Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-11-24 / 5. szám
Első évfolyam. K Ä R P 1 TÁL J A. Munkács, 1889. november hé 24. agyiban vannak elhelyezve az e fajta töltések, szám- szerint 300; ennyit lehet lőni e puskából megállás nélkül. — A lövés nem szól és füstje sincs. Úgy halljuk, hogy Giffard most már szélágyuk feltalálásán, illetőleg készítésén töri a fejét. Valóban netovábbját értük már az öldöklő szerek és fegyverek feltalálásának; de azért ne ijedjünk meg, mert ez nem a riadalom — hanem a világbéke előjeléül tekinhető, amint azt egy magyar költő több, mint tiz esztendővel ezelőtt igen szépen megénekelte, s midőn mint egy látnok, ekkép szól: „mikor a hadi technika a legirtózatosabb Öldöklő fegyvereket fel fogja találni, akkor fog beállni a világbéke, mert a hadviselés akkor már lehetetlenségge válik“. A Giffárd — fegyver megszületése annak, a népek által annyira áhitott kornak a közeledtét jelenti, — legalább igy reméljük és óhajtjuk, ha Bismark úr s az éjszaki kolossus ellent nem mondanak. Az Ehrman szelleme, kísért a Kárpát alján Egy jelenségre hívjuk fel a hatóság figyelmét. Az Ehrman-Friedman szelleme kezd kísérteni Beregvármegyében. Nem elég, hogy az erkölcsök már meg vannak méte- lyezve, mert a bűn büntetés nélkül osonhat tovább. A becsületérzet kezd kihalni az emberekből. A csalás nyíltan nem tekintetik másnak, mint az ügyetlenség rovására elkövetett könnyelműségnek. A napszámos egész higgadtan veszi, ha a munkaadót napi bérén felül megcsalhatja, az iparosok legnagyobb része azon töri fejét, hogyan szedhessen fel minél több munkaelőleget erre is, arra is ; azután, ha rajta kapják, vagy erősebben fogják, hát engedi magát elzáratni nehány napra s aztán megint emelt fővel jár és újra kezdi. Hogy vagyontalan legyen, arról előre gondoskodik oly formán, hogy kis vagyonkáját a férj feleségére, vagy gyermekeire íratja s igy a község elöljárója nyugodtan bizonyítja róla, hogy vagyontalan. Ezekhez járul most, hogy az Amerikába való vándorlás kezdi fejét vidékünkön is felütni. Ugyanis, mint halljuk, Ehrman Antal új hazájában gyártelepet szervezett, melyhez Magyarországból 300 munkást akar szerezni és pedig vidékünkről, mert itt lakó, az iványi-i gőzmalmot kezelő atyját bízta meg az említett munkások összekeritésével és mint biztos forrásból tudjuk, a szerződtetések már meg is kezdődtek. Folyó hó november 17-kéig 65 egyén ment lépre és szerződött a kimenetelre. Itt lakó Ehrman A. a szerződés előtt elbeszéli, vagy megbízottjaival beszélteti, hogy fiának az új hazában már nagyszerű fűrész- gyára, emeletes háza van. Nem fél senki és semmitől s a hozzá menőket is teljes biztonságba helyezi. A szerződő felek előlegül kapnak 5 frtot, fedezi teljesen az utazási költséget, melyért tartoznak a gyárban hat hónapig ingyen dolgozni, egyedül koszttal láttatnak el. Hat hónap múlva azonban a szerződő fe'eknek naponként 5 frtot fizet, melyet az illetők nagyon kecsegtetőknek tartanak. Az utazásban Ehrman maga fogja őket kisérni. Mi a föltételnek teljesen hitelt adunk azon előre bocsátással, hogy kint levő Ehrman a hatodik hónap végén a 300 munkásból legalább 280-at elfog bocsátani, csak nehány kiváló ügyesebbeket fog megtartani, a kik aztán azt is hirdethessék majd itthon, ha levelét küldenek ismerőseiknek, vagy rokonaiknak, hogy az Ígért szerződés szerinti összeget megkapták s ha újabb toborzásra kerül a sor, köny- nyebb szerrel történhessék a félfogadás. És azokkal mi történik, a kiket a hat hó elteltével elbocsátanak ? — Azokra azt fogják, hogy használhatatlanok voltak, azok vagy elzüllenek, vagy, hogy megélhsssenek, olcsóbb bérért szegődnek vissza. A kecsegtető ígéret, a szép új haza