztattak elő, melyből egy rész a rangfokozati viszonyok kiegyenlítésére, 789 ezer frt a fegyverbeszerzések átmenetére vétetett tel. Az 1891-ik évi költségvétés rendes bevételeinek előirányzata 363 millió 490 ezer frt, mely összeg az 1890-ik évre előirányzott 348 millió 134 ezer írtnál 15 millió 355 ezer frtal nagyobb eredményt mutat. A földmivelési tárcának szaporulata 780 ezer frt, mely leginkább az erdő- gazdaság okszerű kezeléséből ered. A pénzügyminiszteri tárca bevétele az egyenes adóknál 98 millió 800 ezer írttal van előirányozva. Összevetve a bevételi előirányzatot, 369 millió 8 ezer 583 irtot, a kiadási 369 millió, 4 ezer 543 Írttal a bevételi többlet 4040 frtot mutat. i A református papság okt. 1 és 2-án I országos értekezletet tartott a fővárosban a végből, hogy tűrhetetlen anyagi helyzetén az j 1848. XX. t, c. 3-ik §ának végrehajtásával enyhítsen. A mozgalom Nagy-Károlyból indult ki a múlt évben s csakhamar általá- I nos érdekűvé lett. azzá tette a helyzet, s most az egész magyarországi papság kép-, viselve volt az értekezleten. A két napi ta- nácskozmány higgadtan és meggonloltan vezettetett és folyt le, majd abban állapodtak meg, hogy az országgyűléshez benyújtandó kérvényt a konvent utján teszik meg, nehogy a hivatalos egyházi fórumot megkerülni láttassanak. A kérvényben alaposan kifejtik a mozgalom okát, melyet legjobban megvilágít ezen passus: „A hivatalos felszámítások elszomoritólag mutatják, hogy százakra megy azou lelkészi állomá-1 sok száma, melyeken a lelkészi fizetés 40Ö és 300 írton alul marad, sőt. olyanok is | vannak, hol az úgynevezett lelkészi jutalom I a 100 frtot, alig haladja meg sat.“ — Hát j bizony ezekhez nem kell kommentár. A j protestatizmus autonómiáját félti még mt is s ez fogja útját állani a magadban e kérvénynek is. Pedig a kocka már el van vetve. Az iskolák fentartásához mir az állam sok helyen hozzá járul s ebben az autonómiát nem látták veszélyeztetve 1 a papi javak subventionálása veszélyesnek tűnik fel. Mig a prottestantizmusban a bibliai szabad szellem, a szabad vizsgálódás eszméje él/; addig autonómiáját az állami subventio ' mellett sem féltheti, sőt a jobb anyagi mód mellett nagyobb tekintélyt fog szerezni az egyház képviselőinek, s igy magának a protestáns egyháznak is. Csak az a fő baj, hogy az állam körülményei olyanok, hogy | ez idő szeriut nincs kilátás az 1848. XX. j t. c. 3 §-ának végrehajtására. I szelídségre van itt szükség, mely u1 | gyermeki lelket megnyerni tudja az élet nagy feladatának első lépcsőjén. A gyermek életében az iskolába lépés a legfontosabb időpont egyike. ! A milyen világ tárul fel itt előtte, olyannak fogja képzelni hosszú időn keresztül az iskolai életet. Ha itt jé akaratú elfoglaltságra talál, szívesen követi azt és örömmel megyen a megkezdett úton előre, de, ha tévesen j kezdődött meg tanulási időszaka, ha nem mindég lesz is hátrányára a be- j vezető korszak, de soká fogja sinyle- ni az első napok eljárását. Az iskolába került gyermeknek nem szabad felügyelet nélkül maradni | kivált az első napokban egy percre j sem, még kevésbbé foglalkozás nélkül ! lenni, mert a milyeneknek találja az j első napokat, olyan fogalmat alkot róla magának mind végig, a milyen I pontossággal kezdi meg az első napokban az iskolai életet, olyan szor- I galmasan fogja folytatni és teljesiteui ! legnagyobb részt egész iskolai életén keresztül. i Nincs veszedelmesebb eljárás, mint a gyermeket tétlenségre kárhoztatni, cseudesnn ületni, minden, foglalkozás nélkül egy egész órán keresztül. Ez által szorgalma tönkre van téve, az ! iskola célja devalválódott előtte s meg- [ tanulja, hogy az egy semmit tevés helye, hová a tanuló gyermeket isten tudja, mi célból terelik be. Az iskolába került gyermeknek különösen az első napokból minden elvesztett perc egy-egy ösztön arra, hogy kötelességét ne teljesítse ; azért fődolog mindég, hogy a mint a gyermek az iskola küszöbét átlépte, attól a perctől foglalkoztassék fokonként neki megfelelő munkával, mely ott, a hol minden osztályra külön tanító van egész kényelmesen végezhető, sőt ott is a hol egy tanitó több osztályt : vezet, keresztül vihető. Igaz, hogy ez ■ utóbbi esetben a tanitó munkája fáradságosabb, de, ha hivatásból s nem pusztán kenyérkeresetből tanitó, úgy j fogja beosztani idejét, hogy minden I osztállyal fog tudni foglalkozni hasznosan és sikeresen, s áz iskolában való tétlenségre szorítástól óvakodni fog, mert ezzel tönkre teszi a gyermek erkölcsi érzetét, s úgy a szülőknek, mint magának a gyermeknek helyre- . hozhatatlan kárt okoz. melyet a későbbi ember s a társadalom érez meg keservesen. HÍREK.
