Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-11-24 / 5. szám

Első évfolyam. K Ä R P 1 TÁL J A. Munkács, 1889. november hé 24. agyiban vannak elhelyezve az e fajta töltések, szám- szerint 300; ennyit lehet lőni e puskából megállás nélkül. — A lövés nem szól és füstje sincs. Úgy halljuk, hogy Giffard most már szélágyuk feltalálásán, illetőleg készítésén töri a fejét. Valóban netovábbját értük már az öldöklő szerek és fegyverek feltalálásának; de azért ne ijedjünk meg, mert ez nem a riadalom — hanem a világbéke előjeléül tekinhető, amint azt egy magyar költő több, mint tiz esztendővel ezelőtt igen szépen megénekelte, s midőn mint egy látnok, ekkép szól: „mikor a hadi technika a legirtó­zatosabb Öldöklő fegyvereket fel fogja találni, akkor fog beállni a világbéke, mert a hadviselés akkor már lehetetlenségge válik“. A Giffárd — fegyver megszü­letése annak, a népek által annyira áhitott kornak a közeledtét jelenti, — legalább igy reméljük és óhajtjuk, ha Bismark úr s az éjszaki kolossus ellent nem mondanak. Az Ehrman szelleme, kísért a Kárpát alján Egy jelenségre hívjuk fel a hatóság figyelmét. Az Ehrman-Friedman szelleme kezd kísérteni Beregvármegyében. Nem elég, hogy az erkölcsök már meg vannak méte- lyezve, mert a bűn büntetés nélkül oson­hat tovább. A becsületérzet kezd kihalni az emberekből. A csalás nyíltan nem tekin­tetik másnak, mint az ügyetlenség rovására elkövetett könnyelműségnek. A napszámos egész higgadtan veszi, ha a munkaadót napi bérén felül megcsalhatja, az iparosok legna­gyobb része azon töri fejét, hogyan szedhes­sen fel minél több munkaelőleget erre is, arra is ; azután, ha rajta kapják, vagy erő­sebben fogják, hát engedi magát elzáratni nehány napra s aztán megint emelt fővel jár és újra kezdi. Hogy vagyontalan legyen, arról előre gondoskodik oly formán, hogy kis vagyonkáját a férj feleségére, vagy gyermekeire íratja s igy a község elöljá­rója nyugodtan bizonyítja róla, hogy va­gyontalan. Ezekhez járul most, hogy az Amerikába való vándorlás kezdi fejét vi­dékünkön is felütni. Ugyanis, mint halljuk, Ehrman Antal új hazájában gyártelepet szervezett, melyhez Magyarországból 300 munkást akar szerezni és pedig vidékünk­ről, mert itt lakó, az iványi-i gőzmalmot kezelő atyját bízta meg az említett munká­sok összekeritésével és mint biztos forrás­ból tudjuk, a szerződtetések már meg is kezdődtek. Folyó hó november 17-kéig 65 egyén ment lépre és szerződött a kimenetelre. Itt lakó Ehrman A. a szerződés előtt elbeszéli, vagy megbízottjaival beszélteti, hogy fiá­nak az új hazában már nagyszerű fűrész- gyára, emeletes háza van. Nem fél senki és semmitől s a hozzá menőket is teljes biztonságba helyezi. A szerződő felek elő­legül kapnak 5 frtot, fedezi teljesen az utazási költséget, melyért tartoznak a gyár­ban hat hónapig ingyen dolgozni, egyedül koszttal láttatnak el. Hat hónap múlva azonban a szerződő fe'eknek naponként 5 frtot fizet, melyet az illetők nagyon kecsegtetők­nek tartanak. Az utazásban Ehrman maga fogja őket kisérni. Mi a föltételnek teljesen hitelt adunk azon előre bocsátással, hogy kint levő Ehrman a hatodik hónap végén a 300 munkásból legalább 280-at elfog bo­csátani, csak nehány kiváló ügyesebbeket fog megtartani, a kik aztán azt is hirdet­hessék majd itthon, ha levelét küldenek is­merőseiknek, vagy rokonaiknak, hogy az Ígért szerződés szerinti összeget megkap­ták s ha újabb toborzásra kerül a sor, köny- nyebb szerrel történhessék a félfogadás. És azokkal mi történik, a kiket a hat hó elteltével elbocsátanak ? — Azokra azt fogják, hogy használhatatlanok voltak, azok vagy elzüllenek, vagy, hogy megélhsssenek, olcsóbb bérért szegődnek vissza. A kecseg­tető ígéret, a szép új haza boldogságának