boldogságának festése most nem engedi mindezeket meggondolni a külömben is tudatlan népnek. Hogy milyen boldog ott kivált idegeneknek az élet, idézzük a „Kelet“ 46-ik számában megjelent levelét egy katholikus papnak. Figyelmeztetés Amerikából. Az egyesült államokban lelkészkedő egyik kath. pap az Amerikába meghívást nyert kath. papok tájékoztatátására ezeket Írja: A magyar- országi papság érdekében a legmélyebb tisztelettel kérem tekintetes szerkesztő urat, méltóztassék az alábbi pár sort becses lapjában közölni. Ha valaki a papok közül nem akar keserűen csalódni, csak azon esetben fogadjon el meghívást Amerikába: 1-ör. ha az a meghívás vagy valamely méltósá- gos püspöktől, vagy általa erre meghatalmazott paptól származik. 2-or. Ha a meghívás bárkitől származik, ha kimutatja azt, hogy a templom és papiak fel vannak építve, ki vannak fizetve. 3-or. Ha annyi lé- lekszám van kimutatva, hogy annak felét, vagy néha két harmadrészét elvetve, a megmaradt % részt 5—6 dollárral megadóztatva legalább 1200 dollár mint a lelkész és éneklész fizetésére megkívántaié összeg ki jöjjön. 4-er. Legyen angyali türelme, vas kitartása, legyen vak, süket, néma, tudjon kitartóan küzdeni a russzofilizmus ellen, melynek magjáTkitartón hintetik egy itteni, Magyarországból pár hóval ezelőtt kitiltott lap által. Ezt lelkiismeretbeli kötelességemnek tartom közölni a magyarországi papsággal, nehogy egyik-másik csalódva — felelősekké tegye azokat, kik már az itteni viszo nyokat ismerik. Kelt Nanticoke Pa 1889. okt. 21. Bella Soma lelkész. (M. Á.) Levél a szerkesztőhöz. „Adjatok egy pontot a földön kívül és emeltyűm segélyével kiemelem azt sarkaiból.“ így szólott Archimedes a tudósok legnagyobbika a ki köveket szóró gépeket készített, hogy azok segélyével megvédje hazáját az ellenség ellen. Adjatok eszmét a népnek és ez eszme varázsa olyan lesz, mint az uj téstamentomi kijelentésé. Ezerjó fii lesz, mely meggyógyít minden sebet; emeltyű lesz, mely növeli a közszellemet; hit lesz, mely kibékit és lelkesit. Hit nélkül olyan az ember, mint a korhadt fa. Ágai hajtanak ugyan levelet, de a törzsön az enyészet pusztít. Nem kell villám, hogy ketté hasítsa, nem kell szélvész, hogy kidöntse: elszárad; elpusztul az magától is. Eszme nélkül egy nemzet olyan mint a mag, melynek nincs csirázóképessége, olyan mint a kihamvadt tűzhely, melyből az utolsó szikra is kiveszett. Magyarország ezredéves fenállásának mi a titka? Az, hogy van hitünk; hogy van nak eszméink. Nemzeti hitünk forrása ott fakad, azokon az ázsiai pusztákon, hol őseink bölcsője ringott, hol a fiait féltő párduez heve tanította meg az ifjút védeni a hazát, a hol a Himalájának felhőkkel játszadozó ormairól száguldott végig a pázsitos rónákon a szabadságittas levegő. E szellővel suttogta Emes ősanyánk fülébe az álom tündére: „Nyergeljétek meg a paripáitokat, kézbe buzogányaitokkal és előre az uj hazába, melynek édes lesz a földje mint az anyatej és szent, mint az Isten!“ Ez az álom ott a puszták fejedelmi sátrában szülte a honfoglalást. Álom csak és mégis hitet és eszmét hordott méhében. Most már itt élünk a hit e földjén. Ezer év viszontagságai és viharai vonultak el fejünk felett. De azért „áll Buda, él magyar,“ mert zászlaján ott a vezér eszme, hogy e föld magyar, magyarnak is kell maradnia. Magyar e föld apáink verejtéke és vére árán, magyarnak kell maradni alkotmányunk és törvényeink erejénél fogva. Alkotmánynak és törvénynek erőt a népakarat ad. Olyan az e nélkül, mint a gép, melyből hiányzik a mozgató gőz. A népakarat mozgató gőze az a közszellem, mely a polgárokat egyesíti nagy eszmékért, nagy czélokra. Igazi polgárt a a nagy eszmékért való lelkesedés, a nagy