Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1971-10-01 / 1. szám

Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZI SÉTÁK A BÁNSÁG A Maros-T isza-AIduna szögében terül el a régi Magyarország egyik Iegdúsabb éléstára, a Bánság. (E vidéknek ez az eredeti magyar neve. A török kiverése után odakerült idegen telepesek nevezték el Banatnak, mely szó magyarosan Bánát lett.) A Bánság keleti szélére a Krassó-Szörény terü­letén emelkedő begyek csúcsai tekintenek alá: a Ruszka, a Págyes, a Szemen. A Bánság nem széles, de hosszan futó folyói a Dunába sietnek, így a csatornázott Bega, a Te­­mes, a Karas és a Néra. A vidék látnivalóihoz tartozik a száz kilométer bosszú, 15-25 km széles Delibláti homokpuszta, melynek futóhomokja úgy vándorolt máról holnapra, mint a Szahara homok­ja. Akácfaültetéssel kötötték meg. Van délibábja is, melyet ott Fata morgana-nak neveznek. A honfoglalás idején legyőzött bolgárok helyébe magyarok települtek e déli tájra. A régi helynevek megőrizték emléküket: Temesvár, Lippa, Temes­­gyarmat, Temesrékás, Csák, Vejte, Gátalja, Ka­­rasjeszenő, Palánka, Homokbálványos, Kevevára. Sok községnév, dűlőnév ősi magyar, csak az újabb időkben keresztelték át ezeket az ott élő más népek. Mozgalmas táj volt ez a római uralom idején, mikor a Dáciába >—< (Erdély) i—< tartó légiók mene­teltek itt. Szent István törte meg a honfoglaláskor itt települt Kadocsa és Bojth törzsek pogánykodó utódait és a területet a Csanádi ispán fennhatósága alá helvezte. 1212-h e^ alakult a temesi várispán­­ság, Temesvár székhellyel. Temesvár Hunyadi János vára volt. Falai kö­zött megfordult Kapisztrán János, a pápa küldöttje is. Hunyadi felváltva Vajdahunya^on és Temes­­várott tartózkodott. Halála után, mikor az ármány­­kodó Ciliéit a Hunyadi család hívei felkoncolták, Hunyadi özvegyének, Szilágyi Erzsébetnek a vár kánolnájában esküdött meg V. I ászló király, hogy a Hunyadi fiukat nem bántja. (Szavát szegve, le­fejeztette Budán Hunyadi Lászlót, a kis Mátyással meg elfutott Prágába . . .) A Bánság szenvedte el az első török betöréseket, majd Mohács után a török sorra leküzdötte a duna­­menti kisebb-nagyobb várak hősi ellenállását és 1552-ben hatalmas haddal vette körül Temesvárt. Losonczy István hősiesen védte, a várat, de idegen zsoldosai a törökkel cimboráltak, így, élelme és lő­szere fogytán, szabad elvonulás mellett feladta a várat. Mikor kivonult, a török rátámadott katonái­ra és a hős kapitány kardot rántva, hősi halált halt vitézei élén . . . A török most észak felé nyomult, elfoglalta Lippát, ahonnan a hős várkapitánynak, Szondy Györgynek maradék magyar csapatával sikerült ki­törnie. Később északon, Drégely várában halt hősi halált. Martinuzzi Fráter György rábírta Castaldo csá­szári vezért, hogy támadja meg Temesvárt. Sike­rült is azt visszafoglalni, de később ismét elfoglalta a török. A zimonyi győzelem után (1697) még két évig a töröké maradt a Bánság, de 1699-ben a kar­lócai békében felszabadult ez a terület is. A török után elpusztult falvak, elvadult földek, elláposodott, vadvizes területek maradtak a valami­kor dúsan termő tájon. A győztes hadvezér, Sa­­voyai Jenő a Iotharingiai származású Claudius Florimond Mercy tábornagyot, a zimonyi ütközet hősét gouvernőrré, a terület kormányzójává nevez­te ki. Ami ezután történt, az magyar népi szempont­ból fájdalmas, az igazság azonban azt kívánja, mondjuk el és tudjuk Mercy tábornagy munkájá­nak országosan jelentős, hasznos oldalát is. Mercy <—' a bécsi udvartól kapott utasítás alap­ján f—i igyekezett meggátolni, hogy a régen itt élt magyar családok leszármazottjai visszatérhessenek a Bánságba. Itt is okmányszerű bizonyításét kíván­ták a család 150 év előtti földtulajdonának. Kinek voltak meg a papírjai? . . . Az ország más vidékeiről idetelepülni akaró magyarokat katonai erővel nemcsak megállították, de vissza is szállították. Mercy elsősorban néme­­‘eket óhajtott telepíteni, ahogy meg is tette. Az ak­kori német államokban a 30 éves háború után nagy volt a nyomor, súlyos az adóteher. A felhí­vásra, hogy földet, adómentességet, települési se­gélyt kapnak a Bánságba települők, megindult az áradat. Főképpen a Schwarzwald vidékéről, Köln környékéről, Mainz és Trier falvaiból jöttek néme­tek. Rajtuk kívül szabad települési lehetősége volt svájcinak, szerbnek, románnak, görögnek, örmény­nek, de jöttek elszászi, Iotharingiai franciák és itá­liai települők is. Mercy nagy munkát végzett. Csatornázott, mo­csarakat vezetett le, új falvak épültek, ió ivóvizet teremtett. Talajvizsgálat alapján jelölte ki, hol mit kell termelni. Kijelölte a gabona-, szőlő- és gyü­mölcsvidékeket, stb. 51

Next

/
Thumbnails
Contents