festése most nem engedi mindezeket meg­gondolni a külömben is tudatlan népnek. Hogy milyen boldog ott kivált idege­neknek az élet, idézzük a „Kelet“ 46-ik számában megjelent levelét egy katholikus papnak. Figyelmeztetés Amerikából. Az egye­sült államokban lelkészkedő egyik kath. pap az Amerikába meghívást nyert kath. papok tájékoztatátására ezeket Írja: A magyar- országi papság érdekében a legmélyebb tisz­telettel kérem tekintetes szerkesztő urat, méltóztassék az alábbi pár sort becses lap­jában közölni. Ha valaki a papok közül nem akar keserűen csalódni, csak azon esetben fogadjon el meghívást Amerikába: 1-ör. ha az a meghívás vagy valamely méltósá- gos püspöktől, vagy általa erre meghatal­mazott paptól származik. 2-or. Ha a meg­hívás bárkitől származik, ha kimutatja azt, hogy a templom és papiak fel vannak épít­ve, ki vannak fizetve. 3-or. Ha annyi lé- lekszám van kimutatva, hogy annak felét, vagy néha két harmadrészét elvetve, a meg­maradt % részt 5—6 dollárral megadóztatva legalább 1200 dollár mint a lelkész és éneklész fizetésére megkívántaié összeg ki jöjjön. 4-er. Legyen angyali türelme, vas kitartása, legyen vak, süket, néma, tudjon kitartóan küzdeni a russzofilizmus ellen, melynek magjáTkitartón hintetik egy itteni, Magyarországból pár hóval ezelőtt kitiltott lap által. Ezt lelkiismeretbeli kötelességem­nek tartom közölni a magyarországi papság­gal, nehogy egyik-másik csalódva — fele­lősekké tegye azokat, kik már az itteni viszo nyokat ismerik. Kelt Nanticoke Pa 1889. okt. 21. Bella Soma lelkész. (M. Á.) Levél a szerkesztőhöz. „Adjatok egy pontot a földön kívül és emeltyűm segélyével kiemelem azt sarkaiból.“ így szólott Archimedes a tudósok legna­gyobbika a ki köveket szóró gépeket készített, hogy azok segélyével megvédje hazáját az ellenség ellen. Adjatok eszmét a népnek és ez eszme varázsa olyan lesz, mint az uj téstamentomi kijelentésé. Ezerjó fii lesz, mely meggyógyít minden sebet; emeltyű lesz, mely növeli a közszellemet; hit lesz, mely kibékit és lelkesit. Hit nélkül olyan az ember, mint a korhadt fa. Ágai hajtanak ugyan levelet, de a törzsön az enyészet pusztít. Nem kell villám, hogy ketté hasítsa, nem kell szélvész, hogy kidöntse: elszárad; elpusztul az magától is. Eszme nélkül egy nemzet olyan mint a mag, melynek nincs csirázóképessége, olyan mint a kihamvadt tűzhely, melyből az utolsó szikra is kiveszett. Magyarország ezredéves fenállásának mi a titka? Az, hogy van hitünk; hogy van nak eszméink. Nemzeti hitünk forrása ott fakad, azo­kon az ázsiai pusztákon, hol őseink bölcsője ringott, hol a fiait féltő párduez heve tanította meg az ifjút védeni a hazát, a hol a Himalá­jának felhőkkel játszadozó ormairól száguldott végig a pázsitos rónákon a szabadságittas levegő. E szellővel suttogta Emes ősanyánk fü­lébe az álom tündére: „Nyergeljétek meg a paripáitokat, kézbe buzogányaitokkal és előre az uj hazába, melynek édes lesz a földje mint az anyatej és szent, mint az Isten!“ Ez az álom ott a puszták fejedelmi sát­rában szülte a honfoglalást. Álom csak és mégis hitet és eszmét hordott méhében. Most már itt élünk a hit e földjén. Ezer év viszontagságai és viharai vonultak el fejünk felett. De azért „áll Buda, él magyar,“ mert zászlaján ott a vezér eszme, hogy e föld magyar, magyarnak is kell maradnia. Magyar e föld apáink verejtéke és vére árán, ma­gyarnak kell maradni alkotmányunk és törvé­nyeink erejénél fogva. Alkotmánynak és tör­vénynek erőt a népakarat ad. Olyan az e nélkül, mint a gép, melyből hiányzik a moz­gató gőz. A népakarat mozgató gőze az a közszellem, mely a polgárokat egyesíti nagy eszmékért, nagy czélokra. Igazi polgárt a a nagy eszmékért való lelkesedés, a nagy czélokért való küzdelem jellemez. E