Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-11-03 / 2. szám

si

sö évfolyam.

„K 1 R 1 Ä T Ä 1 1 H

Munkács, 1889. november 3.

vidékünk

közülünk

felsőbb hatalmak kimondották, hogy bűnös, hogy ki kell végezni: ami természetes szeretetünk felébredett, nem hagyjuk /rajta a szenyt, néki. élnie kell! de bennünket is jobban, igazságosabban kell szeretnie.

Erre azonban vajmi kevés a reménységünk: megrögzött az öregnek a. mi irántunk való érzelme,;- szövetkeznünk kell kitartóan, szorosan, hogy kényszeritsük j tudomásul venni a mi létezésünket is.

A háztartást akarják rendezni, de csaknem kizárásunkkal tanácskoznak, j nem akarják meghallgatni, hogy mondjuk: rósz volt az eddigi bánásmód, nem gyarapodtunk, pusztultunk, s ha tovább is igy tar- tand, elenyészik az egész ház és család, nem lesz" meg a veszedelemben nagyon szükséges összetartás és szeretet.

Mi azt állítjuk, hogy viüékünket népünket, azok érdekeit, jogos kívánságait jobban ismerve, gazdálkodni is jobban tudnánk: csak engedjenek elégséges, méltányos befolyást a közös gazdálkodásba; azonban erre nem hallgatnak, folytatni akarják a régi rendszert untig hajtogatva, hogy ők jobban tudják, mi kell nekünk és hogy javunkat akarják, de mindig saját érdeküket legyezgetik.

Mi azt óhajtjuk, hogy a ügyeit intéző egyének egészen valók legyenek, ha ilyen, minden jogos kívánságnak megfelelő képességű egyén találkozik köztünk és hogy ne az legyen a szabály, hogy egy kisebb vidék szülöttje tolassák nyakunkra akár kell, akár npm, akár képes, akár item.

Követeljük, hogy | ki lépteinket irányítani akarja, azt megérthessük é; az megértsen bennünket is. Tény, hogy- a vidék felnőtt lakosságának legnagyobb része a köznépből nem érti a magyar nyelvet, de azért hazafiságban sok beszélővel kiállja a,versenyt. Már pedig a közigazgatás ye- zérlő egyéneinek épen ezen felnőttekkell kell érintkezniük legtöbbet, azért szükség, hogy érintkezéseikben j egymás nyelvét bírják, légy mást érthessék. Azzal' mi meg nem elégedhetünk, hogy idővel megtanulja, a nyelvet, mert tapasztaltuk, hogy ilyen biztatás, mindig csak biztatás marad, pedig nem a nép van a tisztviselőért, hanem ellenkezőleg; — s az nem a mi hibánk, hogy az ország nyelvét eddig a nép minden meg nem tanulta, e mulasztás is nagy részben az öreg vármegyr bűne, melynek súlyát fájva érezzük és a mulasztást minden árón jóvá tenni iparkodunk nélküle is.

Nem elégszünk meg csupán a - hivatalos qualificatioval, kívánjuk azonfelül, hogy testileg egészen ép, lelkileg nemes, | széliéi mileg emelkedett, társadalmilag müveltl erélyes, munkabíró, [szigorú, kegyetlenség nélkül való legyen: olyan legyen választandó vezetőnk, aki nem zárkozott, nem visszataszító modorában, aki szívesen és gyakran forduljon meg köztünk, ne az irodából intézze ügyeinket, tudjon tűrni hideget, meleget, nélkülözést, kényelmetlenséget, midőn a közügy intézéséről van szó, ne nézze le á kicsit és ne hízelegjen a nagynak, ajándék nélkül tegyen szolgálatot szives készséggel, tudja ellenőrizni alárendeltjeit, idejében fedezze fel a hibát, és ne engedje a corruptió felburjánozását semmi sziliében és" fajában.

