Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-12-08 / 7. szám

Els8 évfolyam. K A B-PATALJA. Munkács, 1889. december 8. fel kellett függeszteni s csak ll óra kö­rül lett határozatképes a ház. Az udvartartás tárgyalásánál Orbán Balázs az udvartartás költségeinek leszál- litását és külön magyar udvartartás felál­lítását indítványozta ; eközben a miniszter- elnökről kétszer is sértőleg nyilatkozott, amiért az elnök rendreutasitotta. A tételt a többség elfogadta. Az állandó országház tételénél Gaál Jenő és Horánszky Nándor nagyobb taka­rékosságot ajánlottak. A közösügyi kiadásoknál Madarász Dé­nes ellöninditványt adott be, Pázmándy Dé­nes pedig szóba hozta, hogy őt, mint kép­viselőt a delegációk tárgyalására nem akar­ták bebocsátani. mi egy olyan vitának szol­gált alapul, melyben Tisza Kálmán, Asbóth János és Wekerle azt vitatták, hogy a de- legátiók albizottságainak tárgyalásainál nem delegátusok nem vehetnek részt, mig Beöthy Ákos az „igen“ mellett harcolt. — E vita után a tételt változatlanul elfogadták. A nyugdijak tételénél Horánszky Nándor a a pénzügyminiszterhez azon kérdést intézte, van-e tudomása arról, hogy több nyugdíjas hivatalnok még más állami szolgálat után is húz fizetést s azért kéri a nyugdíjasok névsorájt is beterjesztetni; mire Wekerle pénzügyminiszter azt váloszolta, hogy ezek legfeljebb napidijas szolgálatot vállalnak; de különben Ígéri, hogy revideáltatni fogja a nyugdijasok névsorát és igy az esetleges megtakarítást lehetővé teszi. * * * A képviselőház deczember 2-án a miniszterelnöki költségvetés tételét szándé­kozott tárgyalni, de a váratlan hosszabb és jelesebb szónoklatok folytán az a következő napra maradt. Legelőször Válly Árpád szó lalt fel és ügyes megokolással azt indít­ványozta, hogy a miniszterelnök esküjé­nek szövege hozassák nyilvánosságra és tör­vénybe iktattassék. E napi gyűlés legkitű­nőbb szónokai Ugrón Gábor és Apponyi Albert voltak. Ugrón beszédjének az volt az alaphangja, hogy milyennek kellene lenni a magyar miniszterelnöknek és hogyan tölti azt be Tisza Kálmán. A felvett thé- mát remekül dolgozta fel és a hatást fo­kozta Apponyi rögtönzött beszéde. * * * A decz. 3-ki képviselőházi gyűlés is­mét zajosan folyt le. Első szónok volt Per- laky Elek, kiről azt mondják a lapok, hogy nagyon álmos beszédet mondott. Utána Pázmándy Dénes indítványozta, hogy a mi­niszterelnök számoljon be azon 12.000 írt­tal, melyet 12 év óta felvett; Busbarli Pé­ter úgy találta, hogy ezért már meg is kel­lenne haragudni és vagy egy negyedóráig próbált is haragjának kifejezést adni; ezen álmosságnak elnevezett-állapotot csakhamar felváltották az Orbán Balázs tüzes beszédje által előidézett zajos jelenetek. Orbán ugyanis azt állította, hogy annak nem lehet erköl­csi értéke, ha Horváth Gyula a kormányt védi, mert ő kormánybiztosságokat vállal és a kormánynyal szerződéses viszonyban van. Horváth Gyula a vádat visszautasítván Or­bánnak kemény leczkét tartott. Erre Orbán azonnal válaszolt s állitá, hogy Horváth só szállítási szerződésben van a kormánynyal és hogy ez hasznot hoz, mutatja azon kö­rülmény, hogy némely kaszinói adósságok is só utalványokkal lettek fizetve. — Ebből az következik, hogy kormánypárti ember­nek semmi hasznothajtó foglalkozást űzni nem szabad. Horvátnak az ülésben elkövetett sér­tegetései oly mérvet öltöttek, hogy párbaj­ra szolgáltatott okot, mely még aznap mog- t-örtént a czinkotai erdőben, de egyikfél sem sérült meg, a felek a golyóváltás után nem békültek ki s úgy távoztak. Ezután Her­mann Ottó akarta Szilágyi