Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-11-17 / 4. szám

KifiPÄTÄLJl. Munkács, 1889. nóVeinkéi* 17. látszik, nem is Irodalom. lásan emlékezzenek meg és kiemelte, hogy Bulgária az európai udvarok részéről iránta tapasztalt rokonszenvet egyenesen Ferencz József királyunk ő felsége dicsérő szavainak és azon bölcs kormányzásnak kosz inheti, melynek szálai a fejedelem kezeiben futnak össze. A kis Milan leginkább azért csapta el magától a szerb trónt, hogy nyugalmas na­pokat. tölthessen más nagyobb és műveltebb helyeken. így most is azért járt'Párizsban, de csakhamar vissza kellett térnie Belg- rádba, hogy akis Sándort istápolja a gyenge trónon; mért úgy beszélik, hogy egy párt nagyon szeretné az Obrenovics dynásztiát felcserélni a Karagyorgyevics családdal. Mások ismét azt rebesgetik, mintha egyes- egyedül a Sándor és a Nátália anyakirályné közti viszony szabályozása végett ment volna haza. Bármi legyen is az ok, elég az hozzá, hogy az ottani viszonyok fölött állan­dóan egy valóságos „Cerberus11 -nak kellene őrködni. Újabb hirek szerint az exkirály nagy fába vágta a fejszéjét. Ugyanis Na­tália királynét, ki Milánnak Belgrádban léte alkalmával Nisbe utazott, hogy ne talál­kozzék vele, végképen szeretné Szerbiából kiutasittatni; de persze ez nem fog sike­rülni, mert Natália minden tekintetben kerüli a politikába való avatkozást; szeretné továb­bá biztosítani magának a 40O.00O franknyl évi nyugdíjt. Ez azonban még nagyobb ne­hézségekbe fog ütközni, mint Natália kiuta­sítása ; mert a szerbek nem igen hajlandók bökezüsködni az olyan ember iránt, akit király korában csak gyűlölni volt alkalmuk. Úgy látszik, Milán azon kis népszerűsége is, amit lemondása által szerzett magának, teljesen tönkre van téve. Karagyorgyevics herczeg, Nikita veje azon kérvénynyel járult a szerb skupcsinához, engedné meg a Karagyorgyevics családnak Szerbiába való visszatérést. Kérvényét azzal véli támogatni, hogy az orvosi fakultásra 500 ezer-, a rokkant alapra pedig 150 ezer frahknyi alapítványt igér tenni. Kíváncsian várjuk, mi lesz a válasz és vájjon fo°ja-e 'csiklandozni a szerb hazafiakat a bőkezű ígéret I , Hl l£. Városi ügyek. | A szép érvénye és az izlés városunkban. II. Lapunk első számában e czim alatt megjelent értekezésem több olvasója abbeli ostromának engedve, hogy folytassam a megkezdett szépészeti szemlőlédéseimet, e közkívánatnak eleget tenni óhajtván', bátor vagyok mélyen tisztelt olvasóimat legelőször is-az Ungvár felől vezető utón várósnnkba terelni. % Itt azonnal szembetűnik a túlságosan hosszú és rozoga hid, melyet gyermekségem óta folyvást igazgatnak, és amely mindamel­lett folyvást dűlőiéiben van. Mindjárt mel­lette utunkat állja egy pocsolya, melybe nyáron is majd beleiül az ember. Innen jobb, ra terül az úgynevezett „zsidó“ utcza- mely teljesen megfelel a nevének. Ez nem volna baj, hanem az már határozattan baj, hogy ez a legpiszkosabb része városunknak. Házikói majdnem kivétel nélkül dűlőiéiben vannak; egy-egy udvarban, mely fülig van piszokkal és mocsokkal, 30-40 ember van összezsúfolva; a ragadós nyavalyák és min­dennemű betegségek góczpontja és kútforrása. A közlekedés itt teljesen lehetetlen a nagy sárhalmazok miatt és összes lakossága a nyomor valódi képét tárja elénk. Ezen ut- cza alaposan csak akkor van kiseperve ha a Latorcza folyó ide kiönt és eltakaradása al­kalmával magával viszi a szemetet. Visszatérve előbbi helyünkre az úgyne­vezett nagy piaczon vagyunk, hol különb­nél külömb rendetlenségben előttünk van a piszkos és alaktalan sátrak halmaza. Ez cseppet sem mutat városias szinezetet, pe­dig egy kis jóakarattal könnyű lenne