Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-01 / 6. szám
valószínűleg a következő városok lesznek; Szeged, Marosvásárhely, Nagyvárad, Besz- terczebánya és Győr. Ha már szaporításról van szó,- megemlíthetjük még azt is — mint a bécsi lapokból olvassuk — hogy a lovasezredek számát 4l-ről, 42-re fogják emelni. Az uj 15-ik dragonyos ezred Morvaországból fog kiegészíttetni s már 1890-ben lép ólétbe. * ■ # # Az uj köztársaság — melynek neve : Brazíliai egyesült államok — minisztériuma a következőleg alakult meg: miniszterelnök Deodoro da Fonseca ; külügyminiszter Ouintino Boceyuva ; pénzügyminiszter : Buy Barboza; igazságügyminiszter: Campos Salles ; belügyminiszter : Aristide Lobo ; tengerészeti miniszter: Vander Kolk, vagy némelyek szerint Vanderkoltz; hadügyminiszter : Benjámin Constant Botelho; de Magalhaes. Majdnem valamennyien részt vettek a rabszoiga-felszabaditási küzdelmekben, többen állami hivatalban voltak már eddig is, de mindnyájan régtől fogva köztársasági érzelmeket tápláltak. Vender Kolk hollandi származású. Az érsek e hó 23-án áldotta meg az ívj minisztériumot. Az államban teljes csend uralkodik, a külfölddel való összeköttetés egy napra sem szenvedett megszakítást és igy egészen feleslegessé vált némely nemzetek azon terve, hogy ottlakó alattvalóik védelmére hadihajókat küldjenek Brazília partjaihoz. * * * Újra és újra foglalkoznak a czárevics nősülésével. Legújabb hírek szerint a czárevics Margit főherczegnőt, Vilmos német császár húgát fogja eljegyezni, még pedig a „Nat. Zeutung“ szerint január hóban, a mikor is e végett Berlinbe utazik. Ez már régi hir, de galibát csinált benne azon körülmény, hogy Vilmos császár nem volt hajlandó beleegyezni húga vallásváltoztatásába, pedig az orosz uralkodók házasságának első feltététele, hogy orthodox vállásu legyen a czárné. Pétervárí hírek szerint Vilmos már beleegyezett a vallásváltoztatásba, de még nem akarják általában hinni, mivel a hivatalos körök még mindig titokban tartják. Ha e .terv dugába dől, korántsem politikai, hanem egyedül vallási ok miatt fog az megtörténni. * * * Az argonauták 0- Szerbiában erősen garázdálkodnak és mindenütt fölkelést szerveznek. így a Montenegró közelében lévő Decsaha ősrégi szerb kolostort, mely kőfallal van körülvéve és erődhöz hasonlit, megrohanták, heves ellentállás. után elfoglalták, kirabolták és értékes tárgyait, melyek itt nagy számban találtattak, és sok közülök a 13-ik .és 14-ik századból való, elyitték, a papokat pedig nagyobbára fel- konczolták. A szerb egyházat roppant veszteség érte, Montenegró és Szerbia óvást emeltek a török szultánnál, és sürgetik a rend helyreállitását. Az O-Szerbiából és Montenegróból Szerbiába menekültek részére a szláv jótékony egyesület általános gyűjtést rendez s annak elnöke Ignatiev 800 rubellel kezdte meg a gyűjtést, mely már az összes templomokban megkezdődött. Némely lapok e támadást odaszeretnék redukálni, hogy a zárda és az argonauták között bizonyos földek miatt súrlódás ütött ki, melyet a hatóságok közbenjárásaikkal elsimítottak; de a zárdafőnök mindezek daezára elhagyta a zárdát a szerzetesekkel együtt, a mikor is a zárda őrizetével Rusto arnauta vezért bízták még. * * * Mihály szerb metropolitát számos ajándékkal lepték meg Oroszországból neve- napja alkalmával. Legszebb volt a Moszkva város ajándéka, egy remek egyházi ruha, remek aranyhimzéssel és drágakövekkel, mely állitólag a szláv egyesület kezdeményezése folytán vétetett. Az orosz czár Persian! követ utján üdvözölte az orosz érzelmű főpapot. Azután higyjünk a szerb atyafiaknak, akik ilyen hazafit hívtak vissza Milán eltávozása után. A szultán a krétai felkelőknek