Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-08 / 7. szám
Els8 évfolyam. K A B-PATALJA. Munkács, 1889. december 8. fel kellett függeszteni s csak ll óra körül lett határozatképes a ház. Az udvartartás tárgyalásánál Orbán Balázs az udvartartás költségeinek leszál- litását és külön magyar udvartartás felállítását indítványozta ; eközben a miniszter- elnökről kétszer is sértőleg nyilatkozott, amiért az elnök rendreutasitotta. A tételt a többség elfogadta. Az állandó országház tételénél Gaál Jenő és Horánszky Nándor nagyobb takarékosságot ajánlottak. A közösügyi kiadásoknál Madarász Dénes ellöninditványt adott be, Pázmándy Dénes pedig szóba hozta, hogy őt, mint képviselőt a delegációk tárgyalására nem akarták bebocsátani. mi egy olyan vitának szolgált alapul, melyben Tisza Kálmán, Asbóth János és Wekerle azt vitatták, hogy a de- legátiók albizottságainak tárgyalásainál nem delegátusok nem vehetnek részt, mig Beöthy Ákos az „igen“ mellett harcolt. — E vita után a tételt változatlanul elfogadták. A nyugdijak tételénél Horánszky Nándor a a pénzügyminiszterhez azon kérdést intézte, van-e tudomása arról, hogy több nyugdíjas hivatalnok még más állami szolgálat után is húz fizetést s azért kéri a nyugdíjasok névsorájt is beterjesztetni; mire Wekerle pénzügyminiszter azt váloszolta, hogy ezek legfeljebb napidijas szolgálatot vállalnak; de különben Ígéri, hogy revideáltatni fogja a nyugdijasok névsorát és igy az esetleges megtakarítást lehetővé teszi. * * * A képviselőház deczember 2-án a miniszterelnöki költségvetés tételét szándékozott tárgyalni, de a váratlan hosszabb és jelesebb szónoklatok folytán az a következő napra maradt. Legelőször Válly Árpád szó lalt fel és ügyes megokolással azt indítványozta, hogy a miniszterelnök esküjének szövege hozassák nyilvánosságra és törvénybe iktattassék. E napi gyűlés legkitűnőbb szónokai Ugrón Gábor és Apponyi Albert voltak. Ugrón beszédjének az volt az alaphangja, hogy milyennek kellene lenni a magyar miniszterelnöknek és hogyan tölti azt be Tisza Kálmán. A felvett thé- mát remekül dolgozta fel és a hatást fokozta Apponyi rögtönzött beszéde. * * * A decz. 3-ki képviselőházi gyűlés ismét zajosan folyt le. Első szónok volt Per- laky Elek, kiről azt mondják a lapok, hogy nagyon álmos beszédet mondott. Utána Pázmándy Dénes indítványozta, hogy a miniszterelnök számoljon be azon 12.000 írttal, melyet 12 év óta felvett; Busbarli Péter úgy találta, hogy ezért már meg is kellenne haragudni és vagy egy negyedóráig próbált is haragjának kifejezést adni; ezen álmosságnak elnevezett-állapotot csakhamar felváltották az Orbán Balázs tüzes beszédje által előidézett zajos jelenetek. Orbán ugyanis azt állította, hogy annak nem lehet erkölcsi értéke, ha Horváth Gyula a kormányt védi, mert ő kormánybiztosságokat vállal és a kormánynyal szerződéses viszonyban van. Horváth Gyula a vádat visszautasítván Orbánnak kemény leczkét tartott. Erre Orbán azonnal válaszolt s állitá, hogy Horváth só szállítási szerződésben van a kormánynyal és hogy ez hasznot hoz, mutatja azon körülmény, hogy némely kaszinói adósságok is só utalványokkal lettek fizetve. — Ebből az következik, hogy kormánypárti embernek semmi hasznothajtó foglalkozást űzni nem szabad. Horvátnak az ülésben elkövetett sértegetései oly mérvet öltöttek, hogy párbajra szolgáltatott okot, mely még aznap mog- t-örtént a czinkotai erdőben, de egyikfél sem sérült meg, a felek a golyóváltás után nem békültek ki s úgy távoztak. Ezután Hermann Ottó akarta