oda­terelni a dolgot egy kis városi rendelettel, ámely úgy szólna; hogy itt csak az árulhat, aki tisztességes sátrat állít fel. Ugyanitt bol­tok „quantum satis“ vannak, de látva a sok ízléstelen és zsidó- feliratú czégért, kedvünk pines bemenni, ha csak a vég szükség nem kívánja.. Igaz, hogy újabban már inkább ír­ják magyarul a czimtáblákat, de ebben sínes köszönet; mert többnyire nevetséges modorban és stylben vannak összeállitva. Ilyen például a „Csillag“ melletti első bolt, melynek trafik táblája ily felírással bir: „magyar király dóhány és szivar árulás másutt, meg „czukrázdólg ismét másutt „ezukrázatn van kipingálva. Ezen is segít­hetne a rendőrség, ha a hibás czimtáblákat qem engedné kifüggeszteni, A csillagtól jobbra terül el az „ud­varvég11 és a |temető| utcza, melyek el­sején szép számú piszkos fiakkerek áh°mA- soznak. A „Csillagától kezdve egy darabon járda is van, de csak az egyik oldalon és ElsÖ évfolyam. csak félig. E járdát, úgy szándékoznak tovább folytatni, mintha ezál­tal csak egy táblára függesztenék, hogy c'kk eddig szabad közlekedni és nem tovább. Hát látott-e már valaki ilyen félszeg mun­kát, hát van-e csak egy csepp fogékony­ság is a „szép“ iránt a járdákat, kezelő kö­zegekben!? A temető utcza'egyik — lakat­lan — oldalán vezet egy árok, amelynek czélja volna a vizet- a városból kivezetni, de melyet csak minden Husvét .píőtt szoktak kitisztítani, külömben ' állandóan telve van miazmákkal. Mindjárt ott kezdődik a Vár- -utcza, melynek -a „Galamb“ vendéglőig szóló bal oldali járdája csak acért, van, hogy állandóan víz álljon rajta. Nem rég kikö­vezték ezen utczát nyiktörő hömpölyk ível s a közepét, különösen a vége felé olyan •óriási kövekkel hordták be, hogy erre ko­csin járni, annyi, mint a bűnösnek Isten ítélő széke elé menni.1 A beregszászi és az új utczáról nem szólok, mert erre állami út vezet, erre te­hát legalább a közepén lehet járni. Hanem most megyek át a legelegánsabb utczára. A róm. kath. templomnál kezdődik a „KőrÖ3“-utczának egy része, melyet régen Szélesutczának hívtak, most pedig Sétaut- czának csúfolnak. Igazán csak csúfoljak Sétautczanak, mert ott sétálni, ahol egész héten át trá­gyadombok vannak, és ahol az „Ördögárok“ diszeleg, furcsa izlés lehet. Ezen Ördögároknak semmi lefolyása nincs, néha mégis kitisztítják, úgy azonban,- hogy a mocsok széjjel van teritve két- olda­lán az arra járó közönség gyönyörködteté­sére. Az Ördögárkon keresztül vezet egy híd alakú faalkotmány olyszerü összeallitassal, hogy a legkisebb esőzés folytán beállott viz is kilökdösi a deszkákat, vagy egyik­másik szegény, ha megszorul fa dolgában, tűzrevalót visz belőle ; énnek folytan azu tan sok helyen nyitva marad. több napon, sőt gyakran több héten át is,- mig végre nagy utánjárások után lei nem küldik az ácsokat, akik aztán néha több napig is elpiszmog­nak rajta. Nem egy szerencsétlen baleset történt meg már itt, nép egy idősebb em­ber esett ezen gödörbe nem tudva azt, h >gy a híd nyitott állapotban van, és hogy a li­bát nem .törte, vagy a nyakát nem szjgte az illető, az cseppet sem mult a gondos vá­rosi elöljáróságon. Örömmel.., halljuk, hogy az „ördögárok“ betömése'a jövő évi kői> ségvetésben előirányozva, van. Csak azu an az ne történjék meg velünk-, hogy a gödör­ből verembe essünk! Mindezeket nem azért hoztam fel, mintha azt más. itt lakó emberek is nem látnak. Látják biz’ azt mások is; csakhogy, amily sokan látják, époly kevesen vannak, akik e miatt felszólalni is képesek ott, ahol k dl. Tudja Isten! valahogy úgy vagyunk mi itt összehozva, hogy észre Sem vepzszük a rútat, sőt annyira megszokjuk a meglé­vőt, hogy sokan közülünk, gyakran