Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-12-01 / 6. szám

Első évfolyam. 6-ik szám. Munkács, 1889. deczember I. KAR FATALJA. POLITIKAI ÉS' TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: . / 5 ftt. ^ Negyedévre 1 írt 25 kr. Egye» szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. (s) Egész evre Fél évre 2 ft’t. 50 kr. <§Sx§®<§S>!sS>@®®Sx§®§3X§£)@®@^S>f]@3>S3><§^:a)S®(sS)®^ Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétkül­désére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési Iroda: Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtat­nak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dgak egyszeri közlésért: 50 szóigg 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 ki*., 200 szóig 2 frt 20 kr., § azonfelül minden szó 1 ki*. — Üzleti .és többször te) megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek­IFelelop s©§ © ISTVÁM',. Teendőink. A népnevelés századunk eme jel­szava és legnemesebb eszméje átha­totta a népek lelkét, — korszakunk ifjitott emberiséget szükségei, —- a magyar haza népei is, mint a növény, mely a, tavasz napjaiban tápnedvet szomjazik — a szellemi kincsek birto­káért versenyre kellnek. A magas kor­mány a haza összesr népeinek a mű­veltség, Utján előre törekvéseit nem csak hogy örömmel veszi tudomásul, hanem azt hatáskörében, mint a ma­gyar haza nagyságának és boldogsá­gának legdrágább zálogát intézi, erő- siti, bátóritja és segélyezi. — A szel­lemi és anyagi tehetetlenségek között vergődő kárpátaljai népünknek is röp­tében kell megragadni az időt és ha élni akar, a tudatlanság bilincseit ösz- szézuzva, a haza testvér népeivel a nevelés terén együtt kell haladnia. Az iskolai autonómia, melyet drága hazánk törvényhozása az 1868-ik évi 38. t..-ez. által minden e házában élő népfaj és nemzetiség1 részére bizto­sított, lehetővé teszi, hogy a Kárpátok bérczeit, völgyeit lakó népünk is, a haza törvényes intézkedései szerint, fentartva ősei nyelvét és szokásait, — iskoláiban a hit- és erkölcs alapján neveltessék, a magyar nyelvre oktat- tassék és az állam iránti szeretetben fentartassék. — E nemes czél elérésé­ért megyénk görögszertartású katholi- kus lelkészi kara lankadást nem ismerő buzgalommal küzd, új iskola­lakok épitései, a régiek kibővitései, azok felszerelése és taneszközökkel el­látása eléggé igazolja, hogy lelkészeink a kor színvonalán állván, nemes és hazafias kötelmeiknek megfelelni igye­keznek. Hogy pedig századok mulasz­tásait pár évtized alatt teljesen helyre nem hozhatják, annak okát, az elfo­gulatlan bíráló nem a lelkészekben, sem a népben, hanem azokon kiviil eső és tőlük nem függő körülmények­ben és akadályokban fogja felfedezni. Nagy akadálya tanügyünknek a községek reiídézettlensége és szétszórt-; sága, melyek miatt a tankötelesek, külö­nösen a téli időben vagy éppen nem, vagy csak egészségűk és életük veszé­lyeztetésével vehetnek részt az okta­tásban ; továbbá igen nagy akadályul szolgál népünknek úgy szellemi, mint anyagi emelkedésében a gyárak hiánya, a talaj terméketlensége és az ipariskolák­nak vidékünkön fel nem állítása, azonban a legnagyobb csapás népünkre a Galíciából beözönlő zsidóknak népünk anyagi helyzotét aláásó és kiaknázó, alattomos és tervszerű működése, mely miatt újabb időkben az vagyonában annyira megrendittetett, hogy önma­gára hagyatva, állami segély nélkül iskoláit és nevelési ügyeit a kor kívá­nalmainak megfelelően alig gondoz­hatja és elszegényedése miatt községi tanítóit illő fizetéssel el nem láthatja. — Tény, hogy megyénk hegyi vidé­kein szétszórt, községek tanítói küzdve .