Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
- Majd meglátom, ki meri kezét fölkent ura és királya ellen emelni. Az ellentábor tisztelettudóan nyitott utat, a király pedig testvéréhez ment, kézen fogta s a föllázadtak közt kivezette a táborból. Endre seregét, miután ezt látta, félelem lepte el, remegve dobta el ■fegyverét s térdreesve kegyelemért esedezett. Imre király mindnyájuknak megkegyelmezett, csak Endrét ejtette fogságba, bogy ne hozzon bajt az ország ra újabb lázongás által. Imre rövid uralkodás után meghalt s fia, a kiskorú László lett a király, akinek gyámja Endre volt. László egy évi uralkodás után meghalt s akkor Endre lett a király. Végre elérte célját. Endre könnyelmű uralkodó volt. Idegen származású felesége <■— Gertrud «— kedvéért a magasabb méltósá gokba mind csak idegeneket helyezett, a királynéval bejött idegen urakat kincsekkel és adományokkal halmozta el, a királyi birtokokkal nem törödöt!, az adószedést izmaelitáknak és zsidóknak adta el, akik a népet erősen sanyargatták. A magyarság elkeseredése igen nagy volt s végül is lázadásban tört ki. ,— Bánk bán vezérletével a király távollété ben megrohanták a királyi palotát s a királynét meggyilkolták. Hazatérése után Endre, hogy a lázadókat lecsillapítsa, megígérte, hogy királyi leve let, bullát fog kiadni, amelyben az ország törvényeinek megtartására kötelezi magát. 1222-ben adta ki ezt a bullát, amit Aranybullának nevez a történelem, a rajta függő arany pecsét után. Igen fontos ez a bulla, mert a második szabadságlevél volt Európában. Az első, az angol magna carta csak hat évvel előzte meg a szabadságlevelet s Európa összes népei csak jóval később foglalták írás ba nemzetük alkotmányának alapjait. A magyar alkotmány alapja az aranybulla volt egész 1848-ig. tehát több mint 600 éven át. Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZ! SÉTÁK Kecskemét a központi főtérre szervesen nőtt város. A főtértől tíz főútvonal sugárzik ki, hogy a városon túl országútakká szélesedjenek. A főteret több körút öleli körül, ezeket kisebb terek és utcák kötik össze a város szívével. Még a főtéren van nézni valónk. Itt a zöld gyepszegélyben egy mohos terméskőkockát látunk. Annak emléke ez, hogy ezen a helyen, a már lebontott régi városháza kapujában rogyott össze szívszélhüdéssel Katona József városi főnótárius uram, a legboldogtalanabb magyar drámaíró. Több gyengébb írásmű megírása után megírta a Bánk bán című drámát az első igazi, nagy, mélységes kifejezőjét a magyar sorsnak, a magyar nép kiáltó nyomorúságának. Katona ott élt a szegény Tiborcok között. Ismerte a gőgös nagyurakat, de ismerte a haza és a nép sorsát szívükön viselőkét is és tudta, hogy minden magyar vágy megtörik a királyok körül lebzselő, csak önmaguk javát munkáló hatalmasokon. Pályázatra küldte drámáját, de ott nem vették észre. Katona tovább írta az aktákat, mind keserűbb lélekkel és 1830 április 16-án holtan rogyott össze hivatalának kapujában. írói dicsőségét nem érhette meg . . . A főtéren elmegyünk Teles Ede szép Kossuthszobra előtt, azután a Rákóczi úton, fővárosba beillő házak, szép épületek előtt indulunk szétnézni a városban. Míg sétálunk, kellemesen muzsikál a járókelők beszéde a fülünkbe. Kecskeméten finom ö -ző a nyelv. A kecskemétieknek nem elég a magyar nyelv 'V hangjának a hosszú é- hangig meglevő több változata, amit írásban nem tudunk már kifejezni betűinkkel. Míg a pestinek a híres” szóban valóban tiszta e hang van. a dunántúli ezt zárt é-nek ejti, a kecskeméti, mint a szegedi is az e helyett ö-t mond bele. így sok más szóba is. Itt a Katona József-színház. 1896-ban 66 évvel a nagy drámaíró halála után nyitották meg a Bánk bán-nal. Sorra nézzük a szép régi épületeket. A Beretvás szállónak nem tudni miért, eldobták régi patinás nevét, ma Béke-száPó. A Cifra palota neve megmaradt és csillognak színes mozaikkövei ma is. A Nagvk orösi utca sarkán már nem áll a háza Hruz Mihály uramnak, de mindenki tudja: Itt kopogott a lába egyszer két éven át egy Az Aranybulla arany pecsétje. ^0
