Kárpátalja, 1889 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1889-12-15 / 8. szám
csendőrséget vették igénybe oly esetekben, mikor a választóknak oly községeken kellett átvonulniok, melyekben az izgatok által fanatizált lakosság veszélyeztethette volna a választók biztonságát, tehát nem korteskedésre, hanem közbiztonsági őzéiből használták fel a csend- őrséget. E merész szavak nagy izgalomba hozták az ellenzéket és mindjárt zajosabb lett az egész ház. Polónyi Géza, Thaly Kálmán, Dobay Antal, Lukács Gyula, Uray Imre és Demkó Pál visszautasították Tisza István vádját és példákkal illusztrálták állításaik igaz voltát; mire Tisza István azt felelte, hogy nincs könnyebbK mint harmad- fél év múlva üres 'vádakkal állani elő. Erre a zaj még nagyobb lett, mit gúnyos kaczajok kisértek a szélsőbalról és a kihivott ellenzéki képviselők ajkairól csupa visszautasitószavak voltak hallhatók. A többi tétel nem szolgáltatván többé okot vitára, a belügyi tárcza költségvetése teljesen letárgyaltatott s Teleki Géza gróf belügyminisztert az egész ház derekasan megéljenezte Most az ujonczjutalékról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett; melyet Münnich Aurél előadó és Fejérváry báró honvédelmi miniszter elfogadásraajánlottak. Itt Thaly Kálmán kijelenti, hogy a függetlenségi párt az önálló véderő eléréséért küzd, így tehát sem ő, sem általában a függetlenségi párt nem szavazhatja meg a törvényjavaslatot. Tóth Ernő és Ugrón Gábor kimutatják, hogy a miniszternek nem volt joga a póttartalékosokat behívni, hanem az országgyűléstől kellett volna erre vonatkozó engedélyt kérnie; mivel az 1888. XVIII. t. czikk megadja ugyan erre a jogot, de az 1889. VI. t. czikk ugyanazt megvonja, tehát mindig az újabb törvény veendő érvényesnek; mire a honvédelmi miniszter , kijelenti, hogy az új véderőtörvény í2-ik szakasza fentartja az 1888. XVIII. t. czikk hatályait és igy a két törvény között nincs ellentét annál kevésbbé, mivel ezidén áz ilyen behívás szükségessége forgott fen. Különben határozottan állitja, hogy a csa- liádfentartó póttartalékosok úgy sem fognak behivatni, mire a többség a tételt általánosságban és részleteiben elfogadta. ■j * Végül Latkóczy Imre előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a budapesti fővárosi rendőrség hatáskörének Újpest és Rákos-Palotára való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, melyet néhány felszólalás után általánosságban elfogadtak. Az ülés végén Madarász József egy regále ügyben interpellálta a pénzügyminisztert, melyre Weker- le azt válaszolta, hogy az ügyeit éber figyelemmel fogja átvízsgáltatni és a sértet félnek esetleg elégtételt szolgáltatni, de csak úgy, ha az ügy felebbezése hozzá beteijesz- tetik, mely választ az interpelláló tudomásul vett. A decz. 9-ki képviselőházi ülésen legelőször is a budapesti fővárosi állami rendőrség hatáskörének Újpest és Rákos- Palotára való kiterjesztéséről szóló tör- vényjavslatot minden vita nélkül elfogadták. Ezenkívül bámulatos gyorsasággal és minden izgalom nélkül még két törvényjavaslatot tárgyaltak le és természetesen el is fogadtak. Vitára csak a védjegyek oh talmáról szóló tétel adott alkalmat, melynél Polonyi Géza, Neuman Armin és Jelli- nek Arthur emeltek szót, úgyszintén Baross