Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
"A FÖLDI PARADICSOM" SOPIANAE - FÜNFKIRCHEN - PÉCS írta: Dr. Heckenast Dezső Földi paradicsomnak nevezi Pécset Evlia Csebeli, a török megszállás történetírója, akinek történeti ítéletei néha csalókák és túlzottak, de szépérzéke az hamisítatlan. Egy másik török történetíró, Dselalzade Musztafa szerint “Pecsevi a paradicsomhoz hasonló régi és nagy város, az egész környéke kert és rózsaliget. A székesegyház szépségei nyelvvel el nem beszélhetők, sem tollal le nem írhatók, mintha az ég esztergályosának a kezéből került volna ki.” Valóban szép, érdekes és sokszínű ez a város, s talán nem érdemtelenül sorolják hazánk legszebb városai közé. A Mecsekhegység déli lejtőjén, remek éghajlatával, a napsugárnak állandóan kitéve, szinte Földközi-tengeri éghajlata van, ahol a szőlőn és minden más magyar gyümölcsön kívül a füge, a gesztenye és a mandula is megterem. Kétezer évvel ezelőtt, amikor hazánk dunántúli része a római birodalom tartománya volt, ez a Mecsek déli lábánál fekvő település már virágzó kelta város, amelyet a rómaiak Sopianae néven neveztek s megtették Dél-Pannonia (Pannonia Inferior) fővárosává. A kereszténység korán gyökeret ver Sopianae vidékén és az ezerötszáz éves őskeresztény sírkamrákat a művészet iránt annyira fogékony rómaiak festményekkel díszítették, amelyek ma is idegenforgalmi látványosságai a városnak és Közép-Európában egyedülállók. E sírkamrák fölé a gazdag rómaiak kápolnákat építettek, amelyek közül eddig kettőt tártak fel. Feltehetően ezek a temetőkápolnák, ötről van tudomásunk, adták a városnak a középkori nevét: Quinque Ecclesiae, Öt temp'om, Pét Crkve s a németektől ma is használt Fünfkirchen. Nagy Károly frank uralma idején Pécs már püspöki székhely s az öt pannoniai püspökség egyike. A honfoglaló magyarok, Bojta és Ete nemzetségfők vezérletével 900 táján értek a Mecsekaljára s alig egy évszázad múltán (1009) Szent István már püspökséget alapít Pécsett és lerakja a ma is meglévő négytornyú székesegyház' alapjait, amit aztán utódai továbbépítenek mind a mai napig. A közeli Pécsváradon 1015-ben bencés apátságot alapít s azt gazdagon felszereli, a várszérűen megépített kolostor és az erődtemplom, amelynek részét még ma is láthatók, hozzátartozott az ország védelmi rendszeréhez, miként Pannonhalma, Tihany, Zalavár, Somogyvár és a többi bencés kolostor is. A püspökség megalapítása új lendületet adott a város fejlődésének: a város első püspöke, Bonipertus, majd a második <—< Szent Mór tudós bencés szerzetesek. Bonipertus már grammatikai iskolát szervez, Szent Mór pedig megírja két, Lengyelországból hazánkba szakadt remete Szent András (Zoerard) és Szent Benedek legendáját, megteremtvén ezzel az első magyar irodalmi alkotást. A város mai neve Szent László egy 1093-ban kelt oklevelében fordul elő először Peuche’ , később “Pechy” és Pecz alakban. A név eredete a nyelvészeknek-történészeknek ma is sokat vitatott problémája s a vita még nem jutott nyugvópontra. Származtatják az altáji tatárból (Pest <—i öt), az avarból (Bács, Bécs, Pécs), a görögből (pente <—< öt) s nem utolsó sorban a szláv kemence (pec) és az öt (pet) szóból. A bűvös ötös számnak a gyakorisága a város nevével kapcsolatban nem véletlen: egy IX. századi okirat említi, hogy a salzburgi érsek, akkor a város felsőbb egyházi hatósága, az “öt templom városában” újabb templomot szentelt s innen a város egyháziaktól és világiaktól egyaránt használt neve: Öttemplom, amely a város mai címerében is benne van. A város kulturális életében a legfontosabb esemény a XIV. századhoz fűződik: 1367-ben alapítja meg Anjou Nagy Lajos királyunk Magyarország első teljes jogú egyetemét, a bolognai egyetem mintájára, amely a prágai német egyetem, a krakói és a bécsi egyetemek után Közép-Európa negyedik egyeteme volt s a rávonatkozó eredeti oklevelek a Vatikáni Levéltárban ma is fellelhetők. Az egyetem a török megszállás idejéig működött, de azután is szinte megszakítás nélkül működött felsőoktatási intézmény Pécsett a jelenlegi új egyetem megszervezéséig. A középkori egyetem alapításának 600. évfordulójáról Pécs városa 1967-ben országos ünnepségek keretében emlékezett meg. (A jubileumot az amerikai magyarok Washingtonban rendezték meg s e sorok írója több tanulmányt írt ez alkalommal). A török uralom Pécsett 145 évig tartott: a város 16
