Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-01 / 6. szám
Első évfolyam. 6-ik szám. Munkács, 1889. deczember I. KAR FATALJA. POLITIKAI ÉS' TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: . / 5 ftt. ^ Negyedévre 1 írt 25 kr. Egye» szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. (s) Egész evre Fél évre 2 ft’t. 50 kr. <§Sx§®<§S>!sS>@®®Sx§®§3X§£)@®@^S>f]@3>S3><§^:a)S®(sS)®^ Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési Iroda: Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dgak egyszeri közlésért: 50 szóigg 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 ki*., 200 szóig 2 frt 20 kr., § azonfelül minden szó 1 ki*. — Üzleti .és többször te) megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnekIFelelop s©§ © ISTVÁM',. Teendőink. A népnevelés századunk eme jelszava és legnemesebb eszméje áthatotta a népek lelkét, — korszakunk ifjitott emberiséget szükségei, —- a magyar haza népei is, mint a növény, mely a, tavasz napjaiban tápnedvet szomjazik — a szellemi kincsek birtokáért versenyre kellnek. A magas kormány a haza összesr népeinek a műveltség, Utján előre törekvéseit nem csak hogy örömmel veszi tudomásul, hanem azt hatáskörében, mint a magyar haza nagyságának és boldogságának legdrágább zálogát intézi, erő- siti, bátóritja és segélyezi. — A szellemi és anyagi tehetetlenségek között vergődő kárpátaljai népünknek is röptében kell megragadni az időt és ha élni akar, a tudatlanság bilincseit ösz- szézuzva, a haza testvér népeivel a nevelés terén együtt kell haladnia. Az iskolai autonómia, melyet drága hazánk törvényhozása az 1868-ik évi 38. t..-ez. által minden e házában élő népfaj és nemzetiség1 részére biztosított, lehetővé teszi, hogy a Kárpátok bérczeit, völgyeit lakó népünk is, a haza törvényes intézkedései szerint, fentartva ősei nyelvét és szokásait, — iskoláiban a hit- és erkölcs alapján neveltessék, a magyar nyelvre oktat- tassék és az állam iránti szeretetben fentartassék. — E nemes czél eléréséért megyénk görögszertartású katholi- kus lelkészi kara lankadást nem ismerő buzgalommal küzd, új iskolalakok épitései, a régiek kibővitései, azok felszerelése és taneszközökkel ellátása eléggé igazolja, hogy lelkészeink a kor színvonalán állván, nemes és hazafias kötelmeiknek megfelelni igyekeznek. Hogy pedig századok mulasztásait pár évtized alatt teljesen helyre nem hozhatják, annak okát, az elfogulatlan bíráló nem a lelkészekben, sem a népben, hanem azokon kiviil eső és tőlük nem függő körülményekben és akadályokban fogja felfedezni. Nagy akadálya tanügyünknek a községek reiídézettlensége és szétszórt-; sága, melyek miatt a tankötelesek, különösen a téli időben vagy éppen nem, vagy csak egészségűk és életük veszélyeztetésével vehetnek részt az oktatásban ; továbbá igen nagy akadályul szolgál népünknek úgy szellemi, mint anyagi emelkedésében a gyárak hiánya, a talaj terméketlensége és az ipariskoláknak vidékünkön fel nem állítása, azonban a legnagyobb csapás népünkre a Galíciából beözönlő zsidóknak népünk anyagi helyzotét aláásó és kiaknázó, alattomos és tervszerű működése, mely miatt újabb időkben az vagyonában annyira megrendittetett, hogy önmagára hagyatva, állami segély nélkül iskoláit és nevelési ügyeit a kor kívánalmainak megfelelően alig gondozhatja és elszegényedése miatt községi tanítóit illő fizetéssel el nem láthatja. — Tény, hogy megyénk hegyi vidékein szétszórt, községek tanítói küzdve .