Szilágyi Dezső igazságügy- minisz.'ert sarokba szorítani azzal, hogy mikép lehet ő miniszter Tisza elnöksége alatt elvei fentartása mellett, mely ellen Szilágyi igen ügyesen igazolta magát. Végül Yállyi Árpád és Pázmándy Dénes határozati javaslatainak elvetésével a tétel változatlanul elfogadtatott s a vita e napra befejeztetett. Az ellenzéki lapok kivétel nélkül válságot konstatálnak, mely Tisza miniszterelnök tarthatlanságát jelzi. E lapok szerint a kormánypárt mindig a miniszterelnök háta mögött van, mikor szavazni kell; de ez nem sokat ér, mivel alig van valaki a kormánypárton, a ki védelmére kelne. Például szolgál a mostani költségvetés általános tárgyalása, melynek alkalmával alig szólalt fel 3—4 kormánypárti szónok, arra támaszkodván, hogy a többség úgyis meg fogja szavazni. Tisza tehát egészen magára maradt. Nagy a többsége, de e többség igen hidegen viselte magát annyira, hogy Tiszának okvetlenül mennie kell, sőt némelyek annyira bizonyosnak tartják lemondását, hogy az ö menetele már nem is jő többé, kérdés alá, mivel már csak expedienst keresnek, melynek révén a válságból való kigázolás, tisztességes utón történhetnék meg A kormánypárti lapok még mindig biztosnak tartják maradását, legalább ezt látszik bizonyítani a „Tempo“ bécsi levezőjével, folytatott beszélgetése is, kinek Török főkapitány pro- tekcziója mellett sikerült hozza bejutni. E beszélgetésből kiemeljük Tisza következő szavait: „Hosszú időre van szükségünk a békére. De azért a háborútól sem félünk, s ha kényszerittetünk, becsülettel megálljuk a sarat s még az ilyen vén emberek is, mint én, inkább beveretik a fejőket, semhogy egy mákszemnyit is engedjenek Szent István koronájának területéből.“ A parlamenti vitára vonatkozó beszélgetést pedig a következő szavakkal fejezte be: „Egy éve verekszem a parlamentben és kész vagyok újra kezdeni, abban a meggyőződésben, hogy előbb-utóbb megértjük egymást. Nem kell egy kis forgószelet mindjárt viharnak venni!“ A“„Nemzet“ azonban e hó 1-ső számában alaposan foglalkozik azon eshetőséggel, hogy ki lesz a miniszterelnök, ha Tisza távozik ? E czikkében mindenek előtt Appo- nyinak adja azon leczkét, hogy ,Járjon már egyszer saját esze s nem a rósz tanácsadók sugalmazása szerint, akkor eljuthat a miniszterelnökségre is valamikor. “E czikkében egyenesen kijeleli, kik lehetnének Tisza lemondása esetére miniszterelnökök. Ha a „Nemzet“ jól van értesülve, akkor a kabinetből Baross, Szapáry és Csáky- nak, e kabineten kívül Khuen Héderváry horvát bán, Széli Kálmán és Kállaynak lehet arra kilátása. Azt mondják, hogy Tiszának legkomolyabb jelöltje Khuen Héderváry bán, ki Tiszának bizalmas embere, rokona és ahhoz még az országban is népszerű. A kabinetből Baross a legkedveltebb személy a királynál, mióta a mozgósításra nézve sokkal jobb szállítási tervet készített, mint maga a hadügyminisztérium. A szabadelvű pártban van egy pár ellensége, de ezek is elnémultak, midőn budgetét a ház minden vita nélkül, tüntetve és részletes tárgyalás nélkül fogadta el. Széli Kálmánt a Deák traditió, Kállayt adminisztrativ hírneve s az udvar bizalma, Szapáryt és Csá- kyt pedig konnexiók ajánlják. Ezek közül akárki is lenne, a többség követi s igy a minisztérium, bár megfejelve, de megmaradna. A most jelzett válságtól Zágrábban is tartanak, legalább az „Agramer Tagblatt“ állítólag hiteles értesülése alapján azt mondja, hogy Tisza távozása esetére Khuen- Héderváry is lemondana a bánságról, mely Bombelles Márk grófra, vagy esetleg valamely magasabb