czélokért való küzdelem jellemez. E nagy eszmék, e nagy czélok harezosa gyanánt üdvözlöm én Beregvármegye és Munkács város lelkes polgárainak új szellemi fegyverét, e szabadelvű újság lapot. Üdvözlöm a mi ősi hitünk, a mi ezredéves eszméink nevében, melyekre Beregvármegye és Munkács város magyar érzelmű polgárai oly féltékények mint hajdan a zsidók voltak a frigyszekrényre. Legyen ez újság fegyvere a magyar nemzeti társadalom megújulásának és megizmosodásának. Soha egyetlen egy ige ne váljék e lapban a személyi önzés és bosszúvágy ama nemtelenségévé, mely feledi, hogy a toll csak akkor hatalom, ha a jog, az igaz ság, az eszme fegyvere, de megszűnik az lenni, ha rágalom a kenyere. Az igazság legyen e lapnak csillaga, a hazaszeretet a napja, az eszme a hatalma, — legyen kitartó hárezosa azoknak a nagy nemzeti czéloknak melyek küzdelmében Munkács városnak nem szabad tulszárnyal- tatnia magát senki által, melyet honszerző Árpád innét hirdetett először, hogy a magyarnak itt terül el hazája. ’Legyen jel szava megtermékenyíteni az elméket és megneme- siteni a sziveket, hogy ne tövisre és gazra, hanem gyümölcsre dolgozzunk. Legyen szemei előtt annak a hires angol nemzetgazdának Stuart Millnek a szava, a ki azt mondotta, — hogy egy ember, kinek hite van, fólér kilenczvenküencz olyannal, kinek nincs egyebe, mint érdeke.“ Ne felejtse e lap soha, hogy a hitet úgy kell ápolnia, mint a latin köztársaságban egykor e jogot. „En római polgár vagyok!“ Hadd mondhassa büszkén el a Kárpát alján lakó nép is: „En szabad gondol- kozásu magyar polgár vagyok!“ Hadd jelentse ez a szó azt is, a mit a rómaiaknál: „a szabadság, az elv, a haza katonája.“ Városi hírek. Erzsébet napja. Királynénk ő felsége neve napján a r. kath. templomban nagy mise volt. Az ünnepélyes istenitiszteleten részt vett Munkácsnak minden hivatalos és magán testületé. Az iskolákból a tantestületek és tanítványok mind jelen voltak. Paxi Károly, honvéd altábornagy az iránt tette magát érintkezésbe a a polgármesterrel, hogy a honvéd kaszárnya helyiségéül kijelölt három helyiség közül a legmegfelelőbbet válasz- sza ki, különösen a gyakorló tér kérdése forgott szóban. Általán a honvédségnek a püspöki kertben való építkezés tetszenék legjobban. Mi is azt kívánjuk, legalább azon város rész emeltetnék általa. Katonai szemle. A helyben állomásozó közös katonaságot az ezred pa rancsnoka, Hablicsek ezredes, f. hó 20 és 21-én meglátogatta. 20-án zárgya korlatokat tartatott a régi és első ízben behivott legénységgel, 21-én a lövöldét, laktanyákat és a palánkán levő katonai közkórházat szemlélte meg. A gyakorlatokkal és a tapasztalt renddel meg volt elégedve. Az ezredes idegen hangzatu neve dacára erdélyi születésű derék magyar ember. Főigazgatói látogatás. Sziebert Ede kassai tankerületi főigazgató a helybeli gimnáziumot meglátogatván, megjelent a tanárok előadásán, átnézte az iskolai dolgozatokat. Az intézet szellemi haladását* az anyagi változásokat mind figyelembe vette. A tanulók feleleteinél utasított, intett és buzdított. Megdicsérte a szorgalmat, keményen dorgálta a restséget. Eljegyzés. Kádas J. gyógyszerész és Horyáth Erzsiké k. a., néhai Horváth Alajos leánya az Erzsébet napját eljegyzéssel ünnepelték meg. — A boldogság kisérje életöket! Kérelem a katonai hatósághoz! Még nem törődtek be a bécsi levegőhöz szó- kott bakák a kis városi csendes életbe. Kivált ünnepnapok estéjén a kis korcsmák környékén vitézkednek a békés polgárokkal szemben, mely nálunk a katona tisztek és polgárok jó egyetértése miatt szokatlan. Szeretjük a vitéz katonákat a . . . csatában, de itthon kérjük az ő megfegyelmeztetésöket! Gyászhír. Özv. Párifi Mihályné, szül. Hoffman Mária f. hó 23-án, re°’- geli 3 és 4 óra közt jobblétre szende- riilt. 