Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-04-01 / 2. szám

csészeti és természettudományi kart. Pécs esetében <— egy hazai egyetemi tanár bizalmas közlése szerint r-ia legfőbb akadály a pécsi Tanárképző Főiskola, amely ma az ország legnépesebb pedagógiai főiskolája és annak a látogatottságát féltik a pécsi egyetem esetleges új bölcsészeti és természettudományi karának felállításától. Ez újabb megfontolást igényel. Ma a pedagógusképzés bárom különböző szinten folyik Magyarországon. Az egyetemeken képzik a középiskolai tanárokat a gimnáziumok, szakközépiskolák és a technikumok számára; a tanárképző főiskolák az általános iskolák felső osztályai számára képeznek szaktanárokat és végül a felsőbbfokú tanítóképzők az általános iskolák alsó osztályai számára tanítókat. Mivel azonban máris komoly hangok vannak e hármas tagozódás ellen (nagyon sok esetben egyetemi diplomával rendelkező középiskolai tanárok az általános iskolák felső tagozatában tanítanak), és a meglévő 8-4 tagozódású elemi és középiskola helyett 6-6 tagozódású népiskola-középiskola megoldást javasolnak; természetesnek vehetjük a tanárképző főiskolák teljes felszámolását egy új, háromévfolyamos pedagógiai főiskola javára, ahol tanítókat képeznek, szemben az egyetemek bölcsészeti-természettudományi fakultásaival, ahol viszont öt éves tanulmányi idővel középiskolai tanárokat képeznek »—< egymástól élesen elhatárolva a kétféle pedagógus-képzést. Ez esetben a mai tanárképző főiskolák egyetemi székhelyeken beleolvadnának a meglévő bölcsészetitermészettudományi fakultásokba, vagy ezek lennének a magvai az új bölcsészeti-természettudományi karoknak (például Eger és Pécs esetében).

Ugyanis ma már nem kétséges (s ez népesedési és egyéb statisztikai adatokkal is alátámasztható), hogy Magyarországnak feltétlenül szüksége van hat tudomány-egyetemre, még pedig az új kerületi beosztásnak megfelelően: egy Budapesten, kettő

Dunántúl (Győr és Pécs), három pedig a keleti részeken (Szeged, Debrecen és Eger). Az egyetemek székhelyei egyben az ország legnagyobb városai és kerületi kiemelt, úgynevezett megyei jogú városok <—' Eger kivételével. Ez esetben kivételt kell tenni, mert a kerületi székhelyen, Miskolcon már van egy műszaki egyetem s egyébként is Egernek már régóta megvannak az egyetemi hagyományai és egyéb előfeltételek ( épület, könyvtár-levéltárak, csillagvizsgáló, stb.) egy új egyetem megszervezéséhez, amelyet már két évszázaddal ezelőtt Esterházy Károly püspök megtervezett, magánvagyonából megépített-felszerelt s amelynek a megnyitását II. József császár nem engedélyezte.

Pécs esetében nem új egyetemről van szó, Kanem a réginek teljes egészében való visszaállításái ról, illetve az új időknek megfelelő kiegészítéséről. Központi épülete lenne a régi hadapródiskola átépített épülettömbje, állam és jogtudományi kara maradna a régi elhelyezésben, orvosi kara úgyszintén az újonnan épített modem épületekben. A mai tanárképző főiskolából átszervezett bölcsészeti és természettudományi kara szintén maradna mostani helyén, a jezsuiták egykori gimnáziumában és diákotthonáb an, amelyet újabban kibővítettek. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem pécsi kihelyezett tagozata is beleolvadna az egyetembe, mint annak közgazdasági tudománykara; ezt a többi egyetemek esetében is meg kellene tenni, mert a közgazdaságtan szorosan a tudomány-egyetemekhez tartozik, lévén közeli kapcsolata az állam- és jogtudományokkal, a történelemmel, filozófiával, gazdaságföldrajzzal. Az egykori soproni evangélikus hittudományi karnak kevés köze van az újjászervezendő pécsi egyetemhez. Esetleges visszaállítása esetén < ismét Sopron székhellyel, inká bb az új győri egyetemhez tartozna, lévén Győr a dunántúli evangélikus egyházkerület és szuperintendens székhelye, Sopron meg a legnagyobb lutheránus város. Helyette egy katolikus hittudományi kart lehetne felállítani, bár ez ma még illuzórikus. A kalocsai érseki főegyházmegyének meghagyott hittudományi főiskolája és szemináriuma ma Szegeden van, ez szolgálja ki a kalocsai, szeged-csanádi és pécsi egyházmegyéket. Adott esetben ezt kellene Pécsre átvinni, mint egyetemi hittudományi kart, épülete adva van Pécsett, ma ugyan az állami gyógypedagógiai intézet van benne elhelyezve.

Bár másodrendű kérdés, de kellene még szólni a pécsi egyetem új nevéről is. Az egyetem eredetileg Erzsébet királyné nevét viselte és megtartotta Pécsre helyezésekor is, egészen a második háború végéig. Azóta a többi egyetemet sorra újrakeresztelték (Eötvös Lóránd <—« Budapest, Kossuth Lajos <—< Debrecen, József Attila — Szeged), csak a pécsi egyetem maradt árva és nevetlen gyerek. A hatszázéves jubileumi ünnepségek alkalmával állüólag fel akarja venne az eredeti alapítónak, Anjou Nagy Lajosnak a nevét, azonban ez elmaradt; talán a királyi elnevezés ellen emelt valaki kifogást, vagy maga a Nagy Lajos név hangzott túl egvszerűnek. Adva van azonban egy másik személy Pécs tudományos életével kapcsolatban, akinek jubileumát nemrég ünnepelték Pécsett, szép szobrot is kapott Borsos Miklós szobrászművésztől, tudománvos társulatok, múzeumok vannak elnevezve róla: JANUS PANNONIUS (családi nevén Csezmiczei vagy Kesinczei János), Pécs középkori püspöke, európai

19