majd­nem akaratlanul, a rátát is szépnek találj ík. Dekát az nem is lehet máskép, mert nálunk, aki az ábéc: ét ismeri, már azt mondja, hogy regényeket" ölvas; a ki szol­gai állást visel, az tekintetes airnak hivatja magát; a ki az abéczét tanítja, az többiek képzeli magát, mint egy egyetemi tar ár; aki dijnok, az legalább is egy járásbirónak gondolja magát; aki a gyermekét a gy.n- nasiumba adja, az okvetlenül megkívánja a tanártól, hogy uton-utfélen szalutáljon írdíi, habár maga a szülő a legprimitívebb ipa ’os is; szóval nálunk az emberek azt képzelik, hogy igen sokat tudnak; mindennel foglalkoz- nak, mindenhez értenek, _ csak ahhoz nem, ami­hez kellene érteniük. így történik azután, hogy a hajdú, utczákat vízszintez (nivelli- roz), a czipész hivatalt vállal a városná’, egyik iparos otthagyja a mesterségét, el­megy végrehajtósegédnek, zu frásznak, vagy más effélének; a másik szöllögazdának vagy földbirtokosnak csap fel és ha később üre­sedésbe jön egy állás, erősen aspirál annak elnyerésére: Valaki szememre lobbanthatná, hogy voltakép nem is tartozik ez a szépészethez. Válaszom reá az, hogy nagyon is ide tar­tozik, amennyiben ilyen urakból lesznek job­bára a városi képviselők, városi atyák, sőt városi hivatalnokok, akik a mi érdekeinket képviselik; pedig hány szegény úr van köztök, akit nagyön is kellene vezetni. Már most tegyük kezünket szivünkre, és őszintén kérdjük meg, vájjon lesz-e vá­rosunk valaha szép? Lesz, de csak akkor, ha minden, na­gyobb szabású dolognál szakértők után fo­gunk indulni;' ha érdekeink képviseletével csakis értelmes embereket bízunk meg és végre, ha valamit nem tudunk, azt nem a marunkésze után fogjuk végrehajtani," ha­nem megtanuljuk attól, aki ért hozzá. Itt van közel Ungvár, Kassa. Könnyű OŰazónázni, tanulni pedig néni szégyen, an­nál kevésbé, íuivel volt egy ókori bölcs, aki 50 éves korában tanult meg görögül. Egy kis füzetkét kapunk egyik jótollu munkáíunktól, Hoffman Antal márokpapii í'k. lelkésztől, melyet németből fordított- Brez Keresztély után. Tartalma a halálra való elő­készület. Egyházi elmélkedés. Ajálnjuk min­denkinek figyelmébe, mert a ki megszerzi, egy rövid szellemi foglalkozás mellest jóté- konyczélt is támogat, mert jövedelme a b.-surányi rk. templom építési költségeire forditt'atik. Ára 20 kr. Kapható Farkas Kál­mán k. *k. Munkácson. Városi liirek. Kimaradt múlt számunkból a városi közgyűlés azon határozata, hogy Ferenczy Antal városi árvagyám részére a közkórház teendőiért a pénztárból 50 írt** kiutalvá- nyoztatott és egy inditvány, mely a képvi­selő testület figyelmét arra hívta fel, hogy kérvényt terjesszen fel az országházhoz az iránt, hogy az 1879-iki kihonositási törvény Kossuth Lajosra ne vonatkoztassák. E tárgy­ban a városi ügyész indítványa — hogy a szegedi mozgalom eredménye várassák be — fogadtatott el. Tanítói közgyűlés. A beregm. taní­tói egyesület munkácsi körének őszi köz­gyűlése nov. 16-án d. előtt-tartatott meg a munkácsi áll. ellemi iskolában. A kör éven- kint újra alakul, mely ez alkalpmmal tör­tént meg. Elnökül Baudrexler István mun­kácsi-, jegyzőül Halmi Miklós derceni ref. tanító választattak meg újra. Továbbá Háda Miklós gyakorlati tanítást tartott nagy ügyesen a munkácsi elemi V. osztály tanu­lóival, ismertetvén velők a nyugta kiállítását s világos előadásával a kor elismerését, mígszerezte; — azután Porcsalmi munká­csi tanító értekezett a gyermeki kornak szükséges játszásról, talpra esett; munkájá­ért jegyzőkönyvi köszönetét kapott és a beregm. tanügyben közöltetni határoztatok. Kis pausa után nem kevésbbé sikerült érte­kezletet tartott Csontos Alajos szintén munkácsi tanító, tárgya volt: „Az egyoldalú nevelés, összehasonlítása az ősszhangzatos neveléssel.