64 évet élt. Temetése 24-én d. ut. 4 órakor leend r. kath. szertartás szerint. Béke hamvaira! Múlt számunkban közölt kegyelem \— kegyelem, soh’se fogok seinmit elárulni. — Erre az ajtót betörték s az idegent egyedül találták. Feltörték tehát ládáját, abban egy másik ládát találtak, honnan a gyermekhang ismétlődött; ezt is feltörték s nagy bámulatra egy nagy babát találtak benne. Pár óra alatt hire ment a városban a dolognak s az ügyes hasbeszélő engedélyt kapott és most jól jövedelmező előadásaival mulattatja a párisi közönséget. Bankókkal élő egerek. Egy Leit- mericzi gazdát ismerősei meghívtak a közeli faluban levő templom-ünnepre. Azonban attól tartott, hogy mig oda lesz, éjjelre őrizetlen hagyott házából megtakarított 820 írtját ellopják. Tanácsot ült tehát feleségével, melyben eldöntetett, hogy a pénzt ruhába takarva a pincében levő krumpli közé rejtik el, s igy nyugodtan távozták. Mily nagy volt azonban meglepetése, midőn a vig templom ünnep után haza térvén, pénzét az egerek által összeőrölve találta, s takarékossága gondatlanság folytán fucsba ment. A Literáty-Pásztélyi párbaj ügyben a pestvidéki törvényszék Ítéletet hozott, melyben a vád és védbeszédek meghallgatása után 3 évi állam fogházra s 39 frt perköltségmegtéritésére ítélte Pásztélyi Jenőt. Az ügy felebbeztetett Egyúttal a bíróság a pisztolyok elkobzását is elrendelte. Dalárda kitüntetése. A király a budai dalárdának 25 évi jubileuma alkalmából egy saját arczképével és jelmondatával ékesített aranyérmet adományozott. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Homo. Megkaptat. Adjuk. Sümeg. K. L. úrnak. A lapot rendesen küldtük. H. SE. úrnak. Adni fogjuk. A többire várunk. Szives üdvözletünket . . . ! Cupido. Kaptuk. A jót mindig szívesen látjuk. túr, i° gy a 3-ik gyógyszertár engedélyeztetett, — eddig elé ügy tudjuk, hogy — nem való. Helytelen tréfa után közölte jó hiszemü tudósítónk. Beküldetett. Postai gyorsaság. Budapesten e hó 18-án feladott ajánlott levél f. hó 23-án 9 órakor lett kézbesítve; teliá- 317 kilométerre esik 111 ói a,'holott ajvegyes. vonat 2 perc alatt tesz meg egy kilométert. Budapestről Munkácsra pedig a fent említett idő alatt 9 postaszállitó vonat érkezett. Hogy miért kellett azon levélnek annyi idő, mig a feladó kezébőL a címzett kezébe került, azt csak a munkácsi m. kir. postahivatal tudná megmondani. Vegyes liirek. Az amerikai köztársaság elnökének Harrisonnak baja van a szakácsnéjával. Szobájába ment a szakácsné és lába elé dobta a főzőkanalat azon kijelentéssel, hogy ő ilyen urat nein szolgál- a hol oly szerény konyhát tartanak, mert ő igy nem tudja kimutatni szakácsnői ügyességét. Ügyes fogás. Egy idegen, ki Páriában előadásokat akart tartani a maga müyészetéből, sehogy sem tudott engedélyhez jutni. Egyszer beállít egy vendéglőbe, szobát nyittat s beszállásolja magát. A szolgát azzal a figyelmeztetéssel bocsátja el, yigyázzon, hogy szobája felé senki se közeledjék, ki ezt az összes személyzettel azonnal közölvén, annál nagyobb lett az érdeklődés. Kis idő múlva a szobából gyermek hangot hallanak, mely többször ismétlődött, Kedves papa! Ebtartási szabályrendelet a nagy- és kisközségre vonatkozólag. 1. §. Minden ebtulajdonos köteles kutyáját kellőleg táplálni, gondozni s an-a felügyelni. 2. §. Kutyákat kínozni, vagy ingerelni nem szabad. 3. §. A kutyák által ejtett károkért, történjék az élelmi szerekben, ruházatban, vagy állatokban — a tulajdonos felelős. 4. §. Oly kutyák számára, melyek bármi oknál fogva megkötve, vagy elzárva tartandók, a tulaj - donos alkalmas fekhelyről tartozik gondoskodni. 