Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1971-10-01 / 1. szám

riát, amikor a Iegmagasztosabb módon szentséggé emeli a Házasságot. Ezzel az emberi szenvedélyek fölé emeli. De megszenteli a születendő gyermeket is, akinek biztos életkeretet ad.

A liberális koreszme itt a Házasság és az anyaság körül pusztított legtöbbet. A materializmus terjesztette élvezetvágy Hozta a válást, az egykét, az erkölcsök süllyedését. Ezért szentel a Házasságnak nagy figyelmet e könyvében is. Aggodalommal látja, Hogy a magyar Házassági törvény (az 1894: XXXI. t.c.), amely a válást beHozta, csak liberális presztízs és dactörvénynek” bizonyult, mert ugyanazon miniszterelnöknek az aláírása, aki a törvényt Hozta, áll azok alatt a kormányjelentések alatt is, amelyek a válások roHamos emelkedéséről panaszkodnak és megállapítják, Hogv Magyarország vezet a szomorú válási statisztikában. Ezer Házasságkötésre 43.7 bontás esik, Olaszországban 8.2, Angliában 2.7. (Nyirvári János: Hivatalos kritika a polgári Házasságról, M. K. 1936. jún.) Vagyis tizenHatszorosan több Házasság Hull szét nálunk. Ez az a nagy " nemzeti eredmény”, amiért Vaszary Hercegprímás ellen merényletet kellett elkövetni, amiért papokat kellett bebörtönözni és a katolicizmust pergőtűz alá kellett venni, Hazafiatlannak bélyegezni! Mégis a negyven év óta csődöt mondott törvény revíziójától, Serédi javaslatától, elzárkózik a most már magát kereszténynek nevező kormány. Mindszenty e könyvében Helyet ad Házassági törvényünk bírálatának is. Hogy ezzel mennyire a jövőbe látott, akkor bizonyult be, amikor a Moszkvából importált jelszó már azt Hirdette Budapesten, Hogy "gyermek szülni asszonynak kötelesség, leánynak dicsőség:” 1945-ben Hercegprímási bírálatának teljes szigorával kénytelen megbélyegezni a ‘demokratikus’ kormány új Házassági rendeletét, amelyet ledérnek nevez a könnyelmű Házasságbontásért.

A zalaegerszegi plébános e könyvéről egyik akkori bírálója, 1940-ben ezt írta: Ez a könyv már évek óta Hódító úton van s ami magvar munkánál ritkán következik be, immár Harmadik kiadásban Iát napvilágot. Annak idején a sajtó bőven foglalkozott vele s most csak megismételhetjük a dícséretét ... A vallási élet, a történelem, a művészet, sőt a társadalomtudomány is erősebben szóhoz jut. A könyv szempontjai szerint és anyaga szerint is oly sokoldalú, Hogy valósággal lexikonnak lehetne nevezni. Az illusztrációs anyaga is érdekes és művészileg összeválogatott.” (M.K. 1940. december 20.)

Kiss Gyula:

A CSEND

1.

A csend átlép a Ielkemen, a tömjénszagú termeken, a déli lépcsőbázakon, a nápolyi Házvázakon, az éjszakai kikötőn s megreked eltűnődön egy narancson <— az asztalon i—i s egy csipkés aranyangyalon.

2.

Már Harminc éve Hallgatok egy Iecsurranó Harmatot, egy lassan kúszó életet s temetőkhöz révedek.

A Halottakkal suttogok.

A mérges ég Ha szontyorog: ülök az esőcseppeken.

A csend átlép a Ielkemen.

3.

A végtelenre gondolok és Hallgatok, és Hallgatok.

(Napoli, 1951)

Az 1942-ben megjelent negyedik kiadása 1947 januárjában a “fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes könyvek” negyedik számú jegyzékében került feketelistára, azaz minden magán- és közkönyvtárból elkobzásra és elégetésre. Egy év múlva pedig a Hercegprímás ellen a ‘‘főtárgyaláson” az úgynevezett támogató vádpontok közé kerül, mert a könyvben rágalmakat szórt és gyűlöletre izgató Hangon írt a Szovjetunióról”. Az elnök még a könyvben felhasznált idézetek és források miatt is megállapítja a felelősséget.

Természetesen a szabadvilágban a nagyszerű munka csak most indult el az igazi Hódítóútjára, amikor a világnyelvekre is egymásután fordítják le.

(Az ismeretlen Mindszenty. Életrajz és korrajz., Buenos Aires: Editorial Pannonia, 1958., 202., 208-210. oldal.)

45