Dezső igazságügy- minisz.'ert sarokba szorítani azzal, hogy mi­kép lehet ő miniszter Tisza elnöksége alatt elvei fentartása mellett, mely ellen Szilá­gyi igen ügyesen igazolta magát. Végül Yállyi Árpád és Pázmándy Dénes határo­zati javaslatainak elvetésével a tétel vál­tozatlanul elfogadtatott s a vita e napra befejeztetett. Az ellenzéki lapok kivétel nélkül vál­ságot konstatálnak, mely Tisza miniszterel­nök tarthatlanságát jelzi. E lapok szerint a kormánypárt mindig a miniszterelnök háta mögött van, mikor szavazni kell; de ez nem sokat ér, mivel alig van valaki a kormány­párton, a ki védelmére kelne. Például szol­gál a mostani költségvetés általános tárgya­lása, melynek alkalmával alig szólalt fel 3—4 kormánypárti szónok, arra támaszkod­ván, hogy a többség úgyis meg fogja sza­vazni. Tisza tehát egészen magára maradt. Nagy a többsége, de e többség igen hide­gen viselte magát annyira, hogy Tiszának okvetlenül mennie kell, sőt némelyek annyi­ra bizonyosnak tartják lemondását, hogy az ö menetele már nem is jő többé, kérdés alá, mivel már csak expedienst keresnek, mely­nek révén a válságból való kigázolás, tisz­tességes utón történhetnék meg A kormány­párti lapok még mindig biztosnak tartják maradását, legalább ezt látszik bizonyítani a „Tempo“ bécsi levezőjével, folytatott be­szélgetése is, kinek Török főkapitány pro- tekcziója mellett sikerült hozza bejutni. E beszélgetésből kiemeljük Tisza következő szavait: „Hosszú időre van szükségünk a békére. De azért a háborútól sem félünk, s ha kényszerittetünk, becsülettel megálljuk a sarat s még az ilyen vén emberek is, mint én, inkább beveretik a fejőket, semhogy egy mákszemnyit is engedjenek Szent István koronájának területéből.“ A parlamenti vi­tára vonatkozó beszélgetést pedig a követ­kező szavakkal fejezte be: „Egy éve ve­rekszem a parlamentben és kész vagyok újra kezdeni, abban a meggyőződésben, hogy előbb-utóbb megértjük egymást. Nem kell egy kis forgószelet mindjárt viharnak venni!“ A“„Nemzet“ azonban e hó 1-ső számá­ban alaposan foglalkozik azon eshetőséggel, hogy ki lesz a miniszterelnök, ha Tisza tá­vozik ? E czikkében mindenek előtt Appo- nyinak adja azon leczkét, hogy ,Járjon már egyszer saját esze s nem a rósz tanácsadók sugalmazása szerint, akkor eljuthat a miniszterelnökségre is valami­kor. “E czikkében egyenesen kijeleli, kik le­hetnének Tisza lemondása esetére miniszterel­nökök. Ha a „Nemzet“ jól van értesülve, ak­kor a kabinetből Baross, Szapáry és Csáky- nak, e kabineten kívül Khuen Héderváry horvát bán, Széli Kálmán és Kállaynak lehet arra kilátása. Azt mondják, hogy Ti­szának legkomolyabb jelöltje Khuen Héder­váry bán, ki Tiszának bizalmas embere, rokona és ahhoz még az országban is nép­szerű. A kabinetből Baross a legkedveltebb személy a királynál, mióta a mozgósításra nézve sokkal jobb szállítási tervet készített, mint maga a hadügyminisztérium. A sza­badelvű pártban van egy pár ellensége, de ezek is elnémultak, midőn budgetét a ház minden vita nélkül, tüntetve és részletes tárgyalás nélkül fogadta el. Széli Kálmánt a Deák traditió, Kállayt adminisztrativ hír­neve s az udvar bizalma, Szapáryt és Csá- kyt pedig konnexiók ajánlják. Ezek közül akárki is lenne, a többség követi s igy a minisztérium, bár megfejelve, de megma­radna. A most jelzett válságtól Zágrábban is tartanak, legalább az „Agramer Tag­blatt“ állítólag hiteles értesülése alapján azt mondja, hogy Tisza távozása esetére Khuen- Héderváry is lemondana a bánságról, mely Bombelles Márk grófra, vagy esetleg va­lamely magasabb rangú