általános amnestiát adott. Büntetésben csak azok fognak részesülni, kik közönséges bűntényt követtek el. * * * Még a temesvári félmilliós csalás ügye sem ért véget és igy a kedélyek még mindig nem zökkentek vissza a régi kerékvágásba, már is egy újabb nagy sikkasztásról veszünk tudomást, mely a budai lottó-hivatalban ment végbe. ,A sikkasztó az ott alkalmazásban levő ellenőr volt, ki önként jelentkezett és töredelmes vallomást tett. A lottóigazgatóság főnöke Máriássy Sándor pénzügyminiszteri osztálytanácsos ezelőtt öt hónappal betegsége miatt szababságra ment s helyettesitése ideiglenesen Thesárovics Ágoston pénzügy- miniszteri titkárra bízatott ellenében annak, hogy ilyen esetekben eddig mindig Szobo“Első évfolyam. K A BPiTA L,J Ä. Munkács, 1889. december 1. vies Ferencz lottóigazgatózági számtanácsos főellenőrre szokták volt bízni. E megbízatás azért történt igy, mert már az idei nyáron tudomására jött a pénzügyminisztériumnak, hogy itt nincs minden rendben, megbízták tehát Thesarovicsot, hogy a vizsgálatot ejtse meg. Thesárovics egyszer véletlenül toppant be a hivatalba és nagyon feltűnt neki, hogy a pénztámok hirtelen becsapta a pénztár- könyvet s hogy zavarodottan kapkodik hol jobbra, hol balra valami munka után. Ez indította Thesárovicsot még szorosabb kutatásra, melytől nem sokat vártak és ime! nemsokára kitűnt, hogy Rádler Károly pénztár-ellenőr már évek óta sikkaszt és eddig saját vallomása szerint 16,000 forintot sikkasztott. A sikkasztást egészen rendszeresen űzte a vidéki pénzekkel és pedig úgy, hogy vagy el nem számolta azokat rendesen, vagy újabban érkezettekkel pótolta ideiglenesen és az eddigi hiányos vizsgálatok miatt csak ma jöttek nyomára, és az is leginkább azért történt, mivel a sikkasztó értesülvén arról, hogy Thesárovics némi rendetlenségeket fedezett fel a pénztár körül, maga jelentkezett. A sikkasztót letartóztatták, Máriássy lottóigazgatót, ki nem régen ismét elfoglalta hivatalát, nemkülönben a főpénztárost és az ellenőrt felfüggesztették. Benique sohasem bírunk kifogyni a szenzátiós hirek és eseményekből, minek oka talán abban keresendő, hogy a nagy tolvajokat gyakran hagyták futni, mig a kicsinyeket vas szigorral fenyitették. — Adtultuszminiszter az 1890-ki költségvetésben a tanítóképző intézetek tanárainak fizetését a középiskolai tanárokéval egyenlővé tette a következő megokolással: „A képezdék a középiskolákkal egyenrangú intézetek, a bennük működő tanárok legalább is akkora munkát végeznek, mint a középiskolaiak, méltányos, hogy a fizetés között eddig tehát fenállott nagykülömbség megszűnjék. Szükséges ez azon óknál fogva, is, hogy egyes, e szakra hivatást érzó' középiskolai tanárok anyagi károsodás nélkül a ké- pezdékhez átmehessenek.u Társadalmi bajaink*) i. Tagadhatatlan tény, hogy minden kornak megvolt a maga jó és roSz oldala, fénye és árnya és hogy az ember minden haladása daczára mindig gyarlósággal teljes lény marad; bármily üdvös intézkedések és reformok behozatala urain is minrüg lesz az emberiségnek hibája, és bűne, . mindig leend erkölcsi romlottság; mégis mindezek daezára is kötelessége a haladó emberiségnek, hogy ne csak a művelődés és tudomány terén való haladásra irányozza minden törekvését, hanem az erkölcsi élet javítására is, mert nem puszta szó a nemzetét szenvedélyes hangon intő költő ódájának azon mondata: „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs.“ Épen ezért annak megtartásán, vagy létrehozásán munkálni nemcsak emberi, de hazafiui. kötelesség is, nehogy a megromlott erkölcs rabigábá terelje, a történet tanúsága szerint, a szabadságért lelkesülő s oly dicső múltú nemzetünket is, de egy nemzet erkölcsfenek javítására hatni s a nemzettest egyrészében már jelentkező erkölcsi romlottság ellen küzdeni, illetőleg ezen bajt orvosolni, nem oly könnyű munka, hogy azt kevesen, ha bár társulattá alakulnak is, teljes eredménnyel eszközölhessék, főleg, ha mint ez a hazánk szivében megalakult erkölcs- nemesitő társulattal is ez ideig történt, népszerűvé s országszerte kiterjedővé lenni nem tud. Munkálni kell azért ezen mindenkinek, a ki csak képes valami'csekélységet is, legalább ha egy parány legkisebb részét is munkálni e őzéiért, ha egyébként nem, mint a nagy közönség előtti elmondás által, habár csak hangya munkát végezek ez által, ez a kis porszem is több a semminél. A kötelességérzet, munkálni akarni az erkölcsiség érdekében, biztat engem, hogy bátorságot vegyek magamnak arra, hogy nyilvánosságra hozzam azon nézeteimet e lap hasábjain, melyekszerint az erkölcsiség javításának ügyét én előmozdithatónak vélem. Lehet, hogy — mint minden egyéni vélemény —ra szakavatottak által hibásoknak és téveseknek fognak állíttatni, de ha alkalmat adok is arra, hogy ezen soraim folytán avatottabb egyének szóljanak e nagy fontossági! tárgyhoz; én, ki saját meggyőződésemet irom, haszontalan munkát akkor sem végeztem. Nem én találtam ki, de kétségtelen tény, hogy bármi ragályos betegsége legyen is a szervezetnek, annak sikeres gyógyitha- tására nézve nagyon fontos és lényeges, keletkezése okát tudni, épen igy, midőn a nemzet testnek vagy társadalomnak van egy olyan ragályos betegsége, a mely napról napra terjed, hogy az sikeresén orvosolható legyen, *) A czikk alaphangjával egyetértünk, hogy legyen a tanítás mindég erkölcsi alapon álló, de némely módozatokban nézetünk eltérő, melyekre nézve majd elmondjuk e rovat alatt véleményünket ! Szerk. szükséges e betegség okát kutatni és felfedezni. Ezen okból, mielőtt gyógyszert keresnék a terjedő erkölcstelenedés, mint társadalmi betegség ellen, elmondom azon nézetemet is,, hogy miket tarthatunk ezen baj ragályossá fejlődése okainak, mert hiszen a baj, vagy betegség, mint emlitém, magában gy engeségünkb en, vagyis szervezetünkben vau, de, ha ragályossá nem válik, nem veszedelmes, tehát itt csak azt keressük, mi teheti azt ragályossá,, hogy egyesek betegsége a nemzettest betegségévé legyen s ha a ragályzás okát megtaláltuk, akkor az ellen kereshetünk orvoslást is. Házi nevelésünk iránya és rendszeréről alig lehet beszélni, mert, a hol és a mennyiben erről beszélni lehet, ott az irány többnyire az, hogy hiúkká, önhittekké, felületesekké I az anyagiság, illetőleg a vagyon imádóivá neveljük sokszor, de sokszor akarva nem akarva is gyermekeinket, rendszerünk is, ha ilyenről házi nevelésünknél egy általán szó lehet, rósz; mert többnyire túlszigorusággal, vagy túl elkényeztetéssel akarunk növelni. Városi hirek. Választások megsemmisítése. A nov. hó 7-én történt megyei bizottsági tagságra megválasztottak közül hallomásunk szerint mégSemmisittetett az igazoló bízott- ság által f. hó 23-án tartott. ülésben a vo- lóczi választás, \— mely ellen ugyan* nem adatott be semmi kérvény, de mert a választási elnök a szavazók nevét külön nem íratta le s igy a jelentéshez nem is csatol háttá, tehát a bizottság hivatalból mondta ki semmisnek a választást. Minthogy a vá lasztásnál egyéb szabálytalanság nem történt, a választó közönség a választásban megnyugodott, talán kár volt okot adni új válarztási mozgalmakra, nehogy a' véres eget ismétlődjék. Megsemmisittetett továbbá í|| ?