nagy eszmék, e nagy czélok harezosa gyanánt üdvözlöm én Beregvármegye és Munkács város lelkes polgárainak új szellemi fegyverét, e szabadelvű újság lapot. Üdvözlöm a mi ősi hitünk, a mi ezredéves eszméink nevében, melyekre Beregvármegye és Mun­kács város magyar érzelmű polgárai oly féltékények mint hajdan a zsidók voltak a frigyszekrényre. Legyen ez újság fegyvere a magyar nemzeti társadalom megújulásának és meg­izmosodásának. Soha egyetlen egy ige ne vál­jék e lapban a személyi önzés és bosszúvágy ama nemtelenségévé, mely feledi, hogy a toll csak akkor hatalom, ha a jog, az igaz ság, az eszme fegyvere, de megszűnik az lenni, ha rágalom a kenyere. Az igazság legyen e lapnak csillaga, a hazaszeretet a napja, az eszme a hatalma, — legyen kitartó hárezosa azoknak a nagy nemzeti czéloknak melyek küzdelmében Munkács városnak nem szabad tulszárnyal- tatnia magát senki által, melyet honszerző Árpád innét hirdetett először, hogy a magyar­nak itt terül el hazája. ’Legyen jel szava megtermékenyíteni az elméket és megneme- siteni a sziveket, hogy ne tövisre és gazra, hanem gyümölcsre dolgozzunk. Legyen sze­mei előtt annak a hires angol nemzetgazdának Stuart Millnek a szava, a ki azt mondotta, — hogy egy ember, kinek hite van, fólér kilenczvenküencz olyannal, kinek nincs egyebe, mint érdeke.“ Ne felejtse e lap soha, hogy a hitet úgy kell ápolnia, mint a latin köz­társaságban egykor e jogot. „En római polgár vagyok!“ Hadd mondhassa büszkén el a Kárpát alján lakó nép is: „En szabad gondol- kozásu magyar polgár vagyok!“ Hadd jelent­se ez a szó azt is, a mit a rómaiaknál: „a szabadság, az elv, a haza katonája.“ Városi hírek. Erzsébet napja. Királynénk ő fel­sége neve napján a r. kath. templom­ban nagy mise volt. Az ünnepélyes istenitiszteleten részt vett Munkácsnak minden hivatalos és magán testületé. Az iskolákból a tantestületek és tanít­ványok mind jelen voltak. Paxi Károly, honvéd altábornagy az iránt tette magát érintkezésbe a a polgármesterrel, hogy a honvéd ka­szárnya helyiségéül kijelölt három he­lyiség közül a legmegfelelőbbet válasz- sza ki, különösen a gyakorló tér kér­dése forgott szóban. Általán a honvéd­ségnek a püspöki kertben való építke­zés tetszenék legjobban. Mi is azt kí­vánjuk, legalább azon város rész emel­tetnék általa. Katonai szemle. A helyben állo­másozó közös katonaságot az ezred pa rancsnoka, Hablicsek ezredes, f. hó 20 és 21-én meglátogatta. 20-án zárgya korlatokat tartatott a régi és első ízben behivott legénységgel, 21-én a lövöl­dét, laktanyákat és a palánkán levő katonai közkórházat szemlélte meg. A gyakorlatokkal és a tapasztalt rend­del meg volt elégedve. Az ezredes ide­gen hangzatu neve dacára erdélyi szü­letésű derék magyar ember. Főigazgatói látogatás. Sziebert Ede kassai tankerületi főigazgató a helybeli gimnáziumot meglátogatván, megjelent a tanárok előadásán, átnézte az iskolai dolgozatokat. Az intézet szellemi haladását* az anyagi változá­sokat mind figyelembe vette. A tanu­lók feleleteinél utasított, intett és buz­dított. Megdicsérte a szorgalmat, ke­ményen dorgálta a restséget. Eljegyzés. Kádas J. gyógyszerész és Horyáth Erzsiké k. a., néhai Hor­váth Alajos leánya az Erzsébet nap­ját eljegyzéssel ünnepelték meg. — A boldogság kisérje életöket! Kérelem a katonai hatósághoz! Még nem törődtek be a bécsi levegőhöz szó- kott bakák a kis városi csendes életbe. Kivált ünnepnapok estéjén a kis korcs­mák környékén vitézkednek a békés polgárokkal szemben, mely nálunk a katona tisztek és polgárok jó egyetér­tése miatt szokatlan. Szeretjük a vitéz katonákat a . . . csatában, de itthon kérjük az ő megfegyelmeztetésöket! Gyászhír. Özv. Párifi Mihályné, szül. Hoffman Mária f. hó 23-án, re°’- geli 3 és 4 óra közt jobblétre szende- riilt. 