hivatalnokra bízat­nék I de könnyű belátni, hogy miként ez, úgy minden enemü dolog még nem tekint­hető másnak, mint tisztán kombinátionak. * •* - * Barosshoz, amióta csak elfoglalta a miniszteri széket, mindig bizalommal visel­tetett minden párt, sokat vártak és várnak tőle, főleg az ipar és kereskedelem terén. A zóna-tarifa behozatalával megmutatta, hogy ügyünkön segiteni akar is, tud is. -V Most tervbe vette az osztrák-magyar ál­lam vasúttársaság vonalainak államosí­tását. E vasutak hossza 1497 kilometer s leggazdagabb és legtermékenyebb vidéke­ken vezetnek át. Igaz, hogy e vasutak ál­lamosítása óriási költséggel jár, de egyút­tal óriási előnyöket is nyújt hazánknak mind politikai, mind közgazdasági tekintetben. Az 1882. évi XLV. törvényezikk má­sodik szakasza szerint, a magyar kormány­nak 1895. január elseje után bár mikor joga lesz a társulat magyarországi vonalait megvál­tani. Az előkészületeket a kereskedelmi mi­nisztériumban már meg is kezdették, sőt a társulatnál is megindították a tárgyaláso­kat. üdvözöljük a miniszter urat és teljes szivünkből kívánjuk, hogy a legszebb siker koronázza megkezdett munkáját! * # - ^ A krétai ügyre nézve a „Times“ érte­sülése nyomán jelenthetjük, hogy a porta Kréta szigetén közigazgatási reformokat szándékozik életbeléptetni. Ahmed ■ Ratib basa tengernagy, mint újabban halljuk, e hó 3-án indult Kréta szigetére az amnestiára vonatkozó fermánnal. A megadott amnestiából a közönséges gonosztevők és a felkelési fő­kolomposok kizáratnak ; úgyszintén a farmán a krétaiaktól több előbb megadott szabad­ságot és privilégiumot megvon. Emiatt a krétaiak nem nagy bizalommal vannak a formánhoz, mert attól tartanak, hogy a tö­rökök gyújtogatás ürügye alatt üldözni fog­ják őket. Különben is félkelővezetőik azt tanácsoljak nekiek, hogy halaszszák el a szigetre való visszatérést, mig a rend teljesen helyreáll. A legújabb hírek szerint Sakir pasa helyét Kosztaki Anthropulosz, Kréta I volt keresztény kormányzója fogja elfoglalni. * A román kormányváltságot az orosz politikai körök egészen belügynek tekintvén, úgy veszik, hogy ezáltal semmi oroszellenes fordulat nem állt be, mivel az új kormány tagjai közt vannak: az oroszbarát Laho­vány és Manu tábornok. Kijelentik továbbá, hogy a román kormányválságot mindaddig tétlenül fogják nézni, mig az Oroszország ellen nem fordul, mivel úgy látják, hogy Románia önálló nemzeti politikát akar folytatni. # if. ^ , v A „Brazíliai Egyesült Államok“ köz­társaságában a „Wiener Tagblatt11 értesü­lése szerint minden jezsuita rendet beszün­tettek. A felizgatott nép több kolostort dúlt fel. A jezsuiták elhagyják Braziliát és min­den vaiószinüség szerint Belgiumba költöz­ködnek. Francziaország már elismerte az új köztársaságot. # % E hó 1-én több órai minisztertanács volt. Király ő felsége Barcsav Domonkos földbirtokost, Gönczy Pál nyugalmazott államtitkárt, Graeff Ede lovassági táborno­kot és dr. Wenczel Gusztáv budapesti egye­temi nyugdíjazott tanárt a magyar ország- gyűlés főrendiházának élethossziglani tag­jaivá nevezte ki. Egy levél, mely Beregszászból jött Munkácsra Hubert Lajos rendőr kapitány­hoz a föispáni titkár aláírásával oly uta­sítással, hogy a György Endre megvá­lasztása ellen itt a felebbezést kieszkö­zölje. Hivatkozás volt benne arra, hogy a főispánnak is ez az óhajtása. Ha igaz az utolsó passus, nem tehetünk ellene, egyszerűen tudomásul vesszük; ha nem igaz, akkor a főispán nevével és érzel­meivel nincs joga senkinek visszaélni, és elégtételt kérünk. Hol ilyen dolgok megtörténhetnek