Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
Rózsa László: LORD KILLANINNAK AZ ÉGETŐ KÉRDÉSEK TÖMEGÉT KELL MEGOLDANIA A MONTREALI OLIMPIÁIG Kanadában ezidőtájt, a Montreálban 1976-ban sorra kerülő XXI. nyári olimpiai játékokról alig esik szó és ba megemlítik, akkor a kormányhoz közel álló körök azt jelentik ki: nincsenek különösebb feladataik a rendezéssel kapcsolatban. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy nem terveznek jelentős pénztámogatást adni Montreálnak a játékok megrendezéséhez. Lehetséges, hogy ez az álláspont később megváltozik, de egyelőre a kormány nem akar újabb anyagi terheket rakni az adófizetők vállára. A montreáli világkiállítás tetemes költségei miatt is berzenkedett a közvélemény, habár senki sem tagadta, hogy az EXPO rengetegetet nyújtott Kanadának és növelte az ország presztízsét. Ugyanúgy azt is sokan tudják, hogy az olimpiai játékok egészséges irányba terelik majd az ország ifjúságának az érdeklődését, ami napjainkban olyan fontos probléma, nemcsak Kanadában, hanem szerte a nagyvilágban is. Ennek ellenére mégis arra lehet gondolni, hogy a túlnagy költségek ellenzést váltanak majd ki. Ismeretes, hogy a müncheni játékok kb. 6/5 millió dollárban kerültek. Montreálban szerényebb keretek között akarják megrendezni a világ ifjúságának találkozóját, mondjuk 500 millió lesz a végösszeg. Ebből 25%, 125 millió behozható a jegyek eladásából és a TV-közvetítési díjakból. A németek majdnem ugyanennyiért adtak el olimpiai érméket is. Egy harmadik, hasonló bevételi forrásuk pedig a lottó volt. Ezeket a forrásokat természetesen Kanada is követheti. Ha a szomszéd ország rendezői ezt a kézenfekvő pénzszerzési forrást elmulasszák, vagy későn kezdik el, akkor valóban sok pénzbe kerülhetnek a játékok az adófizetőnek. A kanadai sportvezetők gyakran hangoztatják, hogy négy év múlva sorra kerülő montreáli játékok előnyesebb helyzetben vannak, mivel a kanadai városban nem kell annyit építkezni, mint Münchenben kellett. Legutóbb, R. Russo, az 1976. évi nyári játékok főbiztosa nyilatkozott ilyen értelemben. Nos, való igaz, hogy van megfelelő földalatti és úthálózata Montreálnak, s van elég szállodája is. Russo szerint a versenyekre is fel lehet használni megfelelő, már készen levő sportlétesítményeket. Szerinte nem baj, ha szerényebbek lesznek a játékok, mint voltak Tok ióban, Mexikó City-b en és most legutóbb, Münchenben. Elvégre gondolnunk kell arra is, hogy előbb-utóbb szerényebb költségekkel rendelkező országok, fiatal ázsiai, afrikai államok is szeretnének rendezni olimpiát. A fentiekkel kapcsolatban a rendezők még így is úgy vélik, hogy Montreálnak elkerülhetetlenül szüksége van sok új sportlétesítményre, még akkor is, ha egyes sportágakban csökkentik a versenyszámokat, vagy a résztvevők számát. Ami pedig a műsor megnyirbálását illeti: nem lesz könnyű dolga a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Az íszósport vezetői máris kijelentették, hogy nem kívánnak változást. Az evezősök női számok beiktatását követelik, a kézilabdázók a férfiak mellett, női csapatok indításáért fáradoznak. Lord Killanin, a NOB új elnöke még ebben az esztendőben ellátogat Monüeálba, hogy szemlét tartson a XXI. nyári olimpiai játékok színhelyén. Eddigi megnyilatkozásaiból úgy látjuk, hogy nem híve a drasztikus változtatásoknak a téli játékokat is meg akarja tartani. Végezetül megemlítjük, hogv Lord Killanin írországi születésű és ő a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hatodik elnöke. Nyolc esztendőre választották meg, miután elődja a 84 éves amerikai Avere у Brundage lemondott a NOB-ban viselt elnöki tisztségéről. A csikágói milliomos 20 éven át vezette a testületet. A sportvilág elsősorban az amatőrkérdés tekintetében várja, hogy Lord Killanin tiszta vizet önt a pohárba, bár elismerik, hogy ennél a kérdésnél nincs könnyű dolga. Politikai és biztonsági problémákkal is meg kell majd küzdenie az új elnöknek nrnden bizonnyal. Montreál is számít rá, hogy az 1976-os olimpiai játékok sok kérdést vetnek majd fel a sport különböző területein. Lord Killanin természetesen főleg arra számít, hogy a sportolók és a vezetők jószándéka segít majd megoldani a felmerülő problémákat. 20