ár-palánkai választás, melyben a bizottság teljes alapossággal járt el, minthogy a választási elnök azon szarvas hibát követte el, hogy a szavazó cédulák külső lapjára egyúttal a választó nevét és lajstrombeli sorszámát is felíratta, melynek folytán a titkos szavazat teljesen nyilvánossá tétetett. A megválasztott, négy biz. tag a választás után nagy vendégséget csapott, választók és választottak jól miö.attak s most tűnődne^ az eltűnt 50-^|$|.frt felett. g Ú. Megsemmisít«! alatt. van végre a munkácsi megválasztottak közül György Endre, ki egyúttal- országos képviselőnk-is. Eddig úgyan még^ nem .tudjuk az eredményt, ’de sejtjük abból, rnert a bizottság telekkönyvi kivonatát, liekérette annak kitüntetésére, hogy van-e' -városunkban két éves birtokló. jjr •3' Nagy vijszátetskést szült itt azon általáno san elterjedt hir, hogy György E. megválasztása elleni fellebezés beadására Beregszászból adatott* meg az instinctus, állitólag azon nyomatékos kifejezéssel, hogy a megye érdeke ezt kk'áujá s a legfelsőbb személynek is ez az óhajtása, melyet mi semmikép sem tudunk sem elhinni, sem alapját nem tudjuk megtalálni, hogy mi módon lehetne a me- gyei érdek ellen ezen választás. Mert nincs úgyan milliókat érő vagyona, de van tudó mánya és Catói szigorú becsületessége, kinek megválasztását egy nagy város intelli- gentiája egyező akarattal óhajtotta. És Munkácson találkozott olyan boldogtalan ember, ki a hajszát megindította s a felebbezést Nachtigal hires afrikai kutató következő utasítást adott: Vegyen ön elő egy forgó széket, melyet atyja irodájában bizonyosan találni fog, csavarja föl annak ülését oly magasra, a mennyire csak a csavar engedi, azután e széket tegye fel egy paraszt szekérre, melynek semmi ruganya nincsen; ily módon szekerezzék a júliusi, vagy augusztusi legnagyobb melegben egy huszonnégy óráig s miután azt étien, szomjan megtette, hajtasson keresztül egy roszul müveit burgonyafóldön és mikor ezeket mind megtette, fogalmat szerez arról, hogyan történik a. sivatagon való utazás. Komka Gyula kir. aljárásbiró hajlott korára való tekintetből ez év deczember elsőjétől nyugalomba helyeztetett. Sokáig le-, gyen állami nyugalmazott! Botrányos önbíráskodás. Fischér Mór, helybeli járásorvos ellen Tóth Ödön nevű egyén az utcán fenyegetőleg lépett fel, ha vissza nem téríti neki azon fuvari bért, melyet az oltásnál fölszámított azon alkalommal, midőn őt a szolgabiró Rákosra kirendelte. Tóth Ödön a rákosi kerületnek orvosa akart lenni s ez alapon követelte az általa meg nem szolgált fuvarbért. A járásbíróság előtt is beperelte, de elutasíthatott s igy utcai botrány utján akarta kierőszakolni és megtámadta dr. Fischert s fenyegette, ha rögtön nem fizet, ki támadója elől a táraskörbe menekült, és most ablakai töretnek be, mely hihetőleg összefüggésben áll a dologgal. Eddig csak a koldus gyermekek üldözték az embereket, most már fenyegetések is kezdődnek, Szépen haladunk! Egy bizottság működik jelenleg a katonai lakások bérletének kipuhato- lása céljából. — A tiszti lakbérek öt évről —- öt évre szoktak megállapittatni és ősz tályoztatni. Eddig Munkács a tiszti lakbér- fizetésekre nézve a hatodik osztályba volt sorozva, s azért dijaztattak a lakások oly silányul. Épen tegnap múlt egy hete, hogy a széles utczában összekaparták a sarat és még tegnap is ott láttuk disztelenkedni az óriási sár és trágyahalmazokat. Kedves városunk úgy tesz vele, mint a rest szolgáló, a ki nem viszi ki a szemetet, hanem bevárja a következő seprést. Hiába! nincs kinek és nincs idő az ilyen haszontalanság- nak utána nézni, most vadász-idény van. Vegyes hirek. ki kierőszakolta. Mi azt hisszük, hogy az, országgyűlésen képviselőnk lehet, a megyei bizottmányi tagságra való választása sem lehet törvénytelen, mert oly egyén, ki több helyen lakik állásánál fogva, sehol sem lenne akkor