Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1889-12-29 / 10. szám

Első évfolyam. KÁRPÁTALJA. Munkács 1889. december hó 29. mond, tiszáninneni főszolgabíró: Szabó Sán­dor, tiszántúli főszolgabíró: Varga János, tiszáninneni szolgabiró : Újhelyi Szilárd, ti­szántúli szolgabiró : Benyóvszky Aladár, ki­nevezett főorvos dr. Batizy Endre, kineve­zett tiszántúli járásorvos: dr. Grün Miksa, árvaszéki könyvelő és nyilvántartó : Várady Ferenc, állatorvos : Niczky István. . Heti krónika. viselő indítványozni fogja, hogy Kossuth Lajos a főváros díszpolgárává választassák. Más oldalról ugyanazon közgyűlésen olyan indítványt is szándékoznak tenni, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök és gróf Ándrássy Gyula is díszpolgárrá választassák. Mind­ezeket a főváros hatósága már régen megte­hette volna. Sőt sajnos, hogy a nemzet szi­vének neveztetni szokott fővárosban ily ké- lüktet a vér, midőn a tagokban már son erősen pezseg, A megyei tisztujitások az ország leg­több megyéj 'ben már megejtettek, s talán mikorra e sorok napvilágot látnak, mindenütt be is végződtek. Ha csak csend és nyugalom jellemezné e választásokat, semmit sem szól­nánk felőle ; legfeljebb azt, hogy a nemzet már megért azaz: a nemzet a műveltség azon polcára emelkedett, amelyen egész jó­zanon és minden felsőbb befolyás ' nélkül dobhatja az urnába szavazatát. De fájdalom ! egészen más az, amit mi tapasztaltunk és tapasztalunk. Az érdektelenség, az indiferen- tizmus, a nembánomság az, mi majd minden választásnál észlelhető volt. Sokan vannak, akik óhajtva várják a kinevezési rendszert, nem gondolva meg, hogy igen drága kincs az, amit ezáltal a nemzet kezéből kiadni készül. A történelem lapjai bizonyítják, hogy mily nehezen ment még csak 5ü—6ü esztendő előtt is valamely nagyobb szabású dolog keresztül vitele, mert a megyék külön külön rostáján is át kellett hullni mindeu eszmének, mig ma a legfontosabb ügyek azok nélkül léptettetnek életbe. Meg volt még azon joguk, hogy felírhattak az or­szággyűléshez, melynek jótékony kifolyása kihatott a vidékre is. Szóval nemzeti jogaink­nak már csak a megyei életben van meg némi nyoma és a mostani választások alkalmával, úgy látszik, ezen utolsó nyom szálait is végkép ki akarjuk ereszteni kezeinkből. * * , * , A törvényhozási szünet a vilagpolittka terén is meghozta az általános szünetet ; hacsak az északi nagyhatalmat, az oroszt nem vesszük figyelembe ; kinek miudig akad ten­nivalója. ha nem nyíltan, legalább kéz alatt, így azt hisszük, hogy Oroszország Szerbiát újra körmei közé kaparitotta. Szerbiában nagyon alkalmas talaj van a forrongásokra és hol vannak erre alkalmasabb, és nagyobb mesterek mint szomszédjában a csernogovcok? Eddig már több mint 7000 ember vándorolt Montenegróból Szerbiába, még körülbelül 2000 en igyekeznek oda. Az átköltözés oka áz éh ínség, de ki felelhet arról, hogy a jószívűség leple alatt nem a legdühösebb darázsfészek rejlik-e ? Nem rég irtuk volt, hogy Romániában új minisztérium van Manu íelnökkel, aki cseppet sem muszka-barát; 'most halljuk, hogy az orosz működés Flo- rescu képében a napokban majd lemon­dásra kényszeritette Mánut és kormányát. Florescu ugyanis azt indítványozta a ta­kácsban, hogy a ház tagadja meg bizalmát a kormánytól, mely arra egyáltalán nem volt, (je nem is lehetett elkészülve. A szavazás nagy zűrzavarok között folyt le és egyfor­mán oszlott meg; ami szerencse volt, mert igy Manu kiszabadult a hínárból. Arról már megemlékeztünk lapunkban, hogy a csehek közjogi kérdései nemcsak nagy port