szó\nélkül, ott nincs sem­mi biztonság, nincs jog, nincs becsületes­ség, mert titkon mindennap alááshatnak. Városi liirek. F. hó 4-én esti 5—7 óra közt tartott Dr. Holub Emil előadást. A két óra hosszan át húzódó beszéd folyton" lekötve tartá a szép számmal egybegyült hallgatóság figyelmét. A szomszéd városból, Beregszászból, is többen voltak jelen. így a többek közt itt volt a megye fő- és alispánja, a szomszéd város polgármestere, ifjabb Lónyay Sándor sat. Az előadás nem volt mély, tudo­mányos, de nem mondható felületes­nek sem. Gyors és folyékony előadás­sal vázolta a hét éves utazást, melyre minden támogatás nélkül indult leg­hűbb kísérőjével, feleségével együtt. Elbeszélése kezdetén Dél-Afrika kör­rajzát vetette gyorsan a mellette álló nagy fekete táblára, azután fokozato­san éjszak felé haladva elbeszélésével vázolta az egyes országok, talaját, ter­jedelmét, éghajlatát, népeit és szoká­sait. Utazása kellemeit és kellemetlen­ségeit. Felemlített néhány várost; igy Caplan-t, melyről azt mondja, hogy rendezett viszonyokkal bir, van par- lementje, Polinese felsőbbsége alatt áll. Földje homokos. Az utazás csak ök­rös szekéren történhetik rajta. Termé­keny, szép ország, a fák nagyságukra nézve a mi gyümölcs fáinkhoz hason­lítanak. Levegője + 8 és 15 közt vál­takozik. A gyermekek 5—6 éves ko­rukban botot kapnak kezökbe s ezzel megkezdődik náluk a katonáskodás. Adójuk nincs. Nyelvök a külömböző királvsáyok szerint külömböző. Káma királyról elismerőleg nyilatkozik. A Zambezi folyó felé utazásában 750 km.-re semmi folyót nem talált. A föld mély homok réteggel van fedve, né­hol 16—18 ökröt kellett a szekérbe fog­ni, ho£'v nyomról nyomra haladhassa- nak. Ez utjokban háromszor 24 óráig semmi vizet nem találtak s mikor ne­gyedik nap egy posvánvra bukkantak, mohón neki estek a romlott viznek s a sáros vizet egész élvezettél itták. — Később ökrei a mérges növényektől megbetegedtek és többen elhullottak. Zámbeziben — azt mondja; az emberek roszak, lelketlenek. Itt volt alkalma különösen orvosi tudományát használni, mely sokat segitett rajta, hol épen akkor a tifusz nagy mérték­ben uralkodott. A kongó államok felé mind nehezebb lön utazása. A külöm­böző vad törzsek között sokszor hihe­tetlen ellentállással mentették meg éle- töket. Hálával emlékezett meg egy hű szolgájáról, Fekete Jancsiról, ki ma­gyar volt, leghívebb kisérője s minden bajban osztályosa. A Holub előadását társas vacsora fejezte be, melyen harminezöten vettek részt a hallgatóság közül. Úgy látszik, legjobban érdeklődtek itt is a doktorok, A kedélyes vacsora elég fűszeres volt. Legelőször Fankovich Sándor köszön-, tötte fel Holubot, melyet Holub viszo­nozván, kitért beszédje fonalán áffikai gyűjteményére is. Ha készen lesz rend- behozatalával, az egészet kiállítja s felkérte az igazgatót, hogy bár nem akar megfeledkezni Munkácsról, de annak idején mégis figyelmeztesse le­vélben, hogy gyűjteményéből az itteni gimnasiumnak értékes részt küldeni el ne felejtsem Azután Csomár István kö­szöntötte fel a főispánt, ki a Holub utazását e város közönségével együtt tette meg e napon kellemes hallgatás­ban s kérvén, hogy kormányzásában is együtt haladjon vele. Majd Kozma László éltette az alispánt, kívánta, hogy a megöregedett vármegye ez utolsó választásában ifjuliodjék meg. Folyt még a sor tovább is, de az asz­taltársaság felbomlott, összekeveredett, . s lassan oszladozni kezdett. Közelednek a megyei választások I kezdődnek a hullámok magasra emelkedni., Eddig még szélcsend volt, de — mint hall­juk — kezd a tenger