© ' .0 bár nélkülözésekkel, tánitói kötelmeiknek a lehetőségig megfelelni iparkodnak, tény azonban az is, hogy a 139 községnek tanítói néhány kivételével, családjokkál együtt legszánandóbb sorsban, szegénységgel küzdeni kényszerülnek, — a hiteles adatok ugyan is beigazolják; hogy 26 néptanító évi készpénz fizetése 20 forinttól 30 forintig megy, —- 50 tanító 30 -tói 50 írtig, — 36 tanító 50-től 100 Értig, — 19 tanító 100-tól 200 írtig, — 5 tanító 200-tól 300 írtig, -— 2 tanító 300-tól 400 írtig terjedő fizetésben részesül. Igaz, hogy ezen tanítók igen csekély kivétellel egyszersmind az éneklészi teendőkért járuló javadalmazással is el vannak látva, azonban a zabtermő vidékeken, ha tánitói teendőik mellett lehetne is terméketlen földjeiket mivélni, abból vajmi csekély jövedelemre számíthatnak. Sajnos, hogy a legfelsőbb intéző körök figyelme a kárpátaljai orosz ajkú, de szívben, lélekben hazafias értelmű nép igaz helyzetére nem irá- nyittatott, mert ez esetben, nagy ősz- szegek alig; lettek volna engedélyezhe- tők oly községekben 'áilitandó ,és felszerelendő állami iskolákra, lnelyek lakói anyagi jó viszonyaik mellett önerejükből is képesek lettek volna iskoláikat a törvényeknek mindenekben megfelelően létre hozni — és elvona- tcjtt az állami segély azon nagyszámú sjegény hegyi községektől, melyek se- gelvezye, ■ iskoláikat és tanítóikat jóbb kjp,rba éá^allapbtba helyezhették volna, —r sőt talán czelszérübb és üdvösebb left volna,', ha azon .nagy Összegekén egyházkerületenként nép anyagi emelkedését előmozdíts"ipariskolák állíttattak volna fel. —Ezen ä liaza törvényeinek hűségesen hódoló iiép, mely a . Kárpátok tövénél a magyar háza szélén századok óta, mint rendíthetetlen szikla ellent állt és áll a nemzetiségek decöm- ponáló hefdlyátónak és fenntartja az állam eszme zászlóját, —■ e népfaj, mely a székelylyel együtt a magyarral soha meg nem lazult testvéri kapocsban összeforrt, e nép, nem csak magyarhon polgár, de a szó legnemesebb értelmében magyar hazafi, a ki beéri inkább verejtékkel megszerzett kenyerével, de nem megy Amerika bányáiba jobblétet, avagy más hazába szabadságot keresni. — A magyaroroszok a magok egyszérüségök és becsületesséffökben megbecsülhetetlen alkotó elemet képeznék. — Ily nép megérdemli; hogy a magas kormány ' ~ által őszinte és melég szeretettel felká- roltássék és úgy szellemi,' valamint anyagi emelkedéséhez a szükségeseknek bizonyult segély eszközökkel elláttassek, inert úgy is mint émberek, de úgy is mint hazafiak megérdemlik, hogy sz'e- retve és segélyezve legyenek. Szíikségés mindenek előtt a kárpátaljai népiskolákban működő tanítók jelen csekély évi készpénz fizetését legalább 3QÖ írtig állami seg.élylyel kiegészíttetni. — Szükséges továbbá, minden egyházi kerület központján állami költségen, egyelőre egy ipariskolát létre hozni. Ha az állam, a nép szellemi, an vagi emelkedéséhez á. szűk- ségesnek bizonyult segélyezéssel hózzá, fog járulni —j- és lia iskoláink és tanítóink fölött az egyházi -, éa . vjlági, tanfelügyelők együttes, erélyes ésj,|ply- tonos őrködése, biztosittatik,, e! népv neveletlenség bilincseiből kibontsptm-; ván, szellemileg ifjultan és anyagilag, erősödve -egy boldogabb jövő korszakát fogja üdvözölhetni. Déskó János, . beregi foésperqst. - . Városi ügyek. * O.*/ • .. c fi r A tanács á lefolyt -hétéit._ különö sen a Vied er Hevman és Kéázt Lázár fűrészgyára és ezzel összekötött lisztőrlő malom ügyével foglalkozott. Ezen egyesített gyártelep megvizsgáltatván, kiderült, hogy az egész egy elhamarkodott férc munka, hol a munkások minden percben veszélynek vannak kitéve. A gyártulajdonosok ezzel mitsem törődTÁRCA. Ha majd felém . . . Ha majd felém egy boldog óra int, Midőn siralmas létem megszakad; Ha végnyugvásra száll e tört kebel, Mely annyi fájó kíntól lesz szabad; Ha sirihalmom árván domborul S 'virág helyett csak barna moh fedi: Eljösz-e majdan szép szerelmesem Az árva hantra lcönyüt ejteni? . . . Oh jöjj és hintsd poraim fölé e bért, A hosszas földi szenvedésekért. Holoanyay Cyrill. Éjjel. Minden sötét körültem. Oly