vertek fel, hanem valóságes iz­galmas jeleneteket is idéztek elő az osztrák parlamentben. Taaffe miniszterelnök vála­szai után a németek és a csehek közti iz­galom hamu alatt lévő parázszsá változott. A németek féltik tensőbbségöket, a csehek pedig cseh királyt óhajtanának. Emiatt aztán a csehek keresnek-kutatnak, vájjon mit mondanak az ő közjogukhoz a magyarok? E kutatásaikhoz azonban rósz kutforrást vá­lasztanak, mert a „Pester Lloyd“ s álta­lában a Budapesten megjelenő német lapok után indulnak. E derék lapok hiába vannak Magyarországon irva és fájdalom; hiába élősködnek magyar előfizetők pénzén, a hát­térben mindig van valami, ami elárulja, hógy német, lap magyar érdeket sohasem képviselhet a maga valóságában, magyar közvélemény helyettesitője pedig semmi kö­rülmények között sem lehet. így jártak ve­lők a csehek is, midőn a' „Pester Lloyds­ban a magyar közvélemény kifejezőjét vélve panaszokra fakadtak, ho<ry a magyarok el­lenségei a cseh közjogi kérdések helyes megoldásának. Sohase léljenek attól, olvas­sák a magyar lapokat, s a magyar . közvé­leményt a magyar lapokban keressék,,, Ak­kor meg fognak róla győződni, hogy nekünk egyáltalában semmi érdekünkbe nem ütkö­zik, ha ők királyt fognak koronázni, annál kevésbé, mivel a mi szerződésünk az összes osztrák birodalomra vonatkozik és korántsem annak egyes részeire. így tehát hő óhajunk­nak aduuk kifejezést, midőn szívből kívánjuk közjogi kérdéseik kívánságuk szerinti meg­oldását. * % ‘/c Budapest fővárosi törvényhatóság egyik közgyűlésén Polónyi Géza országgyűlési kép­holott a központból kellene kiindulnia. De jobb későn, mint soha. # ■ elmúltak a Elmúlt a Mikulás nap, Karácsonyi ünnepek, nem beszélhetünk te­hát többé mumusról, melylyel a siró gyer­mekekre szoktak ijeszteni; és mégis mu­musnak kell tekintenünk a szűnni nem akaró orosz hadikészülődéseket. így varsói jelentések szerint a lengyelországi vasúti vo­nalakon a lengyel nemzetiségű hivatalnokok helyett újévtől kezdve orosz |tartalékos tiszteket fognak alkalmazni, kik a vasúti és távírói tanfolyamot elvégezték ; a szebasztó- poli vasút felügyelőjét és főellenőrét pedig hanyag és hűtlen kezelés miatt szolgálatuk­ból elbocsátották. A Havas ügynökségnek szentpétervári jelentése szerint a fekete és balti tengeri orosz hajóhadosztályokat leg­közelebb két— két nagy páncélos haj’óval és több nagyobb torpedóhajóval fogják sza­porítani. A hajókat az oroszkormány a po­rosz hajógyárakban rendelte meg. A „Times“ értesülése szerint Brazili­ában a legteljesebb anarchia uralkodik épen úgy, mint Párizsban a Kommun alatt. A Rio de Jenairóból érkezett jelentések szerint pedig Dom Pedró császár ellen kiadatott a számüzetési rendelet, mely szerint a császár vagyona lefoglalandó s mely megtiltja, hogy a császár családjának bármely tagja is két éven belül Brazília területére lépjen, * % M Még ezelőtt' 20—25 esztendővel Buda­pesten igen sok helyen elkerülhetetlenül szükséges volt a németnyelv annyira, hogy a legtöbb boltban és vendéglőhen az utazó tisztán magyar nyelvvel alig boldogulhatott. Ma már egészen máskép áll á dolog, mert ma már végig járhatja bárki a fővárost, ha­nem is tud máskép mint magyarul. Ily kő: rülmények között szinte elszomorító volt, hogy létezett ott egy intézmény, mely egé­szen szabadon teij esztette a germanizmust. Mondjuk, hogy csak létezett, mert e hó 21- én a germanizmus ez utolsó hajléka, a ■Gyapjú utcai német színház leégett. Mintha maga a sors is már megsokalta volna a magyar főváros e megszégyenítő intézmé­nyét. Épen élete huszadik