Nem kívánunk tehát alkalmazni gyanús hírűt, némát, i vakot; bénát, 1 gyakorlat- lant;, sportkedvelőt^ származására - büszkét, mikor egyéniségére nem lehet az, testileg lelkileg egész embert kívánunk, ki egyedül hivatásának éljen, annak megfelelni már most tudjon, mesterségét ne rajtunk gyakorolja, mint a tapasztalatlan orvos, ||| kü- lönüsen kívánjuk pedig, hogy bogaras ne legyen. J;:

Az elaggodtakat, nehézkeseket,., savanyú kedélyüeket és betegeket megérdemlett nyugalomba kívánjuk helyezni, friss, erélyes, tisztán látó erőkre akarunk szert tenni.

Nem kérdezzük nemzetiségét, vallását, politikai hitágazatát, csak azt . kívánjuk, hogy szeretet lakozzék szivében | igaz hazafi legyen, aztán hogy a nemzet nyelvét tudja hibátlanul szóval és Írásban.

Mi lehetőleg tökéletes közigazgatást óhajtunk rokonszenves tisztviselők által, nem. nézünk klikk, származás, nexus s egyéb érdekekre, csupán és egyedül a közügy áll szemeink előtt. ,

Azt mondják, hogy Ők is azt akarják, nyilvánosságra jutott conbinatíójaik azonban egészben az ellenkezőről tesznek tanúságot.

Es mi személyesen ismerni akarjuk azokat, kik közül választanunk kell, csak névről ismert ránktoltakat elfogadni nem akarunk.

Olyan lesz a vármegye, mint amilyen lesz I tisztviselők kara; itt áz ideje, hogy bizonyítsuk be, hogy az öreg vármegye még életképes, nem bűnös, és felfogni tudja, hogy a jó közigszgatás á legnagyobb - ' adomány, mit az állam nyújthat.

Hát nem szégyen-e az nekünk,! hogy

bírói javadalmazást nőm tartja olyannak, Mm mellett hoszszabb ideig megmaradhatnánk ;mgy emelést dzonbon már elsve kizártnak kell tekinteni|

E rovat tárgyalásánál önkenytelenül is fölidéző'dik a f. évi julius 6-ki Márin. Szigetéi tartott tanári közgyűlés emléke. ‘E közgyűlésnek egyik vonzó pontja: I közép tanodái tanárok flzetésemelesének tárgyalása volt napirendre kitűzve. Eobszinre hozataláig Valósai-, inflleg a fentebb idézett és az első folyatnódásu bírák fizetésének javítását tárgyazó kérvénnyel kapcsolatos : mozgaloinuak. köszönheti* Nevezetes a dologban, hogy a inig a bírák társadalmi helyzetökre való tekintetből, minden fórumot megostromoltak, hogy benyújtott kérvényük méltányos elintézést nyerjen, addig a tanár- gyűlésben jóllehet atanárok fizetése mint egy 500 írttal csekélyebb mint a biráké, de a kiknek mindazonáltal csakúgy, sőt talán exponált helyzetüknél fogva még inkább kell representálniok, mint amazoknak, azon megokolás nyert elfogadást, hogy a középtanodai tanárok jelen fizetése, ha nem is túl-sok, de nem is kevés és igy tekintve az ország jelen fináncziáit, határozatba ment, hogy az országpyüléshez tervezett kérvény elejtésével csnpán a közoktatási kormányhoz nyujtassék be kérvény méltányos fizetésemelés tárgyában.

Az össze hasonlítást a két társadalmi osstály eljárása és élelmessége fölött bátrán a nagy közönségre bizhatjuk.

— Európa politikai láthatárán meglehetős szélcsend uralkodik. II. Vilmos német császár még mindig’ látogatóban van, úgy szintén a bolgár fejedelem is. Ez utóbbira rá fogták, hogy megszökött hazulról; pedig ő csak is egy kis pénz magért járt, ami sikerült is neki, amennyiben egy. 35 milliónyi külcsönt szerzett, melynek biztosítékául a bolgár vasutak jövedelmét kötjjtte le.

Franczia országban kabinet változásra van kilátás. A portugál trónváltozás minden zavar nélkül ment végbe s a portugálok sok reményt fűznek I. Károly királyhoz, a ki még fiatal ember.

Montenegróban nagy az életfentartási szükséglet, és a fejedelem pénztára kiürült.