“ A Holub ünnepélyt rendező bizott­ság e hó 15-én összegyűlt az elöleges teen­dők megbeszélésére. A dec.' 13-án leendő felolvasást lapok és nyilvános falragaszok utján tudatja az érdeklődő közönséggel. A felolvasás után társas vacsorát . rendez. a Csillag Vendéglőben Holúb tiszteletére. Áthelyezés. Klein Kamilló közös­hadseregbeli őrnagy az itt állomásozó 65-ik ezred első zászlóaljához tétetvén át, annak parancsnokságát e hét folyamán már át is vette. Látogatás. Hirsch Albert ezredes a köz.' hads. 6-ik sz. hadtest műszaki főnöke a kincstári épületben levő vár-palánkai kórházat és laktanyát vizsgálta meg Sinkó itteni hadnagy kíséretében s a fegyelem és rend fenntartása felett megelégedését nyil­vánította, de némely dolgokra nézve kifo­gásokat is tett. Rendőri hirek. F. évi november hó 13-án reggel Munkácson a vásártér köze­lében, a munkács-beszkidi vasúti vonalon — a-pályaőr Kornél Mihály munkácsi lakos, gubássegéd hullájára akadt. A fej a nyaktól teljesen elvolt szakítva, s minden jel oda mutatott, hogy Kornél Mihály a vonat által gázoltátott agyon. Jelentés tétetvén ezen esetről, a vizsgálat azonnal folyamatba té­tetett, s ennek alapján határozottan megái- lapittatott az, hogy Kornél Mihály saját akaratából, már előre eltökélt szándékkal vetette magát alá a robogó vonatnak. Any­jának előadása szerint nevezett már huza­mosabb idő óta szenvedőit, egy a lábán tá­madt sebére, mely gyógykezelés (kuruzsolás) folytán sem akart javulni; e miatt az utóbbi időben buskomorrá lett, s midőn f. hó )2-én este lefekvés után ismét kínozni kezdé a fájdalom, azt mondá anyjának, hogy nem kell már neki semminémii gyógyszer, majd meggyógyítja ő maga magát. Anyja mi rosz- szat sem sejtve, — szinte lefeküdt, s miután a szobában lévők elaludtak, Kornél Mihály a pokróczot magára véve, a szobából eltá­vozott, valószínűleg egyenesen a vasúti vá­gányhoz sietett, hol aztán életének véget is vetett. A hulla a munkácsi közkórházban fel- bonczoltatott s orvosi vélemény szerint a belső szemek olyannyira meg voltak támadva, hogy legjobb esetben sem élhetett volna két évnél töhbet. A .szeszes italok romboló hatá­sa nagyon meglátszott. Sch. K. munkácsi lakos tanoncza f. hó 14-én d. e. l/2 12 órakor egy 200 frtos takarékpénztári betétkönyvecske, egy 75 frtos váltós 30 frt készpénzzel gazdájának laká­sáról— a takrékpénztárba küldetett. Nyuláczi Kálmán tanoncz azonban a helyett, hogy a reábizottakat elvégezte volna,.a már említett összeggel együtt valahol elrejtőzött; ebédre sem térvén haza, Sch. K. utána nézett és meglepetve értesült róla, hogy a fiú a taka­rékpénztárban nem is volt, nyomban jelentést tett a rendőrségnél. Fiaiké Jpzsef városi- rendőr délután Vjj 5 órakor a helybeli vaspti állomásnál épen akkor tartóztatta le, midőn már egy Budapestre' szóló menetjegygyei -— az induló vonatra akart felszállapi. A takarék- pénztári betétkönyv, a váltó, 1 a 30 »frt, 1 frt 79 kr. hiányával előkerültek. Bolt feltörés. Hausman Cháim bolt­jába ismeretlen tettes berontott és véletlenül a kézipénztárban feledett mintegy 100 frttíyi összeget, 100 kuba szivart és két doboz czi- garetlit magával vitt. Egyébnek eddig nem jöttek nyomára a nagy tömegben Összehal­mozott raktári csikkek között. A tulajdo­nosnak egy munkácsi szegény legényre, van gyanúja, ki akkor este udvarában járt kapu zárás után azon fogással, hogy a szakács- nénak katona fiától hoz üzenetet. Feltörve semmi sem volt, tehát az udvarról lopódzott be az illető, felhasználván azon alkalmat, mikor H. irodájából a boltba ment át esfe |§ kilencz