rangú hivatalnokra bízatnék I de könnyű belátni, hogy miként ez, úgy minden enemü dolog még nem tekinthető másnak, mint tisztán kombinátionak. * •* - * Barosshoz, amióta csak elfoglalta a miniszteri széket, mindig bizalommal viseltetett minden párt, sokat vártak és várnak tőle, főleg az ipar és kereskedelem terén. A zóna-tarifa behozatalával megmutatta, hogy ügyünkön segiteni akar is, tud is. -V Most tervbe vette az osztrák-magyar állam vasúttársaság vonalainak államosítását. E vasutak hossza 1497 kilometer s leggazdagabb és legtermékenyebb vidékeken vezetnek át. Igaz, hogy e vasutak államosítása óriási költséggel jár, de egyúttal óriási előnyöket is nyújt hazánknak mind politikai, mind közgazdasági tekintetben. Az 1882. évi XLV. törvényezikk második szakasza szerint, a magyar kormánynak 1895. január elseje után bár mikor joga lesz a társulat magyarországi vonalait megváltani. Az előkészületeket a kereskedelmi minisztériumban már meg is kezdették, sőt a társulatnál is megindították a tárgyalásokat. üdvözöljük a miniszter urat és teljes szivünkből kívánjuk, hogy a legszebb siker koronázza megkezdett munkáját! * # - ^ A krétai ügyre nézve a „Times“ értesülése nyomán jelenthetjük, hogy a porta Kréta szigetén közigazgatási reformokat szándékozik életbeléptetni. Ahmed ■ Ratib basa tengernagy, mint újabban halljuk, e hó 3-án indult Kréta szigetére az amnestiára vonatkozó fermánnal. A megadott amnestiából a közönséges gonosztevők és a felkelési főkolomposok kizáratnak ; úgyszintén a farmán a krétaiaktól több előbb megadott szabadságot és privilégiumot megvon. Emiatt a krétaiak nem nagy bizalommal vannak a formánhoz, mert attól tartanak, hogy a törökök gyújtogatás ürügye alatt üldözni fogják őket. Különben is félkelővezetőik azt tanácsoljak nekiek, hogy halaszszák el a szigetre való visszatérést, mig a rend teljesen helyreáll. A legújabb hírek szerint Sakir pasa helyét Kosztaki Anthropulosz, Kréta I volt keresztény kormányzója fogja elfoglalni. * A román kormányváltságot az orosz politikai körök egészen belügynek tekintvén, úgy veszik, hogy ezáltal semmi oroszellenes fordulat nem állt be, mivel az új kormány tagjai közt vannak: az oroszbarát Lahovány és Manu tábornok. Kijelentik továbbá, hogy a román kormányválságot mindaddig tétlenül fogják nézni, mig az Oroszország ellen nem fordul, mivel úgy látják, hogy Románia önálló nemzeti politikát akar folytatni. # if. ^ , v A „Brazíliai Egyesült Államok“ köztársaságában a „Wiener Tagblatt11 értesülése szerint minden jezsuita rendet beszüntettek. A felizgatott nép több kolostort dúlt fel. A jezsuiták elhagyják Braziliát és minden vaiószinüség szerint Belgiumba költözködnek. Francziaország már elismerte az új köztársaságot. # % E hó 1-én több órai minisztertanács volt. Király ő felsége Barcsav Domonkos földbirtokost, Gönczy Pál nyugalmazott államtitkárt, Graeff Ede lovassági tábornokot és dr. Wenczel Gusztáv budapesti egyetemi nyugdíjazott tanárt a magyar ország- gyűlés főrendiházának élethossziglani tagjaivá nevezte ki. Egy levél, mely Beregszászból jött Munkácsra Hubert Lajos rendőr kapitányhoz a föispáni titkár aláírásával oly utasítással, hogy a György Endre megválasztása ellen itt a felebbezést kieszközölje. Hivatkozás volt benne arra, hogy a főispánnak is ez az óhajtása. Ha igaz az utolsó passus, nem tehetünk ellene, egyszerűen tudomásul vesszük; ha nem igaz, akkor a főispán nevével és érzelmeivel nincs joga senkinek visszaélni, és elégtételt kérünk. Hol ilyen dolgok megtörténhetnek