megválasztható. ÚJ A nagyérdemű közönség tájékoztatása végett tudatja a rendezöbizottság, hogy dr. Holub Emil f. évi dec. 4-én (szerdán) d. u. 5 órakor jelzett felolvasását a Csillag szálló nagytermében okvetlenül meg fogja tartani. Ezen felolvasásra úgy a kör-, mint zárt- székjegyek 1 frt, az utóbbi 80 krjával még mindig kaphatók dr. Nusser és Gottier L- uraknál. A t. ez közönség ezennel is felkéretik, hogy idején megjelenni szíveskedjék, nehogy a későn jövők állal okozott zaj a felolvasás hátrányára üssön ki. A felolvasást követő szükebb körű társas- vacsorára szóló jelentkezéseket elfogadnak dr. Nusser L. és Fankovics Sándor urak. Az eddig jelentkezettek s:ámából következtetve, a jelzett estély kiváló sikerrel kecsegtet. Sajnálkozik a Bereg, hogy Holub dr. utolsó afrikai útjáról német nyelven tartván felolvasásait, nem részesülhet a közvetlenség nyújtotta élvezetben. Vigasztalódjék, úgy is nem neki való a gyömbér. Holub dr. küszöbön levő fölolvasása juttatja eszünkbe egy kiváncsinak amaz óhaját, hogy- minő az az afrikai utazás ? vagy: Hogyah lehetne megtanulni tapasztalárból a sivatagontevén való utazást ? Erre egy hamburgi előkelő kereskedő fiának T. szerkesztő úr! Több oldalról- értesültem a felől, hogy Beregszász és Munkács környékén egyesek, kik a szolyvai főszolgabírói állásra aspirálnak, oly kohóit hir terjesztésével korteskednek, hogy én nem’számitok, nem concurrálok említett ál-! lás elnyerhetéseért. Eme fogás a szó szoros értelmében ráfogás, mert először a köz-, pontban üresedés nincs, másodszor két szék közt pad alatt maradni nem akarván,., határozottan s kizárólag a szolyvai főszolga^ biró állásra reflektálok. Hivatali rendki- kivüli elfoglaltatásoni nem engedi meg, hogy személyesen keressem fel a mélyen tisztelt bizottmányi tag urakat, nem marad tehát más kisegítő eszköz fen számomra, minta nyilvánosság terén czáfolni meg eme .valótlan híreszteléseket, bizalommal kérvén a n. tisztelt bizottmányi tag urakat, hogy méltóz- tassanak eme kijelentésemet tudomásul venni; másfelől pedig becses szavazatukkal annak idején támogatni. Szolyva, 1889. november 24. őszinte tisztelettel: Balajthy Mór szolgabíró. Egy levelezőnk még a múlt héten beküldött értesítése folytán azt beszéli el, hogy a Szent-Miklós-Pászika közt épülő grófi kastélynál már több haláleset fordult elő, kik vagy a toronyból estek le, vagy a dinamit helytelen kezelése által vesztették életöket és minden vizsgálat nélkül temet- tetnek el Szuszkón, vagy Pászikán. „Most is —• úgy mond — egy halott az út árkában élettelen fekszik“ Ajánljuk a hatóság figyelmébe ! Ki a hiúbb, a nő e vagy a férfi? Eddig rendesen a hiúságot szokták volt a nők szemére lobbantani, mert általánosan azt hitték, hogy a nők hiúbbak mint a férfiak, pedig egészen ellenkezőt bizonyít két frankfurti úr fogadása, kik e czélból egy népes bazár bejáratánál egy szép nagy tükröt állították fel és figyelemmel kisérték az arra járókelőket. Az eredmény meglepő volt. Az arra menő 100 nő közöl csak 65 pillantott a tükörbe, mig 100 férfiú közöl 95 ugyanazon idő alatt. Aztán mondja va- l iki, hogy mi férfiak nem vagyunk hiúk! SZERKESZTŐI ÜZENET. A konvencziós lapnak, Beregszász. A Kárpátalja ezennel ünnepélyesen kijelenti, hogy nyomtatásban az utolsó számában reprodukált durvaságnak mását még nem látta. A Kárpátalja tiszteli amaz olvasó közönséget, mely eltűri, hogy „kedélyeskedés“ czimén, előtte ily es hangon tartott társalgás ‘folytathassák, de tiszteli ama szülőket is, kiknek gyermekei ezen kézből kapják a mai társadalmi' műveltséget! A beregi Starcsevicsek vadállati hangját itt nem, értik. Hogy, is szól csak az a couplet: alásszolgája I