rég leszállt á nap. Fölöttem a nagy égen felhők bolyonganak. Kisértet most az éjjel: Olyan remegve mén, Mintha magára félne A föld felületén. Azért siet utánam Ahova csak megyek: Követ, kísér szünetlen Es szivem úgy remeg. Körültem mindén alszilc, — A természet pihen . . . De haliga csak! mi dobban ? Oh semmi t r a szivem. De tán ismét csalódtam ? Oh nem, az nem lehet : Egy csillag fényé rézg ott A fellegek feleit. A felhők zord köpenye . Egy kissé megszakadt S egy mécs világa pislog A szakadék alatt. Ne félj szivem 1 ne dobbanj 1 Hallgas, oh csendesülj: Az égen is van árva, Nem állsz te egyedül!-y Legújabb párbaj eszköz. Lassú, kényelmes léptekkel, kardcsörtetve sétálgatott K—f városka egyik utcáján két, fiatal, deli huszártiszt. Hedvigről, kettöjök ideáljáról beszél gettek. Hedvig nagyon szép -.leány volt, rajongott érte nem ssak a kaszárnya tiszti kara, de a városka polgári ifjúsága is. — Egyönknek le kell mondani róla, mondá közönynyel Tivadar, a főhadnagy. 'íf- Rosszul mondottad, — szólt Imre, — még jobban meglassítva lépteit. — Lemondani egyőnk sem hajlandó, hanem másként kell döntenünk e kényes kérdés fölött % Hogyan. ? ■ — Azt hiszem, az általános mód lenne a legkönnyebb, — felelt Imre. — Annyiban igazad van, hogy legkony- nyebb lenne, de-nem vagyok barátja a párbajozásnak . . . -i Ismersz1' igen jól s igy nem mondhatod e nyilatkozatomért^ hogy gyáva vagyok. — Más módot pedig nem tudok. Imre kissé gondolkozott, azután folytatá : — Tudod mit, barátom, a párbaj ozást karddal vagy pisztolylyal már minden csekélységnél orvoslásul használják s ezért legnagyobb részben megvetést, nem -pedig a lovagiam elnevezést érdemlik. Hanem válasszunk más módot: — Nos ?, — szólt közbe Tivadar. — Ismerjük egymást igen jól s tudjuk, hogy mindketten jó humoristák vagyunk. jtn tehát azt tanácslom, hogy .a melyikünk egymást először felülteti humorával, az lesz a győztes. ) — Helyes, nagyon helyes ! — mondá Tivadar kezeit összecsapva. így legalább sértetlenül jó barátok maradhatunk; csupán a Hedviggel való érintkezésről kell lemondania a vesztesnek. — Igen, ezen elhatározásunk pedig azonnal érvényű nyer. E pereztöl kezdve tehát vivóeszközünk a humor. Elváltak. Tivadar hazament és fonográfjával kezdett babrálni. Nehány ismerősét magához hivatott és elbeszélte nékik, hogy miféle ügye támadt Imrével. Későb aztán egész szinpadi játékot rendezett a jelenlevőkkel, hogy fonográfjával fölfogássá a hangokat, mit beszéltetni fog vele. Imre szorgosabb teendőit méDt elvégezni s hogy a felültetés, vagy ehhez hasonló humorát elméletileg' kidolgozza, estére halasztotta. ‘ ' : iAzonban, amint teendőit elvégezte, ön- kénytelenül megfogamzott benne egy; kis hámor : — Hedvig nevében fogok Tivadarnak irni és benne égy sürgős találkát tűzök ki,; aho1 Hedvig helyett én fogok’megjelenni. Hedvig írását igen jól ismerem,' — folytatá elmélkedését t— s igy azt utánozva, semmi kéfcég's'Bjn íéf rhókkáj." Itógy Tivadar pontosan még fog jelenni a légyotton .... A győzélém' biztosi Megjött az est és annak homályával sűrű köd szállott a vidékre s igy Imre csak lassú óvatos léptekkel tudott a városon kívül levő lakásához vezető utöh haladni. Amint a városból kiérve a biztos győzelem reményében lépdelt, egy az : úttól félre eső bokorból emberi hangok ütötték meg füleit. ' - *> .■: j Megállt és liallgatódzott. Közeledni akart a bokorhoz, dé közvetlenül az út mellett egy széles, vízzel és sárral megtelt sánc volt, melyen nieg: sem kísérelte az átgázolást. Nehogy észrevétesse magát a bokorban suttogok által, leguggolt és tovább hall- gatódzott. — Bocsáss el Béla, bocsáss el, ne kínozz! . . . — hallatszék a bokorból nyílt női hangon. — Nem, nem bocsájtlak. Valid melg, hogy mit keresett nálad a főhadnagy . .