5. §. Harapós természetű'házőrző, vagy bármely más fajú kutya szájkosárral látandó el, vagy megkötve tartandó. — El bocs áj tani szabadon, csakis éjjel lehet és pedig bekerített helyen, vagy udvaron. 6. §,. A nyájőrző pásztor-kntyák nappal, — a mezőn legeltetés alkalmával, térdig lelóggó s lánczon függő kölünczczel látandók el. 7. §. Minden háztulajdonos és bérlő, vagy külön háztartással bíró gazda, eb-adó kötelezettség nélkül tarthat egy házőrző kutyát. 8. §. Tanyákon, pusztákon, melyek a községtől egy kilométernél távolabb esnek,megadóztatás alá nem eső kutyát hármat lehet tartani; a tanyán, vágy pusztán lakó pásztorok kutyáin, kívül,megadóztatás alá nem eső három kutya, a cselédség lakhelyéül szolgáló, különböző helyen fekvő lakházaknál tartható. 9. §'. Pásztor-kutya minden nyáj után kettő tartható adómentesen; az ezeken felüliek adó alá esnek. 10. §. Az ebtulajdonos, ha kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik kutyáját elcsukni, vagy lánczra tenni I mindaddig kötve, vagy elzárva tartani, mig azon a betegségi tünetek el nem múlnak, marakodott gyanús kutyát az elöljáróság azonnal tartozik kiirtatni. 11. §. Ha veszettség gyanújában álló kutya embert mart meg, az ilyen kutya az elöljáróság által a veszettség megállapithatása czéljából őrizet alá vehető. Ha 40 napi idő tartam alatt a gyanús eben veszettségi tünetek nincsenek, a kutya szabadon bocsáj t- ható. Ha a tulajdonos beleegyezik, az ilyen kutya azonnal kiirtandó, 12. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborol, az elöljáróság tartozik az esetet a főszolgabírónak bejelenteni, a szomszéd- községeket értesíteni s a kutyát azonnal kiirtatni. Ily esetben a főszolgabíró által azonnal elrendelendő, hogy a községben valamennyi kutya megkötve tartassák. A szabadon járó kutyák kiirtandólc. 13. §. Ha határozottan veszett eb más kutyákat mart meg, a megmarttak is kürtandók még azon esetben is, ha azokon sérülési nyomok nincsenek. 14. §. Ha veszett kutya gazdasági állatot mart meg, az állattulajdonos köteles az esetet az elöljáró tudomására hozni, ki azt a főszolgabírónak azonnal bejelenti. 15. §. Veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követtetik, mely az 1888. évi VII. t. ez. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehez kiadott miniszteri utasítás 185. §-ában szabályoztatik. 16. §. Veszett kutya fekhelyéről az alom elégetendő, a föld felásandó: padozat, edény- nemüek s az eb megkötésére szolgált eszköz 10%-tes carbolsavás oldattal mosandó meg. II. Az eb-adó megállapitása. A felesleges kutyák tartásának megakadályozása végett, a kutya 6 hónapos korától következő adó álla- pittatik meg: a) a szabály rendelet 7., 8., 9. §-aibán meghatározott számon felül tartott házőrző kutyák után fizetendő évenkiut 2 frt; b) a kedvtöltésből tartott u. n. luxus-kutyák után (ide tartoznak : a doggok, neufúndlaudi s szt-gothárdi ebek, uszkárok, pudlik, pincsek s mindennemű ölebek) fizetendő évenkint s darabonkint 4 frt; c) vizslák, kopók, daxlik, agarak s patkanyfogo kutyák után évenkint s darabonkint fizetendő 50 kr. 18. §. Vadászkutyák csak azon esetben esnek a vadászkutyákra kirótt adókulcs alá, ha tulajdonosuk vadászjegygyei bű-, vadászjegy hiányában aházörzo kutyákra a) pont alatt kiszabott adó alá esnek. 19- §•_ Az eb-adó kivetésének alapját az összeírás képezi. Az összeírás évenkint, — s julius hölban történik 8 papi határidő alatt* Az összeírást az elöljáróság vagy jegyző teljesiti, — bemondás alapján, az alispán által kiadott összeirási ivén. 20. §. A tulajdonos kutyáinak számát s faját, az összeírással megbízottnak bevallani köteles. 21. §. Az összeírás megtörténte a községben szokásos módon közhírré tétel utján,