Szerbiában látszólag békás hangulat uralkodik, de Risztics mézes mázos szavainak peak esinyján adjunk hitelt, mert ilgy tetszik nekünk, hogy nagyon hasonlít a hamu alatt rejlő parázstűzhüz.

Szóval minden, ország:— j úgy látszik; V- a maga bajával van elfoglalva; csak Oroszország nem szándékozik beszüntetni hadi készülődéseit, habár a német vendégségen szélnek eresztett dictiója nagyon is békés hangulatú és Németország nem szűnik meg közvetítőül szerepelni köztünk és Oroszország között Bulgáriára vonatkozólag. Úgy történik az most is. Kálnoky külügyminiszterünk már a közel napokban utazik Friedricliruhéba, hol a német politika mindén árnyalatával fogják körülvenni, hogy Oroszország iránti rokonszenvre és barátságra hangolják különösen a keleti kérdés ügyében. Úgy látjuk, | hogy Németország újólag egészen jól van hangolva Oroszország iránt és hogy nagyon hajlandónak látszik Bulgáriát' feláldozni. Ezért megy tehát Kálnoky Németországba s csak az a kérdés, lesz-e .képes ellentállani a hatalmas kísértésnek?

*

# *

Régi; de _ igaz közmondás, hogy „közös lénak túrós a háta.“ így vagyunk mi is az osztrák atyafiakkal. Ezek a jószivű urak a közös ügy folytán, mely köztünk a dualizmus alapján, létezik, csak azt nézik, mikép lehetne Magyaroszágot szabad mozgásában annyira megbénítani, hogy minden adás-vevós- nél teljesen ő reájok legyen szorulva. Már az is igen bánija őket, hogy nálunk zónarendszer van, . amely igen megkönnyíti áruinknak kifelé, az idegeneknek pedig befelé való szállítását. Ok is szeretnék a zóna- rendszert behozni, de helyi viszonyaiknál fogva nem vihetik keresztül; mivel sem állami vasutaik nemely központiak, mint a miénk,sem Bécs nem olyan centrális hely, mint Budapest. Fogják tehát magukat és Bac- puehem kereskedelmi miniszter elnöklete alatt azon tanácskoznak, mikép lehetne egy Magyarszág ellen megindítandó vasúti háború segélyével e téren is Austria fölényét visszaáltitani ?

E végett tanácskozást szeretnének létre hozni,, miáltal Magyarországot szövetségbe szeretnék sodorni, melynek folytán kereskedelmi politikánk önállóságát és ipartermelésünk lehetőségét megakadályozni akarnák. De mi nem kérünk belőle; minden ilynemű szövetségnek teljes erőnkből ellenállanánk és reméljük is, hogy az a hazafias miniszter, akinek bátorsága volt minden külföldi ellenmondás daczára keresztül vinni a zónarendszert, továbbra is igaz magyar fog maradni és mint ilyen mindenesetre hazánk kereskedelmi önállóságát fogja választani

Előfizetési felhívás.

Lapunk ezután rendesen megjelen minden Vasárnap. Dicsérni való még nincs rajta/ Ígérni/ sem tudunk másat mint becsületes munkát. A t. közönségtől függ, hogy megizmosodjék s az idővel együtt növekedjék. A gyermeket táplálni kell s akkor fejlődik. Ki mutatvány számot óhajt, készséggel szolgálunk.

Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók.

Hivatalos rovat:

A hivatalos lapból: Ő.császári és Apostoli királyi Felsége f. év. olít. 6-án altábor- naggyá nevezte ki pákosi Paxi Károly vezér őrnagyot a III. honvéd kerület parancsnokát. Stöger Henrik alezredest, a Munká- ezon állomásozó 11-ik gyalog féldandár parancsnokát ezredessé. Molnár Sándor első osztályú századost ugyan csak a II- gynlog féldandár kiegészítő parancsnokát őrnaggyá jelen szolgálati alkalmazásukban való meghagyással. Dr. Kozner Arnold szabadságolt állományú honvéd alorvos fő orvossá, Tarnóczy Tivadar hadapród hadnaggyá léptettetett elő. Szerencse kivánatot csatolunk hozzá!