évfordulóján lett a lángok martaléka. A tűz igen veszedel­mes volt és még harmadnap is tartott, mert az épület valóságos tűzfészek volt, mely miatt már nem egyszer meggyűlt a baja a rendőrséggel. Nem vagyunk kárörvendők és nagyon sajnáljuk a földönfntókká lett színé­szeket ; de másrészt örvendenünk kell annak, hogy ez intézmény végre-valahára megszűnt létezni. A beállott nyomor enyhítésére a né­met lapok hamarjában körülbelől 4000 frtot gyűjtöttek össze, melyet mindjárt másnap ki is osztottak a színészek között, kiknek külömben a- gázsihátralék is minden hiány nélkül kiadatott. Hogy e szerencsétlenek­nek legyen mivel anyaországukba vándo­rolni, a fővárosban gyűjtések eszközöltetnek, igy legközelebb a népszínház is előadást fog rendezni javukra, melyben Blaha Lujzán kí­vül több más jeles erő is fog közreműködni. A leégett színház az alsó-ausztriai leszámí­toló banknál, a magyar-franczia biztositó társulatnál, a Fonciórenél és a Pliőnixnél körülbelül 245 ezer frt értékig volt bizto­sítva. A színházi személyzet 137 tagból ál­lott, kiknek szerződése természetesen fel­bontottnak tekinthető ; arra számítani pedig, hogy még valaha német színészet lesz Bu- | dapesten, valóban oktalanság lenne ; maguk a német lapok pedzik ugyan annak vissza­állítását, de azért a lehetőségét még való- j színűnek sem tartják. Itt az ideje, hogy j nyilvánosságra lépjenek főleg azok, kik már évekkel ezelőtt egy egyesületté alakultak a germanizáló német színészet ellensúlyozása végett. Es valóban örömmel halljuk, hogy ezen egyesület már meg is indította a moz­galmat, hogy az elpusztult német színház helyett egy negyedik magyar színházat építsenek, mely rangjára nézve a népszín­ház és az orpheum között foglalna helyet. Legalkalmasabb helyéül a Lipótvárost ta­lálják, sőt már nev,'ről is sokat beszélnek; igy némelyek Lipótvárosi-, mások meg a vígjáték atyja után Kisfaludy színháznak szeretnék nevezni. Részünkről a névre nem sokat adunk, csak mihamarább felépüljön; mert nagy szégyenfoltnak tartanók a fővá­ros hazafiságára nézve, ha a budapesti meg boldogult német színház még egyszer - fel­támadna. Zóna rendszerünk meghódította az e- gész világot; bizonyítja ezt azon körülmény, hogy a kereskedelmi minisztériumban alig győznek kimerítő felvilágosítással szolgálni a külföldi kérdezősködésekre. Az ország­gyűlés új év utáni összeülése alkalmával a kereskedelmi miniszter kimerítő jelentést fog a ház elé terjeszteni. E sorok Írója vé­letlenül épen Karácsony első napján utazott Budapestről hazafelé és attól félt, hogy u- natkoznia kell majd az egyedüliségben, miuthogy ilyenkor a személy forgalom előző évekbeu igen gyér szokott lenni: és meg- lepőleg vette észre, hogy az egész hoszú utón zsúfolásig megtömi az utazó közönség a vaiuti kocsikat. A zóna-rendszer tehát ha­tározottan elősegítette a személy forgalmat, sőt még j öve lelem tekintetében is jól ütött ki, mint azt a kimutatott eredményből tud­juk. Nem volna tehát egyéb hátra, mint hogy a magas kormány több kocsit bocsásson az utazó közönség rendelkezésére, jobb fűtés­ről gondoskodjék és kalauzait nagyobb ud­variasságra szoktassa, mert úgy vesszük észre, hogy a vasúti kalauzok, főleg az éjszak­keleti vaspályán a jámbor utazót nem is a bárónál, hanem az első osztályú kocsinál kezdik ember számba venni, * Az l89l-ki bécsi kiállítás . magyaror­szági rendező bizotsága Baross Gábor keres­kedelemügyi miniszterhez folyamodott a szá­llítási dijak leengedése végett Az államvas­utak igazgatósága e hó 25-ki kelettel érte­sítette a rendező bizottsággot, hogy összes vonalain,— beleértve az államosított ma-, gyar-nyugati vasút vonalait és budapest- poési vonalait is —: a kiállításra küldött tárgyak oda és visszaszállításáért 50-°/0-kos díjmérséklést engedélyez. E kedvezmény a kiállítás kozdetétől a kiállítás bezártát kö vető hat hétig érvényes. estélyt rendez. Kezedqte 8 órakor — Belép* ti-dij személyenként: 1 frt. — Karzat 1 frt. Karzat-jegyek előre válthatók Gottier La­jos ur gyógytárában. Felül fizetések köszö­nettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Az esteli vonattal érkező idege­nek közül pár úri ember a városba jövet elvesztett a szánról egy táskát, melyet hasz­talan kerestek minden felé. Talán nem el­vesztés, hanem a szánról levevés' folytán tűnhetett el a tárgy. Az egoizmus mai korszakában úgy látjuk, hogy majd minden jó kivánság IRODALOM. A„ Képes Családi Lapoku szépirodalmi és ismereretterjesztő képes hetilap 1890-ik évi januárius hó 1-jével tizenkettedik évfolya­mába lép. Hazai irodalmi viszonyaink kö­zött ez oly rendkívüli jelenség, a mely már magában véve is arról tanúskodik, hogy a Képes Családi Lapok értelem-, érzelem- és ízlés nemesitő feladatának megfelel s mint ilyen közkedveltségnek örvend­A Képes Családi Lapok a Jókai Mór által is elismert jeles iró és szerkesztő: Brankovics György szerkesztése mellett ma is a legjobb hazai Írókat csoportosítja zász­lója körül s a külföldi íróknak csak kiváló munkáit ismerteti meg olvasóival. Képei a legkitűnőbb festők müvei. Elbeszéléséi, raj­zai, humoreszkjei, tárcacikkei és költemé­nyei, mind irodalmi színvonalon állanak. Re­génymellékletének érdekfeszitő regényei többnyire eredetiek, (événként 4—5) könyv­alakban jelennek meg s az értékük megha­ladja az előfizetési összeget. Hölgyek Lapja cimü melléklete, a magyar\ gazdasszonyok- nak 1 a magyar anyáknak, a gyermekneve­lés, a divat, a háztartás, a kertészet, konyha, gazdaság s a többi téren valóságos szellemi kincstárát képezi. Divatképei pedig bármely divatlappal kiállják a versenyt s mindig a legújabb divatot ábrázolják. Egyszóval a Képes Családi Lapok a leglartalomdúsabb s mégis a legolcsóbb ké­pe szépirodalmi lap hazánkban. A Képes Családi Lapok előfizetési ára a Hölgyek Lapjával s a regényrmelléklettel együtt egész évre 6 frt, félévre. 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A Képes Családi Lapok kiadóhiva­tala Budapest, V., nagy-korona-utca 20. A pénzügyőr cimü folyóirat a pénzü­győrség érdekeit fogja szolgálni és szakszerű önképzését elősegíteni, nelyre e községeknek ma már mulhatlanul szükségük van. E mellett a pénzügyőrök munkakörének meg­felelő legszükségesebb általános ismereteket, valamint a nemzeti művelődést kívánja ter­jeszteni, vagyis elősegíteni. A mutatvány- számból kitetszik, hogy a közművelődés terjesztője akar lenni egy olyan körbén, mely a társadalomban eddig egészen háttérbe volt szorítva, de, melynek művelése úgy a közjónak, mint az általános haladásnak javára lesz. Megjelenik N.-Szőllösön. azért tört mik, hogy pénzt adjunk érte. -— Ilyen az Uj-év, a Husvét, a Pünkösd, de legfurcsább talán valamennyi között á Ka­rácsony szent ünnepe. Ekkor járnak először mindennemű kántálók, azután a zenészek és végül a betlehemes, ez mind hagyján, ha­nem, mikor a betlehemesek álarczokbu öltöz­nek, az utcán gyermekeket ijesztenek, bot­rányokat idéznek elő, sőt néha, ha a gazda nem eléggé szemfüles, el is csennek vala­mit, nem tudjuk eléggé kárhoztatni az ilyen koldulásnak megengedését. Anélkül, hogy szándékunk volna bárkit is vallási érzelmei­ben háborgatni, nagyon kérjük a rendőrsé­get, szabadítsa meg a közönséget az ilyen méltatlan zaklatásoktól. Ahelyett, hogy a munkás ember aI ünnepet annak méltósá­gához mért nyugalomban tölthetné, semn i egyebet sem kell tennie, mint egy valósá­gos pénztárt nyitni s a külömböző ci.neken jövő-menő kéregetőket kiszolgálni. Hiszen ma már semmi rendesebb városban sem szokták megengedni az ilyeu házalást. Gyász hírek, A karácsony ünnepe sokaknak hozott örömöt, de sokaknak ho­zott gyászt is. Először Visi Imre ország­gyűlési képviselőnek, a Nemzet felelős szer­kesztőjének halálát hozta meg a hir, kinek még sokra hivatott életét épen közepén szakította meg az irigy halál. Azután a posta hivatalok gyász lobogója hirdette Sztankovics Géza, a kassai posta és táviró hivatal igazgatójának, halálát. Ezeket kö- követte Károlyi Alajos gróf egykor ber­lini, később londoni nagykövet halála. Egyházi kinevezések. A vallás és közokt. miniszter előterjesztésére az es - tergomi főszékesegyházi káptalanban : dr Májer István olvasó kanonoknak a nagy prépostságra, Sujászky Antal örkanonoknak az olvasó kanonokságra, Palásthy Pál fő- székes egyházi főesperesnek az éneklő ka- . nonokságra, dr. Krauz Nándor komáromi főespéfesnek az őrkan oilokságra, Boltizár József honti főesperesnek a főszékesegyházi főesperessé ^re, Peller József mesterkano­noknak a komáromi főesperességre és Raj- ner Lajos mesterkanonoknak a honti; főes­perességre való fokozatos előléptetését a király jóváhagyta. A király ö felsége Forinyák. Gyula altábornagyot a nyugalomba ment Graef Ede helyett lovassági tábornok­ká nevezte ki. Reméljük, hogy volt elődjének hibáit jóvá fogja tenni mint magyar ember. Bejelentés- á. sz. István társulat ez évi utolsó választmányi ülésén, mely Zichy Nándor gr. és Steiner Fülöp pápai praelatus elnöklete alatt tartatott ez utóbbi bejelentő, hogy a pápa számára megszavazott ado­mányt rendeltetési helyére eljuttatta. Uj módja az uzsorának. Buda­pesten. mint olvassuk, az jött divatba, __HÍREK A város képviselőtestülete ál­tal még az év elején elrendelt viz~gáletot a kiküldött bizottság á polgármester elnök­lete alatt folyó hó 27-én tartotta meg a számvevő és ellenőr ellen. A vizsgálat ren­detlenségeket és szabálytalan eljávást álla­pított .meg, de ezúttal olyan hiánynak nem jött S8inmi nyomára, mely 'felfüggesztést vonna maga után. Meghívó A „munkácsi segélyzŐ"nő­egylet“ 1889. évi deczember hó 31-éu (Syl . veszter) a „Csillag“ szálló nagytermében csupán becsiuetö.cre saját árva háza javára jótékonyczélu tánez- [ sál. hogy az uzsorások nem pénzt adnak hitelezőiknek, hanem valami érték tár­gyat, mely rendesen alig éri meg fe­lét az adós levélben kitett összegnek. Hogy áz adós pénzhez jusson, e tár­gyat még vagy zálogházba kell' vinnie, vagy el kell adnia, melyet'aztán sok­szor mega az uzsorás vásárol« vissza fékáron alul is. A ki könnyen akar élni, annak furfangosnak kell lennie. A monacói játék barlang iiz havi jövedelme ez évben épen ötvennégy millió frtot tett. Ezért aztán érdemes házat tar­tani ! Csakhogy hány szegény ária siratja azt meg, az már más dolog ! Az országos erkölcsnemesitö egye­sület 100 frt jutalmat tűzött ki azoknak, kik Magyarországon a legtöbb községben s legtöbb tagot számláló ilyen egyesületet alakítanak, akik kevesebb egyesületet szerveznek, azok oklevelet kapnak. Az alapszabályok szerint nem szükséges a szeszes italoktól teljes tartózkodás, elég ha, a tagok általában mértékletességre kötelezik magokat és nem eskü, hanem való hivatkozás-

Next

/
Thumbnails
Contents