szó\nélkül, ott nincs semmi biztonság, nincs jog, nincs becsületesség, mert titkon mindennap alááshatnak. Városi liirek. F. hó 4-én esti 5—7 óra közt tartott Dr. Holub Emil előadást. A két óra hosszan át húzódó beszéd folyton" lekötve tartá a szép számmal egybegyült hallgatóság figyelmét. A szomszéd városból, Beregszászból, is többen voltak jelen. így a többek közt itt volt a megye fő- és alispánja, a szomszéd város polgármestere, ifjabb Lónyay Sándor sat. Az előadás nem volt mély, tudományos, de nem mondható felületesnek sem. Gyors és folyékony előadással vázolta a hét éves utazást, melyre minden támogatás nélkül indult leghűbb kísérőjével, feleségével együtt. Elbeszélése kezdetén Dél-Afrika körrajzát vetette gyorsan a mellette álló nagy fekete táblára, azután fokozatosan éjszak felé haladva elbeszélésével vázolta az egyes országok, talaját, terjedelmét, éghajlatát, népeit és szokásait. Utazása kellemeit és kellemetlenségeit. Felemlített néhány várost; igy Caplan-t, melyről azt mondja, hogy rendezett viszonyokkal bir, van par- lementje, Polinese felsőbbsége alatt áll. Földje homokos. Az utazás csak ökrös szekéren történhetik rajta. Termékeny, szép ország, a fák nagyságukra nézve a mi gyümölcs fáinkhoz hasonlítanak. Levegője + 8 és 15 közt váltakozik. A gyermekek 5—6 éves korukban botot kapnak kezökbe s ezzel megkezdődik náluk a katonáskodás. Adójuk nincs. Nyelvök a külömböző királvsáyok szerint külömböző. Káma királyról elismerőleg nyilatkozik. A Zambezi folyó felé utazásában 750 km.-re semmi folyót nem talált. A föld mély homok réteggel van fedve, néhol 16—18 ökröt kellett a szekérbe fogni, ho£'v nyomról nyomra haladhassa- nak. Ez utjokban háromszor 24 óráig semmi vizet nem találtak s mikor negyedik nap egy posvánvra bukkantak, mohón neki estek a romlott viznek s a sáros vizet egész élvezettél itták. — Később ökrei a mérges növényektől megbetegedtek és többen elhullottak. Zámbeziben — azt mondja; az emberek roszak, lelketlenek. Itt volt alkalma különösen orvosi tudományát használni, mely sokat segitett rajta, hol épen akkor a tifusz nagy mértékben uralkodott. A kongó államok felé mind nehezebb lön utazása. A külömböző vad törzsek között sokszor hihetetlen ellentállással mentették meg éle- töket. Hálával emlékezett meg egy hű szolgájáról, Fekete Jancsiról, ki magyar volt, leghívebb kisérője s minden bajban osztályosa. A Holub előadását társas vacsora fejezte be, melyen harminezöten vettek részt a hallgatóság közül. Úgy látszik, legjobban érdeklődtek itt is a doktorok, A kedélyes vacsora elég fűszeres volt. Legelőször Fankovich Sándor köszön-, tötte fel Holubot, melyet Holub viszonozván, kitért beszédje fonalán áffikai gyűjteményére is. Ha készen lesz rend- behozatalával, az egészet kiállítja s felkérte az igazgatót, hogy bár nem akar megfeledkezni Munkácsról, de annak idején mégis figyelmeztesse levélben, hogy gyűjteményéből az itteni gimnasiumnak értékes részt küldeni el ne felejtsem Azután Csomár István köszöntötte fel a főispánt, ki a Holub utazását e város közönségével együtt tette meg e napon kellemes hallgatásban s kérvén, hogy kormányzásában is együtt haladjon vele. Majd Kozma László éltette az alispánt, kívánta, hogy a megöregedett vármegye ez utolsó választásában ifjuliodjék meg. Folyt még a sor tovább is, de az asztaltársaság felbomlott, összekeveredett, . s lassan oszladozni kezdett. Közelednek a megyei választások I kezdődnek a hullámok magasra emelkedni., Eddig még szélcsend volt, de — mint halljuk — kezd