A honvéd csapatok. létszáma. A m, kir, honvédség összesített létszáma, azaz anyakönyvi állománya ma a legújabb adatok szerint a kővetkező; 14 tábor3, most küszöbén az ütközetnek, csaknem vala s- mennyi főszolgabiránk leteszi a fegyver! a va°y kiveszik kezeiből'azt, — hogy ezelőt 1 néhány évvel sikkasztásokat keilett palástol nunk, — avárba vagy fegyintézetbe vándorol- tak intézőink közül, vagy dísztelenül kellet .- elvonulniok ? Hát nem indokolt-é ezen fel- izolálásunk |

Kiiuéletlenek vagyunk, mert ez múl katlanul kell, hogy igazságosak lehessünl g és a kitűzött célt elérhessük, i Mi nemcsak a miniszter és főispánunl

i nyilvánított nézeteivel találkozunk, azok- nak életet adni akarunk, de megmutatn- kívánjuk azt is, hogy vidékünk és népe ér . dekeiért, szivünkön viselve azokat, készei i vagyunk a küzdelmet felvenni és viseln

annak minden terheit és következéseit. — ■ Számbavétetni akarunk.

Hogy célt érhessünk ne engedjük s

• vármegye képviselőtestületébe való válasz- j tásra vonatkozó már is megkezdett veszte- l getéseket, rajta legyünk, hogy vidékünl . szülöttjei foglalják el azon helyeket, melyek őket megilletik, mert különben azon veszszük észre magunkat, hogy idegenek

i furakedtak be örökségünkbe és kivernek saját házunkból.

Ha minden iparkodásunk daczára sem volna gyakorlati eredménye felszólalásunknak és szövetkezésünknek: ám legalább meglészen elégtételünk, hogy mindent níeg- tettüuk az ős ' vármegye megifjuSitására, korszerűsítésére,( fentartására és hogy riem bukunk el küzdelem nélkül. ;

Annak megbeszélésére, hogy mi a teendő,, kikből álljon a megyei tisztikar, melynek tőrzskarába közülünk egyetlen egy sem juthatott be, de soha, különösen pe- dig, hogy vidékünk szülöttjei közül, kiket tartunk a fentebb jelölt képességekkel fék rukázöttiiak, következőkép megválasztandóli- nak: legközelebb mi is értekezletet fogunk tartani és arra meghívásokat kibocsátani. Munkách, 1889. október 3l-én.

Cserszky Antal.

Heti krónika

Az ország-gyűlés e hó 25-28-ik napján majdnem kizárólag a „közmunka törvényt tárgyalta. Egész héti munkája úgyszólván ebben pontosul össze. Eleinte nugy reményeket tápláltunk’aziránt, hogy a beadott törvényjavaslat talán lényegesebb módosításokat fog szenvedni; de meglehetős hideg zuhanyra ébredtünk, amennyiben majdnem minden változtatás nélkül tör- vónznyé leit. Kissé hevesebb vita csak a 23. §-nál volt, melyben az adóztatás mértéke van megállapítva.

• Több képviselő különösen az 1 frt 50 kr. illetőleg a 3 frtos minimnm éllen lépett fel, amennyit mindenki köteles fizetni, bármily szegény legyen is. A felszólalások hiábavalók voltak, mert a szakasz megszavaztatott.

A 27-iki ülésen felolvastatott Irányi Dániel vádinditványa, melyben báró Fehérváry Géza : honvédelmi miniszter vád ‘ alá helyezését követeli, amiért a honvédségnél törvény ellenére fekete-sárga zászlót tűzetett ki. A ház nagy csendben halgatta Végig az indítványt, sőt a miniszter űr tréfálódzó kedvében is volt, és tárgyalása november 6-kára tűzetett ki. Ezeu kivül csak .kisebb ; ügyeket intéztek el s álig hogy összegyűlt az országgyűlés, újra egy heti vakáczióra megy. A j övő j ülésezések napirendje még nincs megállapítva,'valószínűleg semmi fontosabb tárgy sem fog felvétetni a költségvetés tárgyalása előtt.