órakor s az irodán keresztül ja raktárba lopódzott, s mikor minden elcsende­sedett, akkor hozzálátott a gazdálkodáshoz. Ugyan azon éjjel berontottak ’a Bleier Mari szemben levő boltjába is. A grófi udvaron be és felosont valaki a sorban levő boltok padjára. A boltból egy szűk ajtócska nyílik a padra, mely be volt zárva, de azt felfeszitvén, leereszkedett a bolt helyiségbe Elvitt vagy 70 írt áru szivart, több csoma­got, s toll késekkel, tajték pipákat, kevés appó pénzt, mert a pénztárt nem bírta ;kinyitbi, 'különben azt is hajlandó volt megdézmálni. Harmadik gyógyszertár. Addig kérelmezték a harmadik gyógyszertár felál­lítását Munkácson, mig végre sikerült Tolvaj Imre volt :szölyvai gyógyszerésznek az en­gedélyt megnyerhetni. : • Vegyes liirek. 1 Insbrucki találkozás. Ferencz József királyunk 14-én délelőtt találkozott Vilmos német császárral. A két hatalmas uralkodó több mint 2 órát töltött egyiítt s hogy mit beszéltek, az titok még.' Hogy- fontos dolgok forogtak a szőnyegen, mutatta az, hogy királyunk Insbruckba indulása előtt meglátogatta Andrássy Gyula grófot is mint ezt a boriim találkozás előtt üs tette volt.. Ezek' azt jelzik, hogy nagy ese­mények vannak készülőben. Király ő felsége legmagasabb paran­csára a budai váriakban és.a gödöllői ki­rályi kastélyban az összes-feliratok ^császári és királyi| jelzéssel láttattak el: Elrendelte • továbbá I felsége, hogy minden épületen, mellyel Magyarországon bir, magyar felírá­sokat alkalmazzanak; igy a királyi kabinet­iroda a budai várban már magyar felirattal van ellátva. A párisi világkiállítás bezárását a napokban jelezte az utolsó ágyú, melyet az „E fiel“ toronyban elsütöttek. A franczáa parlament megnyittatott s Pierre Blank ko- relnök örömmel jelezte, hogy a köztársaság már ötödször diadalmaskodott a szövetséges ellenségek támadása felett; a minisztertanács pedig elhatározta, hogy a minisztérium a képviselők mandátumainak igazolása, után is helyén marad. A zóna tarifa,jeddig igen eredmény- dúsnak bizonyult be. Ugyanis konstatálva van, hogy az első három hónap alatt októ­ber hó lÜ-ig két millióval több személy uta­zott, mint a múlt esztendő ugyan-e három hónapjában; a bevétel pedig több, mint 4oO ezer forinttal meghaladta a tavalyi be­vételt. Házszentelés. Leányfalvi egyház szi­lárd anyagból szép tágas paplakot. építte­tett papjának, melyért úgy az egyház elöljáró­sága, mint a kivitelben osztály ré.?zese, Mé­száros Miklós lelkész, dicséretet-érdemelnek. Nagy kár, hogy újabbi építkezéseknél, leg­alább ilyen, kiválóbb községi épületeknél, a stílre mit sem adnak. A házszentelésre a szives házigazda meghívása folytán szép kis társaság gyűlt össze. Voltak egyházi és vi­lági férfi ik. Képviselve volt minden vallás felekezet. Nem volt hiány a hivatalos é ? barátságos felkös’.öntésekben, melyekből nem hiányoztak a király, —| haza; a megye püs­pökére, a barátság és egyetértésre mondott jó kívánságok. A kedélyes társaságot az' éj szaka oszlatta fel, vivén magokkal egymás és a házigazda iránt meleg érzelmeket. Óriási cirkusz, melynek Barnum amerikai egyén a tulajdonosa — érkezett e hó elején Londonba. Az előadások tar­tamára az Olympia nevű csomókat bérelte ki, melyben hosszabb ideig 3QÖ ember dol­gozott éjjel és nappal, hogy előadásait e hó 11-kén megkezdhesse. A cirkuszhoz tarto­zik 384 idomított ló s több száz vadál­latból álló állatsereglet. Személyzete 1200- nál többre megy. Van közöttük igen sok no és férfi mülovagló, vannak akrobaták, óriá­sok és törpék, indiánok, túlhizottak és. rend kívül elsoványodott személyek, melyeknek -összesége mulattatja most a nagy világ­várost.

Next

/
Thumbnails
Contents