Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
1947-ben a párizsi békében az egész régi trianoni területet ismét a jugoszlávok kapták meg. Délről észak felé baladva soroljuk el Bácska jelentősebb helyeit. A déli Dunavonal mellett van Üjvidék a szerbek régi központja. (1931-ben 63.985 lakos). A Tiszának a Dunába torkolásától kissé északra van Titel. Bácsföldvár, Óbecse, Szenttamás, Kula népes, jómódú községek voltak. A Dunához közelebb találjuk Bács községet, amelyben valaha nagy élet folyt: II. Ulászló városi rangra emelte. II. Lajos király 1518—1519-ben Bács várában tartotta az országgyűlést. Gombos dunai átkelőhely, vasúti hídja van. Apatin a Duna mellett hajókikötő, forgalmas gabonakereskedelmi hely. A Dunától kissé távol, a Ferenc-csatorna mellett épült Zombor megyeszékhely volt. Parasztváros, városias központtal, (33000 lakos.) Regőcze, Bajmok s velük sok virágzó község Jugoszláviáé lettek. A Tisza mellett Zenta (32.000 1.) tőrénél mi nevezetességű hely: az egyesült európai hadsereg, Buda elfoglalása után, 1697-ben Savoyai Jenő fővezérrel az élen itt mért döntő csapást a török hadra. E győzelem után felszabadult az ország. Hét irányból futnak be vasútvonalak a Délbácska legnagyobb városába, Szabadkára. A Subotica névvel ma Jugoszláviához tartozó nagy városnak a magyar uralom alatt már százezernél több lakosa volt. Élénk kulturélet, több ipari üzem, jómódú gazdák városa, mely a tatárjárás idején már mint népes hely szerepelt. A Tisza mellett Magyarkanizsa 20.000 lakosú város volt. Szabadkától északra húzódik a Tisza és a Duna között az új országhatár. Tőle északra egy széles, de sajnos nem mély területsáv a megmaradt Bácska. Jómódú községeinek — nagyobb részt magyar lakossággal, — mezőgazdasági és gyümölcs, — valamint szőlőtermelése az állattenyésztéssel együtt jelentős. A megmaradt megye-rész legészakibb kiugrásában van Jánoshalma, az európai piacokon is ismert gyümölcstermelő község, ahonnan különösen a pompásabbnál-pompásabb nemes almafajtát szállították évenkint száz és száz vagonnal bel- és külföldi piacokra. Csonka-Bácska székhelyére érünk, a Duna partján épült Bajára. 1260-ban már ferences kolostor és templom állt itt. Szent István kápolnája ma is áll. A Dunáról nézve különösen szép fekvésű város, mely Árpád-kori település. Az erdős szigetecskék között futó Duna egy ága, a Kamarás-Duna, vagy Sugovica, körülöleli a Petőfi-szigetet. A parton a város nagy fiának, Türr Istvánnak emlékműve, a kilátó emelkedik. Baja már régen megkapta a “virágos kertek városa” jelzőt. Valóban: fásítottak az utcaszélek, sok a szép park, sétány, nagy gonddal ápolják házaik kertjét is a bajaiak. Szép épületei sorában megemlítjük a Grassalkovich palotát, — ma Tanácsház — a régi Városház-tömböt, a Szalay-utcai templomot, az Arany János-utcában a Vojnovich-kuriát, mely Művész-ház lett. Műemlék a Múzeum épülete és a Kálvária-kápolna is. Több szobor emeli a 30 ezer lakosú város szépségét. Baja nagy környékének iskola — és kultúrközpontja. A Rudnayművésztelepen rajzolni tanul a művészetre fogékony ifjúság, így parasztfiúk és lányok is. Színes látvány a bajai hetipiac, vagy az országos vásár. Ilyenkor a környék falvainak magyar, sokác, német, bunyevác népe szívet-Ielket gyönyörködtető szép népviseletben járja a várost. Népviseletben gyönyörködhet a módos községeket, Bácsalmást, Bácsmadarast, Bácsbokodot, Csátalját látogató is. Baja nagynevű fia volt Türr István, aki kötélverő inasból a magyar szabadságharc ifjú hőse, majd Itáliában Garibaldi oldalán az olasz szabadságért küzdő hős lett. Tábornoki rangig vitte, Nápoly kormányzója volt. 1896-ban hazatérve, ő dolgozta ki a Ferenc- és a Ferenc József-csatoma tervét. Az ő tervei alapján épült a görögországi Korinthusi csatorna és ő adta az ötletet a Panama csatorna megépítéséhez. Bajai volt Jelki András szabósegéd, aki elment világot próbálni. Volt holland katona, majd kalózok kezén eladott rabszolga, volt haicsár, kereskedő. Holland királyi tanácsos lett belőle és uj hazáját mint követ Japánban képviselte! Baján született Déry Frigyes, aki magángyűjteményével a debreceni múzeumot gazdagította (Déry-múzeum). Bajai volt Mészáros Lázár, az 1848-49-es szabadságharcban az első felelős magyar kormány honvédelmi minisztere. Tóth Kálmán költő, Szarvas Gáspár nyelvtúdós és a kiváló szobrász, Teles Ede is bajai. A magyar uralom idején több mint hatszázezer lelket számláló Bácskában a Jugoszláv részen a németek nagyrészének elpusztulása vagy elmenekülése után a szerbek iutnak többségre. A magyarság él Bácskában is. Vannak magyarnyelvű iskolái, van sajtója, könyvkiadása. Sorsuk az első háború utáni évek elmúltával kissé enyhült, őrzi nyelvét, vallását, magyar kultúráját. 54