64 évet élt. Temetése 24-én d. ut. 4 órakor leend r. kath. szertartás szerint. Béke hamvaira! Múlt számunkban közölt kegyelem \— kegyelem, soh’se fogok seinmit elárulni. — Erre az ajtót be­törték s az idegent egyedül találták. Feltörték tehát ládáját, abban egy másik ládát találtak, honnan a gyer­mekhang ismétlődött; ezt is feltörték s nagy bámulatra egy nagy babát ta­láltak benne. Pár óra alatt hire ment a városban a dolognak s az ügyes hasbeszélő engedélyt kapott és most jól jövedelmező előadásaival mulattatja a párisi közönséget. Bankókkal élő egerek. Egy Leit- mericzi gazdát ismerősei meghívtak a közeli faluban levő templom-ünnepre. Azonban attól tartott, hogy mig oda lesz, éjjelre őrizetlen hagyott házából megtakarított 820 írtját ellopják. Tanácsot ült tehát feleségével, melyben eldöntetett, hogy a pénzt ruhába takarva a pincében levő krumpli közé rejtik el, s igy nyugodtan távozták. Mily nagy volt azonban meglepetése, midőn a vig temp­lom ünnep után haza térvén, pénzét az ege­rek által összeőrölve találta, s takarékos­sága gondatlanság folytán fucsba ment. A Literáty-Pásztélyi párbaj ügyben a pestvidéki törvényszék Ítéletet hozott, melyben a vád és védbeszédek meg­hallgatása után 3 évi állam fogházra s 39 frt perköltségmegtéritésére ítélte Pásztélyi Jenőt. Az ügy felebbeztetett Egyúttal a bíróság a pisztolyok elkob­zását is elrendelte. Dalárda kitüntetése. A király a budai dalárdának 25 évi jubileuma alkalmából egy saját arczképével és jelmondatával éke­sített aranyérmet adományozott. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Homo. Megkaptat. Adjuk. Sümeg. K. L. úrnak. A lapot rendesen küldtük. H. SE. úrnak. Adni fogjuk. A többire várunk. Szives üdvözletünket . . . ! Cupido. Kaptuk. A jót mindig szívesen látjuk. túr, i° gy a 3-ik gyógyszertár engedélyeztetett, — eddig elé ügy tudjuk, hogy — nem való. Helytelen tréfa után közölte jó hiszemü tudósítónk. Beküldetett. Postai gyorsaság. Buda­pesten e hó 18-án feladott ajánlott levél f. hó 23-án 9 órakor lett kézbesítve; teliá- 317 kilométerre esik 111 ói a,'holott ajvegyes. vonat 2 perc alatt tesz meg egy kilométert. Budapestről Munkácsra pedig a fent említett idő alatt 9 postaszállitó vonat érkezett. Hogy miért kellett azon levélnek annyi idő, mig a feladó kezébőL a címzett kezébe került, azt csak a munkácsi m. kir. postahivatal tudná megmondani. Vegyes liirek. Az amerikai köztársaság elnökének Harrisonnak baja van a szakácsnéjával. Szobájába ment a szakácsné és lába elé dobta a főzőkanalat azon kijelen­téssel, hogy ő ilyen urat nein szolgál- a hol oly szerény konyhát tartanak, mert ő igy nem tudja kimutatni sza­kácsnői ügyességét. Ügyes fogás. Egy idegen, ki Pá­riában előadásokat akart tartani a maga müyészetéből, sehogy sem tudott engedélyhez jutni. Egyszer beállít egy vendéglőbe, szobát nyittat s beszállá­solja magát. A szolgát azzal a figyel­meztetéssel bocsátja el, yigyázzon, hogy szobája felé senki se közeledjék, ki ezt az összes személyzettel azonnal közölvén, annál nagyobb lett az ér­deklődés. Kis idő múlva a szobából gyermek hangot hallanak, mely több­ször ismétlődött, Kedves papa! Ebtartási szabályrendelet a nagy- és kisközségre vonatkozólag. 1. §. Minden ebtulajdonos köteles kutyáját kellőleg táplálni, gondozni s an-a felügyelni. 2. §. Ku­tyákat kínozni, vagy ingerelni nem szabad. 3. §. A kutyák által ejtett károkért, történjék az élelmi sze­rekben, ruházatban, vagy állatokban — a tulajdonos felelős. 4. §. Oly kutyák számára, melyek bármi ok­nál fogva megkötve, vagy elzárva tartandók, a tulaj - donos alkalmas fekhelyről tartozik gondoskodni. 