a tenger mélye kavarogni. Jó lesz, ha Munkács és vidéke összetart,- erejét nem forgácsolja szét, akkor szerény óhaját keresztül viheti. A választás alá eső tisztviselők annyiféle combinátión mentek már keresztül, hogy ki sem találjuk belőle magunkat. Legutóbbi megállapodásul hallottuk Munkácsra Katona Sándort, SzolyváraBa- lajti Mórt, Ilosvára Pintér Józsit, Tiszahátra ifj. Lónyai Sándort, Kaszonyba ifj. Buzinkai Pétert főszolgabíróknak; Fazekas Bélát, Tömöri Lászlót, Baksai Jánost, Komlóíi Györgyöt, Peterdy Józsefet szol gabiráknak jelöltetni. Alispán-j elölt eddigelé Jobszty Gyula volt, de a legközelebbi fáma olyan hangot hozott a központ felől, hogy újabban Hunyady Béla jelöltetését is kívánni fogják? Menet gyakorlat. A helyben állomásozó közöshadseregbeli összes legénység f. hé 6-án Beregszász felé menetgyakorlatot tett, s csak déli 12 órakor tért vissza. Bár a legénység teljes felszerelésben volt, mind a mellett jó katonai tartást mutaott. Szélhámos asszony. Borsod megyei, hámori születésű Takács Anna felvételre jelentkezett a köz kórházban, minden féle betegsége volt, csak nem tudta, hol. Sok kórházban tápláltatta már magát igy, mert a tolonc könyvben, csakhamar rájöttek, hogy minden köz- kórházból ki van tiltva s igy a rendőrségnek adatott át. Gyászhir. Kövér György hársfalvi gör. kath. lelkész örök nyugalomra tért. Béke legyen hamvai felett ! Gorzó János kir. aljbiró f. hó 4-én golyóval vetett véget életének. Tettének okát — mint mondják — pénzkezelési viszonyok idézték elő. Városunkban több éven át mint vizsgálóbíró működött, innen Ung- várra tétetett át albírónak. Tóth Ödön múlt számunkban említett hírre vonatkozólag azon kérelmének adott kifejezést, hogy mig felsőbb hatóságok előtt folyó ügye el nem dől, ne bíráljuk el tettét sem jobbra, sem balra. E kérelmének szívesen teszünk eleget! F. évi november hó 28-án Ungváron egy darab daru szőrű, homlokán fehér jegyű tehén, s egy darab 5—6 éves sötét pej szőrű heréit ló bitangolö- ban találtatott. Ezen körülmény azzal hozatik köztudomásra, hogy ha a jogos tulajdonos Ungváron a rendőrkapitányi hivatalnál f. évi deczember hó 16-ig nem jelentkezik, — a bitangolóban talált szarvas marha és ló a jelzett napon nyilvános árverésen elfognak adatni. Cserepánya János klucsárkai lakos panaszt emelt a rendőrkapitányi hivatalnál, hogy f. évi november 21-én a Bereg munkácsi takarékpénztárnál 100 forint kölcsönt nyervén, miután egyet-mást bevásárolt, este 8 óra tájban, zsebkendőjébe kötött 88 írttal — és pedig egy drb. 50 frtos. 7 drb. 5 frtos. és 3 drb. egy forintos bankjegygyei haza indult. Útközben betért a „Galamb“ korcsmába, hol miután 3 fél liter bort megivott, — zsebkendőjét, kikötötte, s abból egy darab egy frtos bankjegyet a bor árában átadott a jelen lévő Gutman Herman korcsmárosnak. Ez azonban észre révén, hogy Cserepánya Jánosnál sok pénz van s hogy egy kissé ittas is, csak ketten lévén a korcsmában, — midőn az egy frtos bankjegy után nyúlt, Cserepánya János kezéből az egész bankjegycsomót kiragadta s annak egy részét átadta hirtelen a szomszédszobában lévő nejének, mig 8 frtot azzal adott vissza, hogy ő csakis annyit vett el a kendőből. Cserepánya ezen panaszával szemben, úgy Gutman Herman, mint neje, tagadásban vannak,' azonban Gutman Herman cselédje önként jelentkezett, hogy látta, mikor a korcsmáros tényleg kikapta panaszos kezéből a pénzt s már Ígért is neki 10 forintot, csak hogy ne valljon ellene. A vizsgálat a helybeli kir. járásbíróságnál folyamatban van.