*

* - #

Lapunk múlt heti számában említettük, hogy e hö 24-25-én püspöki értekezlet tartatott a herezeg- primás elnöklete alatt annak, udvari palotájában. A püspejkök igen szép számmal voltak képviselve. Egyik fontosabb tárgya a tanácskozásnak az volt, .hogy a püspöki kar értekezlete hozzájárul a .kultuszminiszternek a felekezeti tanítóképző intézetek, állami felügyelete és ellenőrzéséről intézkedő szabályzati tervezetéhez és csak némely stylaris és egyes pontoknál világosabb és félremagyarázbatatlan szövegezést fog ajánlani. A másik pputja az volt, hogy azon 50.1100 frt lefizetését, amelylyel. a püspöki kar a tanulmányi alaphoz szokott évenként járulni és melynek kifizetését már bárom éven át megtagadta, nem csak a jövő évre befizeti, de sőt a három évi Hátra.-, lékot is teljesen fogja törleszteni. A kongrua ügyében érdemleges tanácskozás nem volt, hanem á püspöki kárbbl egy bizottságot alakítottak, melynek feladata leszen a püspökök tavaszi , értekezletén előterjesztést tenni a. kongrua ügyében. A bizottság tagjai: Samassa, Schopper, Schlauch, Zalka és báró Hornig veszprémi püspök, aki a beteg kalocsai érsek helyéit választatott be. Fölmerült még a proténstánsok azon követelése, mely szerint a katholikus pap által keresztelt protenstáns gyermekek ne írassanak be a a katholikus anyakönyvbe; mire nézve, tekintve azt, hogy ily esetben nehéz lenne a keresztlevél kiszol- : gáítatása, adminisztraczionális szempontból határozot- hozatott, hogy azon hitközség anyakönyvébe bevezetendő a gyermek, ahol a keresztelő» történt, de ilyenkor az mindenkor a „Jegyzet“ czimű rovatban

is megemlítendő.

’ • > . #

* ■#

A képviselőház pénzügyi bizottsága Walirmann Mér elnökleté alatt szorgalmasan tárgyalja a közoktatási .tárcza költségvetését, Horánszky kifogásolja a tollnokoknak minden szükség nélkül tanfelügyelőkké való előléptetését és figyelmébe ajánlja Csáky mi- nisztememek aztis, hogy a regále megszűntével a megüresedett korcsmák a felekezetek által iskoláknak vétessenek meg. ,A miniszter ezt igen hely és és czél- szerü eszmének tartja, hozzájárul és határozottan megígéri, hogy a tanfelügyelői intézmény reformálásánál ez állásokat csakis arra való és valóban érdemes férfiakkal fogja betölteni.

B efejezvén a bizosttág a közoktatási költségvetést, e hó 30-án áttért az igazságügyi költségvetésbe. Ez alkalommal Szilágyi Dezső igazságügyminiszter,a birói fizetésekre vonatkozólag azt mondta, hogy miután ez nemcsak igazságügyi, hanem általános pénzügyi jelentőségű kérdés is, bizonyos Jidőhöz kötött nyilatkozatot ,nem tehet,-de; annyit liatávpzottán kijelent, .hogy #

| gondolkozás módjához méri a világ lyását is. Sőt sokan■ vannak, kik t retnék a./vöág kerekét megkötni, lu se előref> sejjdiátra ne'.menjen.

A/átiagfer nemzet helyzete ölj volt, rtwíitha hosszá — háromszázat ájpmjíól 'ébreqjkvolnaijjfjBl, ínely í!Pkorülte levokmiinkáTtak minőén ren s mig mi egy helyben maradtui addig1 mások messze túlszárnyalt .bennünket.