© ' .0 bár nélkülözésekkel, tánitói kötelmeik­nek a lehetőségig megfelelni iparkod­nak, tény azonban az is, hogy a 139 községnek tanítói néhány kivételével, családjokkál együtt legszánandóbb sors­ban, szegénységgel küzdeni kénysze­rülnek, — a hiteles adatok ugyan is beigazolják; hogy 26 néptanító évi készpénz fizetése 20 forinttól 30 forintig megy, —- 50 tanító 30 -tói 50 írtig, — 36 tanító 50-től 100 Értig, — 19 ta­nító 100-tól 200 írtig, — 5 tanító 200-tól 300 írtig, -— 2 tanító 300-tól 400 írtig terjedő fizetésben részesül. Igaz, hogy ezen tanítók igen csekély kivétellel egyszersmind az éneklészi te­endőkért járuló javadalmazással is el vannak látva, azonban a zabtermő vidékeken, ha tánitói teendőik mellett lehetne is terméketlen földjeiket mi­vélni, abból vajmi csekély jövedelemre számíthatnak. Sajnos, hogy a legfelsőbb intéző körök figyelme a kárpátaljai orosz ajkú, de szívben, lélekben hazafias értelmű nép igaz helyzetére nem irá- nyittatott, mert ez esetben, nagy ősz- szegek alig; lettek volna engedélyezhe- tők oly községekben 'áilitandó ,és fel­szerelendő állami iskolákra, lnelyek lakói anyagi jó viszonyaik mellett ön­erejükből is képesek lettek volna isko­láikat a törvényeknek mindenekben megfelelően létre hozni — és elvona- tcjtt az állami segély azon nagyszámú sjegény hegyi községektől, melyek se- gelvezye, ■ iskoláikat és tanítóikat jóbb kjp,rba éá^allapbtba helyezhették volna, —r sőt talán czelszérübb és üdvösebb left volna,', ha azon .nagy Összegekén egyházkerületenként nép anyagi emelkedését előmozdíts"ipariskolák állít­tattak volna fel. —­Ezen ä liaza törvényeinek hűsé­gesen hódoló iiép, mely a . Kárpátok tövénél a magyar háza szélén száza­dok óta, mint rendíthetetlen szikla el­lent állt és áll a nemzetiségek decöm- ponáló hefdlyátónak és fenntartja az állam eszme zászlóját, —■ e népfaj, mely a székelylyel együtt a magyar­ral soha meg nem lazult testvéri ka­pocsban összeforrt, e nép, nem csak magyarhon polgár, de a szó legne­mesebb értelmében magyar hazafi, a ki beéri inkább verejtékkel megszerzett kenyerével, de nem megy Amerika bányáiba jobblétet, avagy más hazába szabadságot keresni. — A magyar­oroszok a magok egyszérüségök és becsületesséffökben megbecsülhetetlen alkotó elemet képeznék. — Ily nép meg­érdemli; hogy a magas kormány ' ~ ál­tal őszinte és melég szeretettel felká- roltássék és úgy szellemi,' valamint anyagi emelkedéséhez a szükségeseknek bizonyult segély eszközökkel elláttassek, inert úgy is mint émberek, de úgy is mint hazafiak megérdemlik, hogy sz'e- retve és segélyezve legyenek. Szíikségés mindenek előtt a kár­pátaljai népiskolákban működő tanítók jelen csekély évi készpénz fizetését legalább 3QÖ írtig állami seg.élylyel kiegészíttetni. — Szükséges továbbá, minden egyházi kerület központján állami költségen, egyelőre egy iparis­kolát létre hozni. Ha az állam, a nép szellemi, an vagi emelkedéséhez á. szűk- ségesnek bizonyult segélyezéssel hózzá, fog járulni —j- és lia iskoláink és ta­nítóink fölött az egyházi -, éa . vjlági, tanfelügyelők együttes, erélyes ésj,|ply- tonos őrködése, biztosittatik,, e! népv neveletlenség bilincseiből kibontsptm-; ván, szellemileg ifjultan és anyagilag, erősödve -egy boldogabb jövő korsza­kát fogja üdvözölhetni. Déskó János, . beregi foésperqst. - . Városi ügyek. * O.*/ • .. c fi r A tanács á lefolyt -hétéit._ különö ­sen a Vied er Hevman és Kéázt Lázár fűrészgyára és ezzel összekötött lisztőrlő malom ügyével foglalkozott. Ezen egye­sített gyártelep megvizsgáltatván, kide­rült, hogy az egész egy elhamarkodott férc munka, hol a munkások minden percben veszélynek vannak kitéve. A gyártulajdonosok ezzel mitsem törőd­TÁRCA. Ha majd felém . . . Ha majd felém egy boldog óra int, Midőn siralmas létem megszakad; Ha végnyugvásra száll e tört kebel, Mely annyi fájó kíntól lesz szabad; Ha sirihalmom árván domborul S 'virág helyett csak barna moh fedi: Eljösz-e majdan szép szerelmesem Az árva hantra lcönyüt ejteni? . . . Oh jöjj és hintsd poraim fölé e bért, A hosszas földi szenvedésekért. Holoanyay Cyrill. Éjjel. Minden