5. §. Harapós természetű'házőrző, vagy bármely más fajú kutya szájkosárral látandó el, vagy megkötve tartandó. — El bocs áj tani szabadon, csakis éjjel lehet és pedig bekerített helyen, vagy udvaron. 6. §,. A nyájőrző pásztor-kntyák nappal, — a mezőn legeltetés alkal­mával, térdig lelóggó s lánczon függő kölünczczel lá­tandók el. 7. §. Minden háztulajdonos és bérlő, vagy külön háztartással bíró gazda, eb-adó kötelezettség nélkül tarthat egy házőrző kutyát. 8. §. Tanyákon, pusztákon, melyek a községtől egy kilométernél távolabb esnek,megadóztatás alá nem eső kutyát hármat lehet tar­tani; a tanyán, vágy pusztán lakó pásztorok kutyáin, kí­vül,megadóztatás alá nem eső három kutya, a cselédség lakhelyéül szolgáló, különböző helyen fekvő lak­házaknál tartható. 9. §'. Pásztor-kutya minden nyáj után kettő tartható adómentesen; az ezeken felüliek adó alá esnek. 10. §. Az ebtulajdonos, ha kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál vagy egészségi álla­pota előtte gyanússá lesz, tartozik kutyáját elcsukni, vagy lánczra tenni I mindaddig kötve, vagy elzárva tartani, mig azon a betegségi tünetek el nem múlnak, marakodott gyanús kutyát az elöljáróság azonnal tar­tozik kiirtatni. 11. §. Ha veszettség gyanújában álló kutya embert mart meg, az ilyen kutya az elöljáróság által a veszettség megállapithatása czéljából őrizet alá vehető. Ha 40 napi idő tartam alatt a gyanús eben veszettségi tünetek nincsenek, a kutya szabadon bocsáj t- ható. Ha a tulajdonos beleegyezik, az ilyen kutya azonnal kiirtandó, 12. §. Ha valamely kutyán a ve­szettség kitört és az kóborol, az elöljáróság tartozik az esetet a főszolgabírónak bejelenteni, a szomszéd- községeket értesíteni s a kutyát azonnal kiirtatni. Ily esetben a főszolgabíró által azonnal elrendelendő, hogy a községben valamennyi kutya megkötve tar­tassák. A szabadon járó kutyák kiirtandólc. 13. §. Ha határozottan veszett eb más kutyákat mart meg, a megmarttak is kürtandók még azon esetben is, ha azokon sérülési nyomok nincsenek. 14. §. Ha veszett kutya gazdasági állatot mart meg, az állattulajdonos köteles az esetet az elöljáró tudomására hozni, ki azt a főszolgabírónak azonnal bejelenti. 15. §. Veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követtetik, mely az 1888. évi VII. t. ez. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehez kiadott miniszteri utasítás 185. §-ában szabályoztatik. 16. §. Veszett kutya fekhelyéről az alom elégetendő, a föld felásandó: padozat, edény- nemüek s az eb megkötésére szolgált eszköz 10%-tes carbolsavás oldattal mosandó meg. II. Az eb-adó megállapitása. A felesleges kutyák tartásának megakadályozása végett, a kutya 6 hónapos korától következő adó álla- pittatik meg: a) a szabály rendelet 7., 8., 9. §-aibán meghatározott számon felül tartott házőrző kutyák után fizetendő évenkiut 2 frt; b) a kedvtöltésből tar­tott u. n. luxus-kutyák után (ide tartoznak : a doggok, neufúndlaudi s szt-gothárdi ebek, uszkárok, pudlik, pincsek s mindennemű ölebek) fizetendő évenkint s darabonkint 4 frt; c) vizslák, kopók, daxlik, agarak s patkanyfogo kutyák után évenkint s darabonkint fize­tendő 50 kr. 18. §. Vadászkutyák csak azon esetben esnek a vadászkutyákra kirótt adókulcs alá, ha tu­lajdonosuk vadászjegygyei bű-, vadászjegy hiányában aházörzo kutyákra a) pont alatt kiszabott adó alá esnek. 19- §•_ Az eb-adó kivetésének alapját az összeírás képezi. Az összeírás évenkint, — s julius hölban tör­ténik 8 papi határidő alatt* Az összeírást az elöljáró­ság vagy jegyző teljesiti, — bemondás alapján, az alispán által kiadott összeirási ivén. 20. §. A tulajdo­nos kutyáinak számát s faját, az összeírással megbí­zottnak bevallani köteles. 21. §. Az összeírás megtör­ténte a községben szokásos módon közhírré tétel utján,

Next

/
Thumbnails
Contents