Az ébredés sivár állapotát n< lehet elbírálni annak, ki csak a saj fészkéből -tekintget szét és szemkfí jLlig* * í erjed tál községe határvonalán 4 Ki a valót óhajtja tudni, ösme nie kell a belső állapotokat teljese tájékozódva kell lennie a külső orsz gok .haladásával, meg kell tennie ; összehasonlítást higgadt értelemmel | Ösmernie kell emezek vágyait, tőre] Y-éseik rugóját, akkor levonhatja mii den óldalra a. következést s itélei számba rvehető lesz. tue Igaz, hogy sok dolog máskép tö; fenhetett . volna a közelebb lefolj időkben, ha emberek nem volnánk é • a tévedések alól ki lennénk véve. D számításainkból soha sem szabad kife lejteniink az emberek gyarlóságát | önzéseit sem, melynek árnya ép ág; kiséri, az emberi cselekedeteket, min holdvilágos éjjel az utast követi.

Megyei dolgok

A vármegye.

T. Szerkesztő úr „Kárpátalja“ c. lapja nak 1-ső számát örvendezve fogad! a a Kár pátalja, mert .„felakarja ölelni az itt laki népek érdekeit és azok érzelmeit, kivánsá gait akarja tolmácsolni.“

Alkalmasb időben nem nyilvánulhatot ily törekvés, engedje ennél fogva, bőgj azonnal tért foglalhassunk.

Ne foglalatoskodjunk mindig csak kár pátaljai városunkkal, ép oly fontos és kö zeli nekünk ami régi kedves Bereg várme gyénk, melyhez való szeretetünk bár eddic nem lett kellőleg ápolva, méltányolva i úgy tekintettük azt, mint melynek ügyen mások intézik, és mi csak engedelmeske dünk, de mindig éreztük, hogy ez a mi vár megyénk is.

Kívántunk neki ingyen lakást adn felajánlva lOO.OöO frtot házának felépité sér-e: századok által gyűjtött nemesi pénztár tőkéjének elköltése lett az eredmény, s lehet hogy a hiányzóságot pótadóval fogjul; megfizetni, de ajánlatunk megvetéssel uta- ^ittafott vissza.

óhajtottuk, hogy megyénk területének közepén, • tehát a legalkalmasb helyen állan- dósittassék kormányzása: nagyon hangoztatott ősi jognál fogva a megye szélére tétetett- az, hova mi a távolság miatt ritkán, a szélén lakók folytonosán hejái’hatnak.

“ - Az egékZ vármegyének akartunk köz- kórlíázat* építeni,1 miután évtizeden át hasz- nAltá'J'artnegye~is a mi városi' kórházunkat: és mem a vármegyén múlt, hogy saját közkórházunk építésétől is el nem tiltattunk.

I £ -Hő kívánságunk volt gymnásiumunk fejlesztése: kevésbe múlt, hogy az egészet el nem ’veszítettük.

Óhajtottunk a m. kir. honvédségnek'lak- tanyát’építeni: minden elkövettetett a megye-részéről, hogy özén törekvésünk hajótörést! szenvedjen:

. . A: kir. törvényszéket meg nem kaphattuk, mert a vármegye ellenezte.-‘■i Kivétetett a kir. pénzügyigazgatóság tőlünk, amely azelőtt évtizeden át városunkban jól elhelyezve volt.

/Rendeztünk nem rég nagyszerű gyü- mölcskiállitást: a vármegye még csak tudomásul sem vette.s intézői közül senki sem látogatta meg- azt,

AI mi vármegyénk hatáskörében moz- galoúr volt: gazdasági egyesület, gyárak fölállítása iránt, azoknál a mi vidékünk soha számításba sem vétetett.

■ i •• Szóval: a vármegye nekünk mindig igen szigorú szeretetlen édes atyánk volt; mert második neje a mi édesanyánk polgári, vagy épen paraszt származású volt, ennélfogva féltéstvéreink küldettek nyakunkra, hogy kormányoznának: a mi anyánktól származottak lehettek bármily jelesek, kellő befolyásra szert sohasem tehettek.

És féltestvéreink lenéztek bennünket: hatalmukat éreztük, de érdekeink elő nem mozdíttattak, egymást megérteni- soha sem tudtuk, s hogy jobban nyomhassanak, reánk fogták, hogy külön érdekeink vannak. Most hogy a szegény öreg vár megyére