sötét körültem. Oly rég leszállt á nap. Fölöttem a nagy égen felhők bolyonganak. Kisértet most az éjjel: Olyan remegve mén, Mintha magára félne A föld felületén. Azért siet utánam Ahova csak megyek: Követ, kísér szünetlen Es szivem úgy remeg. Körültem mindén alszilc, — A természet pihen . . . De haliga csak! mi dobban ? Oh semmi t r a szivem. De tán ismét csalódtam ? Oh nem, az nem lehet : Egy csillag fényé rézg ott A fellegek feleit. A felhők zord köpenye . Egy kissé megszakadt S egy mécs világa pislog A szakadék alatt. Ne félj szivem 1 ne dobbanj 1 Hallgas, oh csendesülj: Az égen is van árva, Nem állsz te egyedül!-y Legújabb párbaj eszköz. Lassú, kényelmes léptekkel, kardcsör­tetve sétálgatott K—f városka egyik utcá­ján két, fiatal, deli huszártiszt. Hedvigről, kettöjök ideáljáról beszél ­gettek. Hedvig nagyon szép -.leány volt, ra­jongott érte nem ssak a kaszárnya tiszti kara, de a városka polgári ifjúsága is. — Egyönknek le kell mondani róla, mondá közönynyel Tivadar, a főhadnagy. 'íf- Rosszul mondottad, — szólt Imre, — még jobban meglassítva lépteit. — Lemon­dani egyőnk sem hajlandó, hanem másként kell döntenünk e kényes kérdés fölött % Hogyan. ? ■ — Azt hiszem, az általános mód lenne a legkönnyebb, — felelt Imre. — Annyiban igazad van, hogy legkony- nyebb lenne, de-nem vagyok barátja a pár­bajozásnak . . . -i Ismersz1' igen jól s igy nem mondhatod e nyilatkozatomért^ hogy gyáva vagyok. — Más módot pedig nem tudok. Imre kissé gondolkozott, azután folytatá : — Tudod mit, barátom, a párbaj ozást karddal vagy pisztolylyal már minden cse­kélységnél orvoslásul használják s ezért legnagyobb részben megvetést, nem -pedig a lovagiam elnevezést érdemlik. Hanem vá­lasszunk más módot: — Nos ?, — szólt közbe Tivadar. — Ismerjük egymást igen jól s tud­juk, hogy mindketten jó humoristák va­gyunk. jtn tehát azt tanácslom, hogy .a melyikünk egymást először felülteti humo­rával, az lesz a győztes. ) — Helyes, nagyon helyes ! — mondá Tivadar kezeit összecsapva. így legalább sértetlenül jó barátok maradhatunk; csu­pán a Hedviggel való érintkezésről kell le­mondania a vesztesnek. — Igen, ezen elhatározásunk pedig azonnal érvényű nyer. E pereztöl kezdve te­hát vivóeszközünk a humor. Elváltak. Tivadar hazament és fonográfjával kezdett babrálni. Nehány ismerősét magá­hoz hivatott és elbeszélte nékik, hogy mi­féle ügye támadt Imrével. Későb aztán egész szinpadi játékot rendezett a jelenle­vőkkel, hogy fonográfjával fölfogássá a hangokat, mit beszéltetni fog vele. Imre szorgosabb teendőit méDt elvé­gezni s hogy a felültetés, vagy ehhez ha­sonló humorát elméletileg' kidolgozza, es­tére halasztotta. ‘ ' : i­Azonban, amint teendőit elvégezte, ön- kénytelenül megfogamzott benne egy; kis há­mor : — Hedvig nevében fogok Tivadar­nak irni és benne égy sürgős találkát tű­zök ki,; aho1 Hedvig helyett én fogok’meg­jelenni. Hedvig írását igen jól ismerem,' — folytatá elmélkedését t— s igy azt utá­nozva, semmi kéfcég's'Bjn íéf rhókkáj." Itógy Tivadar pontosan még fog jelenni a légy­otton .... A győzélém' biztosi Megjött az est és annak homályával sűrű köd szállott a vidékre s igy Imre csak lassú óvatos léptekkel tudott a váro­son kívül levő lakásához vezető utöh ha­ladni. Amint a városból kiérve a biztos győ­zelem reményében lépdelt, egy az : úttól félre eső bokorból emberi hangok ütötték meg füleit. ' - *> .■: j Megállt és liallgatódzott. Közeledni akart a bokorhoz, dé köz­vetlenül az út mellett egy széles, vízzel és sárral megtelt sánc volt, melyen nieg: sem kísérelte az átgázolást. Nehogy észrevétesse magát a bokor­ban suttogok által, leguggolt és tovább hall- gatódzott. — Bocsáss el Béla, bocsáss el, ne kínozz! . . . — hallatszék a bokorból nyílt női hangon. — Nem, nem bocsájtlak. Valid melg, hogy mit keresett nálad a főhadnagy . .

Next

/
Thumbnails
Contents