Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-04-01 / 2. szám

Petőfi-házat, ahol Petőfi-emlékek láthatók. A házon Petőfi vers idézet: ‘Ez a város születésem helye”. A kiskőrösiek csak hümmögnek, ha elhaladnak fi ház előtt, de hát egy olyan nagy ember, mint a Sándor volt, miért ne születhetne két helyen? ,—' mondta nekünk egy bölcs kún gazda. És még hoz­záfűzte: miért csak az ángliusoknak lehetne ilyen duplamatrikulájú nagy írójuk? — Igazat adtunk a szavai végén huncutul ránkpislanó kúnnak. Aki természetesen félegyházai polgár volt. . . Félegyháza határa: kertek, gyümölcsösök, szőlők dohányföldek világa. A szép tanyákon is így. És mindenütt mosolygó asszonyok és sok kedves ki­sebb nagyobb kún-fi és lányka. A városnak látogatott vasas fürdője van. A fél­egyházai földből száz és száz kelta, jazig, bún és avar sírt tártak fel már itt az archeológusok. A vá­rosban a második világháború után vasipari üzem létesült, amely ma Bányászati berendezések gyára néven ismert nagyüzem. Félegyházáról vonaton is utazhatunk tovább. Kiskúnmajsára érünk. A törökdúlás előtt népes, nagy város volt, de teljesen elpusztult. Most szép, rendezett 18 ezer lakosú község, melynek kertgaz­daságai jelentősek. A majsai határ szintén gazda­gon adja a régi népek eszközeit, fegyvereit. Majsáról a megye délkeleti sarkába rándulha­­tunk ki, Dorozsmára amelyről azt mondja a nóta, hogy nem forog a dorozsmai szélmalom. Bizony kiöregedtek a szélmalmok, alig akad ma már ilyen. De Dorozsmán néhány éve alföldi csoda: villamos vasút látható. A szegedi népet hozza-viszi a híres dorzsmai sziksós fürdőbe. Visszatérve útvonalunkra, a régi kiskún kapi­tányság székhelyére érünk: Kiskúnhalasra. Pon'o san a Tisza és Dunához közepén van, de hogy a hal szó a nevébe került, nyilván annak köszönheti, hogy nincs még egy község az AJíöídön, melyei ennyi kisebb nagyobb tó venne körül. Népes bely, közel harmincezer lakosa van. Míg az idegen sza­badon forgott Magyarországon, itt volt látható annyi külföldi gépkocsi, mint a Mátra alján Mező­kövesden. A világ minden tájáról eljöttek nemcsak meg­csodálni, de vásárolni is a világhírű halasi csipkét, amely a brüsszelivel versenyez. A halasi asszonyok, leányok kezemunkája. Hogy nagyhírűvé vált, Ha­jason csipkeházat építet'ek, ott dolgoznak a lányok és ott kiállítás-szerüen láthatja mindenki, mit tud­nak a halasiak. A csipkeház már a világ minden nyelvén hallotta bámuló nők ajkáról a gyönyörű ”. csodálatos s a hasonló szavakat. Meg is érdemli a halasi csipke. Maga a város is szép, magyaros pompájú, ma­gyar levegőjű. A Városháza magyarmotívumos épü­let. Sok szép ház mutatja a jómódot. Történelmi emlék és megbecsült bely Halason a Kuruchalom, mely alatt 234 vitéze pihen Rákóczi­nak. A halasiak hordták föléjük a halmot. Igen szép Halas környéke. Sok az erdő, sok a csillogó kis tó. A közel fekvő Sós-tó 120 holdas parkban várja az enyhülést keresőt. Modern szál­loda is van az erdőben. Halas környékén több tanyaközpont van, ilyenek: Balota, Bodoglár, Kő­kút, Zsana. Tanyavilág a környezet, mig tovább utazunk és beérünk a 13 ezer lakosú Kiskörösre, hol az Alföld egyik legszebb baroképülete, a községház — ma Tanácsház <— fogad. A nagy kún tengerben ez a község felvidékről idekerült szlávok telepe volt. 240 éve épült és a természetes asszimilálódás révén lett magyarrá. Itt született Petőfi Sándor, 1822 de­cember 31-én, Szilvszter éjjelén. Szülőhelye állí­totta az országban az első Petőfi-szobrot. Szülőhá­za emlékmúzeum. A Kiskúnság népes településeit nem tudjuk sor­ra látogatni, csak felsorolunk néhányat. Ezek: Fü- Iöpszállás, Kiskúnlacháza, Kúnszentmiklós, Sza­badszállás. Van még sok népes, szép kún község és sok-sokszáz tanya. A Dunáh oz közeledünk. Mielőtt elérnénk a szé­lesen hömpölygő folyót, Kalocsa tornyai tűnnek fel és látogatóba hív az ősi város. Nem a Duna partján, de ahhoz közel épült. A honfoglaláskor letelepedett itt a magyar és valószínű az elsők kö­zött voltak a kalocsaiak, akik a keresztvíz alá haj­tották fejüket, mert Szent István kedves papját, a szentkoronát hozó Asztrikot kalocsai püspökké ne­vezte ki. A püspökség érsekséggé lett. Most. mielőtt mi beszélnénk, meséljen a múlt. Érdekes dolgokat ud feltárni . . . III. Béla, király az árpádházi királvok' sorában európai tekintélyt, hírt és nevet szerzett magának. Nemcsak művelt volt hanem roppant gazdag. Csa­ládi szemmel nézve akkor az egyik legjobb parthie” volt Európában. Bizonyéra ő is magához való asszonyt keresett, mert VÍI. I aios francia ki­rály lányára. Margitra esett választása. A francia király Béla követeinek örömmel Ígérte oda lányát. III. Béla nemcsak külföldi építőmesterekkel, szob*­­rászokkal rakatott, faragtatott gyönörű palotát Esz­tergomban, hogy illően fogadhassa- fiatal feleségéi Nagyértékü kincsekkel, vőlegényi ajándékával-több 53

Next

/
Thumbnails
Contents