mélye kavarogni. Jó lesz, ha Munkács és vidéke összetart,- erejét nem forgácsolja szét, akkor szerény óhaját keresztül viheti. A választás alá eső tisztviselők annyiféle combinátión mentek már keresztül, hogy ki sem találjuk belőle magunkat. Legutóbbi megállapodásul hallot­tuk Munkácsra Katona Sándort, SzolyváraBa- lajti Mórt, Ilosvára Pintér Józsit, Tiszahátra ifj. Lónyai Sándort, Kaszonyba ifj. Buzinkai Pétert főszolgabíróknak; Fazekas Bélát, Tömöri Lászlót, Baksai Jánost, Komlóíi Györgyöt, Peterdy Józsefet szol gabiráknak jelöltetni. Alispán-j elölt eddigelé Jobszty Gyula volt, de a legközelebbi fáma olyan hangot hozott a központ felől, hogy újabban Hunyady Béla jelöltetését is kívánni fogják? Menet gyakorlat. A helyben állomásozó közöshadseregbeli összes legénység f. hé 6-án Be­regszász felé menetgyakorlatot tett, s csak déli 12 órakor tért vissza. Bár a legénység teljes felszere­lésben volt, mind a mellett jó katonai tartást mutaott. Szélhámos asszony. Borsod me­gyei, hámori születésű Takács Anna felvételre jelentkezett a köz kórházban, minden féle betegsége volt, csak nem tudta, hol. Sok kórházban tápláltatta már magát igy, mert a tolonc könyvben, csakhamar rájöttek, hogy minden köz- kórházból ki van tiltva s igy a ren­dőrségnek adatott át. Gyászhir. Kövér György hársfalvi gör. kath. lelkész örök nyugalomra tért. Béke legyen hamvai felett ! Gorzó János kir. aljbiró f. hó 4-én golyóval vetett véget életének. Tettének okát — mint mondják — pénzkezelési vi­szonyok idézték elő. Városunkban több éven át mint vizsgálóbíró működött, innen Ung- várra tétetett át albírónak. Tóth Ödön múlt számunkban em­lített hírre vonatkozólag azon kérelmének adott kifejezést, hogy mig felsőbb hatóságok előtt folyó ügye el nem dől, ne bíráljuk el tettét sem jobbra, sem balra. E kérelmé­nek szívesen teszünk eleget! F. évi november hó 28-án Ungváron egy darab daru szőrű, homlokán fehér jegyű tehén, s egy darab 5—6 éves sötét pej szőrű heréit ló bitangolö- ban találtatott. Ezen körülmény azzal hozatik köztu­domásra, hogy ha a jogos tulajdonos Ungváron a rendőrkapitányi hivatalnál f. évi deczember hó 16-ig nem jelentkezik, — a bitangolóban talált szarvas marha és ló a jelzett napon nyilvános árverésen elfog­nak adatni. Cserepánya János klucsárkai lakos panaszt emelt a rendőrkapitányi hivatalnál, hogy f. évi no­vember 21-én a Bereg munkácsi takarékpénztárnál 100 forint kölcsönt nyervén, miután egyet-mást be­vásárolt, este 8 óra tájban, zsebkendőjébe kötött 88 írttal — és pedig egy drb. 50 frtos. 7 drb. 5 frtos. és 3 drb. egy forintos bankjegygyei haza indult. Útköz­ben betért a „Galamb“ korcsmába, hol miután 3 fél liter bort megivott, — zsebkendőjét, kikötötte, s abból egy darab egy frtos bankjegyet a bor árában átadott a jelen lévő Gutman Herman korcsmárosnak. Ez azonban észre révén, hogy Cserepánya Jánosnál sok pénz van s hogy egy kissé ittas is, csak ketten lé­vén a korcsmában, — midőn az egy frtos bankjegy után nyúlt, Cserepánya János kezéből az egész bank­jegycsomót kiragadta s annak egy részét átadta hir­telen a szomszédszobában lévő nejének, mig 8 frtot azzal adott vissza, hogy ő csakis annyit vett el a kendőből. Cserepánya ezen panaszával szemben, úgy Gutman Herman, mint neje, tagadásban vannak,' azonban Gutman Herman cselédje önként jelentke­zett, hogy látta, mikor a korcsmáros tényleg kikapta panaszos kezéből a pénzt s már Ígért is neki 10 forintot, csak hogy ne valljon ellene. A vizsgálat a helybeli kir. járásbíróságnál folyamatban van.

Next

/
Thumbnails
Contents