Gábor és Szilágyi Dezső miniszterek is vitába elegyedtek a felszólalókkal különösen több közjogi kérdésben. A képviselőház e hó 10-ki ülésén gyorsan dolgozott, legelőször is a legközelebb elfogadott törvényjavaslatokat harmad szőri felolvasás után részleteiben is letárgyalta, nemkülönben a védjegyek oltalmáról szóló törvényjavaslatot is dr Neumann Armin néhány módosításával elfogadta. Csakhamar és minden vita nélkül átestek a dévaványa szeghalom-kóti s a Szeghalom-füzes-gyarmati helyi érdekű vasutak törvényjavaslatán; vitára csakis a somogy szobb-barcsi szintén helyi érdekű vasútra vonatkozó törvényjavaslatnál adtak alkalmat Madarász J. Kaas I. b. Horánszky Nándor és Baross Gábor miniszter felszólalásai. A honossági törvény módosítása iránt beadott kérvényeket Madarász József és Polónyi Géza a szünet után kívánták volna elővétetni, s a ház Tisza Kálmán felszólalása folytán már-már hajlandó volt a kérvényeket az irattárba helyezni, midőn húsz függetlenségi párti képviselő ez ügyben a következő tárgyalásra névszerinti szavazást kért, ami valóban meg is történt, Az ülés végén Tisza Kálmán válaszolt Isza- kovich Milánnak a szerb egyházi kongressus — és Polónyi Gézának, a rendjel, ügyében már előbb tett interpelláczióra Érdekességénél fogva az utóbbiról még részletesebben is meg kell emlékeznünk. Polónyi ugyanis elősorolta a maga interpellácziójában, hogy Magyarországon rendjeleket adnak, melyeket az osztrák császár az iránta és az osztrák haza iránt szerzett érdemek jutalmául alapitotElső évfolyam. KÄEPÄ TAL J A. Munkács, 1889.' december 15. és ez adományozás németnyelvű okirat kíséretében és magyar miniszter ellenjegyzése mellett történik épen úgy, mintha ezt a magyar király adományozná. Kérdi tehát a miniszterelnököt, vájjon összegyeztethe- tőnek tartja- e ő ezen eljárást a magyar alkotmánynyal ? mire Tisza miniszterelnök azt felelte, mindaz, a mit Polónyi elmondott, igaz; de abban nincs semmi sérelem, mert akár mit is mondjanak az illető rend-statutumok, minthogy a rendjel-adományozás joga az uralkodóé : minden rendjel, amit ő felsége magyar honpolgárnak ad, úgy tekintendő, hogy azt a magyar király adja. A deczember 12-ki ülésen a függetlenségi párt midőn látta, hogy a kormánypárt a honossági törvény módosításáról szóló kérvényeket „ad acta“ szándékozik tenni, arra határozta magát, hogy az obstructiót alkalmazásba veszi, azaz: a legigénytelenebb törvényjavaslatocskánál is a névszerinti szavazást fogja követelni, a mihez joga van, hogy ez által az ügy elnapolására időt nyerjenek. A függetlenségi párt derék elnöke : Irányi Dániel betegeskedvén, Polónyi Géza közölte vele a párthatározatát, mire ő inkáhb az agyonbeszélés módjának alkalmazását ajánlotta, de a párt csak megmaradt előbbi határozata mellett. Látva azt Jókai Mór, azon ajánlatot tette Polónyinak, hogy azon esetben, ha a függetlenségi párt is vele tart, indítványozni fogja a honossági törvény módosítását, mit Polónyi elfogadott de csak úgy, ha Jókai a szabadelvű párt nevében fogja ezen indítványt tenni. Megbeszélvén mindkét vezér férfiú a dolgok ilyetén állását a kormány párt Tisza megérkeztét bevárni és az ő véleményét meghallgatni látta jónak. Nemsokára csakugyan megérkezett Tisza miniszterelnök és hallván a tervbe vett eljárást, azt nem csak helyeselte, hanem, midőn e dologról az idő rövidsége miatt nem értesített kormánypárti képviselők javában követelték a szavazást, felállott és határozottan kijelentette : hogy a kormánypárt a honossági törvény — különösen an- annak 31-§ra vonatkozólag— módosítását nemcsak czélszerünek, de szükségesnek is látja, mivégett ígéri, hogy legközelebb, nem később mint január hóban, erre vonatkozó módosítási törvényjavaslatot fog benyújtani. A függetlenségi párt ezen ünnepélyes ígérettel teljesen meg volt elégedve és a szavazástól végleg elállóit. Tisza e nyilatkozatot korántsem jó kedvéből tette, hanem a függetlenségi párt által teremtett kényszer helyzet nyomása alatt. Különben mindegy bármely oknál fogva tette, az egész nemzet örömmel és teljes megnyugvással veszi e nyilatkozatot, mert mindnyájan tudjuk, hogy ennek értelménél fogva Kossuth Lajos magyar honpolgár marad és az is legyen még sok-sok esztendőn át! Polónyi és Károlyi gr. azonnal megsürgönyöz- ték nagy hazánkfiának ezen örvendetes hirt. Ezzel az ülés véget ért, de egyúttal a képviselőház karácsonyi szünet előtti működését is befejezettnek tekinthetjük. Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy a mélyentisztelt honatyáknak mi is szerencsés utat. és boldog karácsonyi ünnepeket kívánjunk. A Közöshadügym in iszter elhatározta a hadapród iskolák újjászervezését. Ezen újjászervezésből a „Reichswehr11 katonai szaklap után érdekesnek találjuk a következőket megjegyezni: A tanrendszerben beálló változás folytán a tantárgyak három csoportra osztatnak aszerint, amint feltétlenül szükségesek, csak részben szükségesek és hasznosak, végül amelyek elsajátítása csak kellemes. Feltétlenül szükséges a német nyelv oly mérvbeni tudása, hogy a hadapród úgy szóval, mint*írásban tisztán *ki- tudja magát fejezni; a németirodalom történetének elsajátítása hasznos és üdvös. A földrajz és történelemben kerülni kell a tanuló emlékezetének számokkal, nevekkel és adatokkal való túlterhelését; a mathematika csak szellemi gymnastikául szolgáljon és tanítása megszorítandó; a physikát és khe- miát csak gyakorlatilag kell tanítani és nem többet, mint a reáliskolák lV-ik osztályában ; de kiváló gond fordítandó a szolgálati s gyakorlati szabályzatra és a íegyver- tanra. Arról persze, hogy a hadapródoknak, tehát a császári és királyi hadsereg leendő vezetőinek magyarul is kellene tudniok, egy árva szócska sincs az új reform-tervben. & * % A zóna-tarifa eddig csak tisztán az állami vasutakra szólott, de új esztendővel az éjszakkeleti és a kassa-öderbergi vasutakra is kifog terjedni. A ki Iglón, vagy Ruttkán ült fel a vasútra, akkor az eddigi tarifa szerint kétszeresen fizette meg az árt, mert előbb az oderbergi vasút jegyét kellett megváltania és csak úgy utazhatott Budapestre a zóna tarifa szerint; de ezen új kedvezmény folytán, aki az ország határán ül fel a vasútra, az épen annyit fizet Budapestig, mint a ki például Munkácson ült fel, és viszont az ország fővárosától az ország határáig ugyanazon zóna-tarifa, t. i. a XIII. Zóna szerint. A bevételek a vasutak közt úgy fognak megosztatni, ''hogy a kölcsönös forgalomban a 13-ik zónáig a menetdijak a bevételező vasút javára fognak esni, mig a XIV-ik zóna menetdijai a magyar államvasutak és az éjszakkeleti, illetőleg kassa-oder bergi (természetesen csak a magyarországi vonalára nézve) vasút közt százalékosan megosztatnak. A kombinált menetjegyek mindenütt kaphatók lesznek, hol a magyar államvasutak jegyeit árusítják, Tehát rajta! új évtől kezdve még olcsóbb és könnyebb lesz a zónázás, mint eddig. Különben azt olvassuk, hogy a zóna már Francziaországban is annyira tért hódított, hogy a franczia vasúttársaságok mérnököket szándékoznak küldeni Magyarországba a zóna-rendszer tanulmányozása végett. ________ J J H Városi hírek. Munkács rend. tan. városnak a képviselő testület által 1888. év május hó 3-án jóváhagyott szervezeti szabályzata 31 §. u.) pontja értelmében a rendőrkapitányi hivatal hatáskörébe utaltatik, hogy felügyeletet gyakoroljon, miszerint: a kikövezett és kőjárdával ellátott utczákban a háztulajdonosok, illetve lakók és bérlők járdáikat nyáron lesepertessék és fellocsoltassák, télben a sártól, hótól és sikamlós jégtől önköltségükön megtisztittassák. Felhivatik ez alapon Munkács város közönsége, hogy fenti szabályzat említett követelményeinek annyival is inkább eleget tegyen, minthogy mulasztás esetén nemcsak a kbtkv. 125. §- ban előirt 20 frtig terjedhető pénzbüntetést fogom alkalmazni, de a mulasztást elkövető egyén kár és költségére a sepertetést rendőri utón fogom eszközölni. Egyben felhívom Munkács város közönségét, hogy az egyes udvaroknak kitisztítását és rendbehozatalát is sürgősen eszközölje, mivel 1890. év január 2-án kezdetét veendő felülvizsgálatnál észlelendő mulasztások — a legszigorúbb büntetéssel fognak sujtatni. Munkács 1889. decz. 13. Walla Lajos rendőr- tanácsos. A város klacsanói erdejében levő összes faállomány f. hó 19. és 20-án árve- reztetni fog darabonként a Jielyszinén készpénz fizetés mellett. Az érdekelt vevőknek figyelmébe ajánltatik, mert oly szép és egészséges tölgyfákat nem mindenütt kapnak. A darabonkénti árverezés igen helyes intézkedése a tanácsnak, mert igy mindenki hozzájuthat, mig tömeges eladásnál rendesen nyerészkedő kezére jut az egész fa állomány. A rendőri ügyekből láttuk, hogy a vásárvám-bérlők ellen hozott (13 ügyben) elmarasztaló ítélet már harmad fokulag is helyben hagyatott s most 130 frtig van ellenük a végrehajtás elrendelve, mely a szegény alap gyarapítására fordittatik. Örülünk annak, hogy a szegényalap gyarapodik, de nem helyes dolog, ha az elvállalt kötelezet- ség teljesítésére folyvást csak perrel kell kényszeríteni a vbérlőket, mert a közönséget a rendetlenség ilyszerü utánpótlása nem elégíti ki, habár a sok tisztátalanságot át kellett is már gázolnia. F. hó 14-én reggel 4 óra tájban a városi vágóhíd csaknem a lángok márta- léka lett. Említett időben néhány zsidó-utcai lakos a vágóhid nyílásain füstöt látott kitódulni, kik az ajtót azonnal betörték s behatoltak a metsző szobába, hol már a padozat javában égett. A gyorsan érkezett segély a tűz tovább terjedését megakadályozta. Ha a vágóhid leégett volna, néhány mészáros ezerekre menő kárt szenved, mert épen jelenleg igen sok szárított bőr van a pádon felhalmozva. A vizsgálat foly. Deczember hó 10-én Beregszász város rendőrkapitányi hivatala által — Munkácsra két 8—10 éves gyermek tolonczolta- tott, kik magokat munkácsi svületésüeknek állították I egyik magát Henrik Salamonnak (izr.) másik Ólóczki Ferencznek (g. cath.) nevezte. Munkács város rendőrkapitányi hivatala azonban a nyomozat által nevezetteknek — mint teljesen ösmeretleneknek itteni illetőségét nem állapítván meg, őket az illetőségi hely meg állapítása végett Beregszászba vissza tolonczoltatta, E hó 12-én a helyben állomásozó közöshadseregbeli csapatok menetgyakorlatot tették egy igen szép hadászati gyakorlattal összekötve, B.- Szentmiklós fele s s/4 egyre érkeztek "haza teljes felszerelésben. Értekezlet volt 14-én este a városházánál az italmérési bérlet tárgyában. Az egész megyében egy konzorcium akarja kivenni — hallomás szerint — a jogot, mely azután megrontja úgy az eddigi bérlőket, •mint a termelőket és fogyasztókat is. Minthogy a dolog még csak liallomásos volt. abban történt megállapodás, hogy mielőbb biztos adatok szereztessenek be a további eljárás alapjául. Beregvármegyei képesnaptár 1890-ik évre Szerkesztette : Kóródy Sándor. Ara 40 kr. Igen ügyesen van összeállítva § hasznos kézikönyv lesz egész éven át. Az egész Naptár 12 részre osztható. I. Kamat- számitási stb. táblázat. II. Naptári rész. IH. Kor és ünnep számitás. 1Y. Jövendölés az uj évre. Y. Történelmi rész. VI. Közéletünk kiválóbb férfiai. VII. Szépirodalmi rész VIH. Beregmegyei általános címtár. IX. Társulatok, intézetek, egyletek. X. Hasznos tudni valók. XI. Országos vásárok. XIT. Hirdetések. Ha a szerkesztő rosznéven nem veszi tőlünk, azon kívánságot toldjuk hozzá, hogy jövőre a községek neve után iktassa be a lakosok számát is, mely kevés fáradsággal meg megy. A Kárpátalja legutóbbi számában I „Egy levél sat.u czimü czikkre vonatkozólag, miután meggyőzettünk, hogy az téves információból eredeti, kijelentjük, hogy — további tárgyalása tárgytalanná lévén, — részünkről ezennel befejeztetik. SZERKESZTŐI ÜZENET. Homo. Irtunk. Az ajánlatot várjuk. Calvus. Számolunk az ígéretre. Mm 1Ä1 m WW A LEGOLCSÓBB BUTORRAKTÁR! itiitiiiiiKiiiiitiiiiitiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiitiiiiiiitiitiiiitniriiiiiiiiiMiiiniiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniitiriiiiiiii Alantirott ajánlom a nagyérdemű közönség becses figyelmébe f|§§|| W&M dúsan felszerelt IS Is BÚTOR RAKTÁRAMAT, p|||| melynek egyszerű megtekintése bárkit is meggyőzhet arról, hogy g|l|| olcsóbb bevásárlási forrás Felső Magyarországon alig van. Minden- gpll nemű bútorok a legnagyobb választékban készletben és raktáron. gyma tartatnak, olcsón és mérsékelt áron számittatnak, mert üzleti elvem: Ipll szolid és jó árut jutányos árban adni el. ggj|| Felhivom ezenkivül a közönség figyelmét HÜ s gpli. Üli I 1 i m WSm érczkoporsó -raktáramra, I r j tg melyet a legnagyobb költséggel úgy rendeztem be, hogy e téren |P|I üzletemmel senki sem versenyezhet. Szép kedvezményt biztositok az ül érczkoporsók árából az egyháznak, mert aki érczkoporsót raktá- ül te* ramban vásárol, annak egyháza részére 5%-0t készpénzben azonnal átadok. Gyermek koporsók ára 12 írttól és feljebb. Felnőtteké lÉÉg magamat számos m ggg 111?™ 80 fittól 60 frtig és feljebb. A közönség nagybecsű figyelmébe ajánlva látogatást kérve tisztelettel maradok ifa&sSA KHOÓ ADOLF Jjg bútor-raktáros. ÉDűs” Üzleti helyiség